Mága Zoltán

Hírek, képek, cikkek, interjúk, információk gyűjteménye Mága Zoltán hegedűművészről.

Opera Ultima - A Nemzetiben vendégszerepel az Újvidéki Színház
Opera Ultima - A Nemzetiben vendégszerepel az Újvidéki Színház
Az idén 40 éves Újvidéki Színház Opera Ultima című, Beaumarchais műveire épülő "végoperája" április 17-én Budapesten, a Nemzeti Színházban vendégszerepel. Az előadás a 2014-es POSZT versenyprogramjában is szerepel.Ajánló az előadás elé:Ha le akarjuk fordítani Kokan Mladenović bináris szerkezetű zenés előadásának címét – Opera ultima –, különös szójátékot kapunk. Végopera. (Nem víg. Vagyis csak félig.)Ahogy a cím kettős képzeteket teremt, maga az előadás sem tesz másképp. "Fekete" és "fehér" felvonásról beszélhetünk, sőt, fekete és fehér előadásról. Az első felvonásban egy, Beaumarchais A sevillai borbélya nyomán készült vígoperát láthatnak a nézők, majd a második részben - Figaro házassága - egy kortárs, szerzői szatírát. Az első és a második rész külön-külön is nézhető és értelmezhető. Csak nem érdemes. Aki ugyanis csak az első részre kíváncsi, egy opera buffo nézője lesz, amelyben mókából, kacagásból nincs hiány, még csak itt-ott üti föl a fejét egy komolyabb tónusú monológ, egy mélyebb hang, egy bántó akkord. Beaumarchais eredei szövegét és Rossini vígoperáját egyaránt felhasználja a szerelemmel, intrikával és humorral teli első felvonás.A második felvonás az elsőnek szöges ellentéte: "fekete opera", ha egyáltalán opera ez még. Figaro házassága már nem Mozart Tündérországát idézi. A szereplők, akik eddig csontfehérben virítottak és széles gesztusokkal mutogatták, hogy milyen szép az élet, most letargikus kőszobrok egy csomó mikrofon mögött. A zene sem Rossini, hanem Irena Popović, akinek egyértelműen mai zenéje agresszív, gonosz és sötét. Egy torokhangú tangó, egy nyüszítő szerelmi ária. A szerelem szétmarcangolt házasság lett, a gyerekáldás nyűg, a nászi ágy pokol, az angyalokat háborúba küldik, a nép pedig üres ebédhordók kopogtatásával próbál fölhallatszani a hatalomig, vagy akár még feljebb. Végül: röpködő szövegkönyvek. Felolvasott szöveg. A művészet banális villámelőadás lesz, ahol öt felvonás mindössze öt perc, ahol minden mindegy, ahol mindenkinek jobb dolga van. „Ha ennyi az életünk, inkább ne is legyünk" – harsogja a csapat. Közben emlékszünk még, hogy volt valahol messze egy vicces, vidám fehér opera. De már csak antitézisként él a kíméletlen végjáték árnyékában."A dramaturg, Gyarmati Kata és az eszmei szerző és rendező Kokan Mladenović Beaumarchais két híres művét (A sevillai borbély, Figaro házassága) gyúrták össze, és ezzel mindkét jelentés mellett kiállnak. Operájuk, ahelyett, hogy egy jóléti társadalom giccses kultúrkiáltványa lenne, lázadó színházi anyaggá válik, amely a színész munkamegtagadásával, a szerződések felbontásával végződik. A szerzői csapat nem jár tévúton: kevésbé ismert bár a tény, de Beaumarchais darabjai mindig is rendelkeztek forradalmi potenciállal. A commedia dell'arte szabályai szerint íródott művek hőse az elmés és éhező szolga, akit azonban a sors és a divat a nála jóval kevesebbet érő gazdagok kényének-kedvének tett ki. A drámákat később operának álcázták, merthogy az utcanép rajongása mellett az arisztokrácia kedvét is elnyerték (...) Kokan Mladenović operája, bár papírból szabták, jobban sikerült, mint számos „valódi" műfajtársa. Külön kiemelendő a szimuláció szerepe - Rozina ruhájáról, amely szemből szemlélve igazi pazarlásnak tűnik, oldalról nézve kiderül: kétdimenziós (a jelmez Marina Sremac munkája). A zeneszámok lassulnak és gyorsulnak, ami igen szellemes, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a zenekar kartonfigurákból áll (...) Az irónia csúcsa azonban a második felvonásban jön, amely egyrészt nagyon meglepi a nézőt, másrészt komoly vitába kezd a műfajjal és a színház szerepével egy olyan korban, amikor megtagadjuk a teátrum valódi funkcióját és puszta maskarádévá változtatjuk (...) A szereplők haragtól és csömörtől tombolva fedik föl magukat: statikus és csalódott létezés ez, amely belefáradt a változás lehetetlenségébe, a belehalásba... A jelenet, melyben az egyetlen felhőtlenül pozitív karaktert, Chérubint háborúba küldik (...) figyelmeztet: arra a társadalomra, amely nem értékeli a művészetet, csúfos sors vár. A második fölvonás egésze borzongató fölmutatás – annak a sötétségnek a fölmutatása, amely a színészi test elnémulásával keletkezik." Igor Burić kritikájábólKokan Mladenović, rendező az előadásról:„Minden nagy klasszikus mű univerzális igazságokat foglal magába, ezek varázsolják őket korszerűvé. Eddigi közös munkáink az Újvidéki Színház társulatával, a »Narancsbőr« és »Az ember tragédiája«, bátorítottak fel arra, hogy ezúttal egy lépéssel tovább menjünk, azaz hogy elmeséljünk egy »lehetetlen küldetésről« szóló mesét, Beaumerchais két nagyszerű komédiája alapján, amelyekből Mozart és Rossini világhírű operákat alkottak. Egy mesét arról, hogy a helyi hatóságok felszólítására hogyan lehet operát csinálni egy drámai együttesel, valamint arról, hogy hogyan lehet a kultúra bármely formájával is foglalkozni ebben a lepusztult, műveletlen országban. Beaumarchais Figarója éleslátó társadalomkritikájával, bölcsességével és rátermettségével urai fölé emelkedik. A Figaro házassága forradalmi szellemével nagymértékben hozzájárult a francia forradalom győzelméhez, serkentette a gondolkodás és a szólás szabadságát. Ezekkel a komédiákkal foglalkozva újraértékeljük a szolga szomorú helyzetét, és megpróbálunk felülkerekedni bizonyos mai urakon, akik még felfuvalkodottabbak és műveletlenebbek, mint azok, akik Figaro idejében éltek. Ez elsősorban drámai színház, így szinte lehetetlen dologra vállalkozunk: operát csinálunk. Az első részben A sevillai borbély című opera paródiáját készítjük el, énekléssel, gesztikulációval, tömegjelenetekkel, kihasználva az Újvidéki Színház együttesének nagyszerű vokális adottságait, amelyekről már nemegyszer adtak tanúbizonyságot. A Figaro házassága alapján készült második rész sötét ellentéte az elsőnek, egy szerzői projekt, amely a mai Szerbiáról, a színház itthoni társadalmi helyzetéről beszél. A »Sevillai« azért van, hogy felderítse az arcokat, megnevettesse és szórakoztassa a közönséget, a második rész pedig azért, hogy aggodalmat szüljön benne."Opera ultimaaz Újvidéki Színház előadásaBeaumarchais: A sevillai borbély és Figaro házassága c. művei alapján1. rész:Almaviva gróf, spanyol grand, Rozina ismeretlen imádója - Szabó Eduárd Bartolo, orvos, Rozina gyámja - Sirmer Zoltán Rozina, Bartolo gyámlánya, majd grófnő - Elor Emina, Pataki Gyűrű-díjas Figaro, borbély - Balázs Áron, Sterija-, Pataki Gyűrű-, Jászai Mari-díjas Don Bazilio, orgonamester, Rozina énektanítója - Pongó Gábor Chérubin d'amore - Kőrösi IstvánSzolgálók, katonák, tömeg: Szilágyi Ágota, Banka Lívia Pataki Gyűrű-díjas, Giricz Attila, Crnkovity Gabriella, Hajdú Tamás, Huszta Dániel, Gombos Dániel, Német Attila, László Judit, Nagyabonyi Emese, Lőrinc Tímea, Papp Arnold2. rész:Figaro, borbély - Balázs Áron Suzanne, a grófnő első komornája, Figaro jegyese - Szilágyi Ágota Almaviva gróf - Szabó Eduárd Rozina grófnő - Elor Emina Marcellina, házvezetőnő - Banka Lívia Don Bartolo, cselszövő - Sirmer Zoltán Don Bazilio, cselszövő - Pongó Gábor Chérubin d'amore - Kőrösi István Don Cruzio,bíró - Giricz Attila Fanchette - Crnkovity GabriellaSzolgálók, katonák, tömeg: Hajdú Tamás, Huszta Dániel, Gombos Dániel, Német Attila, László Judit, Nagyabonyi Emese, Lőrinc Tímea, Papp ArnoldDramaturg: Gyarmati Kata Díszlettervező: Marija Kalabić, m.v. Jelmeztervező: Marina Sremac, m.v. Zeneszerző: Irena Popović, m.v. Szinpadi mozgás: Andreja Kulešević, m.v. Zenei munkatárs, korrepetitor: Klemm Dávid Fény: Majoros Róbert Hang: Bíró Tibor Smink: Pászti Ágnes Ügyelő: Bíró Alekszandra Súgó: Lovas CsillaRendező: Kokan MladenovićElőadás: április 17. 19:30, Nemzeti Színház
szombat, 08:00
Szinhaz.hu
Jövedelmező állás - Csákányi Eszter újra Kaposváron játszik
Jövedelmező állás - Csákányi Eszter újra Kaposváron játszik
Április 11-én mutatta be a kaposvári színház Osztrovszkij: Jövedelmező állás c. színművét Méhes László rendezésében. Az előadásban újra a kaposvári színpadra lép Csákányi Eszter, aki közel 20 évig volt a társulat tagja.A kaposvári színház ajánlója:Örök kérdés: kit mi tesz boldoggá? A pénz boldogít? Nem. De a hiánya keserves, igaz? Főleg, ha körülöttünk mások meg dúskálnak benne. Pláne, ha a feleségünk szeretne egy új ruhát. És szorosan ehhez kapcsolódik a másik kérdés: mit vagyunk hajlandóak megtenni azért, hogy sok pénzünk legyen? Hajlandóak vagyunk feladni elveinket, és akár letérni a becsület útjáról? És ha közelebbről megnézzük: azok, akik ezt megtették, és hozzánk képest dúskálnak a jólétben – boldogabbak? talán igen, talán nem. Osztrovszkij darabját még a bemutató előtt betiltották, mert a cenzúra szerint a hivatalnokokról szólt. De a darab nem áll meg itt: mindannyiunk kérdéseiről, döntéseiről szól.Csákányi Eszter az előadásról:"Egy szerepre tértem vissza abba a városba és abba a színházba, amit a bölcsőmnek tartottam, és mindig is az marad nekem. Nagyon jólesett a felkérés. De az érzelmi kötődés mellett az is fontos szempont, hogy milyen kollégákkal és milyen darabon dolgozunk együtt. Osztrovszkij Jövedelmező állását nagyon jó anyagnak tartom, régebben is a szívem csücske volt. Olyan szöveg, ami minden korban elképesztően aktuális; akár ma is írhatták volna. A figurám is izgalmas munka: Kukuskinné szerepe nem evidensen az én karakterem, sőt, távol áll tőlem, ezért nem kis kihívást jelent számomra. Egyáltalán nem tartom magamat hideg, számító, érdekközpontú embernek, és iszonyúan érdekel, hogy hogyan tudom előhozni magamból ezeket a vonásokat. Kukuskinné szívtelen, korrupt nő, és bár ő nagyon jó szülőnek tartja magát, de igazából borzalmas anya. Ugyanakkor biztosan neki is megvan a maga története, ami miatt ilyenné lett – ezt megtalálni az igazi feladat. Ő maga nem is tudja, hogy milyen kegyetlen a lányaival, ő csak célirányosan halad előre: eldöntötte, hogy a gyerekeinek (és velük együtt persze magának is) jó sorsot akar. És ezt a pénz adja meg. Ezért nem figyel arra, hogy a gyerekei érző emberek vágyakkal, álmokkal, akik most nyílnak az életre, tele kíváncsisággal, kérdésekkel. Ez őt nem érdekli, mert az anyagi boldogulás fontosabb számára. A darabban a család jelenetei képviselik a komikusabb vonalat. Imádok komédiázni, a nevettetést a legnagyobb művészetnek tartom, de ebben a darabban nagyon kell vigyáznunk az arányokra; arra, hogy ne menjünk el egyértelműen a nevetés felé. Ezért a karakter szigorúságát, kíméletlenségét, a félelemkeltés eszközeit keresem – a komikum mellett. Az érdekel a figurában, hogy mikor és hogyan tud fájdalmasan humoros lenni, és mikor kegyetlen és kérlelhetetlen. A fontos, hogy igazi legyen. Ez a karakter létezik, nagyon is valós. Ha jól belegondolunk, sok ilyen embert ismerünk: akiknek a pénz annyira fontos, hogy képesek az anyagi boldogulásnak alárendelni sok minden mást: érzéseket, lelkiismeretet, becsületet. Ha megkérdezel ma kisgyerekeket is akár, hogy mik szeretnének lenni, a legtöbben jól fizető, menő állásokat mondanak, mintha beléjük lenne nevelve a pénz, az érdekek fontossága. Ez nagyon szomorú. A Jövedelmező állás egy nagyszerű tanmese erről."További alkotók az előadásról:„Vannak olyan emberek, akiknek a hatalom a cél, és vannak olyanok, akiknek az élet a cél. Ezt a két világot ütközteti az előadás. Az utóbbinak Zsadov az egyetlen képviselője. Ő egy nagyon egyszerű ember, és nem az a fajta, aki befogja a száját, és mivel konok is, nem tudja elfogadni a többiek által képviselt világ szabályait: mindenkinek elmondja a saját elveit. Ezekből nem akar lejjebb adni, nem tud és nem is akar túllépni rajtuk. Nem feltétlen forradalmár, vagyis nem akar uralkodni a többi emberen, nem akar valamilyen tömeg élére állni, vezetni azt. Csak ő maga így akar élni. Abban a korban, mikor Osztrovszkij megírta ezt a darabot, valóban forradalomhoz vezetett az, hogy sokan másképp képzelték el a rendet vagy az igazságosságot. Minden, ami most van, forradalmaknak köszönhető, és mégis minden elromlik egy idő után" - fogalmazott Fándly Zoltán.„Ami igazán megdöbbentő, hogy ez az Osztrovszkij nevű zseni tőlünk időben és térben is távol, a 19. század közepén Oroszországban olyan pontosan ismerte az emberi lélek rezdüléseit és az emberi közösség működését, hogy 2014-ben itt és most magunkra ismerhetünk. És ami a legszörnyűbb, az ebből fakadó következtetés: ha 1857-ben tudhatta, mi lesz 2014-ben, akkor reménytelen a helyzet, hiszen ugyanez lesz érvényes száz év múlva és ötszáz év múlva is [...] Kétféle világban élünk: az egyik az, amit jó esetben otthon tanulunk, azaz „Édes fiam, ne lopj, ne hazudj, ne csalj..." – tehát az erkölcsi alapon működő világ törvényei. A másik az, amivel találkozunk: ez a világ a logika és az erő mentén működik. Pontosabban ez működik, a másik csak a vágyainkban létezik. A hatalom és az erő által érvényesített pragmatikus világban a pozitív erkölcsi-érzelmi kategóriák értelmezhetetlenek" - hansúlyozta Méhes László rendező.Az alkotókkal készült beszélgetések az előadás műsorfüzetében teljes terjedelemben olvashatók.Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij: JÖVEDELMEZŐ ÁLLÁSkomédiaFordította: Morcsányi GézaARISZTARH VLAGYIMIROVICS VISNYEVSZKIJ Kovács Zsolt ANNA PAVLOVNA, a felesége Varga ZsuzsaVASZILIJ NYIKOLAJICS ZSADOV, Visnyevszkij unokaöccse Fándly CsabaAKIM AKIMICS JUSZOV, hivatalnok Hunyadkürti GyörgyONYISZIM PANFILICS BELOGUBOV Karalyos Gábor m.v.ANTON, inas Gyuricza IstvánPOLINA Sipos Vera m.v.JULINYKA Grisnik PetraKUKUSKINNÉ Csákányi Eszter m.v.MIKIN Tóth GézaDOSZUZSEV Kőrösi AndrásGRIGORIJ Lugosi GyörgyDíszlet: Rózsa István Jelmez: Horváth KataDramaturg: Keszthelyi Kinga Világításterv: Memlaur ImreZene: Csíkvár Gábor és Fándly Csaba Súgó: Csorba MáriaÜgyelő: Székely György, Szűcs László Segédrendező: Váradi R. Szabolcs Rendező: Méhes László Bemutató: 2014. április 11. Csiky Gergely Színház
szombat, 05:00
Szinhaz.hu
<strong>Mága Zoltán</strong> Szabó Gyula elvesztéséről: "Halálával kevesebbek lettünk"
Mága Zoltán Szabó Gyula elvesztéséről: "Halálával kevesebbek lettünk"
"Hiánya fájó űrt hagy lelkünkben és szívünkben." - közölte a hegedűművész Szabó Gyula halála kapcsán. [Dátum: 2014.04.06. 14:01]
04.06. 14:01
Zene.hu
hirdetés
Határtalan Napok - 3 határontúli város művészei Miskolcon
Határtalan Napok - 3 határontúli város művészei Miskolcon
Április 4. és 6. között Beregszász, Komárom és Nagyvárad színházi előadásai, költői, írói mutatkoznak be a miskolci közönség előtt.A Miskolci Nemzeti Színház tavaly indította útjára a Határtalan Napok elnevezésű fesztivált, amelynek célja, hogy bemutassa három határon túli magyar város alkotóit, előadóit a színház, a zene és az irodalom műfaján keresztül.A Komáromi Jókai Színház két előadással érkezik. Tasnádi István Magyar zombi című komédiáját Bagó Bertalan rendezésében, Tóth Tibor főszereplésével láthatja a közönség. Az ismert szerző több színházban sikert aratott darabja könnyed humorral mesél a mai magyar valóságról. A komáromiaktól ezen kívül Harold Pinter önéletrajzi ihletésű drámáját, az Árulást láthatják az érdeklődők a fesztivál keretében. A háromszereplős darabban Mokos Attila, Bandor Éva és Petrik Szilárd egy szerelmi háromszög hét éves történetét játssza el. Az Árulásból készült nagysikerű film forgatókönyvéért 1983-ban a szerző-forgatókönyvírót Oscar-díjra jelölték.A Nagyváradi Szigligeti Színház Turgenyev Egy hónap falun című darabját Papírsárkány címmel állította színpadra. A darabot Harsányi Zsolt rendezte, aki szerint Turgenyev a maga idején a komikum felől közelítette meg a Csehov műveiből is jól ismert 19. századi orosz vidék világát.A tánc műfaját a Nagyvárad Táncegyüttes előadása, a Nagyvárosi bújdosók képviseli. A Nagyvárad Táncegyüttes a Kárpát-medencei táncművészet egyik legfiatalabb, mégis jelentős műhelye, előadásaiban elsősorban a magyar hagyományos tánc- és zenekultúrát dolgozza fel. Kiss Ferenc, a Vízöntő zenekar alapítójának azonos című lemeze adta a Nagyvárosi Bujdosók létrehozásának ötletét, mellyel az alkotók elsősorban a térségünkben élő fiatalokat szólítják meg, azokat, akik éppen "leválni" készülnek kulturális identitásukról. A nagyszabású produkció dramaturgja és játékmestere Novák Péter, aki énekmondóként is jelen lesz. A Lilliput társulat a Kormos képpel mutogat című bábelőadással vendégszerepel a Csodamalom Bábszínházban. A Kormos István három verses meséjéből készült előadás rendezője Rumi László, a magyar bábművészet sokoldalú alkotója, aki ebben az előadásban is a mára védjegyévé vált, egyedi stílusát képviseli.Beregszászról a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciója érkezik a Miskolci Nemzeti Színházba. Örkény István népszerű darabját, a Tótékat Vidnyánszky Attila állította színpadra, Trill Zsolttal, Szűcs Nellivel és Tóth Lászlóval a főszerepben. A Műút folyóirattal együttműködésben a fesztivál irodalmi programja is gazdag. Április 4.-én, pénteken a Várad c. irodalmi és kulturális folyóirat főszerkesztőjével, Szűcs Lászlóval és Tasnádi-Sáhy Péter költő, íróval beszélget Jenei László, a Műút szerkesztője. 5.-én, szombaton Komárom képviseletében Gazdag József Bródy-díjas íróval Mészáros Sándor, a Kalligram kiadó vezetője, Vida Gergely író, költő, szerkesztővel pedig Mizser Attila költő, a Palócföld folyóirat főszerkesztője beszélget. Az est házigazdája Nagy Csilla, a Palócföld szerkesztője és Jenei László. Vasárnap a színház Beregszászról látja vendégül Brenzovics Marianna írót és Gazda Albert író, újságíró, szerkesztőt, akiknek beszélgetőtársa Csordás László irodalomtörténész, kritikus lesz.A Határtalan Napok színházi programja részletesen:Április 4. 15.30 óra, KamaraszínházHarold Pinter: Árulás A Komáromi Jókai Színház előadásaAz Árulás egy szerelmi háromszög hét éves történetét meséli el, időben visszafelé haladva. Robert, a férj, Emma, a feleség és Jerry, a legjobb barát esete mindennapi história. Jerry és Emma egymásba habarodnak és kapcsolatukat évekig sikeresen titkolják a férj és a világ előtt. Vagy mégsem? Hiszen egy napon minden kiderül. Vagy mégsem? Miféle láthatatlan szálak tartják össze az emberi kapcsolatokat éveken, évtizedeken keresztül? Mi lesz egy ártatlannak tűnő, apró játék vége? S ha egyáltalán sikerül a végére érni, mi marad? Mindenki elárul mindenkit, de leginkább önmagát. Harold Pinter Árulás című drámája önéletrajzi ihletésű. A darabból készült nagysikerű film forgatókönyvéért 1983-ban a szerzőt Oscar-díjra jelölték.Jerry: Mokos AttilaRobert: Petrik Szilárd m. v.Emma: Bandor Éva Jászai Mari-díjasÜgyelő: Nagy LászlóSúgó: Balaskó EditHangtechnikus: Görözdi Szilárd, Zakor SándorFénytechnikus: Rózsás SzilviaFodrász, sminkes: Tóth SimonaKellékes: Szűcs KlaudiaA rendező asszisztense: Balaskó Edit Díszlettervező: Valló Péter m. v.Jelmeztervező: Gadus Erika m. v.Rendező: Valló Péter m. v., Kossuth-díjasÁprilis 4. 19 óra, NagyszínházTasnádi István: Magyar zombi A Komáromi Jókai Színház előadásaBlondin Gáspár, negyvennégy éves nagyábrándi lakos, miután elveszti munkáját és életkedvét, bezárkózik a kerti budiba, és mély depresszióba zuhan. Környezete nem igazán igyekszik lebeszélni tettéről, sőt! Végre történik valami Nagyábrándon, végre itt a nagy lehetőség! Így aztán amíg Blondin Gáspár az élet értelmetlenségén tűnődik, a család és a környezet azon töpreng, hogyan húzhatna hasznot a kisember halálából. Tasnádi István kortárs komédiájának ősbemutatója hét évvel ezelőtt volt a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban, azóta pedig jó néhány magyar színházban játszották sikerrel. Tasnádi ugyanis nagyon pontos képet fest a magyar valóságról, a diagnózist pedig könnyed humorba ágyazza. A darab Finito címen 2007-ben elnyerte a Színikritikusok Díját a legjobb új magyar drámáért.Blondin Gáspár: Tóth Tibor Jászai Mari-díjasBlondinné, Vali: Bandor Éva Jászai Mari-díjasÖzv. Vecserák Károlyné, Blondin anyósa: Balaskó EditPacsik Ferenc, polgármester: Méhes László Jászai Mari-díjasBicke B. László, költő: Skronka TiborTigris Niki, popdíva: Varga SzilviaDr. Juhos Buda, pszichológus: Majorfalvi BálintSzomszéd Misi: Fabó Tibor Jászai Mari-díjasPál, médiaszemélyiség: Szabó ViktorReszlik Hajnalka Myrtill, riporter: Tar RenátaBak Tamás HSC, operatőr: Bernáth TamásHivatalos Úr: Olasz István Zenekar: id. Bertók Tibor, ifj. Bertók Tibor, Lelkes TiborÉnekesek: Kovács Lotti m. v., Zsapka KrisztinaÜgyelő: Nagy LászlóSúgó: Balaskó EditHangtechnikus: Zakor Sándor, Görözdi SzilárdFénytechnikus: Kollár József, Rózsás SzilviaFodrász, sminkes: Tóth SimonaKellékes: Szűcs KlaudiaA rendező asszisztense: Balaskó Edit Díszlet- és jelmeztervező: Sánta Borcsa m. v.Zene: Dobri Dániel m. v.Rendező: Bagó Bertalan m. v., Jászai Mari-díjasÁprilis 5. 10.30 óra Csodamalom BábszínházKormos képpel mutogata nagyváradi Szigligeti Színház – Lilliput Társulat előadásaKormos István tizenkét magyar népmesét versformában írt meg, ebből hármat használ fel az előadás: az első egy ostoba farkasról, a második egy furfangos parasztról, a harmadik pedig egy csudamód táncoló kecskéről szól. Eltérő formavilágok jönnek létre, amelynek megalkotói: Makhult Gabi, Bérces Katalin és Néder Norbert. Ami a három mesét összefűzi: Kormos csodálatos verses szövege, valamint a zene, amelyet a színészek élőben játszanak hangszereiken (kobozon, furulyán, harmonikán és ritmushangszereken). A muzsikát Ágoston Béla szerezte, aki már számos táncszínházi és bábos előadáshoz teremtett erőteljes zenei világot.Az előadásra jegyek a Csodamalom Bábszínházban válthatók.Játsszák: Szőke Kavinszky András, Varga Imre, Daróczi István, Hanyecz Debelka Róbert, Stefan Bodor Mária Író: Kormos IstvánZeneszerző: Ágoston BélaBábtervező: Néder Norbert, Bérces Katalin, Makhult GabriellaRendező: Rumi LászlóÁprilis 5. 19 óra, NagyszínpadÖrkény István: Tóték A Gyulai Várszínház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkciójaA Mátraszentannán idilli nyugalomban élő Tót családhoz egy szép nap beállít a fronton harcoló fiuk parancsnoka, hogy náluk töltse kéthetes szabadságát. Ettől kezdve mindenestül felfordul a család élete, nem lesz szabad többé reggel reggelizniük, délben ebédelniük, este vacsorázniuk és éjszaka aludniuk, nem lesz szabad többé ásítaniuk, sem nagyokat nyögve nyújtózkodniuk, de még gondolkodniuk sem. Éjt nappallá téve dobozolnak, hogy így járjanak az őrnagy kedvében, akinek idegzetét már súlyosan megrongálta a fronton töltött kilenc hónap. Tóték abban reménykednek, hogy a fiuk az őrnagy jóindulatának köszönhetően megmenekülhet a szenvedéstől, és a falu postásának jóvoltából még csak nem is sejthetik, hogy áldozatuk teljesen hiábavaló. „Én is úgy gondolom, hogy nem csak a hivatali főnöknek, vagy a művezetőknek akadnak alárendeltjei, hiszen hatalmi struktúra a család is, az óvoda meg az iskola is. Sőt még a legelesettebb, legkifosztottabb ember is fogja egy csücskét az uralkodásnak, ha egyebe nem maradt, legalább egy öleb vagy kanárimadár a kiszolgáltatottja. Kölcsönös függőségben élünk, egy személyben zsarnokok és áldozatok. (...) Hitem szerint az őrnagy és a Tűzoltóparancsnok valójában egy személy. Ahhoz persze, hogy ebből drámai mű lehessen, össze kellett szikráztatni a benne rejlő pólusokat." (Vidnyánszky Attila, rendező)Őrnagy: Trill ZsoltTót: Tóth LászlóTótné: Szűcs NelliÁgika: Orosz MelindaPostás: Rácz JózsefTomaji plébános: Sőtér IstvánCipriáni professzor: Kacsur AndrásGizi Gézáné: Béres IldikóA lajt tulajdonosa: Varga JózsefLőrincke: Szabó ImreElegáns őrnagy: Ivaskovics Viktor Valamint, mint jelentős történelmi figurák: Ferenczi Attila, Kristán Attila, Gál Natália, Vass Magdolna, Orosz Ibolya Díszlet: Alexander Belozub Jelmez: V. Csolti KláraDramaturg: Kozma AndrásRendezte: Vidnyánszky AttilaÁprilis 6. 19 óra, KamaraszínházKiss Ferenc: Nagyvárosi bújdosók A Nagyvárad Táncegyüttes előadásaKiss Ferenc, a Vízöntő zenekar alapítójának tematikus lemeze 1999-ben jelent meg – a század melankolikus zárlata és az új évezred látomásos kezdete gyanánt –, izgalmas összefoglalásként bizonyítva a népi kultúrából tanultak mai használhatóságát, kifejezőeszközeinek kortárs gondolatiságát. E tartalmilag egységes, de műfajában sokszínű zeneanyag adta az azonos című táncest létrehozásának ötletét. Az előadás elsősorban az Erdélyben élő fiatalokat szólítja meg, akik éppen "leválni" készülnek kulturális identitásukról. Jövőképük, pálya- és topográfiai választásaik egyszerűen lehetetlenné teszik, hogy valaha is visszataláljanak az említett identitás szellemi értékeihez. Többek között ezen motivációk pótlására, az érdeklődés felkeltésére tesz kísérletet a produkció.A Nagyvárad Táncegyüttes a Kárpát-medencei táncművészet egyik legfiatalabb, mégis jelentős műhelye, előadásaiban elsősorban a magyar hagyományos tánc- és zenekultúrát dolgozza fel, időtálló művészeti, társadalmi értékként. Meggyőződésük, hogy lehetséges a magyar néptánc és népzenei hagyomány irdatlan terjedelmű kincsét olyan kortárs, üzenethordozó értékkel bíró művészeti rangra emelni, amely elismerést nyerhet bárhol a világon.Tánckar: Brugós Anikó, Kerekes Dalma, Mihucz Kinga, Pelbát Ilona, Szabó E. Ágnes, Timár Tímea, Tolnai Tímea, Iván Enikő Kitty, Brugós Sándor, Forgács Zsombor, Forgács-Popp Jácint, Kacsó Bálint, Kádár Elemér, Miklós János, Rácz Lajos, Szőnyi József, Schmith NándorZenekar: Szabó Lóránd Győző, Kelemen Molnár János, Bartalis Botond, Szakács Kristóf, Márkus Zoltán m.v., Székely István m.v., Marius Bulzan m.v. Énekmondók: Pelbát Ilona, Novák Péter / Kiss Csaba / Csepei RóbertDramaturg, játékmester: Novák Péter m.v.Zeneszerző: Kiss Ferenc m.v.Zenei vezető: Horváth Károly m.v.Zenei asszisztens: Brugós AnikóKoreográfusok: Baczó Tünde m.v., Bordás Attila m.v., Orza Călin m.v., Polgár Emília m.v.Jelmez: György Eszter m.v.Játéktér, látványtervek: André Csongor m.v.Vetített látvány: Ugron Réka m.v. Ügyelő: Szőke ZsoltFény: Lázár AttilaHang: Szommer LajosÁprilis 6. 19 óra, NagyszínházIvan Szergejevics Turgenyev: Papírsárkány (Egy hónap falun) A nagyváradi Szigligeti Színház előadása„Turgenyev világa is annak a 19. századi orosz vidéknek a világa, ahol látszólag soha nem történik semmi, ahol az emberek csak unatkoznak és vágyakoznak. Holott ez a világ, szereplőinek érzelmi vívódásai és féltékenységi harcai révén az ember olykor kegyetlen, máskor védtelen, esendő természetére reflektál, amely kivédhetetlenül és alapvetően meghatározza mindannyiunk életét. A darab megírásától eltelt több mint százötven esztendő alatt sem jobbak, sem okosabbak nem lettünk, és többnyire ugyanúgy éljük szívbemarkolóan mulatságos, tragikomikus életünket." (Harsányi Zsolt, rendező)Iszlajev, földesúr: Csatlós LórántNatalja Petrovna, Iszlajev felesége: Tóth TündeVerocska, Iszlajevék nevelt lánya: Tasnádi-Sáhy NoémiKolja, Iszlajevék fia: Csíki RolandRakityin, barát: Kardos M. RóbertBeljajev, Kolja tanítója: Varga BalázsSpigelszkij, orvos: Hunyadi IstvánLizaveta Bogdanovna, társalkodónő: Gajai ÁgnesBolsincov, szomszéd: ifj. Kovács LeventeKátya, szobalány: Pitz MelindaMatvej, inas: Szotyori JózsefFordította: Elbert János Ügyelő: Joó EmíliaSúgó: Körner AnnaHangosítók: Zsurka József, Szanday CsongorVilágosítók: Nosz Botond, Nagy Imre, Kalló János, Bernád EduárdDíszlettervező: Adrian GaneaJelmeztervező: Kupás AnnaRendező: Harsányi Zsolt
04.02. 05:00
Szinhaz.hu
Mága Zoltán zenésztársaival beteg gyermekeket támogat
Négymillió forint adomány gyűlt össze Mága Zoltán és a Savaria Szimfonikus Zenekar jótékonysági hangversenyén, amelyet két Vas megyei beteg gyermek gyógyíttatásáért rendeztek péntek este Szombathelyen az Arena Savariában.
03.29. 04:30
Ma.hu
Készül az Evita Sopronban
Készül az Evita Sopronban
Gőzerővel készül Andrew Lloyd Webber-Tim Rice-Miklós Tibor Evita című rockoperája a Soproni Petőfi Színházban Katona Imre rendezésében. Az alkotók meséltek. A főbb szerepekben Füredi Nikolett, Vastag Tamás, Feke Pál, Fésűs Nelly és Szolnoki Tibor látható. A koreográfus Szakál Attila. A premiert április 26-án tartják.Egy kis hazai Evita-történelem: "Történelmi távlatokkal ezelőtt, 1980 augusztusában került színpadra az Evita előadása a budapesti Margitszigeten. A magyarországi ősbemutató kirobbanó újdonságként hatott a közönségre több okból is. A rockopera műfajának számos világsikerű darabját már ismerni lehetett lemezekről és a külföldi rádióadók műsorszolgálata révén, miközben valószínűtlennek tűnt, hogy ezek a művek életre keljenek a hazai színpadokon. Hiányzott hozzá a színházi tapasztalat, a kellő stílusismeret, a komplex és sokoldalú előadói felkészültség, hiányzott hozzá minden. Színházainkban akkortájt az operett és a zenés vígjáték sajátos kultusza virágzott.A frissítéshez bátorságra, fantáziára és új látásmódra volt szükség. A Hair és a Jézus Krisztus Szupersztár világsikerű dallamait a hetvenes évek végén már egy egész generáció dúdolta itthon, ám az Evita még ismeretlen volt, és lenyűgöző meglepetésként érkezett hozzánk, minthogy a budapesti előadás minimális késéssel követte az eredeti londoni bemutatót. Háromezer néző ünnepelte esténként az Evitát a Margitszigeten, mintha a közönség is átérezte volna, hogy ezzel a produkcióval a műfaj honfoglalásának diadalmas eseménye következett be. Minthogy valóban így is történt. S az Evitával egy új színházi műhely jött létre, a Rock Színház társulata, mely ezt az előadást mindvégig műsoron tartotta másfél évtizedes fennállása során, sok száz itthoni és külföldi előadással. Az Evita kivételes hatású zenedráma, mély és összetett tartalmakat hordozó színpadi alkotás, a rockopera műfajának kimagasló klasszikusa, mely méltán számíthat a soproni közönség legszélesebb érdeklődésére" - részletezte Katona Imre rendező.Evita harmadszor Füredi Nikolett énekesnő pályafutása során immár harmadik alkalommal bújhat Eva Perón bőrébe. Ebben az évadban a Soproni Petőfi Színházban játszhatja el Evita szerepét, s mint mondta: nagyon várja már a premiert, azért is, mert a mostani előadást Katona Imre rendezi, aki 1980-ban a legendás magyar ősbemutatót is színpadra állította. Füredi Nikolett már 19 évesen Németországban énekelte az Evita címszerepét, élete meghatározó találkozása volt ez a darabbal. Az énekesnő a 2000-es évek elején a Miskolci Nemzeti Színházban ismét eljátszhatta az egykori argentin elnök feleségét, és amikor a SingSingSing musical show soproni sikere után Katona Imre, a teátrum rendezője, vezető dramaturgja meghívta Sopronba, azonnal igent mondott. "Nagy megtiszteltetés, hogy a magyar ősbemutató és legendás előadás rendezőjével, Katona Imrével dolgozhatok együtt ebben a darabban, izgalommal várom már a közös munkát. Most harmadszor lehetek Evita. Fiatal énekesként kerültem kapcsolatba először ezzel a szereppel, s most érettebben magam is kíváncsi vagyok, hogy a rockoperával, a dalokkal való találkozásaimhoz képest mi mindent tudok a szereppel még elmondani a közönségnek. Nyitott a szívvel várom a próbaidőszakot, s azt gondolom, hogy mindaz, ami történt velem az elmúlt években, az megjelenik majd a szerepformálásomban, hiszen tapasztaltabb, idősebb lettem. Igyekszem megtalálni mindazokat az új kapcsolódási pontokat a lelkem és a szerep között, amelyektől a soproni előadás biztos, hogy más lesz, mint az előzőek"- nyilatkozta korábban Füredi Nikolett. A gerillaharcos igazsága Che Guevara szerepében lép színpadra Vastag Tamás a soproni Petőfi Színház Evita című produkciójában. A fiatal énekes elmondta: fontos számára az, hogy olyan művészeti ággal is megismerkedjen, amely "nemesíti az ember lelkét", ezért sem gondolkodott sokat azon, hogy igent mondjon Pataki András soproni igazgató felkérésére."Mélyebben nem ismertem ezt a művet, néhány részletet hallottam a rockoperából és láttam az Evita filmet. Amikor az ember készülhet egy ilyen szerepre, akkor hosszú utat kell bejárnia, míg felmegy a színpadra énekelni, játszani. Szeretem a felkészüléssel járó munkát. Először igyekeztem a történelmi hátterét megismerni a sztorinak, kutattam Argentína múltját, könyveket olvastam el arról a korszakról, amelyben Eva Perón élt. Ami érdekes, hogy Che Guevara és ő a való életben nem találkozhattak, a műben a kapcsolatuk egy felsőbb dimenziót jelent és jelenít meg.Hasonló módon kutattam Che életét is, szerettem volna megismerni különböző forrásokból, hogy ki is volt ő és mit jelentett az embereknek egy adott időszakban és helyen. Ezután vettem elő a szövegkönyvet és azt elolvasva rajzoltam egy kapcsolati térképet, hogy a szereplők közül kinek milyen a viszonyrendszerre a másikhoz. Ez azért is fontos számomra, mert így meg lehet találni azokat a pontokat, utakat, amelyek a szereplők jellemfejlődését mutatják a darabban. Nekem is végig kell mennem ezen, tudnom kell, mit és miért tesz Che Guevara, mi a cselekedeteinek a mozgatórugója, mit vált ki belőle a többi szereplő magatartása. Mindemellett sokat beszélgetek Katona Imre rendezővel Che személyiségéről, a történetben elfoglalt helyéről, az ő vélt vagy valós igazságáról, a mű ellentmondásairól. Nagyon sok szöveget kell megtanulnom, s közben igyekszem megrajzolni a magam Che Guevara képét, hogy olyanná tudjak válni, mint ő" - mondta Vastag Tamás.Arra a kérdésre, hogy milyen lesz az általa képviselt Che a színpadon, azt felelte, ő egy olyan igazi gerillaharcost szeretne megmutatni az embereknek, aki flegma, agresszív ugyan, de sziklaszilárd jellem, mert elvei vannak és megtántoríthatatlanul hisz a maga igazában. Mert a fiatal énekes szerint ebben a rockoperában nem csak Evitának, de Che Guevarának is létezik a maga igazsága.Andrew Lloyd Webber - Tim RiceEvitarockopera Evita - Füredi NikolettChe - Vastag TamásPeron - Feke PálMagaldi - Szolnoki TiborLány - Fésűs Nelly Katonatisztek, gyászolók, arisztokraták, újságírók, munkások, nyomozók, Argentína népe:Molnár Anikó, Simon Andrea, Szlúka Brigitta, Szőcs Erika, Ács Tamás, Czár László,Madár K. Zoltán, Sárdy Zoltán, Papp Attila, Savanyu Gergely, Balogh Fanni, Csernus Anita, Lukácsi Laura, Perovics Eszter, Szalai Dóra, Tiszolczi Lilla, Lukács Levente, Pásztor Richárd, Szakál Attila, Száraz Dávid, Szeles Tamás, Szóka Roland, Stánicz Zoltán, Vágási IstvánZenei vezető: Oberfrank PéterKorrepetitor: Sárdy BarbaraDíszlettervező: Katona ImreJelmeztervező: Laczó HenrietteSzcenikus: Kovács FerencVideo: Torma SándorÜgyelő: Madár K. ZoltánTangó konzulens: Nestor PellicciaroKoreográfus: Szakál AttilaRendezőasszisztens: Simon AndreaRendező: Katona ImreBemutató: 2014. április 26. Soproni Petőfi SzínházForrás: Soproni Petőfi Színház
03.28. 11:02
Szinhaz.hu
<strong>Mága Zoltán</strong> folytatja
Mága Zoltán folytatja
Mága Zoltán és a Savaria Szimfonikus Zenekar jótékonysági hangversenyére háromezer embert várnak [Dátum: 2014.03.28. 08:15]
03.28. 08:15
Zene.hu
"A hatalom nem szűnő felelősség" - Schilling Árpád új rendezéséről
"A hatalom nem szűnő felelősség" - Schilling Árpád új rendezéséről
Schilling Árpádot kérdezte az Index a Krétakör legújabb, A Párt című bemutatója kapcsán.„Hogy minden azoké legyen, akik bánni tudnak vele.” (B. B.)Ajánló az előadás elé:Schilling Árpád új produkciója a közélet újragondolására szólítja fel a jelenlegi rendszer kritikusait, de azokat is, akik szerint minden a legnagyobb rendben. A párt jelenetsorait a magyar és európai közélet inspirálta.Mentor és tanítvány: az elismert iskolaigazgató és a sikeres vállalkozó, akik jó barátok voltak, de mára közéjük állt a Párt. Egy kis magyarországi városban ízlelgetik a demokráciát. A két család kapcsolata elmérgesedik, amelynek szörnyű következményei lesznek. A Krétakör előadásában színház, koncert, film és cirkusz keveredik egymással. Részlet az Index.hu cikkéből:Már csak pár nap van az új krétakörös rendezésed, A Párt premierjéig. Az írtátok az előadásról, hogy a közélet újragondolását várjátok a nézőktől, a jeleneteket a magyar és az európai közélet inspirálta. Miért pont ez érdekelt?2008-ban volt a váltás a Krétakörben, amelynek az volt a célja, hogy direktebben foglalkozzunk közéleti kérdésekkel. Eltelt azóta öt év, ez az előadás egy összegzés is, összegyűjtöttük azokat a formai és tartalmi kérdéseket, illetve állításokat, amelyeket fontosnak tartunk. Van egy önéletrajzi vonulata is. Negyvenéves koromra összefoglalom, mit kaptam, mire jutottam eddig.Fotó: Ajpek Orsi, index.huMilyen témákat jár körbe A Párt?Az egyik, ahogy a címben is szerepel, hogy maga a párt, mint politikai képződmény, hogyan viszonyul a társadalomhoz. Két olyan párt van a magyar közéletben, ami története és súlya okán eléggé adja magát egy ilyen tanulmány elkészítéséhez: a Fidesz és az MSZP. Elsősorban ez a két szervezet tematizálta Magyarország elmúlt 24-25 évét. Ennek a két pártnak a története megannyi kérdést vet fel nemcsak önmagukra, hanem mindannyiunkra vonatkozóan. A pártok a társadalomból nőnek ki, annak lenyomatai, a normáik pedig visszahatnak rá; ez egy oda-vissza játék. A mi értelmezésünkben, ha a pártpolitikai élet a társadalom tükre, akkor akár korrupcióról, akár a demokratikus gyakorlatok kialakulatlanságáról vagy elsatnyulásáról, akár a fokozódó verbális és fizikai agresszióról, akár a komplex helyzetek szándékolt leegyszerűsítéséről beszélünk, nagy baj van. Az előadásunk egyik legfontosabb kérdése: valóban ez a legjobb módja a demokráciának? Mi azok közé tartozunk, akik több részvételt szeretnének, valahogyan elmozdítani a képviseleti demokráciát a részvételi demokrácia irányába.Fontos témának tartjuk a közéleti anomáliák családi viszonyokra gyakorolt hatását. Az autokratikus szokásrendre, a kooperáció hiányára, a bizalmatlanságra, a bosszúvágyra, a kontrollálatlan dühre épülő világban a szülők és a gyerekek közötti viszonyok is torzulnak. Hiába is próbáljuk szétválasztani a magánéletet a közélettől, nem fog sikerülni. Mondhatjuk azt természetesen, hogy ahol ember van, ott bűn is van, de számomra relevánsabb állítás az, hogy ahol a politikai elit nem képes az önkorlátozásra, ott a polgárok sem boldogulnak az önreflexióval. A hatalom nem egy lehetőség a személyes ambíciók realizálására, hanem a soha nem szűnő felelősség mindenki iránt. Legalábbis egy demokrata számára.Érdekes továbbá, hogy amikor ma Magyarországon a szélsőjobboldali veszélyről beszélünk, akkor a Magyar Gárda és a hozzá hasonló agresszív szélsőségesség szintjén ragadjuk meg a problémát. Számomra sokkal veszélyesebb, mert kevésbé nyilvánvaló, az intellektuális fasizmus, ami nem gondolja magát fasizmusnak, ki is kéri magának ezt a minősítést, de ha az ember szétszálazza a mondanivalót, akkor a mélyén súlyosan megbélyegző és kirekesztő gondolkodásmódot talál. Komoly kihívást jelent leleplezni ezt az egyébként rendkívül művelt beszédmodort. Aztán az sem mellékes, hogy a miénk is egy alapvetően férfidominanciával átitatott közélet. Bizonyos értelemben tehát a férfiak csődjéről beszélünk, amikor leleplezzük, hogy a töméntelen erőszakosság mögött gyenge, szerepzavaros csődörök állnak. (...) Folytatást az Index.hu-n talál.Schilling Árpád / KRÉTAKÖR: A PártTrafó, 2014. március 27-28-29. 19hSzereplők: Matthieu Gary, Fragan Gehlker, Kiss-Végh Emőke, Nagy Zsolt, Juliette Navis, Ördög Tamás, Sárosdi Lilla, Szalontay Tünde, Vasil Tasevski, Terhes Sándor, Marc Vittecoq Zene: Lawrence Williams & Bozsóki ImreZenészek: The Party Band: Bozsóki Imre, Boross Levente, Hock Ernő, Mészáros Ádám, Lawrence Williams A dalokat fordította: Závada Péter Jelmez: Nagy Fruzsina Jelmeztervező asszisztens: Pattantyús Dóra Film: Nagy Zágon, Tóth-Ridovics Máté Animáció: Ásmány Zoltán, Sánta Balázs Grafikus: Sánta Dániel, Turai Balázs Dramaturg: Bíró Bence Rendezőasszisztens: Salamon Eszter Író, rendező: Schilling ÁrpádProdukciós vezetők: Schőn Edina, Gulyás MártonKommunikáció: Potyondi Linda, Polgár Móni Műszaki vezető / Fénytervező: Éltető AndrásHangtechnikus: Belényesi Zoltán A Krétakör Szabadiskola diákjai: Dohy Balázs, Fundelius Anna, Kertész Ajna, Komán Attila, Márton Ágnes, Nagy Kristóf, Oláh Alexandra, Schultz Nóra, Seres DonátKrétakör Szabadiskola koordinátora, dráma tanár: Juhász Bálint Krétakör Szabadiskola közreműködők: Bethlenfalvy Ádám, Szilágyi Sára Filmes stáb: Benyusz Bence, Boross Mari, Fekete Xénia, Gáspár Szabolcs, Hidas Kornél, Kovács Attila, Kővári Kata, Krámli Ferenc, Levendel Sára, Lukács Péter, Mecseki Csaba, Nemes-Jeles Veronika, Mona Zsolt, Simon József, Tálas Zsófia, Tóth Csaba Köszönet Ágh Mártonnak Produkciós partnerek: Trafó House of Contemporary Art, Budapest, Hungary Theatre National de Bordeaux Aquitaine, France Kunstenfestivaldesarts, Brussels, Belgium Steirischer Herbst, Graz, Austria Támogatók: Szélkerék Ltd., Open Society Foundation Partnerek: Bakelit Multi Art Center, Vision Team
03.28. 06:39
Szinhaz.hu
Beteg gyerekekért ad jótékonysági koncertet Mága Zoltán
A Hende Csaba fővédnöksége mellett tartott esten sztárvendégként lép fel Zsédenyi Adrienn énekesnő, Pándy Piroska opera- és operetténekesnő, valamint Fischl Mónika és Vadász Dániel művészházaspár.
03.27. 23:31
Ma.hu
Beteg gyerekekért koncertezik Mága Zoltán
Két beteg gyerek gyógykezelésének támogatására ad jótékonysági koncertet Mága Zoltán hegedűművész és a Savaria Szimfonikus Zenekar Szombathelyen péntek este.
03.27. 19:40
Stop.hu
hirdetés
Beteg gyerekekért ad jótékonysági koncertet Szombathelyen Mága Zoltán
Mérei Tamás telt házra számít. tovább
03.27. 18:15
Alon.hu
Mata Hari - Kémmusical a Tavaszi Fesztivál műsorán
Mata Hari - Kémmusical a Tavaszi Fesztivál műsorán
Az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál programjában két musical is szerepel. Elsőként, április 1-jén a Mata Hari kémmusical ősbemutatóját láthatja a közönség a Művészetek Palotájában. Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4A Várkonyi Mátyás-Béres Attila szerzőpárost a magával ragadó kémhistória ihlette musical írására. A Generál együttes alapítója, a Sztárcsinálók, a Félőlény és más zenés színházi előadások alkotója, Várkonyi Mátyás maga rendezi legújabb darabját, a Mata Harit.A kémmusical a történelem leghíresebb spion-nőjének történetét meséli el. A darabnak többek közt aktualitást ad az első világháború száz éves évfordulója is, hiszen Mata Hari - akinek kémtevékenységéről a nyomozati iratokat száz évre, 2017-ig titkosították - ebben az időszakban élt.Várkonyi MátyásAz alkotók azt ígérik, a darab alapjául szolgáló történet rendkívül kalandos lesz: adott egy misztikus kisugárzású nő, akinek egy táncáért mindent megadnak, de végül egy "végzetes táncba" hajszolják. A musical a 10-es évek Párizsába repíti a nézőt, a tomboló életöröm, a lázadó nők, a forradalmárok, a művészek, a szerelmesek és a kémek városába. Ide érkezik egy asszony, aki zsarnok férjétől menekülve, támasz nélkül, saját eszközeivel akarja meghódítani a világot. Sejtelmes táncával a távoli India varázsát hozza el Európába, elképesztő népszerűségre tesz szert, Párizs első számú asszonya lesz – majd jön a világháború…Az előadás a musical elemeit felhasználva beszéli el mindazt, amit erről a titokzatos nőről 2014-ben tudhatunk, és felveti azt a kérdést is: nagyhatalmakat kiszolgáló kém volt-e Mata Hari, vagy csak a történelem gyámoltalan áldozata? A musical szereplői közt a magyar musicalvilág olyan sztárjait láthatjuk, mint Miller Zoltán, Szemenyei János, Kováts Kriszta, vagy a címszereplőt alakító Kecskés Tímea.Várkonyi Mátyás-Béres Attila: Mata HariSzereplők: Mata Hari: Kecskés Tímea Clara Bendix: Kováts Kriszta Ladoux, Charles: Egyházi Géza Vadim Maszloff: Szemenyei János Tábornok: Miller Zoltán Pier Lacroise: Szolnoki Tibor Kalle, Friedrich: Nagy Lóránt MacLeod, Rudolf: Csuha Lajos Kasszírnő, madame: Zsadon Andrea Ernest Hemingway: Klem Viktor Siva: Szentirmai Zsolt Visnu: Horváth Ádám Brahma: Füzi Attila Guimet: Másik Lehel Valamint: Albert Réka, Görgényi Fruzsina, Horváth-Mester Henriett, Illésy Éva, Magyar Krisztina, Pető Zsófi, Széphalmi Júlia, Bankó Bence, Gajárszki Márton, Hoffmann Richárd, Imre Sebastian, Szerémy Dániel, Tóth Alex, Török Tamás Közreműködik: Axmann Péter, Baranski László, Bognár Attila, Orbán Boglárka, Takácsi Tamás, Varga Gábor, Zimonyi Gábor, Zink Ferenc, a Czettner Vonósnégyes és a Talamba Ütőegyüttes Látványtervező: Szendrényi Éva Jelmeztervező: Horváth Kata Koreográfus: Kispál Anita Dramaturg: Béres Attila Angol feliratfordítás: Elizabeth Szász A koreográfus asszisztense: Imely Xénia A rendező munkatársa: Bárczi Ágnes, Kalmár Lalita Rendező: Várkonyi Mátyás Vezényel: Bíró Péter
03.27. 09:06
Szinhaz.hu
Mága Zoltán: Ma van a 20. házassági évfordulónk
Mága Zoltán: Ma van a 20. házassági évfordulónk
03.26. 20:10
Stop.hu
Pókeren nyert 65 milliót Zoli Bécsben
Pókeren nyert 65 milliót Zoli Bécsben
1400 játékost maga mögé utasítva nyert több mint 65 millió forintnak megfelelő eurót a 27 éves Gál Zoltán egy nemzetközi pókertornán Bécsben.
03.25. 08:00
Borsonline.hu
4 hónap alatt 7 premiert kínál az Orlai Produkció
4 hónap alatt 7 premiert kínál az Orlai Produkció
Március és július között az ország 3 városában 7 bemutatóval jelentkezik az Orlai Produkciós Iroda. Budapesten a Katonák, a Micsoda útjaink, az Akit az istenek szeretnek és az Amadeus; Balatonföldváron a Bagoly és Cica valamint a Csemegepultos naplója, Szentendrén pedig a Happy End mutatkozik be.Az Orlai Produkció ajánlója:A szereplőgárda a szokásoknak megfelelően megint illusztris, vannak visszatérő kedvencek, és olyanok is, akiknek fellépésével régi, közös tervek válnak valóra. A teljesség igénye nélkül: Hernádi Judit, Kulka János, Keresztes Tamás, Szabó Kimmel Tamás, Jordán Adél, Fekete Ernő, Hegyi Barbara, Margitai Ági, Csákányi Eszter, Bánfalvi Eszter, Egri Márta, Fodor Tamás és Kaszás Gergő.A bemutatókról:Március 27-én, a Tavaszi Fesztivál keretében, Mátyássy Bence rendezésében mutatják be a Katonák című előadást a Thália Színházban. Az előadás Sztravinszkij A katona története és Hunyady Sándor Bakaruhában című drámájának párosításából jön létre az I. világháború 100. évfordulója alkalmából. Szereplők: Szabó Kimmel Tamás, Mátyássy Bence, Bánfalvi Eszter, Huzella Juli és Sztarenki Dóra. Március 31-én a Belvárosi Színházban Mohácsi János 2012-ben végzett kaposvári színészosztálya emlékezik Cseh Tamásra a Micsoda útjaink című koncertfilmmel és koncerttel. Az előadók között találjuk az osztály tagjait, többek között Boros Annát, Lovas Rozit, Lábodi Ádámot és Formán Bálintot. Vendégként fellép Csákányi Eszter és Kulka János.Április 30-án Csákányi Eszter énekel és beszél fontos témákról Akit az istenek szeretnek című zenés estjén a Spinoza Színházban. Örök témái a nők, őket mutatja be nagy empátiával és rokonszenvvel, humorral és öniróniával. Persze lesz szó sok másról is, a zeneszerzők között pedig Stingtől Aznavouron át a Bëlgáig nagy a választék. A nyári premierekről:Júniusban régen tervezett előadás, az Amadeus érkezik a Belvárosi Színházba Kulka János és Keresztes Tamás főszereplésével: Peter Schaffer világhírű drámája valódi jutalomjáték a két főszereplőnek, illetve a harmadiknak: mely maga a muzsika. Hiszen a téma Mozart, a zseniális ifjú komponista, és a kifinomult műértő, egyben féltékeny pályatárs, Antonio Salieri élet-halál küzdelme. Szikszai Rémusz rendező és társulata korábbi előadásai alapján (legutóbb az I. Erzsébet a Szkénében) fondorlatos színházi teret, és izgalmas csapatmunkát várhat a néző ezúttal is. A csapat tagjai: Egri Márta, Fodor Tamás, Lovass Rozi, Kaszás Gergő, Murányi Márta, Tamási Zoltán.Balatonföldváron a Kultkikötőben Jordán Adél és Szabó Kimmel Tamás játszik a Bagoly és Cica című szerelmi komédiában, amely Pelsőczy Réka második rendezése az Orlai Produkciónál a Római vakáció után. Az Amadeushoz hasonlóan ez a színdarab is sikerrel mutatkozott be a mozikban, Barbra Streisand és George Segal főszereplésével. Bemutatásával szintén régi terve válik valóra a Produkciós Irodának. Szintén Balatonföldváron Göttinger Pál rendezésében Ötvös András adja elő Gerlóczy Márton nagysikerű regényének színpadi adaptációját, a Csemegepultos naplóját. Szentendrén mutatják be Anat Gov zenés darabját, a Happy Endet. Az izraeli szerző különös témájú művét Gergye Krisztián koreográfus-rendező állítja színpadra. A szereplők: Hernádi Judit, Fekete Ernő, Margitai Ági, Hegyi Barbara, Bánfalvi Eszter, Bertalan Ágnes és Nagy Dániel Viktor. Közreműködnek Gergye Krisztián táncművészei. Forrás: Orlai Produkció
03.24. 07:05
Szinhaz.hu
Bemutatkozik a Hamlet az Örkényben - Polgár Csabával a főszerepben
Bemutatkozik a Hamlet az Örkényben - Polgár Csabával a főszerepben
William Shakespeare Hamlet című művét mutatja be az Örkény István Színház pénteken a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A premierhez kapcsolódva kísérőprogramként slam poetry versenyt is rendeznek.A Hamletről: A darabot Nádasdy Ádám fordításában játsszák. A Bagossy László rendezésében látható előadás címszerepét Polgár Csaba alakítja."Kimondva-kimondatlanul, a Hamlet minden társulat, minden rendező és minden fiatal férfiszínész művészi pályáján központi jelentőségű dráma, e Shakespeare-darab révén egy társulat megmutathatja, miként gondolkodik magáról a színházról. S hogy Hamlet figurájának megformálása miért válhat egy színészi pálya mérföldkövévé, talán nem is kell hosszan magyarázni. Az előadásban egy évtizedekkel ezelőtti, legendás Hamlet, Gálffi László több szerepben (Hamlet apjának szelleme, a királyt alakító Színész, Sírásó) is fellép" - olvasható az előadás ismertetőjében.A Hamletet alakító Polgár Csaba a Fideliónak így nyilatkozott: "Egészen mást jelent Hamletet Arany János, mint Nádasdy Ádám fordításában játszani, amit mi is használunk. Ez egy mai fordítás, amely vállaltan próbálja közelíteni a történetet a mához. Fontos kérdés, be lehet-e mutatni teljes egészében egy ennyire komplex darabot, elbírja-e a néző azt a verbális súlyt, amit hordoz.... " (A teljes interjú a fidelio.hu-n olvasható. Usz: Színház.hu)Bagossy László az Inforádiónak nyilatkozott a darabról. Itt meghallgathatja.Fotó: Gordon Eszter, orkenyszinhaz.huSlamlet Az előadást követően kísérőprogram is várja a közönséget: az Örkény István Színház és a BTF közös Hamlet-bemutatója alkalmából Slamlet címmel tematikus slam poetry versenyt tartanak a hazai mezőny ismert szereplőivel. Az este fellépői között van Závada Péter, Bock Balázs, Basch Péter, Pion István, Győrfi Kata, Csider István Zoltán, Kemény Zsófi, Simon Márton és az Örkény Színház színésze, Máthé Zsolt. A rendezvény - előzetes regisztrációval - ingyenesen látogatható. Március 29-én, szombaton délután a Széljegyzet című sorozat keretében beszélgetést tartanak a Hamlethez kapcsolódva. A színház művésze, Bíró Kriszta ezúttal Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordítóval és Nádori Lídia műfordítóval beszélget. A beszélgetés témái között szerepel, hogy miért kell újrafordítani egy klasszikus művet és hogy milyen nehézségekbe ütközik a műfordító.Fotó: Gordon Eszter, orkenyszinhaz.hu8 érdekes tény a Hamletről:1. A Hamlet Shakespeare leghosszabb és leggyakrabban játszott darabja. Becslések szerint a nap minden percében műsorra tűzik valahol a világon. 2. Egyes feltevések szerint saját társulatának előadásában Shakespeare maga alakította Hamlet apjának szellemét. 3. Az első dokumentált Hamlet előadást 1607-ben tartották a The Dragon (Sárkány) nevű hajó fedélzetén, amely Sierra Leone partjainál horgonyzott. A darabot a legénység tagjai adták elő az arra járó méltóságoknak. 4. Shakespeare belerejtette a Hamletbe egy másik darabjának, a Julius Caesar-nak reklámját. A harmadik felvonásban Polonius dicsekszik azzal, hogy az egyetemen Caesart játszotta, akit Brutus megölt a Capitoliumon. 5. A Saxo Grammaticus leírásából ismert Ős-Hamletben a királyfi különös kegyetlenséggel végez nagybátyjával és háza népével. A leitatott udvaroncokat függönybe csavarja, rájuk gyújtja a palotát, majd az alvó királyhoz megy és oldalára egy hüvelyébe szögelt kardot köt. Ezt követően felébreszti, és könnyedén leszúrja a védekezésre képtelen uralkodót. 6. Shakespeare a Hamletet nem sokkal saját apja halála után írta, egyes feltevések szerint ez befolyásolta a darab születésének körülményeit. 7. 2009-ben a Royal Shakespeare Company előadásában David Tennant egy valódi koponyát használt a Sírásó jelenetben. A koponya André Tchaikowsky zongoristáé volt, aki 1982-ben halála előtt az RSC-re hagyta, hogy színházi előadások kelléke legyen. 8. Shakespeare korán elhunyt fiát Hamnetnek hívták, ami a Hamlet névvel azonos.Az előadásról képekben: Fotók: Gordon Eszter, orkenyszinhaz.hu1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. William ShakespeareHAMLET Fordította: Nádasdy Ádám Claudius Znamenák IstvánGertrud királyné Für AnikóHamlet, Dánia hercege Polgár CsabaHamlet apjának szelleme Gálffi LászlóPolonius, állami főtanácsos Csuja ImreLaertes, a fia Patkós Márton eh.Ophelia, a lánya Kókai Tünde eh.Horatio, Hamlet barátja Novkov Máté eh.Rosencrantz, udvari ember, Hamlet régi iskolatársa Vajda MilánGuildenstern, udvari ember, Hamlet régi iskolatársa Ficza IstvánSírásó Gálffi LászlóA Sírásó Cimborája Pogány JuditFortinbras, Norvégia hercege, az előző norvég király fia Dóra Béla eh.Első Színész, a betétdarabban Király Gálffi LászlóMásodik Színész, a betétdarabban Királyné Pogány Judit Urak, hölgyek, katonák, hajósok, hírnökök, küldöncök, kíséret: Böröndi Bence eh., Dékány Barnabás eh., Feczesin Kristóf eh., Szabó Sebestyén eh., Varga Lili eh., Neudold Júlia, Murányi Márta, Szathmáry Judit, Kákonyi Árpád, Kocsán Krisztián, Tukora Tamás, Vásárhelyi Márton, Balogh Gergely, Kékesi Ferenc, Mózer Zsolt, Sík Kata, Vörösmarthy Marcell, Szabolcsy Edina, Sziládi Hajna, Csillik Kristóf, Nedermann Magdolna, Szó István, Gantner István, Móger Ildikó, Kereszty Anna, Horváth Henrietta, Vidinczei Mónika, Vid Gabriella, Takács Zalán, Tagyi Zoltán Sándorné, Farkas Márk, Donát Ágnes, Novák Alíz, Török Tímea, Oláh Borbála, Lukács Péter, Hegedűs Mihály, Debre Anna, Hegedűs Angéla, Szalai Sára, Tóth Odett Történik Helsingőrben, a dán királyi udvarban és környékén.Díszlet: Bagossy Levente Jelmez: Ignjatovic Kristina Dramaturg: Gáspár Ildikó Zenei vezető: Kákonyi ÁrpádNyelvi szakértő: Domsa ZsófiaÜgyelő: Berta Tamás GergelySúgó: Kanizsay ZitaAsszisztens: Érdi Ariadne Rendező: Bagossy LászlóBemutató: 2014. március 21. 19.00Örkény István SzínházForrás: MTI, btf.hu, orkenyszinhaz.hu, fidelio.hu
03.21. 06:00
Szinhaz.hu
Tolnay Klárit idézi a Hot Jazz Band a Madáchban
Tolnay Klárit idézi a Hot Jazz Band a Madáchban
Zenei utazásra hív a Hot Jazz Band, melynek során megidézik Tolnay Klári legendás alakját. „A színházban az összes érzékszervet meg kell mozgatni. A szemre, a fülre… a szívre kell hatni, és ez az út vezet az észhez is. A színház a ma vallása.” (Tolnay Klári)A Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Tolnay Klári Centenáriumi Emlékév keretein belül kerül megrendezésre Budapesttől New Orleans-ig címmel a Hot Jazz Band zenés estje, melynek során Tolnay Klári, a 20. század egyik legnagyobb színésznőjének alakját és pályáját idézik. "Megelevenedik a ’30-as, ’40-es évek zenei világa, mígnem eljutunk az amerikai dél füstös jazz-bárjaiba" - áll a szervezők közleményében.Az együttes vezetője az estről:Az alábbi interjúban Bényei Tamás, a Hot Jazz Band vezetője, az est zenei szerkesztője mesélt a művésznőhöz kötődő kapcsolatáról. „Tolnay Klári számomra – mint zenésznek – annak a kornak egyik emblematikus sztárja, amely korban még a könnyűzene csupa dallam, csupa érzelem, csupa igazi hangszer – hegedű, zongora, trombita, nagybőgő - és tiszta zenei tudás. A filmekben és a színpadokon az érdekes és fura figurák, karakterek mellett a szépség is keresett árucikk volt. Ő azon kevesek közé tartozott, akikben a tehetség és a kellemes megjelenés ritka ötvözete egybeforrt. Korának törekvése még a minőségi munka. Nem titok tehát, hogy ezzel a korszakkal én elfogult vagyok, mert ezek a művészetesztétikai fogalmak mára kiveszőben vannak. Optimistán mondom nyomokban fellelhetőek, de egyre fogynak... Értékét az is növeli, hogy mára történelem, legenda, de a technika fejlettségének köszönhetően már számunkra is megismerhető a maga valójában.” Egy emlékév mindig fontos, és jelentőségteljes esemény azoknak, akiknek személyes emlékeik kötődnek pályatársukhoz, szerettükhöz, vagy a messziről csodált művészhez. Azonban érdekes kérdés, hogy mi az üzenete ma, Tolnay Klárinak, hogyan szól a fiatalokhoz, hogyan szól az örökkévalósághoz. Önnek mit jelent ez az örökség? „Tolnay pályája korokon átívelő pálya, és ezzel elmond mindent. Talán nem túlzás, hogyha azt mondjuk örökérvényű, hisz oly nagy művészek, mint Páger Antal, vagy Mezei Mária, Kiss Manyi, Latabár Kálmán szintén “túlélték” a korok viharait, a divatcunamikat, s művészetük megmaradt számunkra. Ez az üzenete a fiataloknak is, mármint, hogy létezik valami örökérvényű igazodás, valami leírható szépség és minőség, ami megmarad, történjen bármi a világban. Persze ez csak az erre fogékony egyénekben hagy nyomot, de remélem, hogy a mi generációnkban és a fiatalabbak közt is vannak még ilyenek, mert véleményem szerint ezek, és csak ezek az emberek viszik előrébb a világot. A színházba járóknak talán nem is kell ezt olyan nagyon magyarázni.” Miben lesz más ez az est az együttes számára, mint egy „ hagyományos” Hot Jazz Band koncert? „A Hot Jazz Band ebben a műsorban inkább közreműködő, mint házigazda, hisz olyan színészek társaságában lépünk színpadra, mint Bencze Ilona, Oroszlán Szonja, Nagy Sándor és Kautzky Armand. Abban más a program, hogy Tolnay Klári filmjeinek betétdalait fogjuk előadni, melyekből néhány már a repertoárunkon van, de lesznek számunkra új dalok, mint pl. a “Holnap, ki tudja”, vagy a “Ha már a nyár sem hoz csodát”. Mivel a háború után a sanzonoké lett Tolnay zenei életében a főszerep, ezért egy kitűnő zenész barátunkat, Korb Attilát kértem fel zongorázni, hogy a nagyszerű színész fellépőket lekísérje és hozzánk is beszáll. A Hot Jazz Band élvezi ezt a munkát és nagy öröm, hogy a Tavaszi Fesztivál keretében egy olyan patinás színházban lépünk fel, mint a Madách. A műsor végén Tolnay és Páger legnagyobb örökzöldjével búcsúzunk az “Orchideák”-kal, mely dalba reményeink szerint a közönség is csatlakozik.”Szerző: Vajda ViktóriaMikor, hol? Esemény ideje: 2014. március 27. (Színházi Világnap) 19.30 óra Esemény helyszíne: Madách Színház Zenei szerkesztő: Bényei Tamás Dramaturg: dr. Góg Laura Rendező: Bencze Ilona Műsort megelőzően köszöntőt mond: Sunyovszky Sylvia, a Tolnay Emlékév Háziasszonya Közreműködik: Bencze Ilona, Oroszlán Szonja, Kautzky Armand, Nagy Sándor Korb Attila – zongora Hot Jazz Band: Bényei Tamás - trombita, bendzsó, ének; Bera Zsolt - harsona, ének; Fodor László - klarinét, altszaxofon, ének; Gáspár Pál - gitár, bendzsó; Juhász Zoltán - bőgő; Galbács István – dob
03.19. 10:00
Szinhaz.hu
A férfivá válás története – A dzsungel könyve Szombathelyen
A férfivá válás története – A dzsungel könyve Szombathelyen
Március 21-én mutatják be A dzsungel könyve musicalt a Weöres Sándor Színházban, Horgas Ádám rendezésében, aki maga is szereplője volt a darab 17 évvel ezelőtti ősbemutatójának.A férfivá válás története - A rendező szavaival a darabról:Horgas Ádám arra a kérdésre, hogy hogy miben különbözik majd a szombathelyi Weöres Színházban március 21-én debütáló darab a Pesti Színházban játszottól, a Tiszatáj Online-on így felelt:"Nagyon sok különbség lesz a két produkció között, hiszen a díszletek és a formai megjelenítés is egészen mást ígér. Újszerű megközelítést kívántak meg egyes karakterek is, és a látványvilág tekintetében is tartogatunk meglepetéseket, utóbbit három videoprojektor közvetíti majd. Jómagam közel háromszázszor játszottam a darabot a Pesti Színházban, így volt lehetőségem a szövegértelmezés újításán is gondolkodni: rendezőként a budapestitől eltérő megoldásokat kerestem. Azt gondolom, ezektől a változtatásoktól is izgalmas lesz a szombathelyi produkció. A musicalekhez mindig meglehetősen óvatosan közelítek, mert azt tapasztaltam, hogy az e műfajban megkomponált előadásokban rejlő gondolatiságot, emberi kapcsolatokat és érzelmeket gyakran háttérbe szorítja a színpadi látvány, ahogy én szoktam mondani: a csilivili. A dzsungel könyve azért kedves a szívemnek, mert mély érzelmi töltésű emberi kapcsolatok mutathatók meg általa." Horgas Ádám azt is elárulta, hogy a Weöres Sándor Színháznak nincs saját tánccsapata, A dzsungel könyve viszont elképzelhetetlen táncosok nélkül."Ez volt az ok, amiért táncosok számára válogatást tartottunk. A darabban szereplő színészekre is osztottunk táncos szerepeket, majd ezt követte két olyan casting, amely kimondottan a tánckar verbuválására fókuszált. Bodor Johannával, a produkció koreográfusával nem csupán a technikai képzettséget tekintettük szempontnak, hanem azt is, mennyire felelnek meg a táncosok a színpadi jelenlét kívánalmainak." – tette hozzá. A rendező szerint nagyon megragadó, szerethető, drámai a történet, elragadó és fülbemászó Dés-zenével. A férfivá válás története, amely sokunk életével mutathat analógiát és talán ebben rejlik az előadás sikere. A teljes interjút ITT olvashatják. A színház ajánlója:A Dzsungel könyve a magyar musical irodalom egyik kiemelkedő klasszikusává nőtte ki magát. Dés László magával ragadó zenéje, Geszti Péter szellemes dalszövegei és Békés Pál pörgő dramaturgiájú történetmesélése egyaránt kedvence lett kicsiknek és nagyoknak. Igazi családi szórakozás. Az ifjú Maugli, a szerethető Balu, az anyáskodó Bagira, az öreg Akela, a kegyetlen Sír Kán, a hipnotizáló Ká, a haszonleső Csil, emberek, farkasok, majmok, keselyűk, félelmetes és szerethető fenevadak mesélnek a kötődésről, az elfogadásról és a szabadságról. A szemünk láttára cseperedik férfivé az árván maradt Maugli, hogy igazságot tegyen és megtalálja az igazi otthonát.A dzsungel könyveSzerző: Dés László, Geszti Péter, Békés Pál Rendező: Horgas Ádám Színész: Maugli - Balogh János Akela - Mertz Tibor Csil - Nagy Cili Balu - Szabó Tibor Ká - Fekete Linda Sir Kán - Kelemen Zoltán Buldeó - Endrődy Krisztián Túna - Varga Dóra Döglégy - Vass Szilárd Kis Maugli - Káldy Márton, Ujhelyi Barna Balázs, Varga TamásDíszlet: Horgas Péter Jelmez: Papp Janó Koreográfus: Bodor Johanna Korrepetitor: Falusi Anikó Kellékes: Jenei Ágnes Súgó: Bognár Alexandra Ügyelő: Győrváry Eszter Rendező munkatársa: M. Kapornaki RitaForrás: Weöres Sándor Színház, Tiszatáj Online, Színház.hu, Próbafotók: Mészáros Zsolt
03.18. 12:06
Szinhaz.hu
Új Michelin-csillagos étterem Budapesten
A 33. alkalommal kiadott Michelin guide 2014-es listáján a Borkonyha az új szereplő! "Csodás konyha és remek árfekvés" - írják az értékelésben. Kalocsai Zoltán, a Borkonyha egyik tulajdonosa és ügyvezetője még maga is nehezen hiszi el: "Még emésztgetjük a hírt."
03.16. 10:03
Vjm.hu
Mága Zoltán: A Budapesti Újévi Koncert híre eljutott Kínába...
Mága Zoltán: A Budapesti Újévi Koncert híre eljutott Kínába is
03.11. 21:00
Stop.hu
 Nem bírják a rakendrollt
Nem bírják a rakendrollt
Para-Kovács Imrének elege van a kisebbik rosszból: ha ebben az országban tényleg csak Mága Zoltán és Edvin Marton közül lehet választani, akkor megérett a pusztulásra.
03.10. 11:45
Hvg.hu
Anatol és a nők - Bálint András rendezése a Radnótiban
Anatol és a nők - Bálint András rendezése a Radnótiban
Március 2-án mutatta be a Radnóti Színház legújabb produkcóját Bálint András rendezésében. Az Anatol és a nők főszerepében Pál András látható. Ajánló videóval. Kosztolányi Anatolról:„Nem kérdés neki az élet, de az életművészet majdnem tragikus kérdés. Mosoly és könny között szeret. Ő a női szív és a női lélek esztétája. Nem falánk, inkább ínyenc. Csettint a nyelvével egy-egy emlékre. Az emlékeit élvezi. A valóságot pedig sokszor úgy látja, mint egy emléket. Az étvágya azért elég nagy. Majdnem annyi nője van, mint egy igaz, hithű mohamedánnak. Kétsége és bölcsessége is van, legalább annyi, mint egy igaz, hithű zsidónak. Félelme és habozása is annyi, mint egy igaz, hithű kereszténynek. Csupán ápolja öncsalásait. Célja egy séta, egy új élmény, egy új nő." Az alkotók vallottak az előadásról:Ajánló a darab elé:Anatol szerelmes költő, elszánt hipnotizőr, sármos úrifiú és kishitű optimista. Precízen számon tartja szerelmeit, rendszerezi flörtjeit, gáláns afférjait, szenvedélyes kapcsolatait, egyéjszakás kalandjait, meg nem valósult kívánságait. A szerelem számára a létezés záloga, leginkább magába a szerelembe szerelmes. Ő nem Casanova, inkább egy óvatos, kedves és hiú álmodozó, aki menekül a valóság otrombasága elől, mindig győzni akar, mégis állandóan veszít. A nők jellegzetes századfordulós bécsi figurák: a naiv külvárosi kislány, a kíváncsi nagyságos asszony, a hűtlen színésznő, a feledékeny artistalány, és az esküvő előestéjén felbukkant régi-új szerető.Arthur Schnitzler, a legendás és botrányos Körtánc szerzőjének darabjai annak idején pornográfnak minősültek, ám mai szemmel inkább könnyednek és szórakoztatóan erotikusnak tűnnek.Apai ágon magyar származású író, nagykanizsai zsidó asztalos famíliából származik, nevét is innen kapta a család: Schnitzler, azaz Faragó. Apja már jónevű orvosprofesszor volt, ő maga is orvos lett, fül-orr-gégész, és irodalmi sikerei (és botrányai) mellett is még sokáig praktizált. Írásainak erotikus tartalma miatt gyakran meggyűlt a baja a cenzúrával. Egyik legismertebb műve, a mai napig gyakran játszott Körtánc berlini ősbemutatója el is maradt a heves tiltakozás következtében: a kritikusok pornografikusnak bélyegezték a szerelmi kalandok körforgását ábrázoló színdarabot.Bálint György a Nyugatban emlékezett meg az íróról: „Ő volt Bécs első igazi európai jelentőségű hangja a német irodalomban és ő volt az impresszionizmus, a finom játékos dekadencia, a századfordulói kesernyés, elegáns világfájdalom képviselője a német színpadon. Az előkelő pesszimizmus, a könnyed, de keserű mellékízű szerelmek, a csiklandozóan elmés budoárhangulatok mögé rejtett fanyar szkepszis csillogó virtuóza volt."Miért szeretem Anatolt? - Bálint András válasza:Kosztolányi szerint Schnitzler Anatolja diszkrét életművész, a női lélek és hús esztétája, nem falánk szerető, inkább ínyenc szerelmes. Szeretem ezt az Anatolt, mert a szerelem a létformája, mert filozófus és költő és gáláns lovag, mert folyton nyerni akar és mégis állandóan veszít, mert mindig az élet értelmét kutatja, miközben szorong a haláltól. Ismerem ezt az Anatolt.Szeretem barátját, a józan és férfias Maxot, és szeretem a nőket körülötte: a naiv kislányt, az elfojtott vágyú nagyságos asszonyt, a hűtlen táncosnőt, a feledékeny akrobatalányt és a féltékeny üzletasszonyt. És szeretem ismeretlen menyasszonyát és az összes nőt, akikhez valaha köze volt, és majd lesz. Szeretem ezt a világot: Bécs az 1900-as évek elején. A világháború előestéjén tombol a dekadencia, uralkodik a szecesszió, divat a hipnózis, már olvasták Freudot, bámulják Klimt festményeit és Mahlert meg Richard Straussot hallgatják.Arthur Scnitzler: Anatol és a nőkFordította: Márton László Anatol PÁL ANDRÁS Max SCHNEIDER ZOLTÁN Cora MÓGA PIROSKA eh.Gabriele KOVÁTS ADÉLAnnie PETRIK ANDREABianca ANDRUSKO MARCELLAIlona SZÁVAI VIKTÓRIAFranz, inas KERES EMILPincér UJVÁRI ZÉNÓDíszlettervező: Bagossy LeventeJelmeztervező: Remete Kriszta Zene: Dinyés Dániel Dramaturg: Hárs AnnaVilágítás: Baumgartner SándorA rendező munkatársa: Balák Margit Rendező: Bálint András
03.08. 06:01
Szinhaz.hu
Mága Zoltán: Feledhetetlen pillanat volt számomra
Mága Zoltán: Feledhetetlen pillanat volt számomra
03.07. 18:40
Stop.hu
"Próbálok középutat találni" - Sztarenki Dóra válaszolt
"Próbálok középutat találni" - Sztarenki Dóra válaszolt
A Terápia című sorozatban ismerte meg a közönség. Most a Thália Színházban, Jelenetek 2 házasságból - Az asszony beleszól című darabban mutatkozik be a 22 éves Sztarenki Dóra. A Marie Claire kérdezte. Lapszemle: "Móricz Zsigmond regényei alapján, B. Török Fruzsina szöveggondozását követően állította színpadra Koltai Róbert a Jelenetek 2 házasságból című előadást: Az asszony beleszól és a Rab oroszlán című egyfelvonásosokat. Én az előbbiben alakítom Ilonkát, az örök aggódó feleséget, aki rajongva szereti és támogatja férjét a gazdasági világválság kellős közepén. Amikor az előadás gondolata megszületett, B. Török Fruzsina megmutatta a Terápiát Koltai Róbertnek, aki úgy gondolta, hogy a fiatal feleség szerepe nekem való. Óriási megtiszteltetés számomra ez a felkérés. (…) Nagyon kellett arra figyelnem, hogy hogyan beszéljek a színpadon, hogy hangosabban, artikuláltabban mondjam a szöveget, hogy minden reakció egy kicsit több legyen. Én ilyesmit sosem tanultam" - számolt be Sztarenki Dóra első szöveges színházi szerepéről. A kérdésre, hogyan csöppent bele a Terápia c. sorozatba, úgy felelt: "Két-három évvel korábban szerepeltem Horváth Lili Október 22 című rövidfilmjében. Amikor szereplőket kerestek a sorozathoz, Lili engem is behívott és mivel nem néztem ki többnek, mint tizenhat, beválogattak. (…) Először tele voltam félelemmel, hogyan is fogok megfelelni a feladatnak. De aztán ezt pár óra alatt le tudtam vetkőzni. Soha senki nem éreztette, hogy én kezdő vagyok, másrészt maga a karakter is pont olyan fontos volt a sorozatban, mint az összes többi. Nagyon élveztem a forgatást, szívesen vállalnék ismét hasonlót"."Az első epizóddal meg kellett barátkoznom, aztán a harmadik - negyedik résznél már kicsit megnyugodtam. Ráadásul tornaruhában, smink nélkül kellett szerepelnem, és az első felvétel előtt, életemben először még egy hatalmas herpesz is kijött a számon. De nem volt mit tenni, így forgott le a sorozat" - tette hozzá.Annak kapcsán, hogy a Táncművészeti Főiskola elvégezése után hiányzik-e a mindennapjaiból a tánc, Sztarenki Dóra elmondta: "A tánc fontos része az életemnek. Amikor véget ért a sorozat fogatása, visszamentem táncolni a MU Terminalhoz, amit aztán decemberben a Thália Színház felkérése miatt otthagytam. Szerencsére a Katonákban táncos jeleneteim is vannak, Grecsó Zoltán a koreográfus, vele gyakorolunk. Emellett jógázom, hogy formában maradjak. Figyelem a lehetőségeket ezen a területen is. Próbálok valamiféle középutat találni a tánc és a színház között". A teljes interjút itt olvashatják.
03.07. 07:00
Szinhaz.hu
Mága Zoltán és ingyenjegyek - Ismét jótékony a Savaria Szimfonikus Zenekar
Címlapkép: Radics Gigi után Mága Zoltán, hegedűművész szerepel egy színpadon a Savaria Szimfonikus Zenekarral. A látványosnak ígérkező show időpontja: március 28, péntek, este fél 8. Támogatói jegyek mellett ingyen is be lehet jutni a koncertre.2014. március 28. - 19:30 tovább
02.28. 18:27
Alon.hu
Spiró György és alternatívok érkeznek a REÖK-be
Spiró György és alternatívok érkeznek a REÖK-be
Spiró György színháztörténeti előadásán is részt vehet a REÖK közönsége márciusban, emelett alternatív társulatok vendégszerepelnek az elkövetkezendő hetekben a szegedi REÖK-palotában. Programkavalkád várható a REÖK-ben a következő másfél hónapban. Négy színházi produkció mellett Spiró György gondolatait is meghallgathatjuk izgalmas ígérkező előadásán. A Kossuth-díjas író, irodalomtörténész az Erzsébet-kori színházról mesél az érdeklődőknek. A Shakespeare-hetekbe illeszkedő program ingyenes, március 4-én 18 órára várják az érdeklődőket.A színházi előadások közül elsőként egy Shakespeare-feldolgozást láthatunk, február 28-án, 19 órától. A mester egyik legnagyobb klasszikusát, a Szentivánéji álom című vígjátékot értelmezi át a Láthatóságiak – Kis Szentivánéji zene című darab. A cselekmény középpontjában Oberon és Titánia viszálya, a négy szerelmes viszontagságai és a mesteremberek, vagyis a láthatóságiak története áll. A Thália Színház és a FÜGE Produkció előadását Máthé Zsolt, az Örkény Színház színésze rendezte, a szereplők közt pedig megtaláljuk a Katona József Színház társulatának fiatal tagját, Tasnádi Bencét is, aki tavaly a „legígéretesebb pályakezdő” díját kapta a színikritikusoktól. Shakespeare drámája mellett nagy hangsúlyt kap a produkcióban George Gershwin zenéje is, többek közt a Kék rapszódia és a Summertime. Láthatóságiak – Kis Szentivánéji zene Parti Nagy Lajos drámáját vitte színre a HoppArt Társulat, az előadás március 5-én látható a REÖK-ben. Az Ibusár-állomás Sárbogárdi Jolán vasúti dolgozó kettős életéről szól. Jolán menekül a valóságból, anyuskája és főnöke-udvarlója, Vargányai Guszti elöl, méghozzá a saját maga kreálta operett-világba. Az álomvilág habos operett, szerelemről, a hon megmentéséről, míg a valóság sivár próza Ibusár állomáson. A műfajok az operától a rapig, a musicaltől a mulatós zenéig terjednek. Jolán szerepét Kiss Diána Magdolna alakítja, akit nyáron a Szegedi Szabadtéri Leányvásár-produkciójában láthatott a közönség. Gusztit Friedenthal Zoltán alakítja.A Maladype Színház rögtön két darabbal érkezik Szegedre. Március 13-án Goethe Egmont-ja, 14-én pedig Schiller Don Carlos-a kerül színre a társulat előadásában. Mindkét produkciót a csapat vezetője, Balázs Zoltán rendezi. Előbbi főhőse „az istenek kedvence”, a nyers, egyenes, életvidám és szabadságszerető Egmont, a 16. századi németalföldi függetlenségi harcok hőse és közkedvelt személyisége. Schiller darabja pedig az intrikáktól vezérelt és rideg spanyol udvar hatalmi keretei között játszódik Don Carlos, a habozó-gyötrődő herceg, és az európai humanitás szószólója, Posa márki főszereplésével. A társulat állandó művészei alakítják a karaktereket, így ismét láthatjuk többek közt Orosz Ákost, Lendváczky Zoltánt, Tankó Erikát és Blasek Gyöngyit az előadásokban.Jegyek már az összes meghirdetett színházi előadásra kaphatók. Elővételben 1500, az előadás napján 2000 forintért lehet belépőt vásárolni. Forrás: reok.hu
02.25. 12:04
Szinhaz.hu
 A 3 kedvenc Dobó Kata-filmünk
A 3 kedvenc Dobó Kata-filmünk
Felidéztük a színésznő legjobb filmjeit 40. születésnapja alkalmából. Dobó Kata nem csak azért az egyik kedvenc színésznőnk, mert többször szerepelt az Éva magazinban. Hanem azért is, Gryllus Dorka, Dobó Kata, Pócsik Anita főszerkesztő és Kecskés Karina. A három színésznő egyszerre volt várandós, amikor fotóztuk őket 2012-ben... Ide kattintva videót is találsz róluk. mert néhány alakítását még évek távlatából is könnyen fel tudjuk idézni. Íme a kedvenc filmjeink, amelyekben Kata bebizonyította – ha esetleg szüksége lett volna rá –, hogy nagyszerű színész: 1. Szabadság, szerelem Az 56-os forradalmat és a melbourne-i olimpia emlékezetes magyar–szovjet vízilabda-döntőjét felidéző filmben Kata egy műegyetemista lányt játszik, akit a viharos történelem hoz össze Karcsival, a vízilabdázóval (Fenyő Iván), és persze maga is nehéz terhet cipel... Dobó Kata portréja egy korábbi Évában. Fotó: Papp Évi és Schneider Zoltán 2. Csak szex és más semmi Ez a vígjáték olyan volt, mint a frissítő zuhany: megjelenik benne a 30-as egyedülálló nő vergődése, ugyanakkor olyan szövegek vannak benne, hogy mi sokadszorra is felnevettünk rajtuk. Kata szexi színésznőt játszik a filmben, a Schell Judit alakította főszereplő legjobb barátnőjét. Megtudjuk azt is, hogy szexi színésznőnek lenni néha nehezebb, mint bármi más. Dobó Kata kislányával az Éva-díj átadóján, 2012-ben 3. A miniszter félrelép Kata ebben az 1997-es filmben tűnt fel először a mozivásznon, méghozzá az ügyeletes jócsaj szerepében, aki történetesen ellenzéki titkárnőként készül titkos viszonyba bonyolódni a miniszterrel. Egy gagekkel ügyesen telepakolt komédia volt ez, amelyben azért a jócsajnak is kellett komikusi vénával rendelkeznie.
02.25. 11:34
Evamagazin.hu
Az utolsó tánc nagyböjt előtt
Az idei sztárvendég Mága Zoltán, de ahogy befejezi, jönnek a táncok: latintól népi táncig minden lesz a MOM-ban március 1-jén.
02.24. 07:37
Mno.hu
Művészi köszöntés - Mága Zoltán 40
Kossuth-díjas művészek, a nemzet színészei és sportolói is köszöntötték Mága Zoltán hegedűművészt 40. születésnapján a budapesti Stefánia Palotában.
02.21. 17:59
Vjm.hu
Így ünnepelte 40. születésnapját Mága Zoltán
Hírességek és a politikai elit tagjai köszöntötték születésnapján Mága Zoltánt.
02.21. 14:00
Storyonline.hu
Mága Zoltán: 40 éves lettem
Mága Zoltán: 40 éves lettem
02.20. 23:40
Stop.hu
Neves művészek is köszöntötték Mága Zoltánt
Kossuth-díjas művészek, a nemzet színészei és sportolói is köszöntötték Mága Zoltán hegedűművészt 40. születésnapján a budapesti Stefánia Palotában.
02.20. 18:30
Kulturpart.hu
Fényevők - Ascher Gorkij-átdolgozása a Katonában
Fényevők - Ascher Gorkij-átdolgozása a Katonában
Maxim Gorkij A nap gyermekei című drámáját Radnai Annamária átdolgozásában, Ascher Tamás rendezésében mutatta be a Katona József Színház február 15-én.Kik azok a fényevők? - A szereplők szavaival:A Katona ajánlója a darab elé: A Fényevők olyan emberek, akik elhiszik, hogy másoktól eltérően, nekik elégséges eledel lehet a fény. Különc embercsoportot alkotva, a szellemi táplálék fensőbbségét hirdetik - ám gyakran azoknak, akik szívesen ennének kenyeret. E darab hőseit is a művészet, a tudomány ügyei kötik le, a világ jobbításáról vitáznak, az egész emberiséget akarják boldogítani - közben kusza szerelmi viszonyaikban vergődve, éppenséggel nem sok jót tesznek a közvetlen közelükben élőkkel. Bizarr helyzetek, félreértések sora vezet a józanodásig... Makszim Gorkij 1904 és 1906 között írta úgynevezett értelmiségi trilógiáját (Nyaralók, A nap gyermekei, Barbárok). E trilógia középső darabját Európa számos, rangos színházában játsszák napjainkban. A Katona József Színház a darab átdolgozott változatát mutatja be Kocsis Gergely, Fullajtár Andrea, Nagy Evin, Ónodi Eszter és Máté Gábor főszereplésével. „Amikor az indulatok és a nyomor az utcára vitte az embereket" - interjú Radnai Annamária dramaturggalA mű eredeti címe A nap gyermekei. Hogyan lett ebből Fényevők?Két ok miatt változtattuk meg: az egyik az, hogy szerettük volna jelezni, hogy ez nem pont az a darab, amit Gorkij megírt, hanem egy átdolgozott változata. A másik, az eszmei ok pedig az, hogy a Fényevők bizonyos értelemben olyasmit jelent, mint amit A nap gyermekei – az emberek egy csoportja úgy véli, hogy egy magasabb kaszthoz tartozik, egy olyan lelki magaslaton áll, mely szerint közvetlen összeköttetésben áll a Nappal, illetve a fénnyel. Ám ami ezeknek az embereknek magasztos gondolat, az másoknak lehet, hogy csak humbug, szemfényvesztés, fényevés.Hogyan került elő Gorkij műve és miért pont most rendezi meg Ascher Tamás?Ez egy olyan klasszikus darab, amit nem most fedeztünk fel, már jó ideje ott lebegett a horizonton, mint egy olyan mű, melyet a színház bármikor elővehet. Gorkij több művével foglalkoztunk az elmúlt években (Barbárok, Kispolgárok) és nem akartunk Gorkij-torlódást előidézni. De csak idő kérdése volt, mikor kerül színre. Most mutatkozott egy jó szereposztás, és főleg, Ascher Tamásnak lett kedve megrendezni.Mikor játszódik a történet?Nem a keletkezésének idejében, 1905-ben, hanem a 20. század második felében, kb. a 60-as és a 80-as évek közé helyezhető a világ, ami megjelenik a színpadon.Mennyire aktualizáljátok az 1905-ben megírt művet?Attól eltekintve, hogy megváltoztatjuk a cselekmény idejét, különösebben nem aktualizáljuk. Nagyon elevennek érezzük a darab problematikáját, központi kérdését, jelesül azt, hogy a nagyon jó szándékú értelmiségiek, kifinomult kultúrájú emberek, akik merőben egyenrangúnak érzik magukat a néppel, illetve a népet magukkal és a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavának bűvöletében élnek, teljes mértékben el vannak idegenedve a néptől. Borzasztó nagy szakadék tátong az ő szép szavaik és finom viselkedésük, illetve a valóság között. Valós problémának tartom, hogy az értelmiség valóban érez-e empátiát, valóban tudja-e, hogy mi történik az úgy nevezett néppel. Úgy gondolom, ez egy elég időtálló probléma – mondhatjuk, hogy a francia forradalomtól kezdve létezik ez a helyzet: a társadalmi indulatok és érzelmek élére áll az értelmiség, de sokszor fogalmuk sincs, hogy mi zajlik le abban a tömegben, amely követőként áll mögötte. A történetben hogyan viselkednek a Fényevők, hogyan viszonyulnak a társadalom alsóbb rétegeihez?A darabban megjelenik a kizárólag saját művészetével foglalkozó festő és a laboratóriumi kísérleteinek élő professzor – mindkettő elvakultan a munkájának él, csak abban különböznek, hogy az egyikük a társadalom javára akarja fordítani a munkája gyümölcsét, a másik viszont nem foglalkozik a követőivel és csak a maga kedvére alkot. Más kérdés, hogy a nép a professzor munkájának eredményét már nem képes kivárni – lázong, forr benne az indulat. A festő és a professzor, illetve a professzor húga, Liza fogalmaznak meg valamilyen állásfoglalást a társadalom két, élesen elkülönülő rétegének problémájával kapcsolatban. Gorkij ezt egy olyan korban írta, amikor az indulatok és a nyomor az utcára vitte az embereket – a Fényevőknek pedig fel kell készülniük, hogy erre mit lépnek majd. A hétköznapi problémák és érzések között vergődő emberek fontos, világot érintő gondolatait mutatja be az előadás, végül felteszi a kérdést, hogy hogyan segíthetnénk a társadalmi szakadékot áthidalni, de a választ nem adja meg: mindenki maga gondolkozzon a megoldáson.Az interjút készítette: Csikós Kornélia / katona.postr.huKépek az előadásból:1.2.3.4.5.6.7.8.9.10.11.12.13.14. Fotó: Katona József SzínházKatona József Színház: FényevőkMakszim Gorkij A nap gyermekei című művét fordította és átdolgozta: Radnai AnnamáriaProtaszov Kocsis GergelyLiza, a húga Pálmai AnnaJelena, a felesége Ónodi EszterVagin Fekete ErnőCsepurnoj Nagy ErvinMelanija, a húga Fullajtár Andrea / Jordán AdélNazar Máté GáborMisa, a fia Tasnádi BenceJegor, lakatos Bezerédi ZoltánAvdotya, a felesége Kiss EszterTrosin Ötvös AndrásAntonovna, dada Csoma Judit m.v.Roman, házmester Lengyel FerencFima, szobalány Pálos HannaDoktor Vajdai VilmosLusa, a szobalány Mészáros Piroska m.v./ Tóth AnitaZenészek: Kovács Márton/Szakál Tamás, Némedi Árpád, Pagonyi András/Seres Vilmos/Szokolai Zoltán Díszlet Khell Zsolt m.v.Jelmez Szakács Györgyi m.v.Fény Bányai Tamás m.v.Zene Kovács Márton m.v./ Szakál TamásDramaturg Radnai AnnamáriaAsszisztens Tiwald GyörgyRendező Ascher Tamás Bemutató: 2014. február 15. 19 óraTovábbi előadások: február 16., vasárnap, február 21., péntekmárcius 2., vasárnap, március 7., péntek, március 22., szombat, március 30., vasárnapáprilis 1., kedd, április 17., csütörtök, április 29., keddForrás: katonajozsefszinhaz.hu
02.18. 06:00
Szinhaz.hu
Somogyi Zoltán (Facebook): Nem kritizálom a kormányt, amíg a DK nem kér bocsánatot az ATV-től
Amit a baloldalon műveltek az ATV-vel sokan, az maga volt a szégyen. Én a magam részéről kiszállok ezzel a kormányt aktívan kritizálók közül, mert megijedtem attól, hogy tulajdonképpen kik is követelik itt maguknak a hatalmat. [...] Bővebben!
02.16. 14:21
Mandiner.hu
Mága Zoltán: 2014-es turné
Mága Zoltán: 2014-es turné
02.13. 19:00
Stop.hu
 Hírös város: kecskeméti kisokos
Hírös város: kecskeméti kisokos
Kecskemét gazdag kulturális élete téged sem hagy majd unatkozni! Sok napsütés, jó pár cifra épület – köztük a Cifrapalota –, rengeteg fesztivál és szinte minden sarkon múzeum vár Bács-Kiskun megye székhelyén. Látnivalók Városháza: Napközben homlokzatáról minden egész órában harangjáték szól. 174 helyisége van, a közgyűlési terem falain Székely Bertalan szekkói. További infó...Fotó: hazaitajak.hu Naprendszer-szobrok: A Naprendszer méret- és távolságarányos modelljét képező köztéri szobrokat a Városházától a Planetáriumig állították fel. plani.hu Katolikus Nagytemplom (Öreg­templom): A legnagyobb építmény az Alföldön, tornyából régen a tüzet vigyázták. Barokk, copf stílusú. További infó...Fotó: Éva magazin / Kiss András / Kecskeméti Polgármesteri Hivatal Nagy Zsinagóga: A város­kép egyik jellegzetessége a mór-romantikus épület; ma a Tudomány és Technika Háza. További infó...Fotó: hazaitajak.hu Evangélikus templom: Romantikus stílusú, Ybl Miklós tervezte. Benne romantikus oltár, copf szószék és neo­barokk orgona. További infó... Piarista rendház, templom és diákotthon: A tanítórend barokk épület­együttese. További infó... Barátok temploma: 13. századi alapjait többször újjá­építették. foplebania.hu/baratok-temploma Piactér, háttérben a piarista templommal, 1974. Fotó: Fortepan Családdal Rákosivipera-védelmi és Oktató Központ (Kunadacs): Egy csak hazánkban élő mérgeskígyó-populáció utolsó mentsvára. rakosivipera.huBugac. Fotó: kirandulastervezo.hu Természet Háza: A Kiskunsági Nemzeti Park látogatóközpontja. A Duna–Tisza köze természeti értékeit, mesterségeit mutatja be. knp.nemzetipark.gov.hu Orgoványi-rétek: Növényritkaságok, köztük számos védett orchideafaj. További infó... Tiszaalpár: Szenzációs időutazás a rekonstruált Árpád-kori település. További infó... Bugac: Szürkemarhák, rackajuhok és Pásztormúzeum a pusztában. bugac.hu Kecskeméti Arborétum: Játszótér, középkori kápolna és 14 ösvény. kecskemetiarboretum.hufotó: zookecskemet.hu Vadaskert: Az ország legapróbb, színes és bájos állatkertje. zookecskemet.hu Gasztro Fekete Gólya: Családbarát, elegáns hely – a gyerekeket pónilovak és egy egész játszótér várja. feketegolya.hu Cézár étterem: Nagy hagyományú olasz étterem a piaccal szemben. A tulaj itáliai séf. clubcaruso.hu Fáklyás pince: Boltíves pince a borkultúra szolgálatában, fejedelmi fogásokkal. kifli.hu/faklyaspince Pálma bisztró. Forrás Pálma bisztró: Igényes, modern hely, megfizethető árakkal, esti programokkal. facebook.com/PalmaBisztro Művész kávézó: Kávé, süti, kiállítás a meghitt belvárosi zugban. muveszkavezo.hu Center Café: Nagyfoteles pihenősarkok és hangulatos jazz. facebook.com/centercafekecskemet Center Café. Forrás Rozmaring étterem és bisztró: A hely mottója: „Friss, hazai, őszinte.” rozmaringbisztro.hu --pagebreak-- Kultúra Cifrapalota: Itt látható a világhírű kunbábonyi avar fejedelmi aranylelet, a Kecskeméti Művésztelep alkotóinak és a 20. század festőinek művei. muzeum.bacskiskun.hu, további infó...Fotó: Pinterest Magyar Fotográfiai Múzeum: Több mint egymilliós gyűjtemény. fotomuzeum.hu Szórakaténusz Játékmúzeum: Évszázadok játékai a kiállításon, kézműves programok a játékműhelyben. szorakatenusz.hu Magyar Naiv Művészek Múzeuma: Zöldövezeti gyűjtemény klasszikus és kortárs naiv művészek munkáiból. muzeum.bacskiskun.hu, további infó... Katona József Emlékház: Állandó kiállítás a Bánk bán írójáról annak szülőházában. További infó... Ciróka Bábszínház: Bábelőadások minden korosztálynak. ciroka.hu Fotó: ciroka.hu Kecskeméti Planetárium: A három hazai planetárium egyike. plani.hu Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely: A tűzzománc ezer arcát mutatja be. enamel-art.hu Leskowsky Hangszergyűjtemény: A legnagyobb hazánkban. hangszergyujtemeny.hu Programok Kecskeméti Tavaszi Fesztivál (március második fele): Pazar kóstoló az évad kulturális kínálatából. Sárkányeresztő Fesztivál, Kecskeméti Húsvéti Játékok (Kápolna­rét): Az égen színes légi játékszerek, a földön családi programok garmadája. sarkanyereszto.hu, kecskemet.varosom.hu Fringe Fesztivál (március). Fiatal alkotók mutatkoznak be a legkülönfélébb műfajokban. További infó...fotó: sarkanyereszto.hu Magyarországi Bábszínházak Találkozója: Bábos seregszemle kétévente a Ciróka Bábszínház szervezésében. További infó... Kecskeméti Animációs Film­fesztivál (június): a nemzetközi biennálé egyre rangosabb esemény. kaff.hu Zenés Nyári Estek a főtéren (június–augusztus): Kultúrterasszá válik a Hírös Forrás Szökőkút környéke. Hírös Hét Fesztivál (augusztus 20. körül): Az első Hírös Hetet, a kecskeméti hagyományok és értékek ünnepét 1934-ben maga Móricz Zsigmond üdvözölte élő rádióadásban. hiroshetfesztival.huHírös Hét Fesztivál. Fotó: Facebook A Népzene Napjai (szeptember): Néptáncosok és népzenészek éltetik a hagyományokat. efmk.hu Mozgás Kecskeméti fürdő: Karibi hangulatú élményfürdő, 12 méter magas csúszda­torony, szaunapark és rangos verseny­uszoda. kecskemetifurdo.hu Lovaglás: Többek között a Hírös Lovardában, a Mizsei Lovastanyán és a Kunsági tanyán. hiroslovarda.hu, mizseilovastanya.hu, kunsagimajor.hu Tősfürdő (Lakitelek, Tőserdő): Madárdalos termálvizes strand a természet lágy ölén. toserdo.com/tosfurdo Lakitelek, Tőserdő: Erdős-parkos üdülőövezet a Holt-Tisza partján, kalandparkkal, stranddal, csónak­kölcsönzővel. toserdo.com Kecskeméti élményfürdő és csúszda­park: Mediterrán plázson hat fergeteges vízi csúszda és ugyanennyi kalandos medence. csuszdapark.huFotó: Éva magazin Tisza-parti termálfürdő (Tisza­kécske): Termálvíz, uszoda, kemping, fürdőprogramok. thermaltiszapart.eu Benkó Zoltán Szabadidőközpont: Sétára hív a park, horgászásra a tó, játékra a szuper fa játszótér. További infó... Kerékpárkölcsönzés: A főtéri Tourinform-irodában bérelhetők bringák. További infó... Szöveg: Szjnick
02.12. 16:00
Evamagazin.hu
Koncerrtel lepték meg Mága Zoltánt gyermekei
Budapest — Önálló show-val lepte meg édesapját Mága Jennifer  (18). Mága Zoltán (39) hegedűvirtuóz közelgő negyvenedik születésnapja alkalmából kapta lánya első koncertjét.
02.11. 18:40
Blikk.hu
Mága Zoltán: Büszke vagyok, köszönöm!
Mága Zoltán: Büszke vagyok, köszönöm!
02.08. 19:00
Stop.hu
"Színpadi hitelük van" - Molnár-egyfelvonásosok Kaposváron
"Színpadi hitelük van" - Molnár-egyfelvonásosok Kaposváron
Molnár Ferenc 'Egy, kettő, három' illetve 'Az ibolya' című két egyfelvonásos komédiáját mutatta be február 7-én a Csiky Gergely Színház, Rátóti Zoltán rendezésében.A kaposvári színház ajánlója: Hol vannak már azok a békebeli szép idők, mikor a primadonnák revolverrel fenyegetőztek, a kóristalányok a Városligetből be akartak kerülni a kőszínházba, a direktornék meg öszvegyöttek a kóristalányokkal (amit jobb inkább nem részletezni…), mikor a kis ibolyákat a szerzők protezsálták be a karba. Hol vannak már az amerikai milliomosnők, akik taxisofőrökbe szerettek bele, és „kigyógyították őket” a munkáspárti forradalmi eszmékből, de legalábbis rávették őket, hogy ne legyenek antikapitalisták. A titkos házasságot azonban a szülőknek is be kell adni valahogy… Méghozzá gyorsan, amíg hármat számolok. Egy, kettő, három, voilá! Csak meg kell olajozni a gépezetet, és Molnár Ferenc tökéletesre csiszolt, pergő jelenetei működésbe lépnek. A gépezet elején bemegy a színházigazgató, a bankigazgató, a kis kóristalány, a gazdag milliomos lánya, a taxisofőr és az írnok, és a gépezet végén kijönnek a magyar vígjáték-irodalom legmulatságosabb, legfrappánsabb egyfelvonásosai: melegszívűek, igazán nagy emberismeretről tesznek tanúbizonyságot, bölcsek… és csalafinták, de épp csak annyira, mint bármelyik csábításra kész hölgyszemély. Könnyedek, sziporkázón szellemesek és majdhogynem varázsolni is tudnak. Hogy ezeknek az időknek a figurái, helyzetei elevenek és felpezsdítenek még ma is? Tessék, csak tessék, kérem: Molnár Ferencnek, ennek a zseniális dramaturgiai érzékkel rendelkező írónak, a tökéletesen megkomponált jelenetek mesterének két furfangos egyfelvonásosát láthatják egy este Rátóti Zoltán rendezésében.Fotók: Memlaur ImreAlkotók az előadásról:Rátóti Zoltán rendező:"Molnár Ferencnek szinte minden színház repertoárjában helye lenne, vagy van is, hiszen egyrészt már klasszikus szerzőnek számít, a nézők szemében is olyan színpadi hitele van, mint kevés másik drámaírónak, és művészi szempontból is fontos, hogy időről-időre műsorra kerüljön egy-egy darabja, hiszen – és ez egy nagyon fontos szempont – Molnár mindig remek, sőt parádés játéklehetőséget ad a színészeknek. És nem csak a főszereplőknek, hanem a felvillanó karaktereknek is. (...)Ruszt például mindent le tudott fordítani ritmusra és zenére. A színész akkor tudott jól működni a kezében, ha ezeket a technikai támpontokat ki tudta használni. Ezeken keresztül jó esetben meg tudott szólalni a lélek. Megtöltődött a forma. A lélek rugóit nem lehet kigyakorolni, a technikát, a ritmust igen. De a kettő nem különválasztható, és egymás nélkül nem is működnek. Molnárnál sem lehet arra leegyszerűsíteni a dolgokat, hogy virtuóz a ritmus, és pontos a tempó, hogy mindenki szerepeket játszik, maszkokat hord a másik előtt. Ez elég általános megoldás lenne így. Igen, meg kell találnunk, bele kell találnunk a ritmusba. De azt is meg kell kapargatnunk, hogy ki milyen maszkot visel, miért azt választotta, és mit fed el vele. Megpróbálunk rést nyitni a maszkokon, belesni rajta, és felfedezni a lelket egy-egy pillanatra." Spindler Béla a Színházigazgatót játssza:"Színházat játszani színházban csakis akkor hálás feladat, ha meg tudjuk csinálni, hogy a néző számára érdekesen játsszunk a színházról. Latinovits Zoltán a szerelem szerelmének nevezte a színházat, ami tökéletesen igaz, és ha erről mesélünk a közönségnek, és azt jól csináljuk, akkor az nagyon szép pillanatokat adhat. Nem a működés mechanizmusának leleplezéséről van itt szó. Gyakorlatilag egy casting-helyzetet látunk, de nem nézünk ki a folyosóra, nem látjuk, mi történik a jelentkezők között. Csak azokat a játszmákat látjuk, amik a felvételin játszódnak a színházigazgató- színésznők között… Fontos megjegyeznünk, hogy itt egy öregedő férfiról van szó. Hatvan évesen megváltozik az embernek a szerelemhez való viszonya. Az az érzés, ami itt most fellángol, felnagyítja és közel hozza hozzá az elmúlás gondolatát. Minden kornak megvan a maga szépsége, de hatvan fölött az ember már elkezdi elrendezni a dolgait Istennel, élettel, halállal. Nem lehet tudni, meddig él. De jön egy lány, felforgat mindent, és újra kiderül, hogy nem az ész törvényei irányítják a világot..."Stefanovics Angéla (Ilonka):"Ibolya, azaz Ilonka úgynevezett naiv szereplő. Extrovertált kis lány. Világba kiáltja az örömét és bánatát. Hatalmas érzelmi amplitúdókkal létezik. Árva volt, igazi túlélő. Nagy játékos, az életben szerzett tapasztalatait ösztönösen jól kamatoztatja. Ha a színpadon nem is, de az életben igazi színésznő… Ilonka kicsit extrovertált lénye nem áll távol tőlem. Kicsi vagyok, fürge vagyok, ha olyan a kedvem, társaságban sziporkázok… Fantasztikus az a nyelv is, amit Molnár megteremt. 'Én egy kis illatos, mezei ibolyának látszom. De ha erkölcsileg megszagolsz, rágyössz, hogy igazgyöngy vagyok.' Ez az egyik kedvenc mondatom - a sok közül."Sarkadi Kiss János (Norrison - Egy, kettő, három):"Bármilyen probléma merül fel, ez a férfi azonnal tudja rá a megoldást, és egy egész sor ember áll azonnal a rendelkezésére, hogy olajozott gépezetként működve végrehajtsa, amit kell: mindenki tudja a maga feladatát, és teszi a dolgát. Akármilyen lehetetlennek tűnő feladatot teljesíteni tudnak. Mondhatnánk, hogy ez a férfi sosem esik kétségbe, de ez az egész darab egy nagy kétségbeesésről, és a kétségbeejtő helyzet zseniális megoldásáról szól. Kétségbeesett mondjuk inkább én voltam, mikor az olvasópróbán megláttam a szövegem mennyiségét… Ami nagyon izgalmas, hogy reális időben játsszuk a cselekményt. Tehát a darab szerint háromnegyed háromtól negyed ötig tart a történet, és egy szereplő tíz percenként bemondja, hogy hol tartunk. Pörögnek az események. Az előadás, ha ügyesen csináljuk, tényleg ennyi idő alatt fog lejátszódni: másfél óra alatt megalkotunk egy új embert!"Érsek-Obádovisc Mercédesz (Lydia - Egy, kettő, három):A lány ahhoz szokott, hogy ebben a világban bármilyen problémát egy csettintéssel megoldanak. Odaáll hát Norrison elé, elmond mindent, és várja, hogy az megoldja a megoldhatatlant. Sőt, a felelősséget is áthárítja, mondván, 'miért nem vigyáztatok rám'. És igaza lesz: végülis ahol pénz van és kapcsolatrendszer van, minden eladó és minden megvehető… Először játszom Molnár-darabban. Nem mellékesek a belső, lelki folyamatok, de a legfontosabb a ritmus megtalálása. Ha egy-egy megszólalást elsietek vagy lekések, minden borul. Nem hivatkozhatok arra, hogy 'belül' mikor születik meg az érzés, a gondolat, én a Molnár által tökéletesen felépített mechanizmus része vagyok, azt kell szolgálnom, hogy a poénok üljenek, hogy a 'molnári' gépezet működjön.Molnár Ferenc: Egy, kettő, három / Az ibolyakét egyfelvonásos komédia Bemutató: 2014. február 7. - 19 óra Csiky Gergely SzínházForrás: Csiky Gergely Színház Fotók: Memlaur Imre
02.08. 06:02
Szinhaz.hu
Mága Zoltán: A törökországi konzullal
Mága Zoltán: A törökországi konzullal
02.07. 19:20
Stop.hu
Mága Zoltán: Grosics Gyulát 88. születésnapján köszöntöttük
Mága Zoltán: Grosics Gyulát 88. születésnapján köszöntöttük
02.06. 20:30
Stop.hu
Szép napok - Beckett utolsó drámája a Katonában
Szép napok - Beckett utolsó drámája a Katonában
Január 24-én mutatták be Beckett utolsó, nagyobb színpadi művét a Katona József Színház Sufnijában. A Szép napokat Székely Kriszta egyetemi hallgató rendezte, Szirtes Ági és Bezerédi Zoltán szereplésével. Ajánló az előadás elé:"Az élet betegség, melyből tizenhat óránként folyton kigyógyít minket az álom. Tüneti kezelés; a valódi gyógyszer a halál" – mondja Samuel Beckett. A Szép napok szereplői is ettől a betegségtől szenvednek: Winnie az életről fecseg, jelentéktelen és jelentős dolgokról. Közben egyre mélyebbre süllyed a tengerpart homokjába. Willie-hez beszél, aki már rég nem hallja. Menniük kéne, mégis maradnak. Két szerelmes, akik talán már nem is emlékeznek egymásra.Beckett utolsó nagyobb lélegzetű színpadi művét vígjátéknak szánta, amely a mindennapok monotonitásán keresztül szól életről, elmúlásról és emlékezetről. Egyik szép nap jön a másik után, és mire észrevesszük, már mozdulni sem tudunk. Először csak derékig, majd nyakig süllyedtünk a homokba.Bezerédi Zoltán így nyilatkozott a darabról. - Itt meghallgathatja!Kritikus szemmel az előadásról:"Bezerédi Zoltán, akit az előadás nagy részében eltakar a maga buckája, eltompult élőhalott, aki még őrzi kispolgári beidegződéseit: újságot olvas - mindig ugyanazt a régi példányt, amelyből ugyanazokat a mondatokat emeli ki -, szalmakalapot biggyeszt a sivatagi hőség ellen, s rég megunt, elidegenedett élettársának, ha már nagyon muszáj, legföljebb egyszavas válaszokat vagy hangutánzó morgásokat vet oda. Él-e egyáltalán, vagy csak a tragikusan magányos Winnie társkereső képzeletének kivetítődése - nem tudni (...) Beckett Winnie-je nem egyszerű öregasszony, hanem emblematikus teremtmény: a kezdettől minden emberben meglévő vonásoknak az életkor előrehaladtával egyre markánsabb megnyilvánulásait sűríti a monoton idő egy kiemelt pillanatába. A cím néven nevezi a lényeget: az öncsalást, amelybe a végsőkig kapaszkodunk. Winnie boldognak akar látni minden újabb, borzalmas, a halált közelebb hozó napot, élettársán kívül tárgyakba és azok manipulálásába menekül, emlékfoszlányokon kérődzik, öngyilkossággal kacérkodik, szépészeti rítusokat celebrál (...) Szirtes Ági látni, vagy inkább sejteni engedi az egykor volt szép és ép, mozgékony asszonyt, de minden nevetése mögött sírás, minden hirtelen kitörő keserűsége mögött kényszeres derű bujkál. Fecsegéssel próbálja elütni a tudást, és a tudás lengi körül egész valóját." (Szántó Judit, színház.net)"Szirtes Ági varázsol. Egy hosszú felvonáson keresztül derékig, majd szünet nélkül újabb etapban nyakig "homokba ásva" monologizál a színpadon. Samuel Beckett utolsó nagyobb lélegzetű színműve gigantikus feladat színésznőnek, nézőnek egyaránt. A semmi, ami nem történik, magába szívja, elnyeli az életet, mint Winnie-t a hűvös és biztonságos homok, amelybe először jószántából ásta bele magát. Egy meg nem határozható tengerparton játszódik az abszurd darab, rekkenő nyáridőben, reggeltől estig ismétlődik végtelen idők óta egy végtelenített cselekvéssor. Egy ötvenéves nő beszél magáról, ápolgatja külsejét, figyeli érzéseit. Közben férje, Willie egy szomszédos homokdűne tövében alszik, újságot olvas, és csak nagy ritkán vet oda egy-egy szót élete asszonyának. Bezerédi Zoltán többnyire rejtőzködő, néma színpadi jelenléte folyamatos feszültséget kelt." (HVG)"Beckettről tudjuk, hogy abszurd. Félünk is ettől az abszurdtól, mert érzelmileg nehéz általában bármit is kezdenünk vele. Mert ez az abszurd távolságtartásra késztet. Ám Székely Kriszta rendező Beckett utolsó, vígjátéknak szánt Szép napok előadását (Happy Days), ezt a becketti abszurdot az emberszeretettől mélyen átszőtt textilként teregeti ki nekünk ebben a két felvonásban. Ezt a becketti, Winnie-Willie páros abszurdot, a maga abszurdságában teljesen közénk ássa be a homokba." (Csatádi Gábor, prae.hu)Az előadásról képekben:1. Fotó: Székely Péter2.3.4.5.6.7.8. Fotó: Székely PéterSamuel Beckett: Szép napok Fordította: Dragomán GyörgySzereplők: Szirtes Ági, Bezerédi Zoltán Díszlet: Kovács Nóra PatríciaJelmez: Szlávik JuliDramaturg: Szabó-Székely ÁrminAsszisztens-súgó: Budavári Réka Rendező: Székely Kriszta e.h.Előadások: február 2., 5., 24., március 3., 20., 26. 19:15 Katona József Színház - Sufni
02.02. 06:00
Szinhaz.hu
"Lelkiismeretes típus vagyok" - Villáminterjú László Zsolttal
"Lelkiismeretes típus vagyok" - Villáminterjú László Zsolttal
David Pownall színműve szerint Sosztakovics nem mindig élvezi az életet, László Zsoltnak viszont nincs oka panaszra. Huszonöt éve játszik, és amellett, hogy a színházi irodalom legnagyobbjait alakítja, szerepel filmekben, televíziós sorozatokban, rengeteget szinkronizál. A Jászai Mari-díjas színész a Mesterkurzus főpróbahetén adott interjút. Emlékszik még arra, hogy miért választotta a színészi pályát?László Zsolt: Miskolcon, az általános iskolában a magyartanárnőnk, Becze Ida korábban színésznő volt. Ezért komolyabban foglalkozott azokkal a gyerekekkel, akikben látott fantáziát, -köztük velem is. Így viszonylag korán kezdtem verseket mondani különböző műsorokban, nagyobb közönség előtt. Később édesapám elvitt a kultúrházba, ahol másodállásban dolgozott, hogy belépjek az úgynevezett munkás színjátszó csoportba. A vezető, Szép László, aki fiatalabb korában szintén színészként dolgozott, meglátott bennem valamit. Nagyon jó dolgokat csináltunk, engem kifejezetten vonzott az, hogy színdarabokkal foglalkozunk, de főként a társaság miatt maradtam. Mivel a város legjobb gimnáziumában tanultam, ami reál és humán tárgyakban is elég magas színvonalú képzést nyújtott, az iskola arra ösztönzött, hogy az érettségi után egy „normális” felsőoktatási intézménybe jelentkezzek. Meg sem fordult a fejemben a Színművészeti, de végül Laci bácsi rábeszélt, hogy próbáljam meg. Elsőre fölvettek. Ez volt a nagy start. A Nemzeti Színházban eltöltött több mint tíz év után 2013-ban a Vörösmarty Színházhoz szerződött. Miért döntött az újraformálódó székesfehérvári társulat mellett? László Zsolt: Több lehetőség közül választhattam. Azt éreztem, ki kéne próbálni egy olyan helyet, ahol még nem jártam. Főiskola után a Radnóti Színházba szerződtem, akkor heten mentünk oda, nagyjából egyívású fiatalok. Amikor az Arany János Színház átalakult Új Színházzá, teljesen új társulattal indultunk el. A kezdés a Nemzetiben egy ahhoz hasonló, izgalmas élményt jelentett. Arra gondoltam, ez az izgalom Fehérváron is utolérhet. Első bemutatója David Pownall Mesterkurzus című négyszemélyes darabja lesz, amelyet Cserhalmi György visz színre. Határozott rendezőnek ismerte meg? László Zsolt: Sokszor hangsúlyozza, hogy ő nem rendező. Ugyanakkor érzékibb módon közelít a mondatokhoz, a szituációkhoz, mint sokan mások. A próbaidőszak első négy-öt hete a problémamegoldásról szól, a rendezőnek kell kivezetnie minket a rázós helyzetekből - ez nagy felelősség, én soha nem vállalnám. De Gyuri jól csinálja! A darabban Derzsi Jánossal, Gáspár Sándorral és Kuna Károllyal szerepel együtt.... László Zsolt: 2001-ben a Trafóban volt egy Zsótér Sándor rendezés, Kuna Károllyal ott találkoztam először. Derzsi Jánossal a Budapesti Kamaraszínházban már játszottam egyszer. Gáspár Sándorral többször szerepeltünk együtt a Radnóti Színházban és a Nemzetiben is. Ismerősök. Hogy érzi magát a Kozák András Stúdió kis játékterében? László Zsolt: Mivel intim térben dolgozunk, jobban átérezzük ennek a nagyszínpadi darabnak a hangulatát. Hogyha jó, a Mesterkurzus, ami zenészekről szól, tényleg egy kis kamaramuzsikává tud alakulni.Sztálin és Zsdanov, a Szovjetunió teljhatalmú urai, magukhoz hívják a két kitűnő zeneszerzőt, a nyugati világot is megjárt, világhírű Prokofjevet és Sosztakovicsot. Céljuk, hogy a két művész a párt politikai érdekeinek megfelelő irányvonalat képviseljen. Együtt kezdenek komponálni, mindenki azt adja a közösbe, amihez a legjobban ért. László Zsolt: Nyilván akkor, amikor a hatalom befolyásolni vágyik a művészeket, keservessé válik az alkotók élete, hiszen valamit rájuk akarnak kényszeríteni. Ennek a történetnek az az érdekessége, hogy zenéről van benne szó, ami még megfoghatatlanabb és érzékibb dolog, mint az irodalom, a képzőművészet, a színház, vagy a film. A zenészek pontosan tudják, hogy komponálni olyan, mint sakkozni, hogy egy mű létrehozása matematikai pontosságot követel tőlük, de a kívülálló számára a zeneszerzés ingoványos, ismeretlen terep. Ezen a terepen szeretne lavírozni a darab két fő ideológusa és diktátora, akik támpontokat akarnak adni Prokofjevnek és Sosztakovicsnak, de az irányvonalakat ők maguk sem tudják megfogalmazni. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának egy 1948-as határozata szerint Sosztakovics és Prokofjev zenéi idegenek a szovjet nép művészi ízlése számára: „Ebből a zenéből árad a bűze Európa és Amerika kortárs, modernista, burzsoá zenéjének, amely a polgári kultúra rothadását, a totális tagadást és a zeneművészet zsákutcáját tükrözi.” Ön az orosz zeneszerző, zongoraművész, Sosztakovics bőrébe bújik... László Zsolt: Mindkét zeneszerző a maga módján nehéz személyiség lehetett... Sosztakovicsról azt írták, érzelmileg nagyon labilis ember volt, túlfűtöttség jellemezte. Ezt tudta magáról, ezért próbált mindig nagyon zártan és elegánsan öltözködni, azt gondolta, ez segít kontrollálni az érzelmeit. Nagyon érdekes az ő bőrébe bújni, jó ebben a szerepben kísérletezgetni, izgalmas próbálni, de iszonyú fáradt vagyok attól az őrületes feszültségtől, amit ez a zeneszerző és az ő lehetetlen, kényszerű helyzete magában hordozhatott. A zenész-lét nem áll Öntől távol, hiszen decemberben debütált a Harmadik Figyelmeztetés színészzenekar basszusgitárosaként... László Zsolt: A zene szeretete valóban komoly része az életemnek. Zenei képzésben nem vettem részt, de a gimnáziumban négy évig énekkaroztam és már az amatőr színjátszó csoportban gitároztam. Az Új Színházban pedig elkezdtem basszusgitározni, mert rettenetesen tetszett a hangzása. Amikor hallottam a Harmadik Figyelmeztetés színészzenekarról, többször elmentem a próbáikra. Tavaly ősszel végül felhívott Fillár István kollégám, akivel már a főiskolán is együtt zenélgettünk, hogy Horváth Zoltán kilépett, azonnal be kéne ugrani. Éjjelente próbáltunk, rövid idő alatt kellett megtanulnom a repertoárt úgy, hogy nincs gyakorlatom az ilyesmiben. December 7-én megtartottuk az ominózus koncertet, ami döbbenetes élményt okozott. Ilyet még soha nem éreztem! Szinte mámorító volt látni, ahogy a játékunk hangulatot teremt és az emberek boldogan táncolnak. Sztálin a készülő darabban úgy fogalmaz, Sosztakovics önhibáján kívül elvesztette a közönségét, hiszen „ők voltak azok, akik a háborúban elpusztultak, az a húszmillió”. Ezzel szemben Ön széles rajongótáborral büszkélkedhet... László Zsolt: Mellbevágó, hogy létezik László Zsolt rajongói kör. Még szabadúszó éveimben hívták fel rá a figyelmem, a kör azóta csak tovább bővült. Megható és érdekes a tagjaival találkozni. Tőlük függetlenül létezik egy Facebook oldal is, ahol olyan mennyiségű anyagot gyűjtöttek össze rólam, hogy az számomra is döbbenetes. De most megint egy vizsga előtt állok. A fehérvári közönség most fog először látni.Így nagyobb izgalommal tölti el a bemutató? László Zsolt: Egy premierre az ember mindig magas pulzussal megy be, és azt hiszi, nagyobb izgalmat már nem tudna elviselni. De ha lelkiismeretesen végigdolgozunk egy próbaidőszakot, akkor az ad némi belső nyugalmat. A magunk módján most is megtettünk mindent annak érdekében, hogy életre keljen ez a darab, de azért izgulunk, hogy fogják fogadni a Mesterkurzust, hogy milyen visszajelzéseket kapunk. A darab története szerint Sztálin megkéri Sosztakovicsot, játssza el a valaha írt legjobb darabját, ám a zeneszerző nem tud választani. Önnek vannak különösen kedves, fontos szerepei? László Zsolt: Eddig nem kaptam olyan szerepet, ami felhőtlen repüléssel járt volna. Latinovits azt írja, „emlékszem a röpülés boldogságára”. Én nem emlékszem, mert mindig adódnak nehézségek, mindig van kínszenvedés, ez egy ilyen önostorozó szakma. Félig civilnek, félig szakmabelinek szoktam magam érezni, mert nincs bennem kellő exhibicionizmus. Azt valahogy elő kell bányásznom magamból, de én lelkiismeretes típus vagyok. Mégiscsak ott ül hatvan, nyolcvan, kétszáz, hatszáz vagy ezeregyszáz ember a nézőtéren, nem akarom őket átverni. Minden este próbálom a legtöbbet kihozni magamból. De a színpadra lépés előtti másfél óra igazi gyötrelem. Akkor kell előállítanom azt az energiamennyiséget, amit majd héttől tízig leadok. A színház nagyon illékony dolog. Fontos, hogy az előző estét ne csak reprodukáljuk, ne csak újra felidézzük, hanem megőrizzük az előadás frissességet. Ez rengeteget kivesz az emberből. De azt vallom, amit Esterházy Péter: „Egy bizonyos szint fölött már nem megyünk egy bizonyos szint alá.” Szerző: Gyöngyösi TímeaSzerk.: Színház.hu
01.30. 07:01
Szinhaz.hu
Nyilvános M. Tóth Géza rektori pályázata
Nyilvános M. Tóth Géza rektori pályázata
Nyilvánossá vált M. Tóth Géza pályázata - részleteket közlünk. Ahogy arról beszámoltunk, M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas rendező kinevezését javasolja a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorának Balog Zoltán miniszter - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának kommunikációs főosztálya csütörtökön. A rendező pályázata már elérhető az szfe.hu oldalon.Részletek a pályázatból:Különleges intézmény, kivételes nemzeti érték A Színház- és Filmművészeti Egyetem az ország legkisebb hallgatói létszámú állami egyeteme, mégis az egyik legnagyobb múltú és hírű ilyen intézménye. Az egyetem fennállása óta képzi a magyar színház- és közel hetven éve a filmművészet jelentős alkotóit, előadóit, szakembereit. Szakjaira kiemelkedően nagy, átlagban húsz-harmincszoros, de egyes szakok esetében akár a hatvanszorost is meghaladó túljelentkezés a jellemző. Ez az arány is jelzi azt a társadalmi és szakmai megbecsülést, rangot, tekintélyt, amelyet a SZFE másfél évszázad alatt kivívott magának. Az itt folyó művészi és oktató munka a kezdetektől fogva egyet jelent a kivételes képességű hallgatók képzésével. Az egyetem tanárainak többsége maga is aktív művész vagy valamely művészeti terület elméleti szakértője és a hazai és nemzetközi színházi és filmes szakma élvonalát képviselik. Az új évezred szelleme Egyetemünk képzési hagyományaiból adódik, hogy kevés hallgatóra nagy tanári figyelem koncentrálódik, meghatározó a mester-tanítvány viszony, az osztályfőnököknek a hallgatókkal való kapcsolata már a három-lépcsős felvételi vizsgától kezdve rendkívül intenzív és személyes. A koncentrált egymásra-figyelésen alapuló tanár-hallgató kapcsolat a gyakorlat-központú oktatási rendszer keretében sokat segít a hallgatók tehetségének, eredetiségének, autonómiájának, végső soron magának a személyiségnek a kibontásában. Az SZFE-n végzett tanári munkám évei alatt örömmel tapasztaltam, hogy az egyetemen általánosnak tekinthető oktatói szemlélet lényegét tekintve azonos azzal a – pedagógiai hitvallásomként is vállalt – programmal, amelyről „Az új évezred szelleme” című versében Weöres Sándor így ír: Nem azzal közeledni hozzád, vagy bármihez: "ilyet és ilyet akarok, megfelelsz-e?" hanem azzal: "milyen vagy? mert olyannak óhajtlak szeretni, amilyen vagy." Teljes igénytelenség ez és teljes igény. Mert nem csak az csendül belőle: "olyan legyél, amilyen vagy", hanem az is: " és saját hajlamaid által emelkedj és tisztulj odáig, ameddig csak bírsz."(...)Az alapfunkciókat veszélyeztető takarékoskodás: óriási pazarlás A Színház- és Filmművészeti Egyetem az elmúlt öt évben a takarékoskodás jegyében folyamatosan átalakításokat hajtott végre: átszervezte szerkezeti struktúráját, csökkentette az oktatók és a kiszolgáló személyzet létszámát és a működési kiadásokat. Az átalakítások többsége kényszerűségből, bizonyos értelemben az oktatás minőségének rovására történt. Nyitva tartásunkat korlátoztuk. Már a 2011/12-es tanévben bevezettük a hathetes szénszünetet, emeltük az oktatók kötelező óraszámát, csökkentettük a béren kívüli juttatásokat, emeltük a szolgáltatások díját, csökkentettük az alkalmazotti létszámot. Megtettük azt a szakmailag alig és csak ideiglenesen vállalható lépést is, hogy csökkentettük a személyre szabott tehetséggondozásra fordított időt. Fejlesztésre, egyáltalán a technikai szinten tartásra, karbantartásra – az elvonás kigazdálkodása mellett – semmilyen forrás nem jutott. 2010-től, elsősorban a fizetős képzési kínálat bővítésével, megemeltük az intézmény saját bevételeit. További számottevő forrásbővítést elérni beruházás és technikai fejlesztés nélkül az egyetem nem képes, a jelenleg hatályos jogi szabályozási környezetben eljutottunk egyetemünk teljesítőképességének határához. Az intézmény az utolsó tartalékait is felélte, és az alapfeladatai ellátása is veszélybe került. Ráadásul ez a fajta takarékoskodás csak financiális oldalon látszik, valójában a képzési felületen mindez hatalmas pazarlásként jelenik meg. Tudjuk, hogy amikor néhány millió forint megtakarítása érdekében az egyetem másfél hónapos téli szénszünetre kényszerül, akkor saját hallgatóit zárja el a munkájuk végzéséhez elengedhetetlen technikai eszközöktől. A folyamatos műhelymunkában keletkező törés felbecsülhetetlen és helyrehozhatatlan károkat eredményez a hallgatók szakmai fejlődésében és motiváltságában. Sokmilliós technikai eszközöket nem tudunk működtetni, csak azért, mert spórolnunk kell a néhány tízezer forintos szervizelésen és alkatrészeken. A rövidített napi nyitva tartás következtében a hallgatóknak nem tudunk elegendő próbaidőt biztosítani, a csak az egyetemen hozzáférhető – még működő – technikai berendezésekkel egyre kisebb időtartamban tudnak dolgozni. A 2009-es állami támogatási szint visszaállítása mellett, racionális, önmérsékletet gyakorló működéssel az oktatás színvonala tartható lenne. A nyitva tartás korlátozása feloldható volna. A vizsgaprodukciók kivitelezhetőek, a meghirdetett szakok elindíthatóak lennének, bár eszközigényeik – a tartalékaink lemerülése miatt – nem biztosítottak teljes mértékben. Jelentős fejlesztésre még ebben az esetben sem gondolhatunk, de munkánk folytatásához, a magyar színház- és filmművészet hagyományának ápolásához és megújításához újra biztosíthatnánk a minimális feltételeket. A teljes pályaművet itt elérheti és elolvashatja.Forrás: SzFE
01.24. 09:18
Szinhaz.hu
Díszvetítéssel startol a Tolnay Klári Emlékév
Díszvetítéssel startol a Tolnay Klári Emlékév
Január 23-án, 19 órakor díszvetítéssel indul az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Tolnay Klári Emlékév. Közkívánatra a Déryné című film díszvetítésével indul útjára a Tolnay Klári Emlékév, a színésznő születésének 100. évfordulója alkalmából. "Tolnay Klári a 20. század Dérynéjének is tekinthető, kimagasló színpadi színésznőnek egy olyan hőskorban, mint a magyar vándorszínészet hőskora is volt, ráadásul ezért a filmért kapta 1951-ben az első Kossuth-díját" - hívják fel a figyelmet a szervezők.Az ünnepélyes megnyitón közreműködik Lukács Sándor Jászai Mari-díjas érdemes és kiváló művész, aki Márai Sándor Tolnay Klárihoz írt verseit szavalja. Sinóros-Szabó Botond és Fülöp Nóra táncművészek improvizatív, a versekkel összefonódó argentin tangó előadása kíséri az estet. Az Emlékév háziasszonya, Sunyovszky Szilvia Jászai Mari-díjas érdemes művész, valamint Balog Zoltán Miniszter Úr köszönti majd az egybegyűlteket a Megnyitó alkalmából. Az ünnepélyes nyitó vetítésre jegyek kedvezményes áron, 800 Ft-ért kaphatók az Uránia jegypénztárában és honlapján.Szebényi Ágnes színháztörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) munkatársa a Magyar Hírlapnak elmondta: a színésznő és a szakírók szerint is Blanche volt a legemlékezetesebb alakítása. "Teljes lényével élte meg a színészetet, olyannyira, hogy sokszor a színpadról lejövet sem tudott kilépni szerepéből. Maga nyilatkozta, hogy Blanche hatása alatt szuicid gondolatai támadtak, a szerep alatt nyolc kilót fogyott" - magyarázta a színháztörténész. A Bajor Gizi Színészmúzeumban tárlattal emlékezik az OSZMI a művésznőre március 22-én, ahol két másik, száz éve született színésznőnk, Mészáros Ági és Lukács Margit szerepeit is felidézik.
01.22. 11:23
Szinhaz.hu
Emlékezzünk együtt a holokauszt áldozataira!
Ma este 21.20-kor a Duna Televízióban a VI. Budapesti Újévi Koncert első részében Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas zongoraművész és Mága Zoltán Prima Primissima-díjas hegedűművész szívszorítóan szép és méltó zenei blokkal hajt fejet a holokauszt áldozatai előtt.
01.19. 14:25
Stop.hu
Mága Zoltán: Emlékezzünk a holokauszt áldozataira!
Mága Zoltán: Emlékezzünk a holokauszt áldozataira!
01.19. 11:20
Stop.hu
Folytatódnak Mága Zoltán varázslatos estjei
Az „Egybeforrt magyarság” mottójú exkluzív gálaműsort bemutatja a Duna Televízió is.
2014.01.17. 11:45
Nepszava.hu
Mága Zoltán: Salma Hayekkel
Mága Zoltán: Salma Hayekkel
2014.01.16. 22:11
Stop.hu
Új színészekkel is eljátssza a Platonovot a Maladype
Új színészekkel is eljátssza a Platonovot a Maladype
A Maladype Színház nézőinek kérésére és a nemzetközi fesztiválmeghívásoknak eleget téve újra műsorra tűzi a Platonovot. A Budapesti Őszi Fesztivál, a Thália Színház és a Maladype Színház koprodukciójában 2010. október 16-án bemutatott előadás, mely vendége volt a ljubljanai EX PONTO Nemzetközi Előadóművészeti Fesztiválnak is, 2014. január 18-án és 19-én 19:00 órakor újra látható lesz a Színház- és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadán. Új beállókkal lesz látható a produkció, amihez csatlakozik Fekete Réka Thália, Huszárik Kata, Jászberényi Gábor és Lazók Mátyás. Mindkét előadást közönségtalálkozó követi!Balázs Zoltán rendező a darabról: „Tetszik a darab kimunkálatlansága, a nyersessége. Érdekel, hogy miként tudjuk megfogalmazni a saját nyelvünkön azt a fajta személyes létezést, amit ezek a csehovi figurák együttesen képviselnek. A Platonovban a generációs problémák mellett rendkívül élesen jelenik meg egy fiatalember hevülete, vehemens kritikája a világgal, a környezetével szemben, s ez – úgy érzem – tökéletes alapanyagot kínál egy olyan társulat számára, amely saját folyamatos újrafogalmazására törekszik.” Részlet a Budapesti Őszi Fesztivál ajánlójából: „Balázs Zoltán értelmezése lehántja a műről a lírai és melankolikus rétegeket, nem a Csehov-játék édesbús, impresszionista, pasztellszínekkel dolgozó hagyományához csatlakozik, hanem a szöveg nyersebb, elevenebb, ironikusabb megközelítését kínálja. Azt az „egyszerű és primitív” játékmódot, amelyre maga Csehov utal egy helyen. A Maladype kegyetlenül őszinte produkciója nem a csehovi szándékot kutatja, hanem a mű mai értelmezési lehetőségeit. Mert, ahogy Fodor Géza fogalmazott egy esszéjében: „Egy elmaradott társadalomban, amely évtizedek óta tömegesen termeli a frusztrált „felesleges embereket”, s pusztítja a hiteles személyiségeket, nem érdekes, izgalmas, aktuális-e Csehov Platonovja?”Kritikus szemmel az előadásról: „A társulat kiváló összjátéka is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy szinte végig fenntartsa a feszültséget és a nézők figyelmét. Ebben Góczán Judit dramaturgnak is nagy munkája van, elvégre a jelenlegi két és fél óra duplájánál is hosszabb drámából szerepek kihagyásával, összevonásával, a szöveg átrendezésével létrehozta az előadás drámai alapanyagát. Balázs Zoltán keze nyomán pedig ebből az alapanyagból egy érvényesen megszólaló, karakteres előadás született, amelyben korunk hőse: Platonov.” Turbuly Lilla: Biliárd félnyolctól „A biliárdjáték szinte folyamatos improvizációt kikényszerítő finom pókhálója mindvégig megmarad, mi több, működik is, mint másodlagos cselekmény az igazi történések hálózata alatt. A darab fordulópontjai sarkosan és szabatosan fogalmazott, körbejárható szoborkompozíciókban csúcsosodnak ki, hol itt, hol ott sarjadva ki a négy oldalról körbeülhető térben. Olyan plasztikusak ezek az emberi testből font formák, mintha Rodin kicsit bedolgozott volna a mozgást tervező rendező dinamikus térszobrászati gyakorlatába.” Gabnai Katalin: Platonov „Egy életvidám fiatalember lassú szétomlását, fölbomlását kísérhetjük figyelemmel szinte mikroszkóp közelbe hozott színészi igazsággal. Ellene fordul a becsapott világ. Önmaga is megadóan belátja csődjét. Biliárddákókkal körbedöfködik. Orosz testéből úgy merednek ki a játékbotok, mint Szent Sebestyénből a nyílvesszők. A római gárdatisztet katolikus hitéért gyilkolták le. Platonovot azért, mert a többiek azt hiszik, hogy különböznek tőle. Semmivel nem szilárdabbak, hűségesebbek, ellenállóbbak a csábításnak és nincsenek több belátással társaikra, mint a tengő-lengő tanító. Nekik sincs biztosabb életcéljuk. Csak peregnek bele a világba.” MGP: Csehov-tuttiA. P. Csehov: PlatonovANNA PETROVNA VOJNYICEVA: Ligeti Kovács JuditSZERGEJ PAVLOVICS VOJNYICEV, a mostohafia: Lendváczky ZoltánSZOFJA JEGOROVNA, a felesége: Huszárik Kata m.vNYIKOLAJ IVANOVICS TRILECKIJ: Lazók Mátyás m.v.MARJA JEFIMOVNA GREKOVA: Fekete Réka Thália m.v.ABRAM ABRAMOVICS VENGEROVICS: Páll Zsolt ISZAK ABRAMOVICS VENGEROVICS, a fia: Jászberényi Gábor m.v.MIHAIL VASZILJEVICS PLATONOV: Orosz ÁkosALEKSZANDRA IVANOVNA (SZÁSA), a felesége: Tankó ErikaDíszlet, jelmez: Molnár BeaDramaturg: Góczán JuditAsszisztens: Pelbát GergőProdukciós vezető: Balázs KatalinRENDEZŐ: BALÁZS ZOLTÁN
2014.01.13. 12:37
Szinhaz.hu
Drámai események a Főiskolán - Ascher Tamás írt
Drámai események a Főiskolán - Ascher Tamás írt
Ascher Tamás, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora Drámai események a Főiskolán címmel tett közzé írást Facebook oldalán, melyben többek között reagál Jeles András rendező egyik értekezésére, ami egy régi vizsgaelőadás kapcsán a szocialista művésznevelés egy érdekes esetét taglalta. A rektori írás hamarosan megjelenik az egyetem "Színészképzés, neoavantgard hagyomány" című kiadványában. Ascher Tamás írja: Pár hónappal ezelőtt megígértem, hogy hozzászólok egy szöveghez, ami egy réges-régi vizsgaelőadás kapcsán a szocialista művésznevelés egy érdekes esetét taglalta. Az én emlékeim eltérnek Jeles Andráséitól, s nemrég alkalmam volt megírni az én verziómat egy konferencia megnyitása kapcsán : ez a konferencia épp a színésznevelésről szólt. Szövegem megjelenik majd a felszólalásokat, tanulmányokat tartalmazó gyűjteményes kötetben.Drámai események a Főiskolán, 1969. Megnyitóbeszéd Az 1969/1970-es tanévben lezajlott egy kisebbfajta botrány a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, az Ódry Színpadon. Békés András osztálya vizsgázott épp. Harmadéves vizsga volt, amit tehát nem látogatott jegyvásárló közönség - ezen a délutánon az oktatók és az érdeklődő diákok foglaltak helyet a nézőtéren. Nekünk, másodéves rendezőknek, Marton Endre osztályának is engedélyezve volt, hogy szakmai óra helyett megnézzük a vizsgát. Hátul ültünk, talán a leghátsó külön szektorban, jó rálátással az egész nézőtérre, amely ez alkalommal nem sötétült el - világos maradt a színészek színpadra lépése után is. A bemutatandó mű ugyanis Peter Handke egyfelvonásosa volt: a Közönséggyalázás. A darab abban az évben jelent meg az Európa Könyvkiadó drámakötetében: A játszma vége - modern egyfelvonásosok címűben. A 68-as év szellemiségét demonstratívan magán viselő darab nem áll másból, mint a polgári színház összes elemének megkérdőjelezéséből- a nézőkhöz intézett szándékosan pökhendi, provokatív beszéd segítségével. A szerző úgy képzelte az előadást, hogy jól fizető, kulináris élvezetre vágyó, burzsoá nézők töltik meg a színházat, és néhány radikális fiatal színész egy csomó sértést vág a fejükhöz, megvilágítva eközben a nézői elvárások tarthatatlan, idejét múlt, érvénytelen jellegét. „Ó, ti elmeszesedettek, ó, ti vérbajosok. Ó, ti májbajosok, ó, ti agyalágyultak, ó, ti nyavalyatörősek, ó ti öngyilkosjelöltek. (…) Ti potenciális hullák, ti mérföldkövei a színháztörténetnek, ti lappangó pestis. Ti pozitív hősök, ti rothadó burzsoák,(…) ti világi és egyházi méltóságok. Ti alvállalkozók, ti eminenciások, ti excellenciások.” És így tovább. Azért maradt világos a nézőtér, hogy jól szembe lehessen nézni a provokált közönséggel. Egyértelmű, ugyebár, hogy ez a vállalkozás mily istenkísértő volt 1969-ben. A Színház- és Filmművészeti Főiskola nem volt felkészülve egy ilyesféle előadásra. A negyedéves vizsgák (pl. azokban az években Szép Ernő Azrája vagy Vőlegénye, Bródy A medikusa vagy akár Pirandello Hat szereplő szerzőt keres című műve) még ha különböztek is stílusukban valamelyest, egy jól körülírható színházkép alapján születtek: karakterek ábrázolását várták a színészektől. Továbbá ez a vizsgahelyzet a legkevésbé sem emlékeztetett a szerző által elképzelt körülményekre. Négy-öt színésznövendék jött be. Háromra egészen jól emlékszem: Vogt Károly, Maros Gábor és Cserhalmi György voltak. Öltözékük (és ez a rendezői koncepció tétovaságát jelzi) nem hétköznapi viselet volt, ahogy a szerző kérte, hanem afféle „bűnös, nyugati fiatal” öltözék. Kábítószerélvező, pénzes, extravagáns, gőgös ifjak, mintha épp most ugrottak volna ki a lehajtott tetejű autóikból. Rövid bundák, cowboy-csizmák, vastag nyakláncok, ilyesmik. Aha, ez máris indokolni látszik, miért ilyen provokatívak – kellett gondoljuk nyilván. Egymásnak adva a szót elkezdték szidalmaikat a szemünkbe vágni. A magázódó első tirádákból is közlök egy keveset (ugyanis az iménti – pár oldallal későbbi – szövegrész végül is nem hangzott el a színpadon). „A téma: önök. Az érdeklődés központjában önök állnak. Mi nem játszunk, mi önöket játszatjuk. Ez nem szójáték. Mi nem úgy bánunk önökkel, mint egy énekkel. Önök nem egyének. (…) Önök itt mint színházi közönség mintát alkotnak.(…) Önök egyetlen esemény. Önök az esemény.” (Gergely Erzsébet fordítása) A nézőtér első felét szokás szerint a tanári kar töltötte meg. Ott volt, vagy ott lehetett volna, pontosan már nem emlékszem: Várkonyi Zoltán, Major Tamás, Marton Endre, Nádasdy Kálmán, Szinetár Miklós, Kazimir Károly, Herskó János, Fábri Zoltán, Vámos László, Lengyel György, Félix László, és ott lehettek a fiatal tanársegédek, Marton László, Kerényi Imre, Szirtes Tamás is, vagy a vidéken dolgozó de végzős osztályoknak előadásokat készítő fiatalabb rendezők: Zsámbéki Gábor, Sík Ferenc . És igen, ott ült maga a párttitkárnő is (mint minden vizsgán). Ennek a társaságnak beszólni a színpadról nyilván nem volt könnyű. A levegőben kínosság, kényszeredettség áradt szét. A szövegek részvétlenségbe hulltak, visszhangtalanul… Így morzsolódtak a percek. Egyszer csak történt valami. Ádám Ottó, a színésztanszak vezetője egy zaftosabb szidalomnál, mint aki megelégelte az egészet, komótosan felállt. A hátán panyókára vetett zakót karjára véve elindult a sorból kifelé. Tisztelettudóan felálltak a mellette ülők. Majd a zakót ismét vállára csapva elindult hátra, a kijárat felé. Mi hátul jól láttuk ravasz, elégedett mosolyát, mert ováció támadt, cinkos, helyeslő kacagás. A zajongásra és pártütésre mindig kapható diákok, a tanszékvezető iránt olvadóan elkötelezett beszéd- és énektanárok szolgálatkész hada, mindenki kacagott. Talán még taps is volt. Ádám Ottó elért a jobboldali kijárathoz és kilépett, hangosan becsukva maga mögött az ajtót. A színpadon riadtan álldogáló főiskolás színészek már egy ideje hallgattak. Ahogy csendesült a zaj, peckes ruházatukat meghazudtoló tétovasággal, sápadtan, reszkető lábakkal folytatták a provokációt. Az előbbi, minden szolidaritást nélkülöző hangzavar elcsitult. A nézők rájöttek, mily borzalmas helyzetbe hozták a vizsgázókat. A szavak akadoztak, félő volt, hogy esetleg elájul valamelyikük az átélt sokk hatására.Ekkor Békés András osztályfőnök, a darab rendezője, a nézőtéren hirtelen felállt: „Jó, köszönöm!” Most lett aztán igazán csend. Itt termett közöttünk a valódi, hamisítatlan teatralitás. Békés feldúltan, zaklatott hangon folytatta : „Elég, hagyjátok abba! Nem csináljuk tovább. Ha a tanszékvezető itt hagyja a vizsgát…” Nem fejezte be a mondatot, ő is sápadt volt. A tanácstalan csendben az előző sorból hátrafordult Gáti József. Hatalmas békaszemét Békés felé forgatva felejthetetlenül reszelős, hörgő hangján békítőleg e szavakat szólta: „Na, mi baj? Hát dolga van.” Ismét derű hullámzott át a termen, és a provokáló ifjak megszégyenülten tűntek el az üres színpad hátuljában. Így esett, hogy azon a délutánon a makacs, konzekvens konzervativizmus sármosabbnak bizonyult az újító szellemnél. Ebben az ellentmondásban benne volt az egész zavart, tétova viszony a modern színházhoz. Jó szándékú, sőt bátor formakeresés, de gyáva darabelemzés, a színpad és a nézőtér közt létrejöhető helyzet vétkes félreértése és teljes inkompetencia atekintetben, miről is kéne szólnia egy ilyen színházi akciónak itt, Magyarországon. Ádám Ottó épp abban az évben tartott egy szabadelőadást. Az egész Főiskola hivatalos volt a szeánszra, valamelyik osztályterembe. Hivatalos gyorsíró rögzítette szavait, a főtitkár Vadász elvtárs pedig önszorgalomból jegyezgetett. Ádám Ottó ezzel a megnyilatkozással (ami teljesen szokatlan volt a Főiskola életében) esztétikai háborút indított saját színházi eszméi védelmében. A kegyetlen színházról szólt, elítélőleg. Akkoriban ekörül folytak mindenféle viták : Artaud, Brook és Grotowski neve közszájon forgott. Ádám Ottó valójában a kommersz kegyetlenkedést, a filmek vértengerét nem szerette – ezeket keverte össze Grotowski eszméivel, az Állhatatos herceg előadását erős szarkazmussal emlegetve. A kegyetlen színház mint téma a levegőben volt, ám sem művészi alapvetését hordozó fontos szövegeivel, sem pedig valódi előadásaival nem találkozhattunk Magyarországon – cenzúra tiltotta a megismerésüket. Annál világosabb volt az, amit Ádám Ottó színháza képviselt. Konzervativizmusa egyértelmű, koherens, a magyar színházkultúrában szervesen gyökerező álláspont volt. Az ő Szomoryja, Bródy Sándora pontosan felmutatta a magyar szecesszió költészetét, humorát, a szöveg zenéje kissé az abszurdokat is megidézte az ő rendezéseiben; mégis a szelíd nosztalgia, az éles drámai helyzetek gyöngéd elpuhítása, a zaklató pillanatok kerülése volt legfőbb jellemzője. Ami ellen beszélt – Grotowski, kegyetlen színház –, arról homályos elképzeléseink, mondhatni vágy-képeink voltak csupán, hiszen az mind cenzúra hatálya alá esett. Azon az Ódry Színpadi délutánon Ádám Ottó Szép Ernő nevében és Grotowski ellenében állt fel – és sikert aratott. A siker nem csak a nagyhatalmú tanszékvezetőnek szólt – ott akkor sokan elhitték, hogy az a modern színjátszás, amit láttak; a csúfos kudarc mindenféle újítás talmi voltát leplezte le számukra, hálásak voltak, hogy ilyen egyszerű az egész. Mivel a kor politikailag gyanúsnak bélyegzett minden modernizmust, vadulást, rendetlenkedést, a többség szervilizmusának valódi ajándék volt ez a nívósan hagyományőrző, meggyőző indoklás: a Közönséggyalázás vacak előadás, tehát minden vacak, ami provokatív, ami gondolkodni kényszerít…hisz ki ne szeretné inkább Szép Ernőt? A téveszmék, a tévedések, az önvédelemből egyoldalú, hibás elemzések mennyi újabb tévedést szülnek! És mégis, eltelt harminc-negyven év, és a Színházművészeti Egyetemen létrejöttek olyan korszerű, önazonos vizsgaelőadások, mint Brecht Baalja Schilling Árpád rendezésében, Bodó Viktor Attackja, Zsótér Hamletje vagy Horváth Csaba Toldija Hangot adnék annak a reményemnek, hogy ezután sem lesz akadálya a szabad, művészi kutatómunkának, a színpadi helyzetek tétjeit a valóságon mérő elemzéseknek, és annak a kíméletlen – kegyetlen – önvizsgálatnak, aminek önmagunkat, az alkotó személyiséget kell alávetnünk ahhoz, hogy hatékonyan, szépen és igazat szóljunk. A konferenciát ezennel megnyitom.Ascher TamásA szöveget a szerző bocsátotta rendelkezésünkre.
2014.01.10. 09:12
Szinhaz.hu
Sikert aratott Mága Zoltán újévi koncertje
Immár hatodik alkalommal is teltház előtt ünnepelte az új esztendőt sztárvendégeivel Mága Zoltán január 1-jén, az Arénában. A VI. Budapesti Újévi Koncert közönsége vastapssal, állva köszönte meg a Prima Primissima-díjas hegedűművésznek, hogy a grandiózus eseményen a Kárpát-medence egyesített kórusai, világhírű sztárvendégek, kiváló hazai művészeink, népszerű előadóink, a rendvédelmi szervek zenekarai, neves táncosok tették feledhetetlenné az újesztendő első estéjét.
2014.01.04. 15:45
Kemma.hu
Hatalmas siker volt <strong>Mága Zoltán</strong> VI. Budapesti Újévi Koncertje
Hatalmas siker volt Mága Zoltán VI. Budapesti Újévi Koncertje
Immár hatodik alkalommal is teltház elõtt ünnepelte az újesztendõt sztárvendégeivel Mága Zoltán január 1-jén, az Arénában. A VI. Budapesti Újévi Koncert közönsége vastapssal, állva köszönte meg a Prima Primissima-díjas hegedûmûvésznek, hogy a grandiózus eseményen a Kárpát-medence egyesített kórusai, világhírû sztárvendégek, kiváló hazai mûvészeink, népszerû elõadóink, a rendvédelmi szervek zenekarai, neves táncosok tették feledhetetlenné az újesztendõ elsõ estéjét. A világ magyarságának ajánlott, már hagyománnyá vált rendezvényen a hegedûvirtuóz több mint ötszáz elõadóval együtt bizonyította: a magyar zenemûvészet az egész világot rabul ejti. Elõször hallhatta az Aréna közönsége a Kossuth díjas zeneszerzõ, Dubrovay László által újrakomponált Szózatot a 170 fõs Kárpát-medencei egyesített magyar kórus és a gálaest szólistáinak elõadásában.
2014.01.03. 12:00
Napiaszonline.hu
Ezrek ünnepelték az új évet hegedűszóval
Hatodik alkalommal is teltház, 13 ezer fős közönség előtt ünnepelte az újesztendőt sztárvendégeivel Mága Zoltán hegedűművész szerdán este a Papp László Budapest Sportarénában, a Kárpát-medence legnagyobb újévi koncertjén, amelyet az "Egybeforrt magyarság" mottóval tartottak.
2014.01.03. 09:04
Vjm.hu
<strong>Mága Zoltán</strong> erre büszke lehet
Mága Zoltán erre büszke lehet
A hegedűművész büszke lehet, hiszen Európa egyik legnagyobb újévi koncertjét immár hatodik alkalommal zárta teljes teltházzal. [Dátum: 2014.01.03. 05:19]
2014.01.03. 05:19
Zene.hu
Budapesti Újévi Koncert: hatodik alkalommal is nagy siker
Budapesti Újévi Koncert: hatodik alkalommal is nagy siker
Mága Zoltán a 2014-es évet is nagyszabású Újévi Koncerttel köszöntötte a Papp László Sportarénában. A hatodik alkalommal megrendezett monstre gálaműsor idén is bővelkedett látványosságokban: huszárok és hintón bekocsikázó sztárok, táncosok hada, repülő zenészek és szemkápráztató látványtechnika kápráztatta el a nagyérdeműt. [Dátum: 2014.01.02. 21:54]
2014.01.02. 21:54
Zene.hu
Telt ház előtt építette a "lélek hídjait" Mága Zoltán
Hatodik alkalommal is teltház, 13 ezer fős közönség előtt ünnepelte az újesztendőt sztárvendégeivel Mága Zoltán hegedűművész szerdán este a Papp László Budapest Sportarénában, a Kárpát-medence legnagyobb újévi koncertjén, amelyet az "Egybeforrt magyarság" mottóval tartottak.
2014.01.02. 15:45
Stop.hu
Telt ház előtt tartották <strong>Mága Zoltán</strong> hatodik újévi koncertjét
Telt ház előtt tartották Mága Zoltán hatodik újévi koncertjét
A grandiózus eseményen több mint ötszáz előadó, a Kárpát-medence egyesített kórusai, sztárvendégek, kiváló hazai művészek, a rendvédelmi szervek zenekarai, neves táncosok léptek fel.
2014.01.02. 14:14
Kisalfold.hu
Telt ház előtt tartották <strong>Mága Zoltán</strong> hatodik újévi koncertjét
Telt ház előtt tartották Mága Zoltán hatodik újévi koncertjét
A grandiózus eseményen több mint ötszáz előadó, a Kárpát-medence egyesített kórusai, sztárvendégek, kiváló hazai művészek, a rendvédelmi szervek zenekarai, neves táncosok léptek fel.
2014.01.02. 14:14
Delmagyar.hu
Telt ház előtt koncertezett <strong>Mága Zoltán</strong>
Telt ház előtt koncertezett Mága Zoltán
A hegedűművész hatodik alkalommal ünnepelte az újesztendőt a Papp László Budapest Sportarénában.
2014.01.02. 13:59
Metropol.hu
Telt ház előtt tartották <strong>Mága Zoltán</strong> hatodik újévi koncertjét
Telt ház előtt tartották Mága Zoltán hatodik újévi koncertjét
Hatodik alkalommal is teltház, 13 ezer fős közönség előtt ünnepelte az újesztendőt sztárvendégeivel Mága Zoltán hegedűművész szerdán este a Papp László Budapest Sportarénában, a Kárpát-medence legnagyobb újévi koncertjén, amelyet az “Egybeforrt magyarság” mottóval tartottak.
2014.01.02. 13:22
Mon.hu
Eötvös Péter zeneszerző 70 éves
Eötvös Péter zeneszerző 70 éves
Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, a kortárs zene kiemelkedő alakja január 2-án lesz hetvenéves. Székelyudvarhelyen született, már kisgyermekként meghatározó zenei élményt jelentettek számára Bartók Béla művei. Tizennégy évesen vették fel a Zeneakadémiára, ahol mások mellett Kodály Zoltán volt a tanára, zeneszerzői és karmesteri tanulmányait Budapesten és Kölnben végezte. Klasszikus zenei tanulmányaival párhuzamosan a Vígszínház zenei vezetőjeként dolgozott és filmzenét is komponált, ő írta Szabó István Álmodozások kora, Makk Károly Macskajáték, Sára Sándor Tüske a köröm alatt című alkotásainak muzsikáját. A hatvanas évek közepétől Németországban, Franciaországban és Hollandiában élt és dolgozott. 1968-tól a kölni Stockhausen Ensemble tagja volt, 1978-1991 között a Pierre Boulez által alapított Ensemble InterContemporain művészeti igazgatójaként működött.Eötvös Péter először karmesterként szerzett hírnevet: az elmúlt három évtizedben a világ legnagyobb zenekarait, többek közt a Berlini, a Müncheni, a Londoni és a Bécsi Filharmonikus Zenekart dirigálta rendszeresen, első vendégkarmestere volt a Budapesti Fesztiválzenekarnak és a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak is. A leghíresebb operaházakban (köztük a milánói Scalában, a londoni Covent Gardenben, a párizsi Chatelet-ben) és a világ legjelentősebb fesztiváljain dirigált. 991-ben hozta létre a Nemzetközi Eötvös Intézet Alapítványt, majd 2004-ben az Eötvös Péter Kortárszenei Alapítványt a pályakezdő zeneszerzők és karmesterek támogatására. Több külföldi zeneművészeti főiskolán tanított, rangos fesztiválokon tartott szemináriumokat, így rendszeresen rendez mesterkurzust a szombathelyi nemzetközi Bartók szemináriumon is. Az újonnan megnyílt Budapest Music Centerben (BMC), amely a Nemzetközi Eötvös Intézetnek is helyet ad, idén kamaraopera, valamint karmester mesterkurzust szervezett. Eötvöst egy nyilatkozata szerint elektroakusztikai és zenekari karmesteri tapasztalatai vezették az operához. Azt vallja, hogy az operaszínpadon, akár két hanggal is, jelentést hordozó atmoszférát kell teremteni. Zeneszerzői elismertségét a Lyoni Operában 1998-ban - japán rendezésben - átütő sikerrel bemutatott első operájától számítja, a mű több zenei díjat is kapott. A Csehov Három nővér című darabjából készült kortárs alkotás premierjéről - amelyen a három nővér szerepét kontratenor férfiénekesek alakították - a Deutsche Grammophon kiadó lemezfelvételt készített, az operát utóbb számos európai operaházban tűzték műsorra (Budapesten 2000-ben Szabó István rendezésében).Operái a leggyakrabban bemutatott kortárs zenei darabok közé tartoznak. Jean Genet művét adaptálta A balkon (2002), Tony Kushner színdarabjából született az Angyalok Amerikában (2004), a Nobel-díjas Gabriel García Márquez regényéből a Szerelemről és más démonokról (2007), a Lady Sarashina (ugyancsak 2007) egy 11. században élt előkelő japán költőnő naplótöredékein alapul. Madách Az ember tragédia című drámai költeménye alapján íródott Az ördög tragédiája (2010), amelyet maga Eötvös komikus-utópisztikus operaként határozott meg, átdolgozásával született legújabb, Paradise Reloaded (Lilith) című operája. Ezen felül több kamaraoperát (Harakiri, Radames) is írt. Operái mellett sok vokális, zenekari és hangszeres versenyműveket is jegyez. Zenei példaképeinek önálló darabokat szentelt: Nullapontok című alkotását Pierre Boulez-nek ajánlotta az új évezred köszöntéséül, s komponált művet karmester-ideálja, Stockhausen tiszteletére is. Hanglemezei között készült összeállítás magyar népmesékből (Száz magyar népmese), a Vokális művek című lemezére olyan műveit válogatta, amelyek zenévé alakított zörejen alapulnak. Az amerikai rockzenész Frank Zappával is dolgozott együtt, az ő tiszteletére írta Psalm 151 című művét. 2010-ben Schiller egy esztétikai értekező prózájára komponált vokális művet, 2013-ban volt az ősbemutatója Speaking drums című, Weöres Sándor nonszensz verseire íródott művének és Hommage á Domenico Scarlatti című kompozíciójának.Eötvös Péter művészete elismeréseként megkapta a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat (1997), 2001-ben neki ítélték a Gramofon Magazin által alapított Magyar Klasszikus Díjat. 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2003-ban Budapest díszpolgára lett, a következő évben Cannes-ban megkapta a MIDEM zenei fesztivál legjobb élő zeneszerzőnek járó életműdíját, a Frankfurti Zenei Díjat (2007), a magyar kultúra követe címet (2008), valamint a velencei zenei biennále Arany Oroszlán életműdíját (2011). Tagja a francia Művészet és Irodalom Lovagrendjének, a Royal Philharmonic Society-nek, valamint tiszteleti tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Véleménye szerint a bartóki hagyományhoz való kapcsolódásban van mindennek a lényege - ebben rejlik a kortárs zene nagy magyar zeneszerzői, a Ligeti György-Kurtág György-Eötvös Péter trió világsikerének titka.Forrás: Színház.hu, MTI
2014.01.02. 10:00
Szinhaz.hu
"A színházban mindig van elég gyúanyag" - 70 éves Zsámbéki Gábor
"A színházban mindig van elég gyúanyag" - 70 éves Zsámbéki Gábor
Zsámbéki Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész, egyetemi tanár, színházigazgató hetven éve, 1943. december 30-án született. Zsámbéki Gábor pályájáról:Zsámbéki Gábor Pécsett született, egy színészcsaládba: édesanyja, Almássy Judit korán visszavonult a pályától, édesapja, Zách János az 1956-57-es szezonban, fia későbbi sikereinek városában, Kaposváron volt direktor. Zsámbéki gyerekszínészként kezdte pályáját, 1957-ben a Németh Antal rendezte A mi kis városunk című Wilder-darabban például egész családjával együtt szerepelt, majd a Várkonyi Zoltán vezette Művész Színházban játszott. Négyévesen már Szabó Sándor és Komlós Juci partnere volt, de nem táplált színészi ambíciókat. Érettségi után egy évet díszletezőként dolgozott az akkori Katona József Színházban. A rendező szakra első próbálkozásra felvették, főiskolai éveiben (1963-1968) Nádasdy Kálmán volt rá nagy hatással. Friss diplomásként 1968-ban Kaposvárra került, ahol tíz évet töltött el.1968-ban rendezője, majd 7 év múlva igazgatója lett a Csiky Gergely Színháznak. 1970-ben Komor István lett a főrendező, együtt kezdték kialakítani a színház törzsgárdáját és akkor indult el a legendás kaposvári művészi munka, amely néhány év alatt az ország egyik legizgalmasabb, legszínvonalasabb teátrumává tette a színházat. Zsámbéki Gábort 1978-ban vezető rendezőnek szerződtették a Nemzeti Színházba, ahol meghatározó posztra került Szolnokról Székely Gábor is. Kaposvári és szolnoki színházi eredményeik azonban nem voltak integrálhatóak, állandósultak a szakmai és politikai konfliktusok, így 1982-ben a két vezető rendező elhagyta a színházat. Néhány hónappal később azonban lehetőséget kaptak egy önálló társulat létrehozására és birtokba vehették a Petőfi Sándor utcai színházépületet, ami korábban a Nemzeti Színház kamaraszínháza volt.A Katona József Színházban Székely Gábor igazgatói, Zsámbéki Gábor művészeti vezetői megbízást kapott. A Katonában új társulatot teremtettek, modern, színvonalas, izgalmas alkotóműhelyt hoztak létre. Székely Gábor 1989-ben távozott a teátrumból, azután Zsámbéki Gábor töltötte be az igazgatói posztot 2010 végéig. Miután már nem pályázott újra, 2011. február 1-jén Máté Gábor váltotta az igazgatói székben. Zsámbéki Gábor 1979 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 1990 óta egyetemi tanárként. 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagjává választották. 1990-ben egyik alapítója volt a párizsi Európai Színházi Szövetségnek (UTE), majd 1996-tól 2002-ig elnökévé lett. 2008-ban társulatával együtt kilépett a szervezetből, és a Mitos21 nemzetközi színházi társuláshoz csatlakozott. Néhány kiemelkedő rendezése: Csehov: Sirály, Gogol: A revizor, Jarry: Übü király, Moliere: Tartuffe, Spiró: Koccanás, Euripidész: Médeia, Moliere: Mizantrop. Számos magyar darab ősbemutatóját rendezte; Sütő: Egy lócsiszár virágvasárnapja, Kornis: Halleluja, Schwajda: Szent család; Spiró: Az imposztor, Csirkefej, Koccanás, Weöres: Octopus, avagy Szent György és a Sárkány históriája, legutóbb Ibsen: A nép ellensége. Külföldön is számos alkalommal rendezett, többek között Csehszlovákiában, Kubában, Finnországban, Németországban, Izraelben és Norvégiában. Művészetét számos díjjal ismerték el: Jászai Mari-díj (1973), érdemes művész (1981), Pro urbe Budapest (1993), Hevesi Sándor-díj (1999), a színikritikusok díját többször is elnyerte. 1988-ban - Székely Gáborral megosztva - Kossuth-díjat kapott a Katona József Színház alkotóműhelyének létrehozásáért, a társulatteremtő és színésznevelő munkájukért, igényes műsorpolitikájukért és magas színvonalú rendezéseiért. 2004-ben a Művészetek és az Irodalom Lovagja címet adományozta neki a francia kulturális miniszter. 2010-ben Budapest díszpolgára lett, 2011-ben a Fővárosi Önkormányzat Budapest Értékei Díjjal tüntette ki. Idén a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját vehette át.Zsámbéki Gábor szavaival:Színház: A színházat már jó ideje féltik. Először azért, mert megjelent a televízió, aztán mert a videó, aztán a DVD és az internet, és még számtalan más okból. Érdekes módon ennek ellenére a színház mégis máig vonzza a közönséget. Ennek szerintem többek között az az oka, hogy a színház az egyetlen olyan hely, ahol kiszámíthatatlan dolgok történnek. Azt szinte pontosan tudjuk, hogy a tévében milyen csatornán mire számíthatunk. Ha moziba megyünk, s főleg ha amerikai filmet nézünk, alig-alig látunk élő embert mozogni a filmen, mert szinte mindent komputerrel készítenek. A színházban még mindig megvan annak az ősi varázsa, hogy minden este egy kicsit más történik, hiszen a színész soha nem tud pontosan ugyanolyan lenni, bármilyen váratlan dolog megeshet, s ez rendkívüli vonzerőt jelent.Csinálni kell: Azt nem tartom bajnak, ha valami majd nem tetszik mindenkinek, mert – ezt újra hangsúlyozom – a vitát tartom a legépítőbb elemnek egy színház életében. Nem ülök le beszélgetni a színészekkel, hogy mennyire lesznek partnerek abban, amit én szeretnék. Majd a munkánál, a próbákon, az előadásokon fog kiderülni, hogy hogyan tudunk együtt dolgozni. Nem hiszem, hogy nekem most így előre le kéne velük ülnöm, és mindannyiuknak előre elmagyaráznom, hogy majd mit és hogyan akarok. A színházat csinálni kell, és nem magyarázni. A szexről sem szoktunk előre beszélgetni. Csináljuk, és kész. Aztán kiderül, hogy jó vagy nem jó. Mindenkinek megvan a maga feladata, és mindannyian együtt várjuk, hogy ki hogy tudja megoldani a sajátját. Nem mondom, hogy nincs bennem szorongás, mint ahogy bizonyára a többiekben is, de túl sok szót előre nem érdemes erre fecsérelni. Intézményvezetés: Azt hiszem, normális ember nem is vágyik intézményt vezetni. (..) Színházi családból származom, ezért elég sokat tudok arról, hogy zajlott a színházi élet az államosítás előtt. Sokat hallottam a társulatokhétköznapjairól, tudom, milyen körülmények között, mennyi próbával készült egy előadás,milyen alapvető ruhadarabokkal kellett bírnia a színésznek ahhoz, hogy szerződést kapjanak, és így tovább. Az államosítás drámai változásokat hozott, fájdalmas veszteségekkel járt – például megszüntették a Várkonyi-féle Művész Színházat-, sokakat „letoltak” a pályáról, ugyanakkor fedél került a színházak feje fölé. Bármilyen borzalmasnak minősíthetjük utólag azt, amibe csöppentünk a diploma megszerzésekor,az mégiscsak egy biztonságosabb helyzet volt a korábbihoz képest. Azt lehetne mondani, hogy akkoriban sikerült letelepednie a magyar színháznak. Persze, mi ennek a rossz oldalát láttuk. Én Kaposvárra kerültem, ahol eleinte borzasztónak találtam a társulatot, a vidéki színházi életet, de valószínűleg Pesten ugyanúgy a klubba beszorult, önmarcangoló, állandó belső harcoktól túlfűtött emberekkel és számomra értelmetlen színházi működéssel találkoztam volna. Talán érthető, hogy az ember akkoriban nem gondolkodott az intézményvezetésben. Kaposvár: Arra emlékszem, hogy egy Osztrovszkijdarabon dolgoztunk, éppen olyan színészekkel, akiket érdekesnek, tehetségesnek tartottam. Különböző stílusokban próbálgattunk egy jelenetet, és azt vettük észre, hogy a színfalak mögül olyanok is leselkednek, akik nincsenek benne a produkcióban. Látták, hogy ezek itt másként gondolkodnak, figyelték mi az a hókuszpókusz, amit művelünk... A változás apránként következett be. Nem fogjuk tudni elégszer elmondani, hogy a határozott ifjak, nagy marsallbottal a tarisznyájukban, nem léteztek. Nem készültünk nagy változtatásokra, hiszen az egész világtűnt megváltoztathatatlannak. (…) Miután meghívtam Babarczy Lászlót, a Nemzeti Színház rendezőjét, akit a főiskoláról ismertem, azt mondta, hogy a legtehetségesebb növendékek a rendező osztályból Ascher Tamás, Kornis Mihály és Szőke Laci, ezért őket meghívtam Kaposvárra, hogy ott rendezzék a diplomamunkájukat. Kornis pedig Pauer Gyulát hívta meg, valaki más egy zenészismerősét és idővel megjelentek a színházban a magyar értelmiség különböző területeinek izgalmas, fiatal figurái. Nemzeti: Fodor Gézával hárman (Székely Gáborral) írtunk a Nemzetiről... Ha jól emlékszem, egy Klebelsberg Kunó idézettel kezdtünk, miszerint a Nemzeti Színház kifejezésből a hangsúly a jelzőn van. De az írás - aminek azóta nem találom nyomát- azt fejtegette, hogy a feladat színházi. Hosszú története folyamán rengeteg kókler, csibész, alkalmatlan, felülről kinevezett dilettáns igazgatója volt a Nemzetinek, és időnként néhány nagyszerű ember is vezette. Utóbbiak kivétel nélkül szakmailag próbálták megerősíteni a színházat. A legnagyobb hibája a mostani rendszernek az, hogy megint visszazavarja az áldatlan politikai küzdelembe a Nemzetit. Tehát sikerült elfedni az ennél sokkal lényegesebb, szakmai kérdéseket. Megint győz a politika, megint győz a ideológia, és elmarad egy fontos feladat. (…) Nem mindenhol az a helyzet, hogy ’csak akkor adunk pénzt, ha a mi fiunk vezeti’. Magyarországon most egy nagyon népszerű formáját tapasztaljuk a megfojtásnak: elvesszük, elvesszük, elvesszük addig, amíg működésképtelenné válik, és ha jön a mi fiunk, akkor visszaadjuk a támogatást.Hozzáállás: Gellért Endre rendezett egy előadást, amelyben Bajor Gizi is játszott, másokkal együtt kártyáznia kellett a darabban. A kártyaasztalok az egyik oldalsó falhoz voltak tolva, viszont Gizi fogta magát és középre helyezett egy asztalt. Mondta neki Gellért, hogy csatlakozni kéne a többiekhez, de Bajor Gizi nem engedelmeskedett. Elment és otthagyta az asztalt, ami ott is maradt! Amikor kérdezték Gellértet, miért hagyta annyiban a dolgot, szellemes válaszában Bajor Gizi színészi rangjáról is szót ejtett. Ha azt fejtegetjük, mi az, ami a Katona alakulásával egyidőben döntően megváltozott, azt kell mondanunk, hogy a színészi attitűd formálódott, a színész részvétele a produkcióban. Egyikünk sem akarja azt mondani, hogy ezt a változást mi okoztuk... A magyar színészet, ami oly termékeny jelentős tehetségekben, egy darabig arról szólt, hogy a színészek –még a legnagyobbak is- a színdarab feje fölött kötöttek szövetséget a közönséggel, elsősorban a saját, egyéni sikerüket építették, nem a produkciót szolgálták. Ez mára döntően megváltozott. Katona: Amikor eljöttünk a Katonába, a Nemzetiből 32 ember követett minket. (…) A Katona megalakulásában az volt csodaszerű, hogy az emberek egymást választották: nemcsak mi őket, hanem ők is a másikat. Székely Gábor távozásáról: Erről sokan kérdeztek bennünket, de az alatt a 12 év alatt, amit együtt töltöttünk, senki sem kérdezte, hogyan bírjuk ki olyan nagyszerűen egymással, pedig ez természetellenes állapot két rendező között. Egyébként semmiféle drámai dolog nem történt. Viszki: Engem tönkretesz a pályázatírás. Emlékszem, egyszer kellett írnom a Katonáról, és tudtam, hogy másnap reggel lejár a határidő, de az utolsó pillanatra hagytam, mert éppen Düsseldorfban dolgoztam. Már minden bezárt, de biztos voltam benne, hogy valami alkoholra szükségem van, úgyhogy elmentem a vasútállomásra, ahol még valami nyitva volt, és vettem egy üveg viszkit. Éjszaka megittam, és reggelre kész volt a pályázat.Pályázati rendszer: A pályázati rendszer elvileg demokratikus, európai módszer, de csak ha nem feudális módon működtetik. Ha figyelembe veszik a szakmai bizottság véleményét, ha nem tendenciózusan, a kívánt eredményt szavatolva állítják össze a szakmai bizottságot, ha kötelezettségei nemcsak a pályázónak vannak, hanem a pályáztatónak is. Ha a szerződések, mint a legtöbb országban, tartalmazzák a fenntartó vállalását a szubvenció összegéről az igazgatói mandátum teljes idejére stb. Most azonban a pályázati rendszer látványosan nem működik. Minden újabb pályázatnál elcsodálkozunk, hogy milyen kevesen jelentkeztek, hogy kik jelentkeztek, és miért nem jelentkeztek azok a fiatalok, akikről a szakma el tudja képzelni, hogy színházi műhely kristályosodik ki körülöttük. Amikor a létezés bizonytalan, amikor nincsenek megbízható garanciák, amikor egy színházzal bármi történhet, amikor a támogatás olyan mértékben eshet vissza egyik pillanatról a másikra, hogy az igazgató a terveiből semmi sem tud megvalósulni, amikor nem biztos, hogy a társulat létszáma fenntartható, akkor egy tisztességes, szakmailag megbízható embernek nem vonzó a pozíció. Fiatalok helyzete: Most, a bolognai rendszer miatt öt éves a színészoktatás. Ez totális marhaság, tulajdonképpen gazemberség, mert az ötből három a hasznos év, a negyediket már feltétlenül színházban kéne töltenie a gyerekeknek. Mehetnek gyakorlatra harmadév után, de erre is egyre kevesebb lehetőségük van, mert feltöltötték a színházakat mindenféle színházi iskolából kikerült emberekkel és telítődött a szakma. Ez nem csak minőségi problémákhoz vezet, hanem egzisztenciális tragédiákat okoz. Nemzedékek: Valószínűleg a fiatal nemzedék ma ugyanazt gondolja, amit mi gondoltunk anno, hogy a mai színháznak nincs köze a valósághoz, inkább elfedivagy szépíti azt, ezért nem elég őszinte. Mást gondolunk valóságnak nemzedékenként, ezért bizonyos értelemben soha nem fogunk tudni találkozni. Mi se tudtunk találkozni az előttünk járókkal... Ettől függetlenül azt gondolom, hogy az igazi törésvonalak nem a nemzedékek között húzódnak, hanem az egyes emberek között. Megfelelés: A művészi ambíció és politikai megfelelés nehezen férnek össze. (…) Annak, ami most történik, hogy a politika megint a maga jelöltjeit igyekszik előretolni, az a legfőbb veszélye, hogy lelassítja a szakmai fejlődés iránti igényt, és kicsorbítja a művészi bátorságot. A hatalom által kijelölt vagy preferált emberek ritkán alkalmasak újszerű, izgalmas kezdeményezésekre. Elszámolással a politikának tartoznak, és nem a művészetnek. Mindehhez Magyarországon tisztázatlan a helyzet a kereskedelmi és művész színház között, nem illik elismerni a különbözőségüket. Gyúanyag: A színházban mindig van elég gyúanyag. Ha nem butítják el mesterségesen, kellemetlen, szókimondó bírája tud lenni a társadalom minden torz jelenségének. Valóság: Számomra mindig nagyon ellenszenves, ha azt látom, hogy a színházi emberek külön tudják választani a színházi létet magától az élettől. Amikor még a főiskola előtt díszletmunkás voltam, egy próbán azt hallottam egy kiváló magyar színésznő szájából, hogy “gyerekek, ez az életben úgy van…”. Borzongás töltött el, mert ez a félmondat számomra azt mutatta, hogy némelyek számára egyfelől létezik mindaz, ami a színpadon van, másfelől pedig a valóság. A kettő különválasztása tragikus és elfogadhatatlan. Elektromosság: Minden színháznak és minden társulatnak folyamatosan szüksége van mozgásra, új impulzusokra, különben beszárad. Egyszerűen nem tudnak új elektromosságot kisütni a színészek egymás közt, ha az, aki ott áll mellettük a színpadon már volt a feleségük, szeretőjük, feljelentőjük, főbérlőjük, főnökük és utcaseprőjük. Mindig: Abban a pillanatban amint az elért eredmények és a megszerzett hírnév elegendő befektetésnek látszik ahhoz, hogy az jól kamatozzon, újabb és újabb elismeréseket hozzon, vége lesz. Ha az ember szembe tud vele nézni, akkor kezelhető a helyzet. Ha behunyja a szemét, meghal. Ma valóban sokkal nehezebb egy művészcsapatnak együtt dolgozni. A napi kihívások arra inspirálják, hogy bomoljon szét és mindenki a saját ügyeivel legyen elfoglalva, mégis azt tapasztalom mindig születnek, vagy meg akarnak születni az új csoportok.Forrás: MTI, Színház.hu, Színházcsinálók c. beszélgetés, Mozgóvilág
2013.12.30. 06:00
Szinhaz.hu
Mága Zoltán: Minden jegy elkelt!
Mága Zoltán: Minden jegy elkelt!
2013.12.29. 19:45
Stop.hu
Világhírű operaénekesek is fellépnek <strong>Mága Zoltán</strong> újévi koncertjén
Világhírű operaénekesek is fellépnek Mága Zoltán újévi koncertjén
Világhírű operaénekesek is fellépnek Mága Zoltán hegedűművész hagyományos újévi koncertjén, 2014. január 1-jén a Papp László Budapest Sportarénában. Andreas Schager osztrák tenor mellett fellép Julia Novikova világhírű orosz szopránénekes is, aki a bécsi Staatsoper, a Berlini Állami Opera, a washingtoni operaház, a milanói Scala, a New York-i Carnegie Hall és a világ számos rangos színpadán énekelt már - közölte az esemény kommunikációjával foglalkozó cég hétfőn az MTI-vel.Fotó: RTL KlubA műsorban színpadra lép Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas zongoraművész és Szenthelyi Miklós Kossuth-díjas hegedűművész, Kiss B. Atilla Liszt-díjas tenor, Szekeres Adrien, Zsédenyi Adrienn, valamint a Budapesti Operettszínház művészei: Frankó Tünde Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Oszvald Marika Jászai Mari-díjas színművész, Dancs Annamária és Kerényi Miklós Máté Soós Imre-díjas színművész. A monumentális zenei projektben csaknem félezer művész áll színpadra a háromórás koncerten, amelyet látvány- és show-elemek, a legmodernebb hang- és fénytechnika és rendkívüli színpadi megoldások színesítenek. Mága Zoltán művészi repertoárja a népzenétől a klasszikus darabokon át a dzsesszig, sőt a könnyűzenéig terjed. Jellegzetes, felismerhető crossover zenei stílusát a klasszikus zene, a népzene, a popzene és egyéb irányzatok ötvözésével alakította ki. Zenei missziója, hogy a magyar nemzetet és a magyar kultúrát megszerettesse a világgal.Forrás: MTI
2013.12.27. 10:00
Szinhaz.hu
"Nincs itt semmiféle titok" - Sinkó László válaszolt
"Nincs itt semmiféle titok" - Sinkó László válaszolt
Sinkó László a Nemeti Színház szellemiségéről, példamutatásról, egyedüllétről mesélt a Nemzeti magazin legfrissebb számában. Sinkó László számára a Nemzeti nem épületet, hanem elsősorban szellemiséget, színvonalat jelent. Ezt képviselte akkor is, ha más színházban dolgozott, és azt a hagyományt tartja követendő példának, amit az 1950-es években tapasztalt, még a Blaha Lujza téri Nemzetiben. Ennek jegyében készül ma is minden szerepre. Filip Gabriella a Nemzeti egyik új produkciója, a Zűrzavaros éjszaka előadása előtt az öltözőben beszélgetett a Halhatatlanok társulatának új tagjával. – Mennyi idő kell az „átváltozásra”? Mikor lép be a szerepbe? – Most van 5 óra 2 perc, 6-kor be kell fejeznünk a beszélgetést… – Tehát minden előadás előtt kell egy óra a ráhangolódásra? – Ez a szereptől, az adott feladattól függ. Nekem már reggel úgy indul a napom, hogy lesz-e este előadásom?! Minden szerep másfajta erőfeszítést, felkészülést igényel. Például George Tabori Mein Kampf című darabjában, amikor mint Hertzl Schlomo végig beszéltem az előadást, leginkább a szellemi energiáimat kellett mozgósítanom. Amikor a Katona József Színházban az Übü királyt játszottam, rendszeresen futóedzéseket tartottam, mert ott a fizikai állóképességemre is nagy szükség volt… Bármekkora is a szerep, mindig tekintettel vagyok az esti előadásra, úgy osztom be az időmet, attól függ, hogyan étkezem, mozgok, pihenek. – Minden színházi estének megvan a maga rendje? – Ez fontos, igen. Ha napközben nincs próbám, akkor általában négyre jövök be. Pihenek egy kicsit, átlapozom a szöveget. Előadás előtt igyekszem minden kollégát üdvözölni, nem szeretem, ha aznap este a színpadon látjuk egymást először. De most már a korom miatt is figyelnem kell magamra. Ötvenegy éve annak, hogy megkaptam a diplomámat a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Azóta eljátszottam legalább kétszáz szerepet, a többségét színpadon, a többit filmen. – Évente három-négy szerep? – Sohasem foglalkoztatott a mennyiség. A minőség annál inkább! Nem vezetek statisztikákat… – Nem gyűjti a színlapokat, a színházi emlékeket? – Régebben drága jó szüleim figyelték az újságokat, félretették a rólam szóló cikkeket, most a családom és a húgom is gyűjti a velem kapcsolatos írásokat. Hogy ezeket az otthon felhalmozott dokumentumokat összerendezgessük, kellene egy nagyobb pakolás, szelektálás. De készültek velem televíziós riportok is. Szóval, ha most elszólítana a Jóisten, lenne miből összeállítani a nekrológot… – Hol van még az?! – Ki tudja?! De egyre közelebb! Erre egy bizonyos kor után gondolnia kell az embernek. Én pedig már a 74. életévemben járok. Kerülöm a fölösleges idegeskedést, szeretek nyugodtan felkészülni minden előadásra. Ma éppen a Zűrzavaros éjszaka foglalkoztat... – Nem okozott sok zűrzavart a Caragiale-bemutató? Nem nehezítette meg a dolgát, hogy új kollégákkal, rendezővel kellett dolgoznia? – Ez soha nem jelentett gondot. Ebben a darabban két olyan fiatal beregszászi kolléga van, akiket korábban nem ismertem, de mindjárt az elején kiderült, hogy nagyon tehetségesek, és jól tudunk együtt dolgozni. A többieket már ismertem. A rendezővel való kapcsolatban az volt a szokatlan, hogy ő nem ismert. Sok idő elment azzal, hogy olyan szakmai dolgokat is elmondott, amelyekről nem tudhatta, hogy én azokat tudom. Annak idején a Katona József Színházban is kellett ahhoz egy kis idő, hogy pontosan értsük egymást, hogy egy nyelvet beszéljünk. Ki is alakult közöttünk egy olyan szakmai szleng, amelyet egy idegen nem nagyon értett volna. A ’70-es években rengeteg tévéjátékban szerepeltem, rendszeresen játszottunk együtt különböző színházakból érkezett kollégákkal – és tudtunk együtt dolgozni. Tehát ez nem probléma. A probléma ott van – igyekszem nagyon diplomatikusan fogalmazni –, ha színészi hiányosságai vannak egy partnernek. – Mit lehet ilyenkor tenni? – Nem szeretek senkit megsérteni. Ilyenkor legjobb, ha az ember saját maga tud példaként hatni a kollégára. – Például?! – Például a kolléga nem tanulta meg időben a szöveget, és emiatt akadozott a próba. Nem tudta másnap sem, harmadnap sem. Ezután már csak megkérdeztem tőle: a bemutatón is a példányból fogod olvasni?! No, akkor észbe kapott… Ehhez persze nekem pontosan tudnom kellett a magam szerepét. Csak a saját példájával tud hatni igazán az ember. De én nem vagyok békétlen természet. Ha nem muszáj, nem szólok. – De csak szóvá teszi, ha valami nagyon nincs rendben?! – Természetesen! Emelt fővel, egyenes gerinccel... – Ilyenkor azért felemeli a hangját? – Á, dehogy! Elég az, ha komolyan veszem a játékot, és elkezdek élesben próbálni!. – Milyen az, ha élesben próbál? Beavatna a titkába? – Nincs itt semmiféle titok. Meggyőződésem, a próba azért próba, hogy mindent megpróbáljunk – komolyan, „élesben” –, sőt kötelező bátran minden lehetőséget körüljárni, megcsinálni, mert csak úgy lehet megtalálni a lehető legjobb megoldást. Ha valaki semmit sem csinál, abból nem születik semmi, onnan nem lehet előbbre lépni. A semmihez nem lehet semmit hozzátenni, vagy abból elvenni. A próbán merni kell rossznak is lenni. Ennyi… – És kell még tehetség is. Azt miről lehet felismerni? – Ez sosem könnyű! A színházban a tehetség leginkább csak az együttes munkában mutatkozik meg. Annak idején az én felvételimnek nagy híre volt, de utána úgy begörcsöltem, hogy másodikban az is felvetődött: el kell hagynom a főiskolát. Az osztályfőnököm, Várkonyi Zoltán színész-rendező-igazgató azt mondta, ad még egy lehetőséget, hogy bizonyítsak. Na, ez a bizonyítási kényszer és a számonkérés nagyon zavart. – Később viszont tanított is a főiskolán. Tehát szembesülnie kellett a tehetség vagy tehetségtelenség felismerésének kényszerével! – Azt hiszem, tehetség ügyben legfeljebb megérzéseink lehetnek. Valaki bekerül egy intézménybe, ott aztán történik valami csoda, és egyszer csak kibomlik a tehetsége, vagy valami rossz hatás miatt végképp begörcsöl, és többé nem tud szabadulni a gátlásaitól. Engem annak idején a hallgatók hívtak meg a főiskolára tanítani. Lehetőséget kaptak arra, hogy maguk válasszanak olyan színészt, akitől tanulni szeretnének. Azért hívtak, mert kíváncsiak voltak, milyen metódussal dolgozunk a Katona József Színházban. Elfogadtam a felkérést, aztán ott ragadtam egy kicsit. – Az első pillanat, ahol a színészi tehetséget mérik, a felvételi. – Azt külön kértem, hogy ne kelljen részt vennem a felvételi bizottság munkájában, ne kelljen döntenem mások sorsáról. Nekem már az nagy elégtétel volt, hogy a majdnem kirúgott diákot visszahívták tanítani… Filip Gabriella interjújában olvashatnak még Sinkó László fivéréhez, Sinkovits Imréhez fűződő viszonyáról, arról, hogy hangja miért volt tanagyag volt a Színművészetin, illetve a Nemzeti Színház szellemiségéről és jelenlegi színvonaláról. A portréinterjúból az is kiderül, a Kossuth-díjas művész az őzikék pártján áll és ki nem állhatja a „büfészínészeket”. Portré: Fotó: Rózsa ErikaMikor játsszák a Zűrzavaros éjszakát? - Előadás időpontok: 2014. január 10. (péntek) 19:00 2014. január 15. (szerda) 19:00 Jegyvásárlás 2014. január 16. (csütörtök) 19:00 Jegyvásárlás
2013.12.27. 06:03
Szinhaz.hu
Mága Zoltán: Békés, Boldog Karácsonyi Ünnepeket!
Mága Zoltán: Békés, Boldog Karácsonyi Ünnepeket!
2013.12.24. 23:00
Stop.hu
Szegények ebédje a Hiltonban
Balog Zoltán miniszter, civilben maga is református lelkész, felvette a szép öltönyét, a fényesre suvickolt cipőjét és a selyem nyakkendőjét.
2013.12.23. 15:00
Nepszava.hu
Többféle változatban is megtekinthető a Diótörő Budapesten
Többféle változatban is megtekinthető a Diótörő Budapesten
A balettirodalom karácsonykor elmaradhatatlan klasszikusa, A diótörő sokféle változatban látható és hallható Budapesten, nem csupán a Magyar Állami Operaházban. December 22-én Budaörsön például egy különleges átirat hangzik el. A Puskin moziban kedd délután, az Uránia Nemzeti Filmszínházban csütörtökön a híres brit Királyi Balett előadásában felvételről látható a Covent Garden előadása. A mesés és klasszikus produkcióhoz az orosz Lev Ivanov koreográfiáját Peter Wright dolgozta át.Királyi Balett: DiótörőLehet-e még újat mondani a zeneszerető közönségnek a karácsonyi időszakban egy Diótörő-előadással? - tette fel a kérdést Tóth Anna, a Vivart Budaörsi Sinfonietta alapítványának vezetője. "Már-már azt gondolnánk, már mindent kipróbáltak. A klasszikus operai balett továbbra is vezeti a toplistát, de más tánctársulatok is megvalósították olykor napjainkra hangolva - tette hozzá. Hogy mivel lehet kiegészíteni ezt a kínálatot, arra ők találtak választ: december 22-én a Budaörsi Városi Sportcsarnokban a Vivart Budaörsi Sinfonietta és a Budapest Jazz Orchestra előadásában, Török Géza és Kollmann Gábor irányításával először hangzik el egy különleges verzió. A balettzenéből, Csajkovszkij zenekari szvitjéből Duke Ellington és Billy Strayhorn készítette el azt az átiratot, amely lehetőséget ad arra, hogy egy szimfonikus zenekar és egy big band együtt jelenjen meg a színpadon. Ez az átirat teljes egészében nem hangzott még el Magyarországon.Nemzeti Filharmonikus Zenekar: DiótörőA Nemzeti Filharmonikus Zenekar a Művészetek Palotájával együttműködésben ismét előadja a Diótörőt, más művészeti csoportokkal, társulatokkal együttműködve. Sokszor éri az a kritika Csajkovszkij balettjét, hogy cselekménye unalmas, a történet hosszadalmas: Marika, Drosselmeyer, Egérkirály, Stahlbaum tanácsos és Cukorország lakói ma már aligha hozzák lázba a számítógép mellett felnövő fiatal generációt. A mostani előadás azonban bővelkedik akciókban, fordulatos és látványos kicsiknek és nagyobbaknak. A zenekar közlése szerint december 23-án és 27-én délelőtt és délután is életre kelnek az életnagyságú bábuk Kocsis Zoltán vezényletével a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.Szegedi Kortárs Balett: DiótörőA Fesztivál Színházban a Szegedi Kortárs Balett Diótörőjét szerepelteti a Nemzeti Táncszínház. December 27-én, 28-án és 29-én kétszer-kétszer látható Juronics Tamás gyerekekhez szóló, de kortárs koreográfiája. Az együttes művészeti vezetője Drosselmeyer bácsiként maga is színre lép, Marikát Palman Kitti, a Diótörő herceget Czár Gergely táncolja.Forrás: MTI
2013.12.22. 11:50
Szinhaz.hu
Nők - Karinthy ősbemutató a Karinthy Színházban
Nők - Karinthy ősbemutató a Karinthy Színházban
Karinthy Ferenc Nők című művének ősbemutatóját tartja pénteken a Karinthy Színház, az igazgató, Karinthy Márton rendezésében. Karinthy Márton, a színház igazgatója az MTI-nek felidézte, hogy a 60-70-es évtized fordulóján sokáig nem jelenhetett meg az előadás alapjául szolgáló kisregény, az Aranyidő, amelyből még maga Karinthy Ferenc készített szövegkönyvet Nők címmel. Témája tabunak számított, ezért is különös izgalmat és várakozást okozott. A történet főhőse, Beregi Józsi bujkáló zsidó polgár, aki különös módon éli túl a vészkorszakot és Budapest ostromát: végigjárja a romos belvárosi ház pincéjébe költözött hölgyeket, szépeket mond nekik és odafigyel rájuk, az ágyukba bújik, ezzel pedig a saját életét is megmenti."Az írás megjelenését botrány kísérte. A zsidó- és a holokausztkérdés kényes és nemkívánatos témának számított. Mára megint azzá vált. Sokan blaszfémiával vádolták a szerzőt, mások egyenesen az áldozatok meggyalázását rótták fel neki" - fogalmazott a rendező. Az előadás alkotói arra a kérdésre keresik a választ: "Vajon lehet-e megrendültség és pátosz nélkül beszélni e bűnökkel és áldozatokkal terhes korról? Szabad-e akár nevetni is a gyilkosain és kirekesztettjein? Megfér-e a tragédia árnyékában a szexualitás és az életöröm? Lehetett-e kacagni 1944 karácsonyán és a felszabadulás napjain? Vagy még sokáig csak a megrendültség és a pátosz hangján szabad beszélni mindezekről?"Karinthy Márton megjegyezte, hogy Fábry Zoltán évekig készült filmet forgatni a különös hangú, vásott történetből. Végül tévéjáték és rádiójáték is készült belőle, de színpadon eddig nem volt látható, bár Karinthy Ferenc színdarabnak szánta. "Vágya csaknem félévszázad múltán valóra válik" - emelte ki a rendező, aki kíváncsian várja, lázba hozza-e még a közvéleményt a hangvétel frivolsága, újszerűsége. Az előadás főszerepeit Dányi Krisztián, Murányi Tünde, Bencze Ilona, Gáspár Kata, Kerekes Viktória, Tímár Éva és Cs. Németh Lajos kelti életre. A produkcióban a Nemes Nagy Ágnes Színészképző diákjai is részt vesznek.Az előadásról képekben:1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Fotók: Karinthy SzínházForrás: Karinthy Színház, MTI Fotók: Karinthy Színház
2013.12.20. 06:04
Szinhaz.hu
Felcsút ingyen utazhat <strong>Mága Zoltán</strong> újévi koncertjére
Felcsút ingyen utazhat Mága Zoltán újévi koncertjére
A hegedűművész minden évben koncertet ad január 1-jén, a következőre pedig sok szeretettel meghívta Felcsút egy részét.
2013.12.18. 14:55
Hir24.hu
Mága Zoltán: Újévi koncert
Mága Zoltán: Újévi koncert
2013.12.18. 04:00
Stop.hu
Vona Gábor pizzafutárnak állt
Gyurcsány megszüntetné az MTV-t, Mága Zoltán ingyenjegyeket küld Felcsútra. Elhallgatott hírek!
2013.12.17. 22:26
Index.hu
Rendhagyó újév Mága Zoltánnal
Világhírű operaénekesek is fellépnek Mága Zoltán hegedűművész hagyományos újévi koncertjén, 2014. január 1-jén a Papp László Budapest Sportarénában.
2013.12.17. 15:08
Vjm.hu
Budapesti Újévi Koncert 2014 - íme a fellépőnévsor: nyerj jegyet
Budapesti Újévi Koncert 2014 - íme a fellépőnévsor: nyerj jegyet
Külföldi sztárvendégek és népszerű hazai művészek lépnek színpadra Mága Zoltán hagyományossá vált Budapesti Újévi Koncertjén. [Dátum: 2013.12.17. 10:04]
2013.12.17. 10:04
Zene.hu
Világhírű operaénekesek Mága Zoltán újévi koncertjén
Julia Novikova orosz szoprán és Andreas Schager osztrák tenor is meglepetéssel készül!
2013.12.17. 08:53
Stop.hu
Világhírű operaénekesek Mága Zoltán újévi koncertjén
Julia Novikova orosz szoprán és Andreas Schager osztrák tenor is meglepetéssel készül.
2013.12.16. 18:09
Nepszava.hu
Mága Zoltán: Szakcsi Lakatos Béla fog elkápráztatni
Mága Zoltán: Szakcsi Lakatos Béla fog elkápráztatni
2013.12.15. 20:30
Stop.hu
Mága Zoltán: Világhírű tenor a sztárvendég
Mága Zoltán: Világhírű tenor a sztárvendég
2013.12.15. 01:45
Stop.hu
Matei Vişniec drámaíró a Maladype Bázis vendége
Matei Vişniec drámaíró a Maladype Bázis vendége
Matei Vişniec az egyik legtöbbet játszott európai drámaíró a Maladype Bázis vendége lesz. „Egy jó író képes a szöveg belső energiáját érzékelni, és ha erre hallgat, a szöveg magától összeáll, ha viszont erőlteti, nem lesz semmi belőle" – Matei VisniecMatei Vişniec-et látja vendégül december 14-én a Maladype Színház. Matei Vişniec mind román, mind pedig francia nyelven tucatnyi nagy hatású drámát írt. Romániában a Bukaresti Egyetemen filozófiát tanult, majd 1977-ben fordult az írás felé. Az ezt követő tíz évben húsz drámát írt, ám a romániai cenzúra mindet betiltotta. 1987-ben franciaországi meghívást kapott, azóta főként franciául publikál, és felvette a francia állampolgárságot is. A kommunista rezsim bukását követően 30 darabját mutatták be Romániában, és a magyarországi színházak is előszeretettel tűzik műsorukra frivol és váratlan fordulatokkal teli írásait. Mi a teljes program?December 13. péntek, 19:00 óra: A pandamedvék története, amiként az a szaxofonos meséli el, akinek egyik barátnője Frankfurtban lakik. (Fordította: Tömöry Péter) A már nem egészen fiatal szaxofonművész egy szép napon arra ébred, hogy ismeretlen fiatal nővel fekszik meztelenül egy ágyban. Első kérdése: szeretkeztünk? – de miután választ nem kap a kérdésére és ő maga már semmire sem emlékszik, arra kéri a Nőt, hogy töltsön vele még kilenc éjszakát. A Férfinak és a Nőnek kilenc éjszakája van arra, hogy megismerjék és megértsék egymást. A kilenc éjszaka során filmszerűen lepereg a szaxofonos élete, akivel egyre különösebb dolgok történnek, amíg teljesen meg nem szabadul testétől és meg nem érti a lényeget. Játsszák: Lendváczky Zoltán, Tankó Erika, Orosz Ákos, Molnár Mariann Rendező: Balázs Zoltán December 14. szombat, 14:00 óra: FÓRUM – Beszélgetés Matei Visniec íróval (A beszélgetésen részt vesznek Daniela Magiaru színháztörténész és Scarlat Anna műfordító) Matei Vişniec az egyik legtöbbet játszott európai drámaíró. Daniela Magiaru – Színházi kritikus, fordító. Bölcsészettudományból szerzett PhD fokozatot 2008-ban. Romániában, Németországban jelentek meg tanulmányai. Első könyve, Matei Visniec, a szép szavak illúziója címmel, 2010-ben jelent meg.
2013.12.09. 10:16
Szinhaz.hu
'Apró csavar egy őrült gépezetben' - Woyzeck-bemutató Miskolcon
'Apró csavar egy őrült gépezetben' - Woyzeck-bemutató Miskolcon
Büchner drámáját december 8-án mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház Béres Attila rendezésében, Görög László főszereplésével.Georg Büchner, a 19. századi német irodalom későn felfedezett zsenije alig huszonnégy évet élt. Írói munkássága egyetlen kis kötetben elfér. Drámát mindössze hármat írt, ezek közül az utolsó a töredékesen fennmaradt Woyzeck. A darab több korabeli bűncselekmény peranyagait felhasználva egy féltékenységből elkövetett brutális gyilkosság történetét meséli el, de jóval több bűnügyi krónikánál: kegyetlen utazás az emberi lélek, a pusztító szerelem, a magány és a társadalmi kiszolgáltatottság legmélyebb rétegeibe. Fotók: Éder VeraA próbafolyamatról: Béres Attila, rendező: „Nehéz próbafolyamatnak vagyunk kevéssel túl a közepén. Jó érzés, hogy egy ekkora színházban, mint a miskolci, ennyi bemutató, napi előadás és egyéb program mellett mindannyiunkban van még annyi lelkesedés, hogy közösen gondolkodva haladjunk lépésről lépésre egyre beljebb a történetben. Mivel szinte mindig mindenki színen van, a próbák során minden szereplőnek folyamatosan igénybe van véve a fizikai teherbírása, a kreativitása, a türelme. És Simonfi Adrienntől Molnár Sándor Tamáson keresztül Görög Lászlóig mindenki beleteszi azt, amit gondol a világról és a darabról. Megterhelő előadás lesz számukra, és jó értelemben véve talán a néző számára is. Woyzeck a legkisebb emberi közös többszörös; bárki megnézi ezt a darabot, talál magában valamit belőle.Nagyon foglalkoztat a gondolat, hogy hogyan tudom átadni azt a végtelenül bonyolult, miértekkel terhelt történetet, ami a Woyzeck. Mert bár az alapja tulajdonképpen egy egyszerű féltékenységi dráma, erre ráépül egy nagyon összetett jelzésrendszerű világ- és lélek-ábrázolás. Adott egy, a végletekig kizsákmányolt testű és szellemű ember, Woyzeck, akinek egész zavaros belső világa a körül forog szerintem, hogy van-e Isten, és ha van, akkor hogy lehet, hogy az emberiséget még nem törölte el végleg a Föld színéről. És az a társadalom, amely megjelenik körülötte a drámában, azt bizonyítja, hogy kérdése tökéletesen logikus.” Görög László (Woyzeck): „Az egyik legsajátosabb próbafolyamat, amiben részem volt. Tudom, hogy elemzéseket nem lehet sem próbálni, sem instruálni, pláne eljátszani, mégis nagyon nagy szükség van rá. Mert a jelenetek mozaikszerűek, nincs egy pillanat "felfutás" sem, hanem minden testi-lelki folyamat azonnal van, és adott ponttól adott pontig tart, majd jön a következő jelenet... Néha azt érzem, hogy ezt nem is lehet próbálni, csak nekifutni, lesz ami lesz, legfeljebb nem sikerül; azt érzem, hogy tudok aprólékosan gondolkodni, de nem tudok (nem lehet?) aprólékosan átélni. Nagyon várom, hogy egybe menjünk, azt hiszem sok mindenben fog segíteni. Ha nem: akkor nagy bajban vagyok.”Woyzeck története:Büchner 1837-ben bekövetkezett haláláig dolgozott a Woyzecken, a darab történetét főként két, a korabeli közvéleményt sokáig lázban tartó gyilkosság ihlette: a Schmolling- és a Woyzeck-ügy. Mindkét esetben szerelmi gyilkosságról volt szó, és az elkövetők elemeállapotát, beszámíthatóságát hosszasan vizsgálta a bíróság. Daniel Schmolling dohánysodró iparos halálos ítéletét végül életfogytiglanra enyhítették, Johann Christian Woyzecket, a negyvenegy éves borbélyt azonban nyilvános kivégzésen fejezték le Lipcsében, 1824-ben. Mindkét férfi kiszolgált katona volt, az orvosi szakvélemények alapján mindkettőt kínozták látomások, megérzések, megmagyarázhatatlan agresszív kitörések, és mindketten több szúrással végeztek áldozatukkal. Büchner a száraz bírósági iratokból olyan figurát teremtett, akinek sorsáért elsősorban a társadalom, a szegénység és az emberi közöny felelős.Görög László: „Számomra ennek a sokszor feldolgozhatatlan világnak a megértése, a megértésére való törekvés a legfontosabb ebben a történetben. Hiszen annyi buktató vesz minket körül, sokszor eltévedünk, és megbocsáthatatlan, feldolgozhatatlan dolgokat követünk el - látszólag logikus érvek mentén a lehető legkétségbeesettebb "megoldásokat" találjuk. És végül mindannyian egyedül maradunk a döntéseinkkel, amiket hozunk életünk folyamán.”Béres Attila: „Woyzeck egy apró csavar egy őrült gépezetben, de mindaddig felszínen tudja tartani magát, amíg van egy biztos pont a világegyetemben, ami az övé. És ez a pont a családja, Marie és a gyerek. Ahogy ez a pont megszűnik, Woyzeck elpusztít mindent maga körül: megöli Marie-t, és ezáltal kizárja magát a társadalomból és az örök üdvösségből.”További alkotók az előadásról:A drámában a külvilágot, a társadalmi környezetet csupán néhány szereplővel teremti meg a szerző. Woyzeck szerelmét az idei évadtól Miskolcra szerződött Simkó Katalin, az Ezreddobost Simon Zoltán játssza. A katonatárs Andres szerepében Ódor Kristóf, a Doktor szerepében pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetemen frissen végzett Dénes Viktor látható. A Kapitányt Harsányi Attila alakítja. „Valahol olvastam egy történetet – de az is lehet, hogy csak hallottam -, hogy egy férfit halva találtak, két darab százas szöggel a fejében. Aztán kiderült, hogy nem gyilkosság áldozata lett, hanem megölte magát: beütötte a saját fejébe az első szöget, de nem halt meg. Ezért aztán belevert még egyet. Nekem ez jut eszembe erről a darabról, ez a köztes pillanat - az első szög után, a második előtt. Ez a Woyzeck” - mondta Harsányi Attila.Büchner darabja a színháztörténet egyik legtalányosabb szövege, hiszen nem maradt fenn a szerző által véglegesített, befejezett változat. Az összesen 48 megírt jelenetet minden színreállító kénytelen a maga szempontjai szerint sorrendbe állítani. A miskolci előadás szövegkönyve Kiss Csaba fordításából készült, amely a Woyzeck-töredékeket a maguk nyerseségében, az eredetihez való legteljesebb hűség igényével ülteti át magyarra. Kiss Csaba: „Az eredeti kézirat négy szöveg-változatot tartalmaz, pontosabban három egymásra épülő drámavázlatot, és még egy lapot, amelyen két sehova sem illeszkedő, különálló jelenet található – részben új, ismeretlen szereplőkkel. A szakirodalom által Gyilkosság-komplexumnak nevezett rész – vagyis a Marie és Woyzeck sétájától a leszúráson át a menekülésig tartó 8 jelenet – csak az első dráma-változatban szerepel; a gyilkosság, a tragédia kiteljesedése mindkét későbbi változatból hiányzik. Ezért a színpadi és olvasói változatok szükségszerűen ollózmányok, amelyek a 48 Woyzeck-jelenetet különböző rendszerek és koncepciók szerint próbálják egységes történetté, játszható szöveggé tenni. Nincs és nem is lehetséges végleges, a többieknél hűbb, teljesebb Woyzeck, hiszen minden változat rendezői, szerkesztői „erőszakot” jelent.” További képek az előadásból: Fotók: Éder Vera1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.Georg Büchner: WoyzeckFordította: Kiss CsabaWoyzeck: GÖRÖG LÁSZLÓMarie: SIMKÓ KATALINKapitány: HARSÁNYI ATTILA Ezreddobos: SIMON ZOLTÁNDoktor: DÉNES VIKTORAndres: ÓDOR KRISTÓFBolond: MOLNÁR SÁNDOR TAMÁSMagreth: SIMONFI ADRIENNTér: BÉRES ATTILA , SÁFÁRIK TAMÁSJelmez: BOZÓKI MARADramaturg: ARI-NAGY BARBARASúgó: HORTI ZSUZSANNARendezőasszisztens-Ügyelő: ÉRSEK JUDIT Rendező: BÉRES ATTILAAz előadást 18 éven felüli nézőinknek ajánlják!Bemutató: 2013. december 8. - 19 óra Miskolci Nemzeti Színház, Játékszín Forrás: Miskolci Nemzeti Színház
2013.12.09. 07:02
Szinhaz.hu
Két CD kiadásával ünnepel a 102 éves Erkel Színház
Két CD kiadásával ünnepel a 102 éves Erkel Színház
Erkel102 címmel adott ki archív operafelvételekből álló válogatáslemezt az Erkel Színház. Az Opera ezzel ünnepli a novemberben újranyitott nagy múltú játszóhely 1911-es átadásának évfordulóját. Szintén erre az alkalomra jelentették meg a Háry János CD-t, az OperaTrezor-sorozat negyedik darabját. Az MTVA archívuma 70 darab, 1960 és 2006 között készült Erkel színházi operafelvételt őriz, ebből kaphatnak most válogatást az érdeklődők az Erkel102 duplalemezen, amely az egy hónapja újranyitott színház 102. születésnapján, december 7-én jelent meg.Ókovács Szilveszter és lánya a színház 102. születésnapján Fotó: Kovács Attila / MTI Ókovács Szilveszter főigazgató a CD anyagát maga válogatta, Karczag Márton operaházi főemléktáros segítségével. A kétlemezes kiadványon az elmúlt évtizedek és évek emblematikus hazai előadói – többek közt Simándy József, Házy Erzsébet, Ágai Karola, Komlóssy Erzsébet, Andor Éva, Miller Lajos, Gulyás Dénes és Kiss B. Atilla – hallhatók, a külföldi sztárok közül pedig Luciano Pavarotti, akire 1986-os Bohémélet előadásának két emlékezetes részletével emlékeznek. Az OperaTrezor sorozat eddig megjelent lemezei: Erkel Hunyadi László című operája, a legújabb generációknak szóló Útravaló 2013 és az egyelőre csak reprezentációs célokra kiadott Ella Fitzgerald Erkel-béli koncertjét megörökítő korong után Kodály Háry János című daljátékát is kiadja az Opera. A daljátékot ősszel tűzte műsorra az Erkel Színház az OperaKaland című, diákoknak szóló előadássorozat keretében. Ókovács Szilveszter elmondta: az eredeti kodályi partitúrához visszakanyarodó CD-változat alkalmas lesz oktatási segédanyagnak is, és nagy szerepe lehet a közönségnevelésben: a magyar népdalkincs jól énekelhető, ismert, sokak által kedvelt dallamai egészen az operáig vezethetik el a fiatalokat. A mostani, Héja Domonkos vezényelte kiadást megelőző legutolsó felvétel még Ferencsik János pálcája alatt született, harminc éve, a prózai részek nélkül. A kiadványon Szegedi Csaba hallható a címszerepben, a további szerepekben Schöck Atala, Szabóki Tünde, Megyesi Schwartz Lúcia, Bátki Fazekas Zoltán, Szerekován János és Szvétek László.Háry János. Fotó: Vogel Kristóf IstvánJövőre Dohnányi Ernő vígoperáját, A tenort készül CD-n kiadni a színház.A november 7-ei megnyitó óta, egy hónap alatt, huszonnégy előadással 35 000 nézőt fogadott az Erkel Színház. A játszóhely közösségi operaként nyitott újra, megújult és új funkciókat nyert közönségfogadó terekkel, kínálatában pedig a legnépszerűbb nagyoperák és szórakoztató klasszikus balettek váltják egymást. Karácsonyig a Carmen és a Nabucco lesz műsoron, az új esztendőt pedig az Aidával és a Turandottal nyitja a 102 éves, megfiatalodott színház. Verdi remekének címszerepét Sümegi Eszter, Amneris szerepét pedig a New York-i Metropolitanből hazatérő Komlósi Ildikó énekli, a Turandot címszerepében pedig Jee Hye Han koreai szoprán és Rálik Szilvia látható, váltott szereposztásban.
2013.12.08. 14:10
Szinhaz.hu
Nyerj páros jegyet <strong>Mága Zoltán</strong> újévi koncertjére!
Nyerj páros jegyet Mága Zoltán újévi koncertjére!
A játékban 10 páros belépő talál gazdát. [Dátum: 2013.12.08. 12:17]
2013.12.08. 12:17
Zene.hu
 3 mesekönyv kicsiknek, közepeseknek és nagyoknak
3 mesekönyv kicsiknek, közepeseknek és nagyoknak
Mert a mesekönyv nem csak gyerekeknek jár! Persze elsősorban azért nekik. :) 1. Werner Holzwarth: Mese a vakondról, aki tudni akarta, hogy ki csinált a fejére illusztrálta: Wolf Erlbruch, fordította Győri Hanna, könyvkiadó: Pagony, korhatár: 2 év, a könyv ára online vásárolva: 1567 Ft Jobban képtelenség lett volna megfogalmazni e picur könyvről a gondolataimat, mint maga az illusztrátor: „A gyerekeknek arról kell egyszerűen és őszintén mesélnünk, amit mi magunk is megtapasztalunk, számunkra is fontos, legyen az teremtéstörténet, a halál vagy éppen a kis vakond egyszerű története.” Ráadásul ezen könyv esetében a humor sem marad távol a közízlés határait súrolván. Itt vásárolhatod meg a könyvet. 2. Domonyi Rita: Tündérbodár Illusztrálta: Glaser Katalin, könyvkiadó: Csimota, korhatár: 6 év, a könyv ára online vásárolva: 2202 Ft Anyukám hangos kacajából arra következtetek, hogy minden korosztály talál a Tündérbodárban olyat, ami közel tud férkőzni valamely elfeledett kedves gondolatához. Az illusztrációkban pont az a szuper, hogy el lehet révedni a részletekben, és érdemes is! Ha a google-be beírjuk, hogy ’2013 legviccesebb gyerekkönyve’, akkor az első helyen landol ez a bogaras könyv. Talán volt köze az illusztrátorhoz, hogy kezembe került, de akárhogy is, örülök, hogy a meseélmény részese lehettem :) Itt vásárolhatod meg a könyvet. 3. Neil Gaiman: Farkasok a falban Illusztrálta: Dave McKean, fordította: Pék Zoltán, könyvkiadó: Agavé Könyvek, korhatár: 10 év fölött ajánljuk, a könyv ára online vásárolva: 2831 Ft Ha tetszett a Csillagpor című fantasy, ha a gyerekeknek tetszett a Coraline című mese, akkor kétségkívül ezért is rajongani fognak! Ki ne emlékezne arra, hogy gyerekként a sötétben mitől félt a leginkább? Én az alattunk lakótól, aki feljön, ha a húgommal hangosak vagyunk. Szerencsére ez sosem történt meg, de amikor a Farkasok a falban a kezembe kerül, mindig eszembe jut, milyen felemelő volt kicsit nagyobbként leküzdeni ezeket az ijedelmeket. Itt vásárolhatod meg a könyvet.
2013.12.04. 10:43
Evamagazin.hu
Ingyenes adventi előadásokkal és koncertekkel vár az Aranytíz
Ingyenes adventi előadásokkal és koncertekkel vár az Aranytíz
Az Aranytíz Kultúrház ingyenes adventi programsorozattal - színházi előadásokkal, komoly- és könnyűzenei koncertekkel - várja decemberben a gyerekeket, a kamaszokat és a felnőtteket is. Az Aranytíz decemberi programkínálata: December 4. 19:00 Hellstenius: Elling és Kjell – Őze Áron és Kedvek Richárd címszereplésévelA különösen érzékeny Elling 38 éves koráig meghittségben és szeretetben, de gyermeki létben, a külvilágtól teljesen eltávolodva élt az édesanyjával. Az anya gondoskodott róla, amíg meg nem halt. Ekkor Elling összeomlott és elmegyógyintézetbe került. Itt ismerkedett meg Kjell Bjarne-vel, a szelíd óriással, aki szintén a 30-as évei vége felé jár. Az oslói önkormányzat jóvoltából terápiás céllal, kis, közös lakásba költözhetnek, ahol egyetlen feladat vár rájuk: új életet kezdeni és visszailleszkedni a társadalomba.Szereplők:Elling: Őze Áron Kjell Bjarne: Kedvek RichárdReidun: Cseh ZsuzsaFrank: Széplaky GézaFordította: Domsa ZsófiaLátvány: Fecsó AndreaRendezte: Hollós GáborDecember 8. 11:00 Karácsonyváró Katáng koncert A Katáng zenekar bensőséges hangulatú dalaihoz a magyar irodalom jeles költőit hívja segítségül. Zenéjükben a kelta, a magyar és a balkáni népzene hangulataiból építkeznek. A zenekar kiemelten fontosnak tartja, hogy a gyerekközönség fantáziáját megmozgassa, a gyerekek és a felnőttek bevonásával hozza létre a zenei élményt.A zenekar tagjai:Chilton Flóra - kelta hárfaFarkas Péter - ének, gitárKas Bence - ének, dobokSólyom Imre - bőgőKaczúr Csilla - ének, harmonika, ír furulyákDecember 8. 19:00 Koncertmuzsika zenekar koncertje Verdi: Traviata - ElőjátékSchumann: A-moll zongoraversenyBeethoven: VII. szimfóniaKözreműködik: Király Miklós (zongora)Vezényel: Geszti TamásDecember 11. 19:00 Örkény István: Kulcskeresők – A Pesti Magyar Színiakadémia végzős hallgatóinak vizsgaelőadásáraAz egykori Bolyongó, Őze Lajos emlékére.Hogyan lesz hős egy pilótából, aki a leszállópálya helyett a köztemető előtt landol? Hogyan válik egy lakás börtönné? Hogyan lesz az önámítás a túlélés eszköze? És hogyan éljük túl sikertelenségeinket? Rendező: Huszár László, Gémes Antos (osztályvezető tanár)December 14. 17:00-01:00 Magyar Táncház 17.00 – 18.00: Aprók tánca Redő Júlia vezetésével18.00 – 19.00: Játszóház Horti Zoltán vezetésével19.00 – 20.00: Kalotaszegi magyar táncok tanítása Bohus György és Redő Júlia vezetésével20.10 – 20.30: Énektanítás – Redő Júlia vezetésével20.40 – 23.30: Táncrendek23.30 – 01.00: Folkkocsma az Üsztürü zenekarralDecember 16. 19:00 PANkreátorok – karácsonyi különkiadás Hogy mennyire bulis is a pantomim, arra a PANkreátorok és meglepetésvendégük szolgáltat élő bizonyítékot lazán és szellemesen, kellő higanymozgással és ökörködéssel megtámogatva. De ne csak pantomimre számítsunk, ez sokkal több annál! Egy fárasztó munkanap után tökéletes program, igazi nevetésterápia.Játsszák: Andrássy Máté, Horváth Zoltán és Szabó MátéDecember 20. 19:30-24:00 Táncklub a Madarak házibuli-zenekarralA legtáncolhatóbb külföldi és magyar slágerek a '60-as, '70-es, '80-as évekből, a zenekar a közönség kedvenc számait is eljátssza, így mindenki meghallgathatja a maga talpa alá valóját! Fel lehet csavarni a szőnyeget!December 21. 21:00-03:00 SalsA10 Fiesta CubanaA latin zene (salsa, merengue, samba, cha-cha-cha, bachata) szerelmesei kedvükre gyakorolhatják kedvenc táncaikat. Azoknak pedig, akik nem ismerik a lépéseket, de nagyon kedvelik ezt a zenei stílust, lehetőségük nyílik arra, hogy belekóstoljanak a latin táncokba. A rendezvénysorozatnak a Magyarországon élő latin disc jockey, Dj. José Rey Cuba a házigazdája.December 22. 15:00 Meglepetés koncert A fellépő zenész fiatalember immáron 7. alkalommal lesz az Aranytíz vendége. Három évvel ezelőtt az egyik kereskedelmi csatorna tehetségkutató műsorában tűnt fel csodálatos harmonikajátékával, jelenleg pedig egy másik műsorban mutatja meg énektudását. Fiatal, tehetséges, nyitott, őszinte. Ugye nem olyan nehéz kitalálni, hogy ki is ő?Az ülőhelyek biztosítása érdekében a jegyrendeles@aranytiz.hu e-mail címen lehet bejelentkezni. Forrás: Aranytíz Kultúrház
2013.12.02. 16:03
Szinhaz.hu
Edith Piaf et Agnes - Gajai Ágnes előadása Nagyváradon
Edith Piaf et Agnes - Gajai Ágnes előadása Nagyváradon
December 6-án, pénteken 19 órától a nagyváradi Árkádia Bábszínház stúdiótermében kerül sor az Edith Piaf et Agnes című produkció bemutatójára, Gajai Ágnes színművész előadásában. Az Edith Piaf művészetének, életének mozzanatait felvillantó előadásban közreműködik Csepei Róbert és Márkus Zoltán. A Szigligeti Társulat ajánlója az előadás elé:"Hallották már a fülemüle dalát? Kinlódik. Akadozik. Fülsértő hangokat hallat. Fuldoklik. Szárnyra kap, és visszazuhan. És hirtelen rátalál. Trillázik. Felkavar. Edith Piaf gyorsan rátalált dalára. Figyeljük csak, egy hang tör fel bensőjéből, egy hang, mely egész lényét betölti, tetőtől talpig, és óriási fekete hullámot kavar. Ez a forró hullám elborít és átjár bennünket, belénk hatol.Edith Piaf, mint az ágak között a fülemüle maga is láthatatlanná válik. Nem marad belőle más, mint a tekintete, sápadt keze, viaszszínű homloka, amelyen fennakad a fénysugár, és a hangja, ez a hang, amely dagad, száll, egyre száll, és lassan-lassan kiszorítja őt, úgy nő, mint árnyéka a falon, és elfoglalja e félénk kislány helyét. E pillanattól túllép önmagán. Túllép a sanzonjain, túllép a zenén és a szavakon. Túllép rajtunk. Az utca lelke hatol be a város minden szobájába. Már nem Edith Piaf dalol, hanem az eső esik, a szél fúj, a holdfény teríti ki abroszát.""Úgy jött, mint egy kis veréb,Oly szürkén élt mint egy kis veréb,S úgy is ment el mint kis veréb..."Jean Cocteau
2013.12.01. 10:02
Szinhaz.hu
Johanna a máglyán - Főszerepben Tompos Kátya a Nemzetiben
Johanna a máglyán - Főszerepben Tompos Kátya a Nemzetiben
Paul Claudel és Arthur Honegger Johanna a máglyán című művét mutatja be a budapesti Nemzeti Színház november 29-én; a produkciót Vidnyánszky Attila rendezésében, Tompos Kátya címszereplésével, nagyzenekar, kórusok, operaénekesek közreműködésével láthatja a közönség. Az előadás koreográfiáját Bozsik Yvette készítette, a további szerepekben Udvaros Dorottya, Bodrogi Gyula és Blaskó Péter is látható.A rendező az előadásról: Az előadás azt a pillanatot dolgozza fel, amikor Johanna a máglyára kötözve áll, még mielőtt a lángok elérnék. Vidnyánszky Attila az MTI-nek a főpróbahéten arról beszélt, hogy a darab - Paul Claudel szövege és Arthur Honegger zenéje - üzenetét tekintve pontosan, szépen, tisztán illeszkedik a Nemzeti Színház profiljához, hitvallásához, gondolatiságához. Formája pedig az általa mindig is keresett határokon - a prózai szöveg és a zene, ének, valamint a tánc és a mozdulat, gesztus határán - mozog. Mint fogalmazott, maga a mesélési mód, ez a balladisztikus, látomás-színházi forma a mai színházi nyelv szempontjából nagyon izgalmas.Vidnyánszky Attila elárulta: a mű legfontosabb gondolata számára az, amely a darab végén elhangzik. "A szeretet nevében feláldozni magad egy közösségért, egy nemzetért, egy országért, egy hazáért, annak mindenekfelettvalósága, Isten nevében, az ő akaratában fölszabadulni, szabaddá válni és tenni."Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy az előadás egyik jelenetével konkrétan "a mának szól". A "kártyás jelenet" a darabban azt mutatja be: politikusok machinációi miatt került Johanna a máglyára. "A mai politikusok machinációja sem különbek a pár száz évvel ezelőtti politikusok manipulációitól. Mindig vannak áldozatok és mindig vannak manipulátorok, sajnos ilyen szempontból nem változott a világ" - mondta a jelenetről szólva, amelyben az óriás kártyalapokon, európai újságok lapjain európai parlamenti képviselők, többek között Rui Tavares és Daniel Cohn-Bendit karikatúrái szerepelnek.Vidnyánszky Attila kiemelte: azért választotta a történetnek ezt a feldolgozását, mert egyszerre van jelen benne a vers "a maga száguldásában, gyönyörűségében" és a zene: operaénekesek és prózisták játszanak együtt a színpadon.Az előadást Bozsik Yvette koreográfiájával, a MÁV Szimfonikus Zenekar, a Budapesti Stúdió Kórus, a Honvéd Férfikar, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola gyermekkara és a Bozsik Yvette Társulat közreműködésével mutatják be.A produkció díszlet- és jelmeztervezője Olekszandr Bilozub, a maszktervező Varga-Járó Ilona. Az előadást Kocsár Balázs és Strausz Kálmán vezényletével láthatja a közönség. Szent Johannaként Tompos Kátya mellett Kiss Emma lép színpadra, a további szerepekben Blaskó Péter, Udvaros Dorottya és Bodrogi Gyula is látható.Tompos Kátya szerepel a Nemzeti Magazin aktuális számának címlapján.Tompos Kátya és Johanna:Musicalszakos voltam a Színművészetin, és az osztálytársaimmal eltökéltük, hogy ránk nem lesznek érvényesek a „zenés” sztereotípiák. Ránk ne legyintsenek, hogy persze, énekelni, táncolni tudnak, na de prózát mondani, csak azt ne! Sokat dolgoztunk azon, hogy erre rácáfoljunk. A Johannában énekelnem ugyan csak egy kicsit kell, mégis óriási hasznát veszem a zenés múltamnak. Úgy kell ebben az előadásban prózát mondanom, mintha kottából beszélnék. Az ének mindig fennköltebben szól, aki énekel, magasabban rezgő lelkiállapotban van, míg a próza inkább olyan, mint amikor két lábbal állsz a földön. Most egyszerre kell a zene és a próza „tulajdonságai” között megtalálnom az utamat. Azt kutatom például a próbákon, hogy hol kell a zene, az ének felé emelnem a szöveget, és hol jobb azt a prózához hajlítanom. Érdekes megfigyelnem magamat a próbákon: mit hoz ki belőlem, hova juttat, mit erősít fel bennem a mögöttem, alattam, felettem, mindenütt szóló hömpölygő hangfolyam, Honegger műve. A zene itt a legfőbb „rendező”, az lök és húz, az teremt teret, amiben léteznünk adatik szereplőként. Mindig sokfelé irányuló figyelmet követel a színpad, ám ez most még bonyolultabbá válik. Nagyzenekar, operaénekesek, színészek, a kórus és a táncosok mind együtt alkotják meg azt a bonyolult víziót, amit Johanna élete utolsó pillanataiban, a máglyán állva végigél. Egymástól függünk – száznál is több résztvevőn keresztül szólal meg az előadás. Hatalmas bizalmat érzek az egész mű iránt. Bele tudok süppedni. A próbák során az a dolgom, hogy belelássak Johanna fejébe. Meg kell tanulnom az ő fejével gondolkozni. Elképzelem, hogy miként éreznék, cselekednék én az ő helyében. Ha kellő alázattal viszonyulok a munkához, a történethez, a műhöz, az segít. Egyszerre kell tudnom benne lenni Johanna lelkében és testében, ugyanakkor ki kell tudnom lépni belőle, mintha mások szemével is figyelhetném magamat. Sokszor látom, hogy emberek, akik előtt ott a kiszabott pálya, mégsem mernek nekivágni igazából az életnek. Johanna azonban bátor és tántoríthatatlan. Egyre inkább sejti ő, hogy mi várja. Ennek a rémületnek a tudatát megérteni, megérezni nagyon nehéz. Mi vezeti őt? A hit. Könnyű ezt rávágni. De hogyan lehet ezt még tovább bontani, hiszen Johanna nem csupán lélek, hanem test is. Fájdalmat, kínokat él át. A kétségbeesés, amikor szembesül a ténnyel, hogy meg akarják ölni, felmérhetetlen. Talán nem is érti, kicsit még csodálkozik is, hogy miért akarja bárki az ő vérét ontani, holott azt is kívánhatná, hogy lélegezzen, mosolyogjon – éljen. Lejegyezte Kornya István - Blaskó Péter színészi vallomását a nemzetiszinhaz.hu-n érhetik el.Képek az előadásból: (Fotók: nemzetiszinhaz.hu, eoszfoto)1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Fotók: Nemzeti SzínházForrás: MTI
2013.11.29. 06:02
Szinhaz.hu
Király Lindát újra a Himnusz miatt piszkálják
Kimaradt a Himnusz közös elénekléséből Mága Zoltán jótékonysági koncertjén Király Linda, aki korábban arról híresült el, hogy belebakizott a Himnuszba – közölte a Bors.
2013.11.28. 12:05
Hvg.hu
Király Lindának megint fejtörést okozott a Himnusz
Király Lindának megint fejtörést okozott a Himnusz
Mága Zoltán jótékonysági koncertjén került kellemetlen helyzetbe az énekesnő, de állítja, nem tehet a malőrről.
2013.11.28. 08:10
Delmagyar.hu
Ciki: ismét a Himnusz miatt fájhat Király Linda feje
Ciki: ismét a Himnusz miatt fájhat Király Linda feje
Az énekesnőnek hosszú idő után újból a Himnusz okoz fejfájást. Ezúttal Mága Zoltán jótékonysági koncertjén került kellemetlen helyzetbe. Király Linda állítja, nem tehet a malőrről.
2013.11.28. 07:45
Borsonline.hu
Mága Zoltán: Békéscsaba
Mága Zoltán: Békéscsaba
2013.11.27. 17:00
Stop.hu
Nagy siker volt! <strong>Mága Zoltán</strong> túl van a századikon
Nagy siker volt! Mága Zoltán túl van a századikon
Teltházzal és vastapssal zárult Mága Zoltán másfél éve indított zenei missziója, a Hegedűvarázs – 100 Koncert a Magyar Zenei Kultúráért sorozat 100. jubileumi koncertje hétfőn este a SYMA Csarnokban.  [Dátum: 2013.11.27. 12:49]
2013.11.27. 12:49
Zene.hu
 Törőcsik Mari és Kárász Róbert újra kalapácsot ragad
Törőcsik Mari és Kárász Róbert újra kalapácsot ragad
3. alkalommal kerül megrendezésre a Törőcsik Mari által alapított Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítvány jótékonysági maci aukciója... 3. alkalommal kerül megrendezésre a Törőcsik Mari által alapított Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítvány jótékonysági maci aukciója, amelynek idén a Danubius Hotel Gellért ad otthont december 3-án, 18 órai kezdettel. A programmal -melynek ötletgazdája Kárász Róbert a TV2, Mokka műsorvezetője - a fogyatékkal élők foglalkoztatásának bővítésére és a munkahelyteremtésre szeretnék felhívni a figyelmet. Zsédenyi Adrienn Zséda macija Az alapítvány 2014-ben nyitná meg az első olyan Fogadj Örökbe Egy Macit kávéházat, ahol megváltozott munkaképességűek számára teremtenének új munkahelyeket. A főpolgármester, a színművész, a Voice győztes és az olimpikon is a kampány sikere mellett a fogyatékkal élők munkahelyteremtési programjához tavaly óta egyre több közéleti személy és híresség csatlakozott. A kampányt Szabó István, Koltai Lajos, Kepes András és Andy Vajna is támogatta. Az idei árverésen újabb 22 sztármaci és személyes tárgy vár örökbefogadó gazdira, annak érdekében, hogy a kávézó létrejöhessen.dr. Czeizel Endre macija Az év végi aukcióhoz olyan személyek csatlakoztak, mint: Tarlós István, Jancsó Miklós, dr. Czeizel Endre, Müller Péter, dr. Torgyán József, Pál Dénes, Szilágyi Áron, Hosszú Katinka, Koncz Gábor, Csík zenekar, Oszter Sándor, Gesztesi Károly, Bangó Margit, Ónodi Eszter, Zsédenyi Adrienn, Farkas Bertalan, Szinetár Dóra, dr. Csernus Imre, Majoros Péter - Majka, Attraction Látványszínház, Tandori Dezső és Agárdi Szilvia. Majka macijával Sztárdömping a macikiállításon és árverésen A jótékonysági árverésen az összes felajánló-híresség is megjelenik, hiszen kedvenceikkel már csak az aukció előtti kiállításon tudnak utoljára találkozni. Így az árverést személyesen követi majd nyomon Tarlós István, dr. Czeizel Endre, dr. Csernus Imre, Oszter Sándor, Majka, Szinetár Dóra és a többiek. Az alapítványi árverést eddig Mága Zoltán macija vezeti 1 millió Ft-os felajánlással, amelyet maga a hegedűművész tett meg, illetve szintén Mága Zoltán vásárolta meg Törőcsik Mari maciját 750 ezer Forintért. Hosszú Katinka macija Az aukció sikeréhez Érdi Tamás és Agárdi Szilvi is csatlakozik Az idei árverés megnyitóján Törőcsik Mari a Nemzet Színésze, Jászai Mari- és Kossuth-díjas színésznő, a Fogadj Örökben Egy Macit Alapítvány alapítója, valamint Tarlós István Budapest főpolgármestere mond beszédet, ezt követően Érdi Tamás zongorajátékát, Agárdi Szilvia és Pál Dénes duettjét valamint Koncz Gábor prózáját hallgathatják meg a rendezvény résztvevői. Macikkal az esélyegyenlőségért! - Magyarország első „Maci kávézója”. dr. Csernus Imre macija A 2012-ben indult kezdeményezéshez már több mint száz hazai ismert személy csatlakozott. A kezdeményezés célja felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarországon a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatottságának aránya csupán 10%-os, míg az európai átlag 50- 60%. Az árverésből és a felajánlásokból befolyt összegből olyan munkahelyeket hoz létre az alapítvány, ahol fogyatékkal élőket alkalmaznak. Tarlós István macija Közös összefogásban látják a jövőt A Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítvány eddig 6 millió forintot gyűjtött össze a sztármacik elárverezéséből, ebből 500.000 forint összeget ajánlottak fel segítségképpen a Tordasi Értelmi Fogyatékosok Otthonának. Szinetár Dóra macija Az aukcióra minden olyan támogatót várnak, akik elkötelezett hívei a kampány célkitűzéseinek és az ügy fontosságának.Dr. Torgyán József macija Fotó: Kapás Gergő
2013.11.26. 17:46
Evamagazin.hu
Király Linda ismét cikibe került a Himnusz miatt
Király Linda ismét cikibe került a Himnusz miatt
Király Lindának tényleg nincs szerencséje a magyar Himnusszal, most Mága Zoltán hegedűkoncertjén került kellemetlen helyzetbe.
2013.11.26. 17:00
Hir24.hu
Mága Zoltán: Száz állomásos misszió
Mága Zoltán: Száz állomásos misszió
2013.11.26. 16:30
Stop.hu
Mága Zoltán óriási összeggel jótékonykodott
Ötmillió forintot adományozott koncertsorozatának jubileumi, századik estjén hétfőn a Fülöp-szigeteki árváknak a Baptista Szeretetszolgálat révén Mága Zoltán.
2013.11.26. 12:40
Kiskegyed.hu
Tízmilliós segély indult el a Mága-koncertről
Teltházas volt Mága Zoltán Hegedűvarázs - 100 Koncert a Magyar Zenei Kultúráért sorozat 100. jubileumi koncertje. A hegedűvirtuóz ötmillió forintot adományozott a Fülöp-szigeteki éhező árva gyermekeknek a Baptista Szeretetszolgálat révén. További 5 millió forint értékben pedig élelmiszer- és ruha-adományokat, tisztítószereket juttat a nélkülöző magyar családoknak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítségével.
2013.11.26. 12:12
Stop.hu
Ötmillió forintos adomány Mága Zoltán telt házas koncertjén
Ötmillió forintot adományozott koncertsorozatának jubileumi, századik estjén hétfőn a Fülöp-szigeteki árváknak a Baptista Szeretetszolgálat révén Mága Zoltán.
2013.11.26. 06:42
Ma.hu
Ötmilliós adomány Mága koncertjén
Ötmilliós adomány Mága koncertjén
Mága Zoltán hegedűművész a Fülöp-szigeteki árváknak ajánlotta fel a pénzt a Baptista Szeretetszolgálat révén.
2013.11.25. 22:22
Metropol.hu
Pokorni: az oktatás nem személyes mániákról szól
Pokorni Zoltán szerint az államosítás egy eszköz, amit ő maga is kritikusan szemlél, de az nem azonos a fekete ördöggel. Ezt az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának fideszes elnöke a Van másik iskola - iskolaválasztó rendezvényen mondta pénteken a fővárosban. A politikus hangsúlyozta, az egész napos iskola jelen formájában csupán törvényi passzus, mögötte sem iskolaszervezési kultúra, sem forrás nem áll.
2013.11.22. 22:35
Hvg.hu
Pokorni: nincs se tartalom, se forrás az egész napos iskola mögött
Pokorni Zoltán szerint az államosítás egy eszköz, amit ő maga is kritikusan szemlél, de az nem azonos a fekete...
2013.11.22. 20:50
Eduline.hu
Pokorni: Az államosítás nem azonos a fekete ördöggel
Pokorni Zoltán szerint az államosítás egy eszköz, amit ő maga is kritikusan szemlél, de nem azonos a fekete ördöggel. Ezt az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának fideszes elnöke a Van másik iskola – iskolaválasztó rendezvényen mondta pénteken a fővárosban.
2013.11.22. 19:42
Mno.hu
Pokorni: az államosítás nem azonos a fekete ördöggel
Pokorni Zoltán szerint az államosítás egy eszköz, amit ő maga is kritikusan szemlél, de az nem azonos a fekete ördöggel.
2013.11.22. 18:15
Nol.hu
Pokorninak sem tetszik az államosítás
Pokorni Zoltán szerint az államosítás egy eszköz, amit ő maga is kritikusan szemlél, de az nem azonos a fekete ördöggel. Ezt az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának fideszes elnöke a Van másik iskola - iskolaválasztó rendezvényen mondta pénteken a fővárosban.
2013.11.22. 18:15
Stop.hu
Pokorni: az államosítás nem azonos a fekete ördöggel
Pokorni Zoltán szerint az államosítás egy eszköz, amit ő maga is kritikusan szemlél, de az nem azonos a fekete ördöggel.
2013.11.22. 16:40
Nol.hu
<strong>Mága Zoltán</strong> a Századikra készül
Mága Zoltán a Századikra készül
Századik jubileumi koncertjéhez érkezett Mága Zoltán hegedűvirtuóz zenei missziója, a Hegedűvarázs – 100 Koncert a Magyar Zenei Kultúráért sorozat. A gálaműsor bevételének egy részét a művész az árván maradt Fülöp-szigeteki éhező gyermekeknek ajánlja fel.  [Dátum: 2013.11.21. 08:48]
2013.11.21. 08:48
Zene.hu
A Weöres Sándor Színház társulatának nyílt levele
A Weöres Sándor Színház társulatának nyílt levele
A Weöres Sándor Színház színészeinek nyílt levelét publikáljuk, melyben Jeles András rendező, Jordán Tamás igazgató és Béres Attila rendező levélváltására reagálnak. Az előzményekről:November 18-án nyílt levélben fordult a szombathelyi társulathoz Jeles András film- és színházrendező, melyben kijelentette, soha többet nem rendez Szombathelyen, legalábbis addig, amíg az alapító Jordán Tamás az igazgató, és ennek okait is részletezte. Erre adott rövid választ Jordán Tamás, majd Béres Attila rendező is reagált, aki etikátlannak nevezte Jeles András megnyilvánulását.Most a társulat tömör válaszát tesszük közzé.Közlemény:A Weöres Sándor Színház színészei visszautasítanak minden olyan szándékot, amely eszközként használná a társulatot bárkik között folyó anyagi vagy egyéb természetű vitákban. Ezzel az ügyet a társulat a maga részéről a nyilvánosság előtt lezártnak tekinti. Alberti Zsófi, Bajomi Nagy György Balogh János, Bálint Éva Budai Dávid, Czukor Balázs Csonka Szilvia, Endrődy Krisztián Fekete Linda, Horváth Ákos Kálmánchelyi Zoltán, Kelemen Zoltán Kiss Mari, Kovács Gergely Lévai Tímea, Mertz Tibor Nagy Cili, Németh Judit Orosz Róbert, Poppre Ádám Sodró Eliza, Szabó Róbert Endre Szabó Tibor, Szerémi Zoltán Trokán Péter, Varga Dóra Vass Szilárd, Vlahovics Edit
2013.11.20. 14:02
Szinhaz.hu
Mága Zoltán: Hegedűvarázs
Mága Zoltán: Hegedűvarázs
2013.11.19. 22:30
Stop.hu
Fülöp-szigeteki árvák is kapnak a Mága-koncert bevételéből
Századik jubileumi koncertjéhez érkezett Mága Zoltán hegedűvirtuóz zenei missziója, a Hegedűvarázs - 100 Koncert a Magyar Zenei Kultúráért sorozat. A gálaműsor bevételének egy részét a Prima Primissima-díjas művész az árván maradt Fülöp-szigeteki éhező gyermekeknek ajánlja fel.
2013.11.19. 14:55
Stop.hu
Mága Zoltán: 100 koncert
Mága Zoltán: 100 koncert
2013.11.19. 05:45
Stop.hu
"Egybeforrt magyarság" címmel ad újévi koncertet Mága Zoltán
Mága Zoltán a világ magyarságának összefogása jegyében kívánja megrendezni újévi gálaestjét.
2013.11.15. 19:29
Nepszava.hu
Most mindenki együtt! Kecskeméten
Most mindenki együtt! Kecskeméten
November 15-én mutatja be a Kecskeméti Katona József Színház Peter Buckman Most mindenki együtt! című zenés darabját, Cseke Péter rendezésében. A Kecskeméti Katona József Színház ajánlója:"Mit érzünk, miközben egy zenekart figyelünk? Mire gondolunk egy nagy volumenű mű koncertje közben? Zenei összhang, felkavaró érzések: egységes dallamok szárnyalnak a tökéletesség felé. Hányszor gondoltunk bele, hogy vajon milyenek a zenészek, de legfőképpen az emberek e tökéletesség mögött? Vajon nekik is vannak problémáik? Egy zenedarab csak akkor válhat teljessé, ha a zenészek ügyessége, tehetsége és lelke mellett ott van az a plusz, amit az összetartásuk jelent. Az az igazi harmónia. Peter Buckman színművében megismerhetünk egy közösséget: egy kisvárosi zenekart, akiknek életük része a játék, a gyakorlás, és természetesen a zenésztársak. Legtöbbjük egymásért zenél, mert szeretnek együtt játszani. Ebbe a szoros kötelékbe - ahol a 9 éve zenélő társukat újoncnak hívják - belecsöppen egy idegen. Egy idegen, aki maga sem érti ezt a különleges kapcsolatot. Hogyan lehet megvilágítani számára, hogy a harmónia nem a hangjegyekből, hanem az emberekből fakad; hogy ha mindenki a saját hangján szólal meg, az tesz teljessé egy zenekart, egy közösséget? Vajon meddig képesek az emberek önmaguk maradni, ha minden megváltozik? A darab fő kérdései, hogy kell-e, érdemes-e egy közösséget arra ösztönözni, hogy egy magasabb kategóriába lépjen. Továbbá, készek vagyunk-e arra, hogy áldozatot hozzunk az előremenetelért, a sikerességért. És mi a fontosabb: a siker vagy a szolidaritás. Bizonyos generációs ellentétek feloldásáról is szól a mű."Cseke Péter rendező a darabról:A Most mindenki együtt ritkán játszott színpadi mű. Nem riasztja, hogy mások túl nehéznek ítélték az előadását? Sőt! Nagyon szeretem a közösség és az egyén kapcsolatával foglalkozó darabokat. Márpedig Peter Buckman fantasztikusan dolgozza fel a témát ebben a művében. Egy sor olyan problémát feszeget, amely nap mint nap érint mindannyiunkat, akik közösségek tagjai vagyunk lakóhelyünkön, munkahelyünkön, baráti körünkben, családunkban. Mire képes egy közösség? Önmagáért működik, vagy kell, hogy legyen feladata, célja? Hajlandó-e áldozatot hozni? Működik-e a tagok közötti szolidaritás? A mű másik síkja, a középszerű szándékok megnyugtató kisvárosiasságának ellentéte, a valódi, legalább szándékaiban túlmutató ambíciókkal. A darab egy műkedvelő zenekarról szól. Amikor egy igazi profi zenész csatlakozik hozzájuk, megkerülhetetlenné válik a kérdés: vajon az az előbbre való, hogy a közösség tagjai jól érezzék magukat, vagy ennél fontosabb, hogy a maximumot hozzák ki magukból, ezzel szolgálva nagyobb közösségüket, a várost. Peter Buckman sajátos angol humorral, remekül megformált karakterei segítségével keresi a választ a kérdésre. Folytatást itt olvashat.Képek az előadásból:1.2.3.4.5.6.Peter Buckman:Most mindenki együtt!Fordította: Hárs AnnaJAMES: Kőszegi ÁkosMATTHEW: Dunai TamásHANNAH: Sára BernadetteDON: Hegedüs ZoltánJENNY: Dobó Enikő e.h.MAGGIE: Decsi EditALBERT: Fazakas GézaPAULINE: Danyi JuditWAYNE: Farkas ÁdámGERALD: Pál AttilaPHILIP: Kiss Jenő GEOFF: Ferencz BálintWILLIAM: Kiss Zoltán KEITH: Orth PéterRICHARD: Porogi ÁdámKözreműködik a színház meghívott fúvószenekara: Bacsa Zoltán, Benedek Péter, Benkő Gabriella, Bojtos Gábor, Földi János, Horváth József, Jankovszki Zoltán, Karácsony Lajos, Kiss László, Laczkó Andrea, Magyari András, Nagy-Kanász Szabolcs Díszlet, - és jelmeztervező: Carmencita BrojboiuDramaturg: Hárs Anna és Németh VirágZenei vezető: Károly KatiZenei asszisztens: Bacsa ZoltánÜgyelő: Domján Sándor és Horváth FerencSúgó: Arató AndreaRendezőasszisztens: Vári JánosRendező: Cseke PéterA Színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre.Bemutató: 2013. november 15, 19:00, Nagyszínház
2013.11.15. 07:05
Szinhaz.hu
"A körön kívüliek szabadok" - Villáminterjú Kiss Marival
"A körön kívüliek szabadok" - Villáminterjú Kiss Marival
A szombathelyi színház alapítója és társulati tagja, közel 40 éve van a pályán - Kiss Marit 5 éve nem lehetett budapesti színpadon látni, most a Gólem Színház új darabjában, a Mamelosn-ban alakítja Lin szerepét, az NDK kommunista rezsimjének egykori színész sztárját. Ennek kapcsán válaszolt. Lin életét a kommunista múlt eseményei határozzák meg. Az Ön karrierjét hogyan befolyásolta a történelem?A történelem nem hagyott nyomot a pályámon - soha nem voltam ellenálló, nem vettem részt szamizdatos gyűléseken sem. Fiatalként lelkes voltam és örültem a szakmámnak. Persze a rendszerváltás előtti időkben fontos döntésnek számított, milyen utat választ az ember az érvényesüléshez. Azok a kollégáim, akik a párthoz csapódtak, sokkal előnyösebb helyzetből indultak. Emlékszem, többen például lakást kaptak, mert a rendes párttagokat a Fővárosi Tanács megsegítette önkormányzati lakásokkal. Így ment ez akkoriban. De ahogy látom, ez a fajta uram-bátyám rendszer most is működik. Ha az éppen hatalmon lévő pártnak az uszályába kerülsz, jobb lehetőségeket kapsz. Viszont a körön kívüliek szabad emberek. Ha körön kívül vagy, sok mindenben hátrányt szenvedhetsz, de bátran a tükörbe nézhetsz, hiszen az eredményeidet csakis a saját képességeidnek köszönheted. Fotó: Czifrik BalázsLint a darabban azzal vádolja a lánya, hogy kihasználva színésznői státuszát a STASI-nak (kelet-német titkosszolgálat) kémkedett. Anno, a magyar színházi szakmán belül lehetett tudni, hogy kik a kegyeltek, hogy kikkel nem szabad bizalmasnak lenni?Lehetett sejteni. Emlékszem, gyerekkoromban mindenki a Szabad Európa Rádiót hallgatta, mégis behúztuk a függönyöket, titkolózni kellett. Idősebb kollégák gyakran mesélték, hogy a Színművészeti Főiskoláról hogyan rúgtak ki embereket egy-egy rosszul elsült tréfa miatt. Szüleim arra tanítottak, hogy soha ne mondjak senkinek semmit, s ebben a szellemben is éltem. Fontos volt észben tartani, hogyha külföldre utazol, nem ajánlatos leveleket hozni-vinni, nem tudhattad, mi van bennük. Persze amikor kint éltem egy évet Angliában, hoztam haza levelet. De ez már annyira régen volt...Önt figyelték?Az angliai tartózkodásom alatt állandóan vízumért kellett folyamodnom. Nem volt kellemes bejárni a Belügyminisztériumba, ahol az ember mindig szorongással ült az ajtó előtt. Tisztában voltam vele, hogy vezetnek rólam aktát, de én ezt már soha nem fogom megnézni. Nem szeretnék úgy élni hátralévő életemben, hogy tudom, ki mit mondott rólam. Ez az egész olyan nevetséges, hiszen én csak egy színésznő vagyok. Annak azért örülök, hogy ma már legalább a besúgók miatt nem kell szorongani.Ezek szerint a Mamelosn problematikája Öntől sem idegen... Ha egy előadás egy igazán emberközeli témával foglalkozik, megtalálja a nézőjét. Én magam is csak olyan alkotásokat tudok nézni, amelyekben sorsokat látunk. Az emberek vágynak az érzelemre, vágynak arra, hogy emberi történeteket élhessenek át. Biztos vagyok benne, hogy a nézők képesek velem tartani a Mamelosn alatt. A színházban ez a varázslat, hogy közösségben történik meg a csoda, a néző együtt lélegzik a színésszel, és ezáltal ő is az előadás résztvevőjévé válik.Fotó: Czifrik Balázs Közel 40 éve van a pályán. Mi az, amire a legszívesebben emlékszik?Szakmailag a Vámmentes házasság c. filmet tartom az egyik legkiemelkedőbb munkámnak, amiért 1981-ben a Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon megkaptuk a legjobb női alakítás díját Esztergályos Cecíliával és Margitai Ágival. De valójában nem szoktam osztályozni a munkáimat. Mindig az aktuális előadások élnek a legélénkebben a lelkemben, a fejemben, a többi már elmúlt. A régebbi szerepeket az ember elengedi, el is kell, hogy engedje.Nyékládházáról került Budapestre, a Színművészeti Főiskolára....Már nagyon fiatalon azzal töltöttem az időmet, hogy verseket tanultam, aztán elkerültem egy szavalóversenyre, amit a televízió is közvetített. Várkonyi Zoltán volt az egyik zsűritag, ő bátorított, hogy jelentkezzek a Színművészeti Főiskolára. Akkoriban eléggé elszánt voltam, bár ha nem vettek volna fel elsőre, talán nem maradt volna bátorságom újra megpróbálni a felvételit.A családja hogyan fogadta, hogy színész akart lenni?Csodálatos családban nőttem fel... Anyukám egy nagyon intelligens asszony, apukám pedig egy őstehetség volt. Egy kis faluban, Bükkaranyoson, mint műkedvelő kis társaság csináltak színházat. Kulturális életet éltek, közösséget alkottak. Apukám főszerepeket is játszott. Úgyhogy különösebben nem rázta meg őket, hogy színészi ambíciókat táplálok.Alapító és társulati tagja a Szombathelyi Weöres Sándor Színháznak. Érezhető a "kulturális távolság" Budapesttől?Szombathelyen fantasztikus előadások készülnek, amelyekről Budapesten, és sajnos máshol sem tudnak, de én ezen a megfigyelésen már minden értelemben túl vagyok. Nekem az a fontos, hogy megtörténjen a találkozás a szereppel, a rendezővel, megszülessen bennem az az élmény, amit a színpadra viszek. Este 7-től pedig csak a közönség számít, legyen a színház az ország, a világ bármely szegletén. Néha persze sajnálom, hogy nem jutnak el darabok még több emberhez, például akkor, amikor olyan nagyszerű és különleges előadások születnek, mint a tavalyi évadban a Zarándokének (avagy a színház elfoglalása), Jeles András rendezésében. Budapesten is megállta volna a helyét...Fotó: Czifrik Balázs Milyen típusú munkában vesz részt szívesen? Az inspirál igazán, ha a rendezőtől kellő szabadságot kapok. Fantasztikus, amikor úgy lehet együtt dolgozni az alkotótársaimmal, hogy mindannyiunkban jelen van a bizalom a másik iránt. Ha ez valamiért hiányzik, akkor a dolog egyszerűen nem működik. A színészek kilencven százaléka hiperérzékeny, éppen ezért egy tekintettel, egy szóval meg lehet ölni, be lehet zárni. Ha a színész nem képes megnyílni a próbák során, akkor nem jön elő a titok. Pedig mindig az emberi titokzatosság az izgalmas, az, ami képes megmutatkozni a színpadon és talán csak a színpadon...Mi történik, ha a rendező nem hagyja kibontakozni?Ilyenkor ellensúlyként ott vannak a kollégák, akikkel szeretsz együtt lenni, és ott van maga az anyag, a mű. A rendezőnek – legyen bármilyen karakter - a premieren el kell engednie az előadást, onnantól az már a színészeké. Akkor már csak a színész, a szerep és a közönség létezik.A Gólem Színháznak nincs saját társulata, a Mamelosn próbafolyamata alig egy hónapig tartott, de a kritikák szerint, az előadásban Önök hárman, Kerekes Viktóriával és Huzella Júliával mégis egy családdá válnak, pedig először dolgoznak együtt...Azt hiszem ez a darab minden értelemben szerencsés találkozás. Nagyon szerettem próbálni. Élmény volt felfedezni a szerepet, Lin karakterét. Én először dolgoztam a Jurányi Inkubátorházban, és nagyon jólesett fiatalok között lenni. Borzasztóan örülök, mert rengeteg olyan kollégával futhattam össze, akivel máskülönben nem jöhettek volna létre a találkozások. Ugyan Kerekes Viktóriával már dolgoztam korábban, de Huzella Júliával és Borgula András rendezővel ez volt az első alkalom. Az új élmények mindig felfrissítik az embert. Nagyon örülök annak, hogy Andrásnak volt mersze ezt a három magas, barna nőt kiválasztani...Szerző: Kern Dóra Utószerk.: Színház.hu
2013.11.15. 06:05
Szinhaz.hu
Jön a hatodik Budapesti Újévi Koncert <strong>Mága Zoltán</strong>nal - jegyek itt
Jön a hatodik Budapesti Újévi Koncert Mága Zoltánnal - jegyek itt
Eddigi leggrandiózusabb gálaműsorával, a Kárpát-medence neves kórusaival, világhírű operaénekesekkel, nemzetközi és hazai sztárvendégekkel köszönti az új esztendőt Mága Zoltán, 2014. január 1-jén a Papp László Budapest Sportarénában. Öt teltházas Aréna után már hagyománnyá vált rendezvényét a világ magyarságának ajánlja a hegedűművész.  [Dátum: 2013.11.13. 23:49]
2013.11.13. 23:49
Zene.hu
Indul a II. Sissi Őszi Tánchét
Indul a II. Sissi Őszi Tánchét
Második alkalommal rendezi meg a Közép-Európa Táncszínház a kerület névadója, Erzsébet királyné névnapjához kapcsolódva 7 napos, 7 előadásból álló kortárstánc-fesztiválját a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt az idén 25 éves jubileumát ünneplő KET bemutatója, a Dűne című előadás nyitja. A november 15-én induló program délelőtt 11 órakor Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármesterének - a fesztivál fővédnökének – köszöntőjével és a színház új homlokzatának felavatásával veszi kezdetét. Ezen a napon, délután hat órakor nyílik, a Nappalok és éjszakák Erzsébetvárosban című fotókiállítás is, amely a kerület történelmének legfontosabb épületeit és köztereit mutatja be egykori pompájában. A fekete-fehér fotográfiák és plakátok Bóka B. László, színház-és helytörténész válogatása alapján kerülnek bemutatásra.A fesztivál programja:November 15. 19.30 Közép-Európa Táncszínház: Dűne (bemutató) Az előadás két alkotó munkájának a gyümölcse, mely bár két különálló egységként fogalmazódik meg a mozdulatfüzérek által, ám egymást erősítve mégis koherens egésszé állnak össze az est során. Maday Tímea Kinga munkája a szél szabadságát, könnyedségét és sodró lendületét eleveníti meg, míg Hámor József ezeket a természeti energiákat koncentrálja, sűríti, préseli mozdulatfüzérei során, miközben a természeti körforgás állandóságának képe fogja össze a darabot, megjelenítve a változatosság ciklikus-ritmikus dinamizmusát.Táncosok: Mádi László, Frigy Ádám, Horváth Adrienn, Hargitai Mariann, Palcsó Nóra, Jakab Zsanett, Kovács Péter, Hársfai NoémiFény: Mádi LászlóJelmez: Juhász Dóra, Kun Zita Zene: Anouar Brahem, Hámor JózsefKoreográfia: Maday Tímea Kinga, Hámor JózsefNovember 16. 19.30 Zadam Társulat: LeértékelésA táncelőadás a társadalmi és emberi értékrendszerek egymáshoz való viszonyát veszi górcső alá.Koncepció / koreográfia: Zambrzycki ÁdámKoreográfus asszisztens: Sebestyén TímeaElőadók: Dombi Kati, Fülöp Enikő, Halász Tímea, Zambrzycki ÁdámNovember 17.19.30 Badora Társulat: Bartókodály A táncelőadásban egy huszonegyedik századi utazót látunk, aki hol szapora, hol bizonytalan lépéseivel egyre közelebb kerül a világhoz és önmagához.A darab mindvégig a jelenhez kapcsolódik, a mai Magyarországához. És a 21. század egyik alapkérdéséhez: az identitáshoz, az identitáskereséshez.Hogy mit jelent bartóki, kodályi módon magyarnak és művésznek lenni? A feltett kérdésekre válaszokat sejtetve rajzolódik ki egy önvallomás, más számára is átélhetően, személyesen.Előadók: Balássy Szilvia, Feledi János, Horváth Zita, Katonka Zoltán, Zachár Lóránd, Fodor AndrásDramaturg: Réczei TamásJelmez: Kiss JulcsiKoreográfia:Első rész: Kun AttilaMásodik rész: Barta DóraNovember 18. 19.30 Duda Éva Társulat: Faun A Faun az állati, misztikus, mitologikus szélsőségek, mesebeli karakterek irányába vezet, ahol a fantázia elvarázsolt, egyszerre elbűvölő és néha sötéten fenyegető világa kap nagyobb teret. Mindeközben a Faunban nagyon izgalmas a mássága, kiválasztott ugyanakkor áldozati léte. És miután szinte minden értelmes közeg sajátja a kirekesztés: a környezete vagy felemeli és rajongva csodálja vagy kilöki magából az oda nem illőt, a tőle eltérőt, a másként viselkedőt, az idegent.Táncművészek: Egyed Beáta, Téri Gáspár, Grecsó Zoltán, Lázár Eszter, Simkó Beatrix, Csuzi MártonProdukciós asszisztens: Czveiber BarbaraDíszlet: Duda ÉvaJelmez: Masa RichárdFénytervező: Kovács Gerzson PéterVetítés, Videó: Gothár MártonKépgrafikus művész: Lévai ÁdámZeneszerző: Kunert PéterKoreográfus: Duda ÉvaNovember 19. 19.30 Duna Táncműhely: A csend szigeteiA hallgatagság nem azonos a mozdulatlansággal, mint ahogy a jelentéstelenséggel sem. A tánc eredendő kapcsolata a csenddel annyit jelent, hogy nonverbális műfaj – ugyanúgy, ahogy a képzőművészet és a zene. A kimondhatatlant mesélik el, ott szólalnak meg, ahol a verbális nyelvek szükségképpen elhallgatnak. A tánc, a maga érzéki közvetlenségével egy nyelv előtti világra utalt – még akkor is, ha a színpad jelentésekkel telített világában mutatkozik meg előttünk. A csend szigetei két szólóra épülő előadás, két olyan előadó tolmácsolásában, akik az első pillanattól kezdve meghatározzák a Duna Táncműhely művészi működésének arculatát, útkereséseinek irányát. Előadók: Bonifert Katalin, Juhász ZsoltZenei kíséret: Pribay Valéria (cselló), Szalay Tamás (nagybőgő), Bakai Márton (hegedű)Jelmeztervező: Pirityi EmeseLátvány- és fényterv: Lendvai KárolyRendező-koreográfus: Juhász ZsoltNovember 20. 19.30 Góbi Rita Társulat: ÉrintésekAz érintésnek – miként az érintettségnek is – mind a mai napig nincs artikulált nyelve, avatott szakirodalma: élményvalóságáról tudományos értekezés még nem született. Csak a művészetek (különösen a nonverbális műfajok: zene, képzőművészet, tánc) próbálkoztak tematizálásával, érzékiségünk titkainak felfedésével. Ám az intimitás, a testiség nem lehet tárgyszerű, (re-) produkálni nem hagyja magát. Így a művészi önkifejezés vágyának, létezésünk adott, individuális keretének bizony ellenáll és a másikban való feloldódás tematikája, feszültség közöttük kibékíthetetlennek látszik. Ha csak…Zenészek: Dányi Krisztina, Hartyáni Gábor, Dóczy Gabriella, Gyulai Csaba, Takáts EszterTáncművészek: Góbi Rita, Sinthavong Zsófia, Pethes Ágnes, Samu KristófJelmez: Sinkovics JuditAz est koreográfusai: Góbi Rita és Samu KristófNovember 21. 19.30 Derida Dance Company (Bulgária): ARTeFACT Az ARTeFACT egy multimédiás táncelőadás, melynek fókuszában az a törekvés áll, hogy egy szociális és kulturális határokat áttörő új identitás jöjjön létre. Ezen törekvések gyakran megjelennek a modern nomád-művész azon kutatási folyamatában, hogy alkotó, ne pedig termék legyen a globalizált világban. A folyamat vizuális média, hang és test interakcióján keresztül alakul, így különböző fázisara, valamint az egyéni szemlélet formálódására láthatunk rá. A koncepció és a koreográfia Jivko Jeliazkov munkája, aki ebben a kísérleti tanulmányban Petia Mukova táncossal, Albena Baeva vizuális művésszel és a Cooh ill. Balkansky néven is ismert Ivan Shopov zeneszerzővel működik együtt.Vizuális tér és interakció: Albena BaevaZene: Ivan ShopovTánc: Petia MukovaGrafika: Polina StoyanovaProducer: Atanas MaevKoreográfia és koncepció: Jivko Jeliazkov Idén a SŐT7 partnere az Örökmozgó Filmmúzeum, ennek keretében a fesztivál előadásaira vásárolt jegy felmutatásával november 9. és 30. között 20%-os kedvezménnyel látogathatóak a mozi előadásai. A moziban megtekinthető a Közép-Európa Táncszínház 25 év, 25 fotós, 25 fotó című jubileumi fotókiállítása. A fesztivál ideje alatt az alábbi tánc témájú filmekkel is várják a látogatókat:November 15. 20.00 S. Daldry: Billy Elliot, angol filmdráma, 2000, mf/ENovember 16. 20.00 C. Saura:Tangó, spanyol-argentin táncfilm, 1998, mf/spNovember 17. 20.00 K. Sahnazarov: Jazzbolondok, szovjet, 1983, zenés vígj.,mf/RNovember 18. 21.00 Grunwalsky Ferenc: Táncalak, magyar, 2002, csak zeneNovember 19. 17.00 E. Pressburger, M. Powell: Hoffmann meséi, angol operafilm, 1951November 20. 20.00 O. Simonsson- J.S. Nilsson: Zajháborítók, sv.-fr., 2010, mf/svéd,November 21. 20.00 Hules Endre: A halálba táncoltatott leány, magy.-szlov-kan., 2011
2013.11.13. 07:36
Szinhaz.hu
Mit csinál Mága Zoltán szilveszterkor?
Neves Kárpát-medencei kórusokkal, világhírű operaénekesekkel, nemzetközi és hazai sztárvendégekkel köszönti az új esztendőt Mága Zoltán hegedűművész 2014. január 1-jén a Papp László Budapest Sportarénában.
2013.11.12. 12:06
Vjm.hu
Balog Zoltán meghívta a pedagógusokat, aztán ő maga nem ment el az egyeztetésre
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint Balog Zoltán miniszter távolmaradása miatt nem egyeztetés, csak baráti beszélgetés zajlott hétfőn az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a szakszervezet között.
2013.11.11. 21:25
Life-style.hu
Grandiózus újévre készül Mága Zoltán
Minden korábbinál nagyobb gálaműsorral: neves Kárpát-medencei kórusokkal, világhírű operaénekesekkel, nemzetközi és hazai sztárvendégekkel köszönti az új esztendőt Mága Zoltán hegedűművész 2014. január 1-jén a Papp László Budapest Sportarénában.
2013.11.11. 13:36
Stop.hu
Újra látható a Faun és a Lunatika! - Nyerjen jegyet a Duda Éva Társulat előadására
Újra látható a Faun és a Lunatika! - Nyerjen jegyet a Duda Éva Társulat előadására
A Duda Éva Társulat negyedik évfordulója alkalmából újra játssza két első előadását. Játékot hirdetünk, melyben jegyet nyerhetnek a Lunatikára! A Duda Éva Társulat negyedik évfordulója alkalmából újra egyedülálló, alkalmi változatban, új szereplőkkel adja elő Lunatika és Faun című előadásait. A Lunatikát a Mu Színházban lehet megtekinteni 12-én és 13-án, a premier évfordulójának napjain este 8-tól, a Faun pedig a különleges és intim atmoszférájú Bethlen Téri Színházban lesz közelről élvezhető 18-án este 19.30-kor.A Lunatikáról - A Lábán Rudolf díjas előadás 4. évfordulóját ünnepli:A vándor hajszálon egyensúlyoz éberség és álom között.Ahol a hold az úr, a tudat ködös, kómaszerű tompaságba vész.Holott az ébredés pillanata változás, eszmélés, újradefiniálás.Azonosítás.Az előadás az ébrenlét és álom határmezsgyéjével foglalkozik, ehhez kapcsolódóan az éberség, tudatosság, az öntudatra ébredés és az öntudatlanul megélt, sodródó élet kontrasztja, egymásnak feszülése áll a produkció középpontjában. A darab kísérletet tesz egy feltételezett jövőbeli világ megidézésére. Célja, hogy belehelyezze a táncosokat és a nézőket ebbe a furcsa környezetbe, melyben három világ találkozása, ütköztetése történik: a tegnap, a ma és a holnap karol egymásba.Bár az előadás első ránézésre leginkább a jelen és a jövő foglalkoztatja, azonban ahhoz, hogy ezek értelmet nyerjenek, elengedhetetlen a múlt kutatása, hogy onnan elindulva vezessen az utunk a jelen öndefinícióján keresztül egy felfedezetlen, ismeretlen vidékre.Így aztánaz ismerős jelen és a felderengő-felderítendő jövő hátterében ott lappang egy archaikus, ősi szerepköröket hordozó, mitologikusvilág is, amely voltaképpen a múlt értékeit hordozza. Az előadást akár fiktív időutazásnak is nevezhetjük, ahol hirtelen mindhárom sík egymás mellett terem a porondon.Kritikus szemmel a darabról:„Hihetetlen erő sugárzik a színpadról: hullámzik a tér, ritmusra múlik az idő. A nézők kapnak tehát némi ízelítőt, kóstolót – 48 percet – testi létük „örökkévalóságából”, a jelenlét fokozhatatlan intimitású, minden közvetítést nélkülöző, önfeledt öröméből, élvezetéből”. (Hegedűs Sándor, Zene, Zene, Tánc)"…Kunert Péter lüktetető zenéje úgy húzza a szereplőket maga után, mintha csak örvénybe csalogatná őket... A szereplők mintha félálomszerű, hipnotikus állapotban, bódultan, szinte vaktában cselekednének, és mégis (vagy éppen ezért) egy-egy pár percnyi találkozáskor rögtön megmutatkoznak az adott kapcsolat legintimebb mélyrétegei..." (Tóth Ágnes Veronika, Élet és Irodalom) Előadók, alkotók: Bora Gábor, Csuzi Márton, Grecsó Zoltán, Egyed Beáta, Lázár Eszter, Mészáros Máté, Simkó Beatrix Fénytervező: Kovács Gerzson PéterVetítés, videó: Gothár MártonProdukciós asszisztens: Czveiber BarbaraProdukciós munkatárs: Máriás PetraZeneszerző: Kunert PéterJelmez, Koreográfia: Duda ÉvaNyerjenek páros belépőt a Lunatika 13-i előadására!:Ki ugrik be a 12-i és 13-i Lunatika előadásba? (A választ az evaduda.net-en találhatja meg).A válaszokat 12-e délig várjuk a jatek@szinhaz.hu címre.FAUN - A Sissi Őszi Tánchét keretében játsszák: November 18. 19:30, Bethlen Téri Színház A Faun az állati, misztikus, mitologikus szélsőségek, mesebeli karakterek irányába vezet, ahol a fantázia elvarázsolt, egyszerre elbűvölő és néha sötéten fenyegető világa kap nagyobb teret. Mindeközben a Faunban nagyon izgalmas a mássága, kiválasztott ugyanakkor áldozati léte. És miután szinte minden értelmes közeg sajátja a kirekesztés: a környezete vagy felemeli és rajongva csodálja vagy kilöki magából az oda nem illőt, a tőle eltérőt, a másként viselkedőt, az idegent. A legendás múlt századbeli előadás látványos és korszerű adaptációja.Kritikus szemmel a produkcióról: „…jellemző, hogy elsőként az árnyéka bukkan fel ennek a furcsa lénynek. Mintha egy ősöreg, göcsörtös fa ébredezne évszázados álmából, egy elátkozott, vadromantikus szellemalak, aki magával viszi az eltikkadt, magára hagyott, elárvult testet, mindazt, ami még megmaradt ebből a valaha büszke, vad, törékeny lényből.” (Tóth Ágnes Veronika, Revizor Online) Táncművészek: Egyed Beáta, Téri Gáspár, Csuzi Márton, Grecsó Zoltán, Lázár Eszter, Simkó Beatrix Produkciós asszisztens: Czveiber Barbara Díszlet: Duda ÉvaJelmez: Masa RichárdFénytervező: Kovács Gerzson PéterVetítés, Videó: Gothár MártonKépgrafikus művész: Lévai ÁdámZeneszerző: Kunert PéterKoreográfus: Duda Éva Az előadást 18 éven felüli nézők számára ajánlják! www.evaduda.net
2013.11.10. 15:30
Szinhaz.hu
Sztárban sztár: Bereczki Zoltán - Nagy utazás
Sztárban sztár: Bereczki Zoltán - Nagy utazás
A saját maga által legnehezebb feladatnak tartott produkciójára, 40 pontot kapott Bereczki Zoltán. [Dátum: 2013.11.08. 23:18]
2013.11.08. 23:18
Zene.hu
Sztárban sztár: Bereczki Zoltán – Nagy utazás
Sztárban sztár: Bereczki Zoltán – Nagy utazás
Bereczki Zoli úgy érzi, a Sztárban sztáros szereplése óta, az egyik legnehezebb feladat előtt áll, hiszen Presser Gáborként kell színpadra állnia. Ráadásul a mindig örökmozgó Zoli egy olyan dalt kapott, amelyben ezúttal elmarad a tánc. A saját maga által legnehezebb feladatnak tartott produkciójára, 40 pontot kapott Bereczki Zoltán. Nézd meg...Read more »
2013.11.08. 22:49
Doily.hu
Nincsenapám, seanyám - Bemutató a Stúdió K-ban drámafoglalkozással
Nincsenapám, seanyám - Bemutató a Stúdió K-ban drámafoglalkozással
November 6-án ismét bemutatót tartott a Stúdió K. Ezúttal Vidovszky György rendezett a társulatnak. Az új produkcióhoz drámafoglalkozást is kínálnak. A darabról: A darab tinédzser lányfigurája kívülről nézve problematikus személy, rossztanuló, szemtelen, szókimondó kamasz. Látszólag szinte menthetetlenül válik egyre érzéketlenebbé a külvilág sematikus elvárásaival szemben. Valószínűleg nincs senki a környezetében, aki igazán a mélyére akarna ásni annak, hogy mi is a baj ezzel a lánnyal. A szülei elváltak. Biztos a lehető legnagyobb tapintattal közölték vele, hogy ideje felnőnie és megértenie, hogy anyu-apu már nem bírnak együtt élni, és ezért külön folytatják az életüket. S mivel közölték vele, természetesen elvárható tőle, hogy mindenki foglalkozzon a maga dolgával. A felnőttek kudarcai, újabb útkereséseik viszontagságai, ki nem élt élethelyzeteik megtalálása háttérbe szorítják a lány felnőtté érésének egyik legérzékenyebb időszakát. Egyedül marad. Dönthet: vagy engedi, hogy teljesen rátelepedjen életére a felnőttek vergődése, vagy kilép ebből, és végleg lezárja gyermekkorát, saját életet kezd. Feldolgozó drámafoglalkozást is tartanak: Az előadáshoz feldolgozó drámafoglalkozást is kínál a színház, melynek a gyermekkori illúziók elvesztése, a tinédzserkori magány, magárahagyatottság észlelése, és az abból vezető kiút megtalálása lesz a témája. Fókuszában az a kérdés áll, hogy vajon mi (vagy ki) segíthet a kényszerű önállósodás felé vezető folyamatban, döntésekben? A feldolgozást Vidovszky György és Gyevi-Bíró Eszter drámatanárok vezetik a színészek közreműködésével. (14-18 éves kor között ajánlott foglalkozás, drámagyakorlattal nem rendelkező csoportnak is.) Az előadásról képekben: FOTÓ: SCHILLER KATA1. Horváth Zsuzsa, Nyakó Júlia 2. Nyakó Júlia, Nemes Anna 3. Tamási Zoltán, Nyakó Júlia 4. Nagypál Gábor, Spilák Lajos 5. Nagypál Gábor, Nemes Anna, Spilák Lajos 6. Homonnai Katalin, Nagypál Gábor 7. Nagypál Gábor, Nemes Anna, Spilák Lajos 8. Kardos Róbert, Nemes Anna 9. Nemes Anna, Nyakó Júlia 10. Nyakó Júlia, Nemes AnnaNincsenapám, seanyám színmű Szerző: Szabó Borbála Zeneszerző: Monori András Rendező: Vidovszky György Színészek: Homonnai Katalin Horváth Zsuzsa Kardos Róbert Lovas Dániel Nagypál Gábor Nyakó Júlia Nemes Anna Spilák Lajos Tamási Zoltán Díszlet: Pintér Réka Jelmez: Gyevi-Bíró Eszter Fény: Fodor Gergely Rendezőasszisztens: Tóth Réka Ágnes Bemutató időpontja: 2013. november 6., Stúdió "K"
2013.11.08. 07:00
Szinhaz.hu
Egy tüzes magyar szív - Rökk Marika emlékét idézték az Operettben
Egy tüzes magyar szív - Rökk Marika emlékét idézték az Operettben
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Gálaesttel emlékeztek meg november 3-án a Budapesti Operettszínházban a revüsztár és operett-primadonna, Rökk Marika születésének 100. évfordulójáról. A gálán a teátrum színészei és vendégművészek idézték fel a valamikori díva emlékét. A két műsorvezető Bordás Barbara és Ernyey Béla volt.Revü, sztepp-tánc, Gershwin-melódiák, a legnépszerűbb operett és musical dallamok mellett Rökk Marika életének fontosabb állomásait filmrészletekkel is felidézték a Budapest Operettszínházban, a művésznő emlékére rendezett gálán, vasárnap este.Rökk Marika, aki 100 éve Kairóban született, és pályafutása során bejárta az egész világot, utoljára 1992-ben állt a Budapesti Operettszínház színpadán, amikor Kálmán Imre születésének 110. évfordulója alkalmából Budapesten lépett fel Marica grófnő szerepében. Rökk Marika születése századik évfordulója alkalmából először jelenik meg magyarul világszerte nagy sikert aratott önéletrajzi könyve is, "Egy tüzes magyar szív" címmel.A vasárnapi Rökk Marika Gálán, amelyen Balog Zoltán, az Emberi erőforrások minisztere mondott beszédet, az Operett népszerű színészei Oszvald Marika, Lehoczky Zsuzsa, Frankó Tünde, Szulák Andrea, Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Szendy Szilvi, Faragó András, Bordás Barbara és Szabó Dávid mellett fellépett Mario Zeffiri Grammy-díjas operaénekes, valamint Kevin Weiland, aki a maga 16 évével a legfiatalabb Rökk rajongó a világon.Színpadra állt Johannes von Duisburg ismert Wagner-basszbariton is, aki nem csak Rökk Marika tisztelő, de mint azt a gálán elmondta, a magyarokat is nagyon kedveli, imádja Magyarországot, ezért is vállalt fellépést jövőre a Magyar Állami Operaházban. Johannes von Duisburg egyébként mindvégig lelkes támogatója, sőt ötletgazdája volt a Rökk Marika Emlékgálának, és az este produceri feladatait is magára vállalta.Az Operett színpadán többek közt felcsendültek a Ghost és a West Side Story, a Porgy és Bess, az Ének az esőben slágerei csakúgy, mint a Marica grófnő, a Csókos asszony, a Bajdér, a Luxemburg Grófja, az, A Csikágói hercegnővagy a régi klasszikus siker, a Hello, Dollydallamai és nem utolsó sorban Rökk Marika filmdalok is. A gála rendezője az Operettszínház direktora, Kerényi Miklós Gábor volt.Az est díszvendégeként Rökk Marika lányát, Gabriele Jacobyt látták vendégül, aki édesanyja nyomdokaiban jár, hiszen maga is színésznő, évekig tagja volt a bécsi Theater in der Josefstadtnak, illetve számos filmben és televíziós produkcióban szerepelt, - és mint vasárnap este kiderült, Ernyey Bélával is együtt játszott. Gabriele Jacoby még az emlékest előkészületei során elmondta, számára külön öröm, hogy édesanyja születésének 100. évfordulóját a Budapesti Operettszínházban ünnepelheti."Édesanyám az Operettszínházban kezdte a karrierjét és 79 éves volt, amikor még játszott a Marica grófnőben. A magyarokhoz és magyarságához való erős elkötelezettségét egész életében hangsúlyozta. Tőle tanultam fegyelmet, megbízhatóságot és szakmai alázatot" – árulta el Gabriele Jacoby."Édesanyám az én gyerekkoromban már hatalmas sztárnak számított, bár ő magát sosem tartotta annak. Nagyon bántotta, hogy nem tölthetett velem annyi időt, amennyit szeretett volna. Később, mikor én is közel kerültem a színművészi hivatáshoz, természetesen járt a bemutatóimra és nagyon büszke volt a sikereimre. A képességeinek, a szorgalmának és a szülei támogatásának köszönheti a karrierjét. Na meg persze a házasságának édesapámmal, Georg Jacobyval, aki valamennyi jelentős filmjének rendezője" – vélte Rökk Marika lánya, aki térdenállva köszönte meg a közönségnek, hogy megtisztelték az édesanyja emlékének szentelt előadást.Forrás: Budapesti Opetrettszínház
2013.11.05. 12:13
Szinhaz.hu
Mága Zoltán: Mindenszentek napján emlékezzünk közösen...
Mága Zoltán: Mindenszentek napján emlékezzünk közösen mindazokra, akik sokat számítottak nekünk, de már nem lehetnek közöttünk. Nyugodjanak békében!
2013.11.01. 12:18
Stop.hu
Mága Zoltán: Nagy sikerrel folytatódott Mága Zoltán...
Mága Zoltán: Nagy sikerrel folytatódott Mága Zoltán Hegedűvarázs című koncertsorozata. Október 30-án a művész a Honvéd Kulturális Központ színháztermében két koncertet adott. A délutáni előadáson vendégül látott több fogyatékkal élő gyermeket. A hangulat a tetőfokára hágott, amikor a gyermekeket Mága Zoltán a színpadra invitálta és ott játszott nekik. A közönség vastapssal köszönte meg a koncertet. Természetesen mindenki ajándék CD-vel és DVD-vel térhetett haza. A fergeteges siker az esti gála koncerten sem maradt el.
2013.10.31. 16:08
Stop.hu
Mága Zoltán: Kedves Ismerősök!Szeretnének koncertjegyet...
Mága Zoltán: Kedves Ismerősök!Szeretnének koncertjegyet nyerni?Ismét Hegedűvarázs Koncert a Stefánia Palota színháztermében!Amennyiben helyesen válaszolnak a következő kérdésünkre, és a megfejtést elküldik számukra privát üzenetben, páros belépőt nyerhetnek a holnapi koncertre.Játékunk kérdése: Hány százalékos kedvezménnyel lehet Budapesti Újévi Koncert jegyet kapni október 31-ig? Lehetséges válaszok :A) 5%B) 10%C) 20%Segítségükre lehet, ha ellátogatnak Mága Zoltán új weboldalára www.magazoltan.comÜdvözlettel: Primarius Produkció
2013.10.29. 15:02
Stop.hu
Danton halála - Alföldi rendezése a Vígszínházban
Danton halála - Alföldi rendezése a Vígszínházban
Október 25-én mutatták be a Vígszínházban Georg Büchner Danton halála című darabját, Alföldi Róbert rendezésében. A Vígszínház ajánlója:"Büchner 1835 január-februárjában írja a drámát. Alig öt hét alatt be is fejezi. Jó oka van a sietségre. Felforgató tevékenysége miatt nyomoz utána a rendőrség. Küszöbön áll a letartóztatása. Az utca két végén egy-egy rendőr posztol reggeltől estig. Büchner közben anatómia vizsgára készül. Egyetemi jegyzetei alól húzza elő lopva a Danton kéziratát. Mire a dráma megjelenik, szerzője Franciaországba emigrál. A francia forradalomról szóló színmű terve alighanem régóta foglalkoztatta Büchnert. Nemcsak az 1830-as évek elejének franciaországi eseményei tették aktuálissá a témát. Büchner konspiratív tevékenysége és annak tanulságai belülről is sürgették a szembenézést a nagy „miértekkel”. Mi végre zajlik a történelem? Mire valók az elvek? Mi lappang az emberi természetben? Mi köze ehhez Istennek?Fotó: vígszínház.huBüchner komplex alakokat teremt, jól megkonstruált ellenlábasokat, a forradalmi eszmék palettájának jó néhány árnyalatát felvonultatja. Ugyanakkor a történelem a nagy emberek gladiátorharcának tűnik. A tömeg a háttérben szekundál a demagógoknak. Sokszor szinte dokumentarista hűséggel ad vissza egy-egy politikai beszédet. A köztársasági Róma retorikája egyszer fegyverként, máskor önparódiaként hangzik a francia forradalmárok szájából. Közemberi ágálás, koncepciósper-kovácsolás váltogatja egymást. Betétdalok lobbannak. Otrombaság, törékenység, frivolkodás, fájdalom süt belőlük.A dráma ősbemutatója 1902-ben volt, Berlinben. Híres előadásnak számít Max Reinhardt 1916-os rendezése. Magyarországon először 1928-ban a Magyar Színház mutatta be. A darabot a bemutató után betiltották, és csak húzásokkal engedélyezték a további előadásokat.Kosztolányi Dezső az 1928-as bemutató céljaira fordította le a Danton halálát. A Vígszínház új bemutatójához új fordítást készíttetett."Georg Büchner levele családjának:"Gúnyolódónak mondanak. Való igaz, gyakran nevetek, de nem azon nevetek, ahogyan ember valaki, hanem csak azon, hogy ember egyáltalán, amiről amúgy sem tehet, emellett még nevetek saját magamon is, aki osztozom a sorsában. Az emberek ezt gúnynak nevezik, képtelenek elviselni, ha valaki, aki nem takargatja a maga boldogságát, tegeződik velük: ők a megvetők, a gúnyolódók és a gőgösek, mivel az ostobaságot csak önmagukon kívül keresik. Persze a gúny egy fajtája nekem is tulajdonom, de ennek nincs köze a megvetéshez, a gyűlölethez azonban igen. A gyűlölet éppannyira jogos, mint a szeretet, s én táplálom is mélységesen azok iránt, akik másokat megvetnek. Szeretném hinni, hogy szenvedőkre és elnyomottakra több együttérző pillantást vetettem, mint ahány keserű szót mondtam hideg, előkelő szíveknek." (Fordította: Kovács István és Halasi Zoltán)Részlet Georg Büchner menyasszonyának írt leveléből: "A forradalom történetét tanulmányoztam. Úgy éreztem, valósággal megsemmisít a történelem iszonyú fatalizmusa. Az emberi természetben szörnyű egyformaságot találok, az emberi viszonyokban elháríthatatlan hatalmat, amely mindenkinek megadatott, és nem adatott meg senkinek. Az egyes ember csak hab a hullámon, a nagyság puszta véletlen, a lángész hatalma bábjáték, nevetséges küzdelem a vastörvénnyel, melyet felismerni a legfőbb dolog, de úrrá lenni rajta képtelenség."Képek az előadásból:Fotók: Gordon Eszter1.2.3.4.5.6.7.8.9.10.11.12.13.Georg Büchner: Danton halálaSzereposztás:Danton: Stohl AndrásCamille: Varju KálmánLacroix: Csőre GáborPhilippeau: Józan LászlóLegendre: Kerekes JózsefHérault: Király AttilaRobespierre: László ZsoltSaint-Just: Hevér GáborBarere: Mészáros MátéHermann: Géczi ZoltánSimon: Borbiczki FerencSimonné: Hegyi BarbaraJulie: Járó ZsuzsaLucille: Bata ÉvaMarion: Réti AdriennFrancia Polgár I.: Rajhona ÁdámFrancia Polgár II.: Dengyel IvánUtcai Énekes: Karácsonyi ZoltánA francia nép: Lázár Balázs, Papp Dániel, Inotay Ákos, Fábián Szabolcs e.h., Gonda Kata e.h., Kopek Janka e.h., Mózes András e.h.Zongorán közreműködik: Furák PéterDíszlet: Menczel RóbertJelmez: Nagy FruzsinaZene: Bella MátéMozgás: Király AttilaDramaturg: Vörös RóbertIrodalmi konzultáns: Forgách AndrásSzcenika: Krisztiáni IstvánVilágítás: Csontos Balázs Súgó: Gál TündeÜgyelő: Kuti László, Wiesmeyer ErikA rendező munkatársa: Várnai IldikóRendező: Alföldi RóbertElőadások: november 2., 16., 17., 19., 22., december 4.
2013.10.28. 06:00
Szinhaz.hu
A Csörtével vendégszerepel a Nemzetiben a békéscsabai színház
A Csörtével vendégszerepel a Nemzetiben a békéscsabai színház
Október 30-án a Békéscsabai Jókai Színház Csörte című produkciójával vendégszerepel a Nemzeti Színházban, az előadást megelőzően pedig bemutatják a Mennyei Társulat első tíz tagját. Alkotók az előadásról:A Jókai Színház ajánlója: A szabadkai kortárs szerzőnő, Brestyánszki Boros Rozália Csörte című drámája 2010-ben született meg a Magyar Drámaíró Versenyen, s ezt bővítette, dolgozta át az író egy kétfelvonásos előadássá. A produkció művészdarabként is közönségsikert tudhat magáénak, és amellett, hogy felsorakoztatja az ismert és közkedvelt slágereket, komoly problémákat boncolgat.A speciális technikai elemek, a látványtechnika különleges atmoszférát teremt egészen a légypapíros kocsmától a show fényes, csillogó gazdagságáig. Az előadás egyben kísérlet a néző bevonására a játékba. Bizonyos pontokon szerephez jut maga a közönség, dönt, pontoz vagy akár énekel is.Kritikus szemmel az előadásról: „Brestyánszki története, helyszínei és karakterei mindannyiunk számára ismerős és valamennyiünkben ott élő történetek, helyszínek és karakterek. Magunkon nevetünk, magunkat sajnáljuk és a magunk kis álmait, vágyait ismerjük fel. Nem beszél mellé és nem rágja a szánkba a mondanivalót, nagyon jól ismeri álmainkat, gyengéinket. Fekete Péter pedig (ne feledjük, végzett bűvész), pontosan tudja hogyan kell elvarázsolni, majd mikor már védtelenül elengedte magát, jól belegyalogolni az ember lelkébe, csak, hogy érezze, van még lelke, amibe néha jól esik, ha belegyalogol valaki.” /Kovács Attila, Békés Megyei Hírlap/Képek az előadásból: Fotók: Nyári Attila/A-Team1. 2. 3.4.A Mennyei Társulatról:A Jókai Színház nem csak előadással mutatkozik be a Nemzetiben, hanem a közelgő 60. alapítási évforduló jegyében bemutatja Mennyei Társulatának első tíz tagját is. Az egykori meghatározó társulati tagok képeit a Csörte előadás előtt, 18 órakor a Gobbi Hilda Színpad előcsarnokában állítja ki.A portrékat ünnepélyes keretek között, az elhunytak családtagjai jelenlétében, neves színházi és közéleti személyiségek helyezik el, köztük: Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke; Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója, a Vidéki Színházak Igazgatói Egyesületének elnöke, Felkai Eszter Jászai-díjas színművész, Oszter Sándor Kossuth-díjas színművész, Kadelka László, a Nemezeti Színház egykori főügyelője, Borovics Tamás Kaszás Attila-díjas színművész, Marton Róbert színművész, Szabó Norbert, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója. A Mennyei Társulat képeinek állandó helye a Jókai Színház előcsarnokában lesz.A Békéscsabai Jókai Színház Mennyei Társulatának első tíz tagja:Daniss Győző színész, rendező, alapító igazgató; Miszlay István rendező, igazgató; Gálfy László színész, igazgató; Körösztös István színész, Barcza Éva színésznő, Dénes Piroska színésznő; Széplaky Endre színész; Romvári Gizi színésznő; Szoboszlay Sándor színész; Simon József játékmester, díszlettervező, ügyelő, „színházi mindenes”.A Jókai Színház Mennyei Társulatába azon színművészek és színházi szakemberek kerülhetnek be, akik munkásságukkal, hosszú éveket felölelő szakmai múltjukkal meghatározóan kötődtek a Jókai Színházhoz, annak arculatát, művészi munkáját formálták, alakították, akik személyiségükkel és szaktudásukkal példaként szolgálhatnak újabb színházi generációk felneveléséhez, illetve a helyi tiszteleten túl országos szakmai elismerést is kiváltottak. A tagokat a nézők javasolják, a színház vezetősége pedig évenként két alkalommal dönt arról, kivel bővíti ki ezt a társulatot.Már az első tíz tag személyére is sok javaslat érkezett Békéscsabán és Békés megyén túl, szinte az egész országból. A jelöltek között több olyan elhunyt művész, alkotó, színházi ember neve szerepelt, akik az 1954-es magalakulás óta hosszú időn keresztül meghatározó tagjai voltak a békéscsabai teátrum társulatának.Forrás: Jókai SzínházKisfilm az alkotókkal: (11p): http://youtu.be/yuNk_-2uSD0Video spot: (30s): http://youtu.be/es5J0yrfB0AVideo: Vámos Zoltán/JókaiFilm
2013.10.27. 08:00
Szinhaz.hu
Mága Zoltán: Kedves Barátaim, Ismerőseim! A következő...
Mága Zoltán: Kedves Barátaim, Ismerőseim! A következő virtuóz remekművel kívánok Önöknek szép hétvégét! Fogadják szeretettel a Hegedűvarázst, amely az V. Budapesti Újévi Koncerten is nagy sikert aratott, bízom benne, hogy elnyeri az Önök tetszését is. :-)
2013.10.25. 20:09
Stop.hu
Színházi forradalmárokról - '56-ra emlékezünk
Színházi forradalmárokról - '56-ra emlékezünk
Nemzeti ünnepünkön olyan forradalmárok történetét idézzük meg, mint Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Földes Gábor, Mensáros László, illetve Sinkovits Imre, és megosztjuk, milyen gondolatokra ihlették az 1956-os események a Nobel-díjas Albert Camust. Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én. Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. Az 1956-os események a színházi világot is megmozgatták, művészek csatlakoztak az általános sztrájkhoz, átmenetileg beszüntették a színjátszást, színészek, rendezők lettek forradalmárrá, köztük Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Földes Gábor, Mensáros László és Sinkovits Imre. Az ő történetükről olvashatnak az alábbiakban.A képen Sinkovits Imre látható a forradalmárok között - A magyar színészek forradalmi bizottságának nevében Szakács Miklós és Molnár Tibor beszélt 1956 november 2-án, a Szabad Kossuth Rádióban. A 4:31 perces megszólalást itt meghallgathatják.Sinkovits Imre története:"Az ember a hazáját nem másért szereti, Senecával szólva, csak mert az övé. Én is így voltam, vagyok és leszek. Ez az én hazám, ezt én így tudom szeretni, mert ezt én így hallottam a szüleimtől, s azok szava nekem szent, meg így tapasztaltam és álltam elébe a különböző ilyen viziteknek, ahol én voltam a meghívott”. A Nemzeti Színház színésze a Petőfi téren hangosítás nélkül olvasta fel a Nemzeti dalt tízezres tömeg előtt, majd este a Parlamentnél szavalt. Mivel személye nemzetközileg is a figyelem középpontjába került, a forradalom bukását követően nem kapott börtönbüntetést. Azonban felére csökkentették a fizetését, és nem játszhatott nagy szerepeket, a rendőrség többször kihallgatta, és arra akarta rábírni, hogy tegyen megbánó nyilatkozatot a Népszabadságban. Mivel nem engedelmeskedett, fél évig a Műanyag és Textil Kisipari Szövetkezet dolgozója lett. 1958-ban pedig öt évre el kellett hagynia a Nemzeti Színházat, így került a József Attila Színházba. 1963-ban visszatért a Nemzeti Színház társulatába, amelynek évtizedeken át meghatározó tagjaként működött. 2000-től haláláig a Pesti Magyar Színházban játszott.Bessenyei Ferenc nem mondta volna másként a Szózatot...Bessenyei Ferenc története:"Forradalomban még nemigen volt nekünk részünk, csak békeharcban, így még naivak is voltunk. Gondolni se mertük, hogy a tisztulási folyamatot szörnyűséges mocsokba lehet fordítani. Onnantól kezdve nem is volt mit tenni.” A Nemzeti Színház színészét az egyetemisták vitték magukkal a Bem szoborhoz, ahol elszavalta a Szózatot. A színház éléről eltávolították Major Tamás igazgatót, és 31-én Bessenyeit egy három főből álló vezetői bizottságba választották, Juhász József és Szörényi Éva mellett. Ezért megtorlásképpen két évig színházon kívül máshol nem vállalhatott munkát, nem kereshetett pénzt az akkori havi 4000 forintos keresetén kívül. 1959-ben Fábri Zoltán rendező érte el, hogy ismét kamera elé állhasson Dúvad című filmjében.A képen Latinovits Zoltán és Darvas Iván.Darvas Iván története:"Becsengettem a kapun, kértem a börtönparancsnokot, és mondtam neki, hogy "kérem szépen, én a bátyámért jöttem". Mikor aztán odahozták, én kézen fogtam, és akkor hát... köszönettel távoztunk. Ezért engem 57-ben letartóztattak, és három évet kaptam. De már az első, úgynevezett "kisamnesztiánál", 59-ben szabadultam, így csak két évet ültem. (…) Ha valaki megkérdezi tőlem 44-ben, hogy mi az, ami arra késztet, hogy harmadszor-negyedszer is nekikezdjek a pályának, nem tudtam volna mit mondani. Fogalmam sincs. Mert csak ott érzem otthon magam, az az én legtermészetesebb közegem, az a levegő, ami egy színpadon körülveszi az embert". A Madách Színház színésze részben személyes okokból kapcsolódott be a szabadságharcba, október 30-án azért ment a Budapesti Országos Börtönbe, hogy a korábban kémkedés, illetve hazaárulás vádjával lecsukott bátyját kiszabadítsa. A Legfőbb Ügyészség forradalmi bizottságához irányították, ahol megbízólevelet kapott a Rákosi-rendszerben elítélt politikai foglyok kiszabadítására. Ezzel a megbízással 120-140 politikai fogolynak állított ki szabadulólevelet. Darvast 1957 májusában letartóztatták a lakásán ellenforradalmi szervezkedés, bűnöző fegyveres kiszabadítása vádjával. Felrótták neki azt is, hogy kapcsolatot tartott a Szabad Európa Rádióval, és azzal gyanúsították, hogy november 4. után szándékosan akadályozta a sztrájkoló színházak működésének megkezdését. Kétéves börtönbüntetéséből 1959. április 4-én szabadult, majd – ahogy ő fogalmazott – megtudta, milyen keserves nem színésznek lenni, ugyanis több évig segédmunkásként dolgozott. A képen Mensáros László, aki börtönévei alatt lett vallásos színésszé.Mensáros László története:"Kell az embernek a sorscsapás, hogy ne menjen simán az élete. Legalábbis én ilyen vagyok, akinek kellett egy-két pofon, mert hajlamos volt a beképzeltségre, a gőgre. Én nem veszem rossz néven, ami történt. Az élet – mindezek ellenére – jól vizsgázott előttem".Mensáros Lászlót 1958-ban olyan gondolatokért ítélte el a debreceni bíróság, amelyeket regnálása első pár hónapjában maga Kádár János is nyilvánosan hangoztatott. Büntetésével példát akartak statuálni, meg akarták félemlíteni a magyar művészvilágot. Mensáros erre megfelelő „alany” volt, hiszen 1949-ben már egy év egy hónapi börtönre ítélték illegális határátlépés szándéka miatt (ekkor a színiakadémiáról is kizárták), s 1956-ban tagja volt a cívis város forradalmi bizottságának. Márianosztrán együtt raboskodott Obersovszky Gyulával, az 56-os szabadságharc egyik hősével, akit Mensáros László mély istenhite vers megírására ihlette. A verset ide kattintva elolvashatja. 1961 őszén Berényi Gábor igazgató elérte Aczél Györgynél, hogy az akkor éppen pincérkedő színész a Szigligeti Színházhoz szerződhessen. Először Aczél nemet mondott. "Packázik velünk Mensáros, meg akar bennünket szégyeníteni, azért vállalt pincéri állást" – dohogott. Három gyermeke van, érvelt Berényi, el kell őket valamiből tartani! Aczél elcsodálkozott: „ezt nem is tudtam”. Végül is engedélyezte a színésznek, hogy újra színpadra lépjen. Földes Gábor volt az egyetlen, akit kivégeztek.Földes Gábor története:„Nehéz szerepemet, ha a feloldás, ha a tragikus finálé fejezi is be, teljesen nyugodtan, az igazság fölényével fogom végigjátszani. Akik szeretnek és törődnek velem, köszönöm, akik nem, ez már közömbös nekem. (...) Véremmé vált, hogy életet alakító művész vagyok. Poltizálni kell az életben is". Földes Gábor az egyetlen színész-rendező, akit megtorlásképpen kivégeztek. A győri Kisfaludy (ma Nemzeti) Színház főrendezője még csupán 33 éves volt akkor, de Jászai-díjasként a legjobb színházi szakemberek közt tartották számon. Hithű kommunista volt, aki azonban 1953-ban csatlakozott Nagy Imre irányvonalához. Október 23-án részt vett a helyi Petőfi Kör megalapításában, 25-én az Ideiglenes Nemzeti Tanács elnökségi tagjává és egyben az értelmiségi tanács elnökévé választották. Többek között neki is köszönhető, hogy 25-én a megyei börtönnél kibontakozó tüntetés és összecsapás nem járt még több halálos áldozattal. 26-án délután a mosonmagyaróvári sortüzet követően a városba küldték, ahol sikerrel vette elejét a további vérontásnak és fegyverezte le a mészárlásért felelős határőrlaktanyát. Az újrainduló színház első premierjeként Katona József Bánk bánját vitte színpadra – bátor tette a szovjet megszállók elleni nemzeti tiltakozást fejezte ki. Többször letartóztatták, majd szabadon engedték – végül 1957. május 23-án a győri megyei bíróságon megkezdődött Földes Gábor és társainak bűnpere, hivatalosan a mosonmagyaróvári eseményekkel kapcsolatban. A népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével, valamint gyilkosságra való felbujtással vádolták. Június 10-én Földes Gábor elsőrendű vádlottat és öt társát halálra, valamint vagyonelkobzásra ítélték. Hiába jártak közben a barátok és kollégák – köztük Major Tamás, Simon Zsuzsa, Kelen Béla –, Kádár is szóban kegyelmet ígért a közbenjáróknak, az ítéletet mégis végrehajtották 1958. január 15-én. Az 56-os események Albert Camus-t is megérintették:A Nobel-díjas francia író szavainak megidézésével tisztelgünk a forradalom emléke előtt.Forrás: Színház.hu, OSZMI, terasz.hu, Vígszínház, Imedia, A teátrális demokrácia útjai - Cseh Katalin, szinhaz.net, MTI - 1956
2013.10.23. 05:00
Szinhaz.hu
Egy dal erejéig visszatért Cipő
Tóth Zoltán első lemezén számos érzelmes dal mellett egy olyan is hallható, amelyben maga Cipő "tér vissza a halálból" fél évvel azután, hogy egy súlyos szívbetegség következményeként örökre távozott.
2013.10.21. 06:00
Storyonline.hu
Egy dal erejéig visszatért Cipő
Budapest - Torokszorító pillanat lesz minden Bódi László- (†47) rajongónak, amikor meghallgatja a Republicból kilépett gitáros, Tóth Zoltán (46) első lemezét. Az albumon ugyanis számos érzelmes dal mellett egy olyan is hallható, amelyben maga Cipő „tér vissza a halálból” fél évvel azután, hogy egy súlyos szívbetegség következményeként örökre távozott.
2013.10.21. 05:15
Blikk.hu
Kiásták magukat a lavina alól a magyarok
HIMALÁJA – Lavina temette maga alá a Himaláján a magyar Ama Dablam-expedíciót. Szlankó Zoltán (45), Demény Gábor és Horváth Csaba 5200 méteres magasságban, egy rozoga házban esett csapdába: a 24 órája zuhogó hó miatt nem tudtak lejutni, ezért helikopteres mentést kértek. Már végeztek a pakolással, amikor a hó elsöpörte a tábort.
2013.10.18. 19:31
Blikk.hu
"A mai napig a szabadságvágy motivál" - Villáminterjú Balázs Zoltánnal
"A mai napig a szabadságvágy motivál" - Villáminterjú Balázs Zoltánnal
Ezúttal a Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretein belül hívja kalandra a közönséget a Maladype Színház. Balázs Zoltán rendezésében, a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színházzal közösen, október 19-én két változatban állítja színpadra Bulgakov klasszikusát, a Mester és Margaritát. A koprodukció létrejöttéről és a darab újraértelmezéséről készült rövid interjú Balázs Zoltánnal, aki azt is elárulta, öt év kihagyás után nemsokára ismét színpadra lép. Fotó: Sebastian MarcoviciA nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színházzal régóta kapcsolatban állsz, a Café Budapest fesztiválra érkező Mester és Margaritát a társulattal és a Maladypével koprodukcióban készítetted. Hogyan fogalmazódott meg a közös előadás ötlete?A Leonce és Léna című darabunknak köszönhetően – mely 2011-ben nemcsak megnyitotta a programot, hanem óriási sikert is aratott a nagyszebeni színházi fesztiválon – felkértek, hogy tartsak egy workshopot a Radu Stanca művészeinek. A közös darab színpadra állításának ötlete ezután merült fel. Bukarestben, ahol az Übü király című előadással vendégszerepeltünk már megkezdődtek a tárgyalások a lehetséges együttműködésről, így, amikor a Tojáséj című előadásunkat is meghívták a nagyszebeni fesztiválra, már nem volt visszaút. Kezdetben hezitáltam, mert tudtam, hogy nem lesz egyszerű feladat létrehozni egy ilyen volumenű együttműködést társulatunk ezerféle kötöttsége mellett, a nagyszebeniek azonban lelkesek és nagyon kitartóak voltak. Constantin Chiriac, a színház igazgatója ezt követően megkért rá, hogy az általam preferált darabokból állítsak össze egy olyan tízes listát, melyek közül egyet szívesen megrendeznék a Radu Stancában. Az első helyen Bulgakov klasszikusa, A Mester és Margarita szerepelt. Amikor ezt meghallotta, megkért, hogy ne is olvassam tovább, mert régi vágya, hogy színházában színpadra állíttassa egy „kalandorkedvű” rendezővel a darabot. Furcsa egybeesés, hogy a koprodukciós előadás jelmez- és társdíszlettervezője annak a Catalina Buzoianunak a lánya, Velica Panduru, aki Romániában elsőként rendezte meg a Mester és Margaritát. A Teatrul Micben bemutatott produkció ma is a román színházi élet egyik ikonikus előadása.Miért éppen a Mester és Margaritát tetted a lista elejére?Ez egy elég komplex anyag, többrétegű mű, amely segít szembenézni a kellemetlen dolgokkal és olyan kényes kérdéseket vet fel, melyekre az ember életének feléhez közeledve, szeretné megkeresni a válaszokat. Nem először állítok ilyen jellegű művet színpadra, mindig is érdekelt és az egész pályámat végigkísérte a szembesülés, az állandó kérdésfelvetés, az összefüggések, az új utak és lehetőségek keresése iránti vágy. Ezen kívül a Mester és Margarita olyan örökérvényű gondolatokat fogalmaz meg, amelyek engem nagyon izgatnak: például, amikor Jézustól azt hallani, hogy igazat mondani könnyű és kellemes... Az a fantasztikus ebben a regényben, hogy rendkívül merészen asszociál, így az igazi történet sosem bennem, mint rendezőben, vagy a színészekben, ennek a kollektív társasjátéknak a médiumaiban születik meg, hanem a nézőkben, vagy éppen a „nyájas olvasóban”, ahogy Bulgakov fogalmaz. A legizgalmasabb részt ugyanis ők fejezik be, ők folytatják, vagy ha úgy adódik, új történetet nyitnak. Mi inspirál?Szeretem a változást. Inspirál az is, ha látszólag nem történik semmi körülöttünk; belül mégis nagy lehetőségek nyílnak arra, hogy az ember újradefiniálja saját lényegét, céljait. Engem a mai napig a szabadságvágy, a kíváncsiság motivál. Az állandó szárnypróbálgatások, határfeszegetések és sajátos fogalmazás miatt nem könnyű beazonosítani a munkáimat és skatulyába helyezni őket. Szeretem kalandra hívni a közönséget. A román-magyar koprodukcióban készülő Mester és Margarita azért is érdekelt, mert a regény szerteágazó világából kiindulva számomra még ismeretlen műfajokban és színpadi megoldásokban gondolkodhattam, - így két egymással összefüggő, ám kulcsjeleneteinek megközelítésében eltérő feldolgozás született. Ez a kísérletező, kalandvágyó szellem jellemzi a nagyszebeni színházat is, hiszen az igazgató bár megengedhetné magának, hogy világhírű állandó rendezője, Silviu Purcárete mellé, idősebb, hozzá hasonlóan világszerte ismert rendezőket hívjon meg színházába, ehelyett egy fiatal magyar rendezőnek adott bizalmat és lehetőséget. Ez nagy szabadságot jelentett számomra és hatalmas felelősséget elképzeléseim pontos megvalósításában; de a rendelkezésre álló alkotói körülmények alkalmat teremtettek arra, hogy a színpadi adaptáció kapcsán a színházat zenével és filmmel gyúrjam egybe.Fotó: Paul Baila Olyannyira sikerült egybegyúrnod, hogy a darabból mindjárt két változat is született…Olvasás közben adta magát a dolog, és valahol nagyon sajnálom, hogy csak kettő lett belőle – több változatban is kipróbáltam volna. (Nevet). A két előadás nem tér el radikálisan egymástól: a lényeg ugyanaz, de van egy pont, ahonnan más irányt vesznek a történések. A román változatban teret adva a metakommunikatív kifejezésmódnak egy fantasztikus színésznő, Mariana Mihu siketnéma jelbeszéddel játssza Wolandot. A másik változatban Orosz Ákos, a Maladype színésze románul és angolul játssza ugyanezt a szerepet poliglott felfogásban. Kettejük eltérő habitusa, nemük és koruk, színészi megoldásaik és jelenlétük teljesen másképp határozzák meg a Mestert és Margaritát játszó színészek (Marius Turdeanu és Ofelia Popii) kapcsolatát is, akik mindkét történetben Pilátust és Jézust is megformálják – ez a darab színpadi adaptációinak eddigi történetében talán egyedülálló. A színpadon 26 színész összjátékára van szükség, közös figyelmük összpontosítja az anyag sűrűségét; az egyéni alakváltások ehhez képest kapnak hangsúlyt. A regény olvasása közben – melynek színpadra adaptálásában Kiss Ilona Bulgakov-kutató volt segítségemre – egy reduktív és egy integratív vonal rajzolódott ki a fejemben. Az egyik elengedi, a másik beolvasztja a történetbe a valóságot. Az egyikben a Mester és Margarita elszabadul, maga mögött hagyja az illúziókkal teli, hamis világot, a másikban pedig integrálja a valóságot, az általuk kreált univerzumnak a részévé teszi. A határok elmosódnak, de hogy melyik mentén sétálnak majd ők, és mi felé dől el a végén a történet lehetséges olvasata, azt a két változat különbsége adja. Említetted, mennyire fontosnak tartod, hogy magadnak is állandóan kérdéseket tegyél fel. Milyen gondolatok, kérdések foglalkoztatnak most?Az, hogy honnan jövök és hová tartok. Örök, de különösen aktuális téma ez saját magam és a társulatom életében is. Nem könnyű napi szinten életben tartani és működtetni a Maladypét, közös fejlődésünkhöz megfelelő anyagi feltételeket teremteni, szellemileg olyan kihívások és izgalmak elé állítani a színészeket, amelyekért cserébe a legjobb energiáikat adják. Öt év kihagyás után újra játszani fogok, ez is foglalkoztat... A Hamlet óta most sűrűsödött össze bennem annyi mondanivaló és most találkoztam újra egy olyan személyes témával, melynek kapcsán egyes szám első személyben mondhatok el valamit magamról. Fontosnak tartom az állandó befelé figyelést, rendkívüli módon hiszek magában a gondolkodásban, az egymást indukáló gondolatok erejében, és abban, hogy az emberi elmét nem lehet szabályozni. Aki ezt megpróbálja bűncselekményt követ el. Az interjút készítette: Filákovity Radojka
2013.10.18. 05:26
Szinhaz.hu
Családi ünnepség és gálakoncert az összefogásért
Egy nagy, közös családként ünnepeltek a Hegedűvarázs misszió keretében azt az összefogást, amelynek köszönhetően alig negyedév alatt már százezer fősre bővült Mága Zoltán rajongótábora a Facebookon.
2013.10.15. 19:33
Stop.hu
Különös álláshirdetés: „Mi a véleménye Kálmán Olgáról?”
Érpatak polgármestere, Orosz Mihály Zoltán ügyfélszolgálati csoportvezetőt („kvázi-aljegyzőt″) keres maga mellé, csak 191 kérdésre kell válaszolni a jelentkezéshez.
2013.10.15. 19:02
168ora.hu
Mága Zoltán: Százezren vagyunk!
Százezren menetelünk a szeretet hídján! - írja Mága Zoltán, aki az örömhír tiszteletére meglepetéssel kedveskedik hallgatóságának.
2013.10.13. 15:10
Stop.hu
A hallgatag asszony - Kocsis Zoltán újabb Strauss-bemutatót tart
A hallgatag asszony - Kocsis Zoltán újabb Strauss-bemutatót tart
A hallgatag asszony című operát mutatják be idén Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikusok(NFZ) Richard Strauss-sorozatában október 10-én és 12-én. Kocsis Zoltán, az NFZ főzeneigazgatója szerint a zeneszerző opera oeuvre-jének egyik fontos pillére a darab. "Strauss hídformaként felfogható zenedrámai életművében a másik pillér természetesen A rózsalovag, amely Hugo von Hofmannsthal szövegére született. Feltehető a kérdés, mennyivel jobb A hallgatag asszony (Die schweigsame Frau), mint A rózsalovag? Szerintem zeneileg, dramaturgiailag is jobb, mert Stefan Zweig librettója jobb, érdekesebb és mélyebb, így a téma irodalmi megvalósítása erőteljesebben inspirálta a zeneszerzőt" - mondta el Kocsis Zoltán. "Strauss már A rózsalovag komponálásakor sem volt túl fiatal - emlékeztetett az NFZ főzeneigazgatója. - A rózsalovag volt az első opera, amelyet Gustav Mahler nem hallhatott, amelyet Adorno, Schönberg, Stravinsky és Bartók - akik száz százalékig az avantgárd mellett tették le voksukat - nem vehettek komolyan, megjegyzendő, hogy a Salome után Bartók számára már az Elektra is csalódás volt." Ebből a nézőpontból tekintve Strauss szép lassan elsüllyedt az anakronizmus mocsarában. "Ám, ez ma már senkit sem érdekel, amiképp Rahmanyinov esetében sem. Kizárólag maga a mű érdekes: most A hallgatag asszony."Kocsis Zoltán úgy véli, hogy A hallgatag asszony előadásánál érdemes mellőzni a különféle megfontolásokat, és figyelmen kívül hagyni a tényszerűen kapcsolódó történelmi eseményeket, azokat a tortúrákat, amelyeken a zsidó írónak, Stefan Zweignek és a zeneszerzőnek is át kellett mennie az 1935-ös drezdai ősbemutató előtt. "Marad az eredeti Erzsébet-kori Ben Jonson-mű, az Epicoene, or the Silent Woman, amely remek. Talán nem annyira kiemelkedő, mint a Volpone, de annyira igen, hogy Mácsai Pált rábeszéljem, hogy ma, a 21. században adja elő az Örkény Színházban, hiszen az ő közönségével lehet beszélni, ahogy az előadásunkban elhangzó prózai részek is tulajdonképpen a közönséghez szólnak." A hallgatag asszony megírásakor már 10 opera volt Strauss mögött. A darab viszonylag ritkán kerül színre, aminek nincs ésszerű magyarázata. "Hiába mondja Strauss, hogy neki nem jutnak eszébe olyan hosszú dallamok, mint Mozartnak. Ez nincs így, hihetetlen dramaturgiai érzéket és zenei találékonyságot mutat a mű. A főhős, Sir Morosus két nagy áriája, a G-dúr és Esz-dúr rímel egymásra és a kompozíción belül a hídforma két pillérét adja, mindkettő hosszú témára épül. Való igaz, hogyha az ember a vezérmotívumos szerkesztés mankójához folyamodik és tudatosan vállalja a wagneri szerkesztést, nem mellőzheti a rövid témákat. A hallgatag asszony azért emelkedik az előző operák fölé, mert zeneileg mond újat" - magyarázta Kocsis Zoltán.Hozzátette: lényegében az eredeti, drezdai verzió hangzik el a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A középső felvonást valamelyest megrövidítette. "Régi müncheni muzsikusok mesélték nekem, hogy Strauss nem egyszer egyharmad felvonásokat kihúzott az operáiból, feltéve a kérdést, ki írta ezt a vacakot... Az első és harmadik felvonás nagyjából azonos hosszúságú, a középső mintegy 72 perc, ezt redukáltam 60-ra. Rengeteg az információ benne, nem akartam, hogy ez a zuhatag maga alá temesse a hallgatót, és azt gondolja, nem szívesen hallgatna még egy ilyen sűrű felvonást." A Strauss-sorozattal kapcsolatban Kocsis Zoltán felvetette, ideje lenne törleszteni egy komoly adósságot, és megjelentetni Hofmannsthal és Strauss levelezését, amelyben a zeneszerző operaesztétikája minden kis elemében megjelenítődik. "Mindaz teljességében kibontva, amit a tavaly bemutatott Capriccióban sűrítve megkaptunk."
2013.10.07. 09:37
Szinhaz.hu
 Így porladt szét a Vizoviczki birodalom
Így porladt szét a Vizoviczki birodalom
Végleg bezárnak a Hajógyári-sziget szórakozóhelyei – közölte Vizoviczki László egyik munkatársa, a szórakozóhelyek "szakmai vezetője", Varjú Zoltán – ahogy ő maga fogalmaz –, "ismertebb nevén, Dexi" a hvg.hu-val. Dexi szerint ennek anyagi okai vannak, de hozzájárultak a "korrupciós ügy fő gyanúsítottjának tartott Vizoviczki Lászlóval kapcsolatban megjelent hazugságok is". Varjú hangsúlyozta azt is, hogy főnöke soha nem adta át senkinek a sziget szórakozóhelyeit, csak éppen nem ő irányította azokat.
2013.09.30. 17:00
Ingatlanmenedzser.hu
"egy meg egy az egy" - Audiovizuális fizikai színház a Trafóban
"egy meg egy az egy" - Audiovizuális fizikai színház a Trafóban
Audiovizuális fizikai színház, az Artus Társulat "egy meg egy az egy" című előadása érkezik a Trafóba október 3-án és 4-én. Az előadásról:Goda Gábor és az Artus társulat az előadás univerzumát az épület hangjaiból, a test tereiből, meghökkentő húrokból, az ellentétek fejre állításából teremti meg. A merev struktúrák megmozdulnak, az épület élni kezd, szellem és anyag átjár egymáson. Az „egy meg egy az egy”posztmodern alkimista műtét.Az előadás tere, jelen esetben a Trafó épülete, mint eleven test, az alkotói folyamat szerves részét képezte. A nézőtér és a színpad kettőse sok kis szigetté oldódik: a közönség asztalok körül ülve figyeli a tér különböző pontjain kibontakozó jeleneteket. Az előadás Leszták Tibornak, a MU színház 2008-ban meghalt alapítójának szól arról, amit ő, és még sokan kerestünk, keresünk: egy meg egy az egy.Goda Gábor a darabról:Azt tudtam, hogy az Egy meg egy filozófiájával akarok foglalkozni, lebontani az emberi kapcsolatokra, kultúrák eltűnésére és újra előkerülésére, emlékekre, tárgyakra, barátságokra, generációkra. Az a kérdés is fontossá vált, hogy ha valaki elmegy vagy eltűnik, mit és milyen rendet hagy maga után. Ezért aztán lett egy olyan vonala is az előadásnak, melyben egy vándor erdei táborhelyének elhagyására készülve kis farakást készít az utána jövő vándornak. Lassan kiderült, hogy a tér, amiben az előadás történik, már megint nem konvencionális színpad-nézőtér helyzet lesz, hanem a nézők is a tér részeiként jelennek meg, hogy együtt legyünk. Az utóbbi években egyre inkább ez a forma az, amiben gondolkodni tudok. A nézők szeretik ezt? A tapasztalatok szerint igen. Aki általában a Trafóba, az Artusba vagy kortárs darabra jön, ha meg is lepődik a szokatlan tértől, kíváncsi és nyitott marad, és tudja kezelni a váratlan helyzetet. Menet közben pedig elkezdi magát jól érezni, mert egyfajta oldottságot teremt ez a határokat felszakító viszony, a nem frontális helyzet, ahol szakadék van a két közeg között. Engem a színházcsinálásban sokkal inkább a közösségi élmény vonz, az együttműködés a közönséggel, nem pedig szórakoztatás, kioktatás vagy éppen a politikai célzatú manipuláció. Egy olyan közös együtt gondolkodást, együttlétet, állapotot szeretek teremteni, amiben egyfajta létminőségváltásba tudunk lépni. Folytatást a Kultúrparton talál.Kritikus szemmel a produkcióról: „Goda úgy summázta tizenöt szereplős produkcióját: „Olyan képek sorozata, amit szerettünk, vagy szerettünk volna”. Nem tette hozzá, mert szükségtelen, hogy kivel. A nyolcvanperces „audiovizuális fizikai színház” abszurd, kockázatos, váratlan, meghökkentő, vicces, költői, eredeti szkeccsek füzére. A közös, legfőbb jellemző azonban az egyszeriség. Amely ugyanúgy nyert mélyebb, szimbolikus-szakrális értelmet, mint az emberekre hányt földhalom, és a gyöngyvászonra vetített film a Trafó épületéről, zugairól, tereiről.” (Horeczky Krisztina) Alkotók és előadók: Bodóczky Antal, Boross Martin, Debreczeni Márton, Ferencz Krisztina, Gold Bea, Jónás Vera, Juhász András, Kocsis Gábor, Mózes Zoltán, Nagy Ágoston, Téri Gáspár, Tucker András, Vargha Márk Péter, Virág Melinda Rendező: Goda Gábor
2013.09.28. 09:02
Szinhaz.hu
Vitéz lélek - Megtartja első bemutatóját a Vidnyánszky vezette Nemzeti
Vitéz lélek - Megtartja első bemutatóját a Vidnyánszky vezette Nemzeti
Szeptember 27-én Tamási Áron Vitéz lélek című drámájával nyitja a bemutatók sorát a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház. Az előadás főbb szerepeit Trill Zsolt, Horváth Lajos Ottó, Martinovics Dorina és Reviczky Gábor alakítja, vendégművészként Mécs Károly és Nagy Anna is színpadra lép.Vidnyánszky Attila a Vitéz lélekről:"Keresve sem találhatnék a világirodalomban még egy olyan szerzőt és darabot, amely most jobban illene hozzánk, az újrainduló Nemzetihez, mint Tamási Áron és a Vitéz lélek. Leginkább a derű miatt, ahogyan ez a történet megszólal. Lehet, hogy az ő drámai életművében vannak a Vitéz léleknél erőteljesebb, a színpadi karakterformálás szempontjából érettebb, ha tetszik, drámaibb alkotások, de bizakodóbb aligha."(Fotó: eoszfoto, nemzetiszinhaz.hu) Tamási Áron és a Vitéz lélek - a Nemzeti ajánlója:Tamási Áron 1897. szeptember 20-án született Farkaslakán, sokgyermekes szülők harmadik gyermekeként. Ősei mind székelyek voltak. Édesanyjától, akit a legjobban szeretett a világon, „a lélek, a szív költői libbenéseit” és humorát örökölte,mégis édesapjának szenvedélyes alakja izgatta mindvégig.Nagyapjának „világjavító” indulata és „kényuraságra hajlamos” természete ugyancsak tovább élt benne.Utolsó leheletéig Farkaslaka írója maradt.Lélekben sohasem hagyta el szülőföldjét, de sokáig nyugtalanul cikázott Kolozsvár és Budapest között. Tartós, nyugalmas otthonra csak életének utolsó harmadában lelt Budán.1966. május 26-án halt meg, a Farkasréti Temetőben mintegy tizenötezer ember búcsúztatta. Két hét múlva kívánságának megfelelően Farkaslakán helyezték örök nyugalomra.Az irodalomtörténet prózai műveit, a novellistát és a regényírót tartja a legtöbbre. Vele kapcsolatban leginkább a tündéri realizmust és a népi szürrealizmust emlegetik az esztéták. Az Ábel-trilógia megszületésével a székelység, mint olyan – öltött a magyar tudatban emblematikus alakot. Drámai életművének megítélése máig vita tárgya, de azt kritikusai is elismerik, hogy az Ősvigasztalástól kezdve minden színdarabja figyelemre méltó, újító kísérlet. Bár nem egyműves szerző, leginkább az Énekes madár írójaként tartjuk számon. Tamási Áron (fotó: mek.oszk.hu) A Nemzeti Színház most bemutatásra kerülő darabja, a Vitéz lélek 1940 októberében, közvetlenül az észak-erdélyi bevonulást követően született. Bemutatója 1941. január 25-én volt Pünkösdi Andor rendezésében, a Németh Antal vezette Nemzeti Színházban. A dráma az 1928-ban keletkezett Himnusz egy szamárral című elbeszélés alapján íródott, "egyik legtökéletesebb remeke a novellairodalomnak” – mondta róla Németh László. A nemrég elhunyt Görömbei András pedig így jellemzi e művet: „Mennyi minden együtt van itt néhány lapon: háborús nyomorúság, állhatatlan hűtlenség, fájdalom, reménykedés, különcség, büszkeség, hatalmaskodás, és valamiféle természetes, mégis legendába illő szabadságvágy… Tiszta realitás és tiszta mese, miközben megjelenik benne a mítoszképző archaikus tudat is.”A „komoly játék” műfaji megjelölésű színdarab alapvetően különbözik a novellától. Nemcsak azért, mert a főhőst átkeresztelte a szerző, hanem mert a színműben, mely már a második világháború idején született, az eredeti szamaras történet jelképisége már egészen más üzenetet hordoz. Míg a novellában az első világháborút megjárt frontharcos, Demeter Gábor alapélménye az, hogy lehetetlen visszatérnie oda, ahonnan elindult, Balla Péter története a visszatérés és az újrakezdés drámája. Annak az elbeszélése ez, hogy – Pilinszky szavaival élve – miként fogadja vissza „az ősi rend” a háború után hazatérőt. A maga korában Tamási ezzel a „programmal”, mely kardcsörtetés helyett arra buzdít, hogy „műveljük meg kertjeinket”, korántsem aratott osztatlan sikert. Alapállása akkor naivnak tűnt a kortársak szemében, de a történelem nagyon hamar bebizonyította, hogy a 20. század igazi katasztrófája a „kis világok” pusztulása, a hagyományos közösségek felszámolása lett – elég, ha csak a Ceausescu-féle falurombolásra gondolunk.Tamási ebben a művében már nem a székely nyelvjárás szembetűnő stíluselemeivel él. Nem egy édes-bús népszínművet ír, hanem a magyar néplélek igazi drámáját viszi színre. Azt a párbeszédekben megragadható dinamizmust mutatja föl, s hozza drámaíróként játékba, mely az egy nyelvet beszélő közösségeket végső soron összetartja – ahogyan a múltban, úgy reményeink szerint a jövőben is.Képek a próbáról: (Fotók: eoszfoto, nemzetiszinhaz.hu)1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.8.Tamási Áron:Vitéz lélekpéldázat három felvonásbanBalla Péter Trill ZsoltLázár Horváth Lajos OttóAmbrus Mécs Károly m.v.Boróka Martinovics DorinaNikita Reviczky GáborSári Nagy Anna m.v.Kristóf Tóth LászlóRozáli Tenki RékaPanna Tóth AugusztaCsorba Varga JózsefBüllents Újvári ZoltánGyerekek Bátyi Domonkos József, Szabó Péter, Török Elek Hangfelvételről közreműködő zenészek: Pál István (hegedű), Kiss Gy. László (tárogató, klarinét), Réman Zoltán (szoprán és alt szaxofon), Bognár András (ütőgardon), Horváth Balázs (nagybőgő), Csergő Domokos (dobok, ütőhangszerek), Könczei Árpád (zongora, elektromos orgona)Zeneszerző: Könczei ÁrpádDíszlettervező: Olekszandr BilozubJelmeztervező: Balla IldikóDramaturg: Szász ZsoltRendezőasszisztens: Herpai RitaRendező: Vidnyánszky Attila Bemutató: 2013. szeptember 27. - 19 óra Nemzeti Színház, NagyszínpadForrás: nemzetiszinhaz.hu
2013.09.27. 05:00
Szinhaz.hu
Édes babafotók! Már egy éves a TV2 sztárjának kislánya!
A Jóban Rosszban színművésze, Dózsa Zoltán nagyon boldog szíve hölgyeivel. Felesége, Dóra mellett immáron egy éve egy kis hölgy, Emília tölti ki a hétköznapjait. Bár Zoli munkája miatt keveset van otthon, felesége mégsem panaszkodik, ugyanis szépen kiveszi a maga részét a kislány neveléséből a családfő is.
2013.09.25. 13:50
Kiskegyed.hu
Meccsekkel, Mága-koncerttel emlékeznek Fűzy Ákosra Pécsett
Emléktornával tisztelegnek Pécsett Fűzy Ákos előtt szeptember 25-én este, a főmérkőzések között Mága Zoltán hegedűművész ad rövid koncertet. A meccseket belépő nélkül lehet megtekinteni, a a szervezők mindössze ezerforintos adományt kérnek a nézőktől, melyet az elhunyt vezetőedző családjának adnak át.
2013.09.24. 17:50
Stop.hu
"Nemzetközi minőséget képviselünk" - Tánctalálkozót tartanak Pécsett
"Nemzetközi minőséget képviselünk" - Tánctalálkozót tartanak Pécsett
Idén hetedjére tartanak tánctalálkozót szeptember 19-22-ig a Pécsi Nemzeti Színházban. A Szegedi Kortárs Balett, a húsz éves Bozsik Yvette Társulat, a Győri Balett és a Frenák Pál Társulat, és a Pécsi Balett is fellép egy-egy darabbal. Az idei táncünnepet a 25 éves Szegedi Kortárs Balett Stabat Matere nyitja a nagyszínházban, és a 20 éves Bozsik Yvette Társulat Tavaszi áldozata zárja a kamarában. A Győri Balett is az egyik legújabb előadásával, a Kodály-jal jön, a Frenák Pál Társulat vidéken itt mutatja be először az x&y battement de coeur-t, melyben maga Frenák Pál is fellép. Idén is megrendezik a Gálaestet, ahol ezúttal fellép Felméry Lili és Bakó Máté, a Magyar Nemzeti Balett szólistái, Budai László többszörös tangó világbajnok és partnere Pirity Andrea, Fehér Ferenc, Kovács Gerzson Péter és a TranzDanz, a Pécsi Tudományegyetem táncegyüttese, a Művészeti Gimnázium legtehetségesebb növendékei és a Pécsi Balett. A gála második részében a Duna Művészegyüttes: Aranyág-mítosz című előadását mutatja be. A programról: Ideje a táncnak gyerekek! címmel a Pécsi Balett péntek délután mutatja be első interaktív táncjátékát a balett teremben. A különleges helyszínen tartott beavató előadás a Diótörőre hangolja rá a legkisebbeket.Szakmai programok: Fórum és Jubileumi beszélgetésAz idei Pécsi Nemzetközi Tánctalákozó szakmai programjai a táncművészet helyzetével és jövőképével foglalkoznak. A Magyar Táncművészek Szövetsége kihelyezett elnöksége ülése mellett szeptember 21-én szombaton 11.00 órától Táncművészeti fórumot is szervez, amely a táncművészet jövőképét vizsgálja az Előadó-művészeti törvény, és az utóbbi évek rendeleteinek összefüggéseiben, a közép- és felsőfokú táncművészeti oktatástól - az előadó-művészeti életjáradékig. A kormányzatot képviseli és felszólal L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke. A Fórumon részt vesz: Dr. Révész Mária az EMMI miniszteri főtanácsosa. A vitaindítókat Bombicz Barbara a Győri Tánc- és Művészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium igazgatója, Szakály György a Magyar Táncművészeti Főiskola rektora és Dr. Gyimesi László a NEÉT elnöke tartja.Szombat délután 15.00 órakor Uhrik Dóra beszélget a két jubiláló együttes vezetőjével Bozsik Yvette-tel és Pataki Andrással. Vincze Balázs, a Pécsi Balett igazgatója a Tánctalálkozóról:"A Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó története 2007-ben indult, a Pécs2010 - Európa Kulturális Fővárosa program részeként, Pécs városa kezdeményezésére. Egészen 2010-ig egyre növekvő forrásokból tudtunk egyre sokszínűbb nemzetközi programot szervezni, külföldi fellépőket is meghívni. 2011 óta sokan kérdeznek a fesztivál nemzetköziségéről. Én ezt fricskából zárójelbe szerettem volna tetetni, de végül így maradt. Már múlt évben is azt mondtam, hogy a zeneszerzők külföldiek. Egy jó, nemzetközi társulat meghívásához nagyon sok pénz kell, ez tavaly és idén sem állt rendelkezésre. De magunkat és a minőséget, amelyet képviselünk, hívhatjuk nemzetközinek.Noha a források jelentősen apadtak, a vágyainkról nem teszünk le. Ha kivennénk a nemzetközi jelzőt, akkor a vágyainktól fosztanám meg magunkat. Hiszek a kimondott szó erejében, abban, hogy egyszer újra valódi nagy nemzetközi tánctalálkozót tudunk rendezni. Addig is a hazai táncélet legjobbjait hívjuk meg minden évben, hogy legújabb produkcióikat a pécsi közönségnek bemutassák" - mondta el Vincze Balázs Harangozó-díjas, Imre Zoltán-díjas, a Pécsi Balett igazgatója, a Tánctalálkozó alapítója.
2013.09.17. 10:08
Szinhaz.hu
Monomusical-lel jelentkezik Kőhalmi Zoltán
Egy formabontó zenés darabbal jelentkezik Kőhalmi Zoltán. Ajánlott azoknak, akiknek a stand up-os élete tartogat még fehér foltokat, esetleg éppen úgy érzik, mindent tudnak. Az ismert humoristát ezen az estén olyan közelről ismerhetjük meg, ahogyan csak nagy formátumú bulvárszereplőket szokás. Kompromittáló felvételek, eltitkolt emlékek során Zoltán maga tart idegenvezetést életének múzeumában. Biztosan állítható, hogy az előadás [...]
2013.09.13. 13:03
Bellacafe.hu
Vetítés, Falstaff főpróba, modern balett - Ingyenes programokkal nyit az Opera
Vetítés, Falstaff főpróba, modern balett - Ingyenes programokkal nyit az Opera
Szeptember 21-én a francia rendező, Arnaud Bernard színrevitelében mutatják be Verdi Falstaffját az Operában. A mű 2004 óta nem volt színen, visszatérése a születésének kétszázadik évfordulóját ünneplő szerzőhöz is méltó: szabadtéri kivetítéssel és kora délutántól ingyenes programsorozattal várják a közönséget. Este először áll dobogóra az Opera új megbízott főzeneigazgatójaként Halász Péter. A Falstaff nyilvános főpróbáját a Mindenki Operája sorozatban szeptember 19-én tartja az Operaház. A szombati eseménysorozat 16 órakor kezdődik Menotti: A telefon című operájának élő előadásával. A kétszereplős opera miniszínpadául a Hajós utcai szfinx szobor mögötti terület szolgál. A félórás előadást követően, fél öttől már kisfilmeket vetítenek a Falstaff szabadtéri közvetítésére érkezőknek az Operaház főbejárata előtti nagyszínpadon, amely előtt – az ismét lezárt Andrássy úti aszfalton – kétezer fős nézőteret alakítanak ki.Hassay Zsófia Terézváros polgármestere és Ókovács Szilveszter köszöntője után, zenés produkciókat és modern balettet láthatnak az érdeklődők. A premier előtti szabadtéri előadás az Operaház, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, valamint Terézváros Önkormányzata együttműködésében valósul meg. A színpadra a szövetség öltözéktervezői nyolc darab, három méter magas óriásbabát készítettek – ezekből bújnak elő a Magyar Nemzeti Balett táncművészei, akik Jellinek György koreográfiáját adják elő.A díszlet, akárcsak az előadás, Liszt örökérvényű művészete előtt tiszteleg. A 19 órakor kezdődő előadás előtt aztán benépesül az Operaház is: az autómentes napon biciklin kerekeznek be az opera és a balett szentélyébe. A vezető operaénekesek mellett két keréken érkeznek a Magyar Nemzeti Balett szólistái is: Aliya Tanikpayeva – az Étoile –, Simon István, Pap Adrienn, Oláh Zoltán, Felméry Lili, Leblanc Gergely, Jessica Carulla Leon és Liebich Roland, akik jelenlétükkel a megnyíló évad egy-egy bemutatóját képviselik. Mindeközben a dalszínházban az esti előadásra készülnek a díszítők, különös figyelemmel ügyelve az egyik díszletelemre: egy olyan 9 méter magas és 14 méter széles fára, amit 3D-ben láttat a tervező. A hatalmas fa gyártása az Operaház díszletműhelyében zajlott; a különleges – nem vetített – 3D-s forma elkészítésének csupán előtanulmánya csaknem egy hónapot vett igénybe. A látványvilágot maga a rendező, Arnaud Bernard álmodta meg, aki – Milánó, Bilbao és Lausanne operaszínpadai után Budapesten – tizenharmadszor viszi színre ezt a Verdi-remeket, amelyről így vall:„Verdi a Falstaffot nem testamentumként, hanem operai életművének kiteljesítése, és ezzel annak megkoronázása gyanánt komponálta. A Falstaff rendkívüli mesterségbeli tudással megalkotott, filozofikus vígopera, amely feltárja előttünk derűs melankóliáját és az időskor bölcsességét.” Bernard megfogalmazása szerint a mű hatalmas érdeme, hogy a teljes embert fejezi ki annak összetettségével, rejtett oldalaival és örök ellentmondásaival együtt. A címszerepet Kiril Manolov alakítja. A bolgár bariton előtt sorra nyílnak meg Európa színpadai, karrierje az utóbbi esztendőkben egyre inkább kiteljesedik. Budapest után Zágráb, Lucca, majd Ravenna operaházai várják. A darabban Mrs. Quickly szerepében ismét itthon üdvözölhetjük nemzetközi hírű mezzoszopránt Budai Líviát, akinek pályája során nemcsak e kontinens – többek közt London, Hamburg, Róma, Firenze, Bologna, Róma és Barcelona – operarajongói tapsoltak, hanem a New York-i Metropolitan közönsége is, ahol Luciano Pavarotti és Joan Sutherland partnereként debütált.A darabot az Operaház új megbízott főzeneigazgatója Halász Péter dirigálja, aki kiemelte: „Az idős szerzők gyakran melankóliába, miszticizmusba fordulnak életük végén. Kevés példa van arra a művészetben, amit Verdi produkált, hogy bölcs mosollyal és élettapasztalattal áthatott, de könnyed, fiatalos mű szülessék egy hosszú alkotói pálya végén. A mester egy halhatatlan remekművel és egy nagy, szeretetteljes, életigenlő mosollyal ajándékozott meg bennünket" - hangsúlyozta a megbízott főzeneigazgató.Kiemelt partnere, az MTVA együttműködésével élő adásban közvetítik a Falstaff 2013-as premierjét, azok kedvéért, akik nem tudnak a fővárosba utazni.A délutáni, nagyszínpadi műsorszámokban közreműködnek az Operaházy Borlovagok. Az Opera szezonnyitó bemutatója után folytatódik a szabadtéri eseménysorozat: a Magyar Nemzeti Balett művészeinek produkcióját 22 óra után is megismétlik a sötét égbolt alatt, az Operaházra vetített különleges videóinstallációk előterében. A vetítéssel és a ruhaszobrokkal kapcsolatot teremtő modern koreográfiával fejezik be az évadnyitó estet. A ruhaszobrok alkotói: Földi Kinga, Latin Anna, Surányi Szilárd, Simonffy Márta, Kormány Vera és Dúzs Melinda. A videóinstallációkat Lóránt Demeter, Nagy Gábor, Gábor Éva Mária, Pál Gábor és Balogh Zsolt tervezte.A Falstaff nyilvános főpróbáját a Mindenki Operája sorozatban szeptember 19-én tartja az Operaház. Az eseményre csaknem ezer határon túli vendég látogat el Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, a Vajdaságból, de még Svájcból és Németországból is érkeznek külhoni magyarok, akik közül több, mint harmincan a Magyar Állami Operaházban, ünnepélyes keretek között teszik le állampolgársági esküjüket.A sajtótájékoztatóról képekben:1.Fotók: Nagy Attila 2. 3. 4. 5. 6.GIUSEPPE VERDI: FALSTAFFBemutató a Magyar Állami Operaházban2013. szeptember 21.Rendező Arnaud BernardDíszlettervező Arnaud BernardJelmeztervező Arnaud Bernard, Závodszky DalmaKarmester Halász PéterSir John Falstaff Kiril ManolovFord Alik AbdukayumovFenton Balczó Péterdr. Cajus Megyesi ZoltánPistola Gábor GézaBardolfo Horváth IstvánMrs. Alice Ford Fodor BeatrixNannetta Baráth EmőkeMrs. Quickly Budai LíviaMrs. Meg Page Gál Erika
2013.09.12. 06:32
Szinhaz.hu
A színészkirály öt nagy pillanata – 82 éves lenne Latinovits Zoltán
1931. szeptember 9-én született Latinovits Zoltán, aki megújította a színészmesterséget, a versmondást. Nem tűrte maga körül a tehetségtelen, rosszakaratú embereket. Felidézzük életműve néhány fontos állomását: versek, film- és színdarabrészlet a színészkirálytól.
2013.09.09. 20:00
Hvg.hu
"Megpróbáltam szembenézni önmagammal" - Latinovits Zoltánra emlékezünk
"Megpróbáltam szembenézni önmagammal" - Latinovits Zoltánra emlékezünk
1931. szeptember 9-én született Latinovits Zoltán. A színészlegendára emlékezünk múltidéző cikkünkkel, melyben egy korai interjút is olvashatnak. Pilinszky János: In memoriam Latinovits Zoltán „Kellene írni egy olyan darabot, ami csupa kérdésből állna. Vagy olyat, amiben csak kopogtatnának. Az elsõ fölvonásban csupa kisgyerek kopogtatna, a másodikban csupa aggastyán. A harmadik fölvonásban a szín üres lenne, és most a csukott ajtókat bentrõl kifele döngetnék.”Latinovits Zoltán pályájáról röviden:1931. szeptember 9-én született Budapesten és 1976. június 4-én halt meg Balatonszemesen Latinovits Zoltán, a magyar színházművészet egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Apja, Latinovits Oszkár délvidéki földbirtokos fia születése után egy nappal elhagyta a családot, a Gundel-famíliából származó anyja később Frenreisz Károly belgyógyászhoz ment férjhez, e házasságból született Bujtor István színész és Frenreisz Károly zenész. Latinovits érettségi után asztalos tanonc, hídépítő munkás volt, majd a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán tanult. Magas szinten kosárlabdázott is, s szenvedélye volt a vitorlázás. A gimnáziumi színkörben egy epizódszerepben figyelt fel rá Bajor Gizi, aki a legenda szerint azt mondta neki: magának feltétlenül színésznek kell lennie. 1956-ban építészmérnöki diplomával szerződött a debreceni Csokonai Színházhoz, egy év múlva Miskolcra került, s a társulat vezető színésze lett. 1960-ban Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem című drámájában partnere a vendégszereplésre meghívott Ruttkai Éva volt, s életre szóló szerelem szövődött köztük, ők voltak a magyar színházi élet első álompárja.A képre kattintva tovább olvashat.Latinovits 1962-től a Vígszínház, 1966-tól két évig a Thália Színház, majd 1969 és 1971 között ismét a Vígszínház tagja volt. Ezután a fővárosban gyakorlatilag bojkottra ítélték, így a veszprémi Petőfi Színháznál dolgozott, ahol rendezőként is bemutatkozhatott. Utoljára az Operettszínházban Békeffi István A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak című zenés játékában lépett színpadra, de erejéből csak kilenc előadásra futotta. Számtalan színpadi szerepe közül talán a legemlékezetesebb Rómeó, Cipolla: (Thomas Mann: Mario és a varázsló), a festő (Arthur Miller: Közjáték Vichyben), az őrnagy (Örkény István: Tóték). Latinovits kiváló volt Ady Endre, József Attila, Illyés Gyula verseinek előadójaként is. Utolsó rádiófelvételén, 1976. június 3-án a Rákóczi induló című dokumentumjátékban Ady Két kuruc beszélget című versét mondta el. Színpadi alakításait szuggesztív indulatok, belső tűz, az érzelmek és az értelem harmóniájából fakadó ábrázolás, egész munkásságát a megszállottság és a kérlelhetetlen igényesség jellemezte. Ő maga mondta: “Igazságomból nem engedtem soha, káros szenvedélyem a dohányzás, meg az, hogy tehetségtelen, ezért rosszakaratú emberekkel összeférhetetlen vagyok”. Sokat viaskodott a hatalom képviselőivel és színházi feletteseivel, de soha nem hozhatta létre az általa elképzelt színházat a hozzá hasonló szemléletű színészek és színházi emberek közreműködésével. Idegei felőrlődtek, egymást érték a kórházi kezelések, állapota egyre rosszabbodott. A mai napig vitatott, hogy 1976. június 4-én öngyilkossági szándékkal lépett-e a vonat elé a balatonszemesi vasúti átjáróban vagy baleset történt. A helyi temetőben nyugszik, s Szemesen működik 1984 óta a Latinovits Zoltán Emlékmúzeum is. 1966-ban Jászai Mari-díjat, 1970-ben Balázs Béla-díjat, 1975-ben érdemes művészi címet kapott. A Kossuth-díjjal 1990-ben posztumusz tüntették ki, összegyűjtött írásai 1985-ben jelentek meg. Születésének évfordulóján több emlékesten is megidézik emlékét, s az ő nevét veszi fel a Gundel étterem kávézója, ugyanis a színész a ház első emeletén jött a világra.Latinovitsról saját szavaival:Forrás: OSZMI, Színház.hu
2013.09.09. 13:05
Szinhaz.hu
Újra VIRTUS -  A Trafóban az 1. magyar tánc-cirkuszi produkció
Újra VIRTUS - A Trafóban az 1. magyar tánc-cirkuszi produkció
Újra a Trafó műsorára kerül szeptember 12-én és 13-án, 20:00-kor a Duda Éva Társulat VIRTUS című darabja, az első magyar tánc-cirkuszi produkció! Az előadás után cirkuszi kulisszajárást is tartanak.„Nem csoda tehát, hogy a Duda Éva Társulat legújabb előadása, mely nem másra, mint a magasság okkupációjára vállalkozik, olyan üde, könnyed és önfeledt: megzabolázta, megszelídítette, sőt, saját képére formálta a rettegett természeti törvényszerűséget, a gravitációt. Mint a kötelet vagy szalagot, maga alá gyűrte a veszélyt, sőt, nevet is adott neki: Virtus.”Komjáthy Zsuzsanna, Tánckritika.huAjánló: A Duda Éva Társulat nagysikerű előadása, a Virtus az első olyan magyar produkció, amely a kortárs tánc és az underground cirkuszi világ ötvözéséből született. A táncos csapat ismeretlen területre merészkedik, új kifejezési módok elsajátításával többek közt a levegőben mozgás lehetőségeit keresik a szereplők virtuóz magasságokban. A tér különböző szintjeinek bejátszásában a Tűzmadarak zsonglőrcsapat két kulcsfigurája, Zoletnik Zsófia és Mező András is új minőségben van jelen táncosként, artistaként is. Sajátos zenei összefonódás Szirtes Edina Mókus és Kunert Péter közös munkája is, melynek eredményeként élőben találkozik a magyar és balkáni népzene a radikálisabb elektronikus zenei motívumokkal. Az alkotó-előadók humorral ábrázolják a sajátosan magyar élethelyzeteket és az emberi kapcsolatokban rejlő feszültségeket. Igazi kelet-európai virtus, fellengzős érzelem, hősködő ritmus, bánatos kesergés, két pártra szakadás és dicső cirkusz.Itt a Virtus werkfilm! Kulisszajárást tartanak Most különleges alkalom nyílik, hogy kipróbálhasd ezeket az eszközöket a táncosokkal: tissue, kötél, dobbantók, gólyaláb. Megismerkedhetsz közelről az előadás szereplőivel és a speciális eszközökkel. Nem kell mást tenned, mint minél hamarabb megvenned a jegyed a Virtus szeptember 12-13.-ai előadásának valamelyikére a Trafóban, majd regisztrálni, így a program ingyenes bárki számára, korhatár és előképzettség nélkül mindenkit szeretettel várunk! Jegyvásárlás: a Trafó jegypénztárában, vagy interneten http://trafo.jegy.hu/search.php?s_name=virtus Időpont: szeptember 13. péntek 14:00-16:00 Helyszín: Trafó Kortárs Művészetek Háza színházterem Regisztráció: szeptember 8.-ig küld el a jegyen található sorszámot és nevedet a barbara@evaduda.net e-mail címre, melyről visszaigazolást kapsz. Korlátozott férőhely miatt csak az első 30 fő vehet részt. Felszerelés: kényelmes öltözet Bővebb információ: barbara@evaduda.netVIRTUS Előadók: Egyed Beáta, Jenna Jalonen, Simkó Beatrix, Bora Gábor, Grecsó Zoltán, Feicht Zoltán, Újvári Milán, Kecskés Ábrahám Cirkuszművészek: Zoletnik Zsófia, Mező András (Tűzmadarak) Tér, díszlet, látvány: Duda Éva Zeneszerző: Szirtes Edina Mókus, Kunert Péter Zenei előadók: Szirtes Edina Mókus, Cserta Balázs, Földes Gábor, Kovács Ferenc Öcsi Fénytervező: Payer Ferenc Koreográfus asszisztens: Csák Beatrix Cirkuszi trénerek: Linda Sander, Kiss Gergely, Kovács Tamás, Kecskés György, André Rolland Cirkusztechnikai szakértő és kivitelező: Vladár Tamás Produkciós asszisztens: Czveiber Barbara Koreográfus-rendező: Duda Éva Külön köszönet: Makovínyi Tibor, Kicska Miklós Támogatók: Emberi Erőforrások Minisztériuma, FÜGE, Trafó Kortárs Művészetek Háza, Táncélet.hu, Műhely Alapítvány, Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Millenáris Fotó: Dömölky Dániel www.evaduda.net
2013.09.07. 12:05
Szinhaz.hu
'A színház viccesebb hátulról' - Függöny fel! a Centrálban
'A színház viccesebb hátulról' - Függöny fel! a Centrálban
Michael Frayn drámaírónak akkor jutott az eszébe a Függöny fel! című komédia ötlete, amikor kis híján elaludt egy barátja színdarabján a nézőtéren, és hirtelen arra ébredt, hogy a színház mennyivel viccesebb hátulról, a színfalak mögül, mint elölről. A vígjátékot október 18-án mutatja be a Centrál Színház, ahol máris megkezdődtek az olvasópróbák.Az alkotók ajánlója: A Függöny fel! ősbemutatóját 1982-ben tartották Londonban, ahol egyből az év legjobb vígjátékának választották meg. 1992-ben filmet forgattak belőle, Michael Caine-nel a Rendező szerepében. A darab egy színházban játszódik, egy nulla minőségű színdarab turnéra indulás előtti főpróbáján. Az első felvonásban nézőként azt látjuk, amit a szerencsétlen, balfék rendező is, akinek a keze között nem csak a leharcolt társulata, de a magánélete is széthullik. A második felvonásban ugyanazt látjuk mint az elsőben, éppen csak a turné utolsó előadásán, és hátulról. A kulisszák mögül. Ahol aztán végképp minden szereplőről kiderül minden. A színészek közötti személyes konfliktusok a végletekig éleződnek, a kellékek megbokrosodnak, a stressz úrrá lesz mindenkin. A groteszkké vált katasztrófa teljességgel elkerülhetetlen. Az egymásba omlott társulat alig várja, hogy lemenjen végre rájuk a függöny.A különös színházi szerencsétlenségben, a mindennap katasztrófáiban ismerhet magára a néző. Arra, amikor az alkalkalmatlanság és a tehetségtelenség okvetlenül maga alá temeti mindazokat, akik képtelenek megoldani az életüket és adottságnak fognak fel mindent, amin egyébként változtathatnának. Mindeközben persze mindenki leesik a székről a röhögéstől.Képek az olvasópróbáról: (Fotók: Centrál Színház)1. 2. 3. 4. 5. Michael Frayn: Függöny fel!Színház elölről, hátulról, telibe! (fordította: Hamvay Kornél)Dotty - Mrs Clackett Pokorny LiaLloyd - Rendező Schmied ZoltánGarry - Roger Lillicap Bereczki Zoltán/Szemenyei JánosBrooke - Vicki Ágoston KatalinPoppy – Rendezőasszisztens Szilágyi CsengeFrederick - Philip Brent Sejk Cserna AntalBelinda - Flavia Brent Botos ÉvaTim - Ügyelő Vári-Kovács PéterSelsdon - Betörő Papp János Díszlet: Bagossy Levente Jelmez: Rátkai Erzsébet Dramaturg: Baráthy György Súgó: Fodor Marianna Ügyelő: Kele Gábor Rendezőasszisztens: Vándor Veronika Rendező: Puskás TamásPremier: 2013. október 18.,19. Centrál Színház
2013.09.07. 10:00
Szinhaz.hu
A Vígszínház-pályázatról: Bodrogi és Reviczky is szakmai bizottsági tag
A Vígszínház-pályázatról: Bodrogi és Reviczky is szakmai bizottsági tag
Ketten pályáznak a Vígszínház vezetésére: a jelenlegi vezető, Eszenyi Enikő és Balázs Péter, a szolnoki színház igazgatója. A Színház.hu információi szerint csütörtökön tartják a jelöltek szakmai bizottsági meghallgatását. A Vidnyánszky Attila vezette Színházi Bizottság a szakmai testület tagjának választotta Bordogi Gyulát, a Nemzet Színészét, Piros Ildikó színésznőt, Csiszár Imre rendezőt, aki a szolnoki színház társulati tagjai között is szerepel, Reviczky Gábort, a Nemzeti Színház új színészét, aki egészen a múlt évad végéig a Vígszínház munkatársa volt. A Vígszínház Csőre Gábort delegálta a bizottságba, amelyben két önkormányzati és egy minisztériumi képviselő is szavazati jogot kap.A Színház.hu információi szerint a szakmai bizottsági tagságot vállalta volna egy budapesti színház igazgatója, de helyette végül mást kértek fel. Pályázatát eddig csak Eszenyi Enikő tette nyilvánossá, aki a dolgozat prológusában kifejti, olyan színházról álmodik, "amelyben megkerülhetetlen társadalmi valóságunk kritikai és elemző szemlélete, és amely meghatározó szerepet játszik a társadalomban, amely igazi szellemi műhely, ahol egymásra figyelve, egymással vitatkozva érzékeny, nyitott emberek dolgoznak". Arról, hogy Balázs Péter milyen szellemben kívánná vezetni a Vígszínházat csak korábbi nyilatkozatai árulkodnak. 2011-ben, amikor a POSZT versenyprogramjában szerepelt a Pintér Béla Társulat Szutyok című előadása, a Színház.hu-nak adott interjújában úgy fogalmazott: "Tudom, hogy a szutyok olyan szó, ami rengeteg aktuális, emberi problémát jelölhet (…), de én nem a szutyok oldalán állok. Olyan színházat szeretnék, amiben maga is jól érzi magát. (…) Én a közönség azon rétegéért dolgozom, amelyik nem kísérleteket szeretne látni, hanem bevált formákat élvezne".A szolnoki igazgató arról is beszélt, hogy 1996-ban, 25 évnyi munka után miért jött el a Vígszínházból. "Nem értettem egyet azzal, hogy merre kanyarodik az intézmény. Szerintem inkább a Várkonyi Zoltán-féle művészeti irányzatot kellett volna újragondolni. Rendezni is szerettem volna, de erre csak máshol kértek fel" - fejtette ki interjúnkban. Arról, hogy mégis a Vígbe készül, 70. születésnapján adott nyilatkozata árulkodott, amelyben arról szólt, hogy még "komoly tervei vannak a jövőre nézve". Hírünkhöz szerettük volna mellékelni a Balázs Péter által készített szolnoki reklámvideókat, de ezeket az utóbbi időben eltüntették a Youtube-ról.Tóth Berta / Színház.hu
2013.09.05. 09:10
Szinhaz.hu
Ceglédi Zoltán (hvg.hu): Fogyatékkal élő miniszterelnököt Magyarországnak!
Ceglédi Zoltán (hvg.hu): Fogyatékkal élő miniszterelnököt Magyarországnak!
Magyarországon a mutyi, a „hazaosztás” örök, és minden kormányfőnek maga felé hajlik a keze. Éppen ezért azt javaslom, hogy válasszunk sérült vagy fogyatékkal élő miniszterelnököt. [...] Bővebben! Komment (92)
2013.09.05. 08:54
Mandiner.hu
Könyvbemutatóval és ünnepséggel emlékezik Latinovitsra a veszprémi színház
Könyvbemutatóval és ünnepséggel emlékezik Latinovitsra a veszprémi színház
Születésének évfordulóján, szeptember 8-án Latinovits Zoltánra emlékezik a veszprémi színház.Latinovitsot idézik:Születésének 82. évfordulója alkalmából Latinovits Zoltánra emlékezik a Veszprémi Petőfi Színház. A megemlékezés keretében, este hét órakor a Latinovits-Bujtor Játékszínben Holl Zsuzsa és Végh Péter színművészek idézik meg a színészóriás szellemiségét, küzdelmeit, gyötrődéseit a Ködszurkáló és a Verset mondok című kötetei segítségével és köszöntőt mond Oberfrank Pál, a teátrum igazgatója. Az ünnepség szeptember 10-én (kedden) délután öt órakor folytatódik, akkor mutatják be Tarics Péter(I)GAZSÁG ÉS LEHETŐSÉG KÖZÖTT - Hogyan élt és halt meg Latinovits Zoltán? című könyvét a Veszprémi Petőfi Színház stúdiójában. A komáromi újságíró, író tizenegyedik könyve rendhagyó monográfia a magyar Színészkirály termékeny és gazdag életművéről, valamint halálának körülményeiről, teljesen új adatokkal, először nyilvánosságra hozott dokumentumokkal, fényképekkel, vallomásokkal, amely a szerző 28 éves kutatómunkájának eredménye.Részlet Tarics Péter könyvéből: "...Ebben a könyvben-tizenhat éves kutatásomnak köszönhetően- bizonyítékok segítségével tételesen cáfolom azt, hogy Latinovits Zoltán öngyilkos lett volna. A rendőrségi jegyzőkönyvek és vasúti dokumentumok felkutatása és összevetése, a különböző kordokumentumok, a helyszínen történő többszöri vizsgálódás, a történések pontos rekonstruálása, a még élő szemtanúk újbóli megszólaltatása, a halál körülményeinek részletes feltárása, a boncolási jegyzőkönyv alapján, valamint a hivatalos dokumentumok ellentmondásaira építve egyértelművé vált, hogy Latinovits Zoltán baleset áldozata lett. Számunkra természetesen nem attól lesz példakép Latinovits, hogy tisztázódik: öngyilkosság vagy baleset áldozata lett-e. Az igazságoz azonban tudnunk kell. Hiszen ő is az igazságot kereste egész életében. Nem beszélve arról, hogy ha igazán szeretünk/szerettünk valakit, akkor tudni szeretnénk, miként és miért hagyott itt bennünket.Latinovits Zoltán egyike volt azoknak a kivételes képességű magyar művész-géniuszoknak, akik rádöbbentettek bennünket a magyar színház-és előadóművészet rendkívüli jelentőségére és közösségépítő, megtartó erejére. Művészi, műfaji, szellemi és gondolkodásbeli sokoldalúsága olyan érték.és eszmerendszert teremtett, amely a maga nemében egyedülálló módon határozta meg a színházcsinálás, szerepformálás, a pódiumművészet mikéntjét, rendeltetését..."Színház.hu
2013.09.04. 07:04
Szinhaz.hu
Ők a leggazdagabb celebek? - Mága Zoltán
Magyarországon titkosabb a celebek vagyona, mint a politikusoké. Ezért a StoryOnline arra vállalkozott, hogy bemutatja azt a tíz sztárt, akik nemcsak népszerűek, de valószínűleg gazdagok is. Ők azok, akik hosszú évek alatt kemény munkával és kitartással gyűjtötték össze a millióikat.
2013.08.31. 16:00
Storyonline.hu
Négy millió forint adományt gyűjtöttek Mága Zoltán és sztárvendégei
Négymillió forint adomány és közel háromezer ember gyűlt össze augusztus 26-án, tegnap este a Szent István Bazilikában Mága Zoltán és sztárvendégei jótékonysági koncertjén, melyet a hátrányos helyzetű gyermekek taníttatásáért rendeztek.
2013.08.27. 12:14
Nepszava.hu
4 millió forint adományt gyûjtöttek Mága Zoltán és sztárvendégei
Négymillió forint adomány és közel háromezer ember gyûlt össze augusztus 26-án, tegnap este a Szent István Bazilikában Mága Zoltán és sztárvendégei jótékonysági koncertjén, melyet a hátrányos helyzetû gyermekek taníttatásáért rendeztek. A három millió forint értékékû, iskolakezdéshez szükséges gyermekcipõt, valamint az egymillió forintos teljes bevételt a hegedûmûvész személyesen adja át Kozma Imre atyának, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökének és Dr. Székely János esztergom-budapesti segédpüspöknek. A nemes célért annyian gyûltek össze, mint legutóbb, a Karácsonyi Szentmisén; a koncert végén mind a háromezer nézõ állva ünnepelte Mága Zoltánt és sztárvendégeit a Bazilikában.
2013.08.27. 12:00
Napiaszonline.hu
Négymillió forintot hegedült össze a Bazilikában Mága Zoltán
Négymillió forint adomány és közel háromezer ember gyűlt össze augusztus 26-án,este a Szent István Bazilikában Mága Zoltán és sztárvendégei jótékonysági koncertjén, melyet a hátrányos helyzetű gyermekek taníttatásáért rendeztek.
2013.08.27. 11:18
Stop.hu
Négymillió forintot hegedült össze a Bazilikában Mága Zoltán
Négymillió forint adomány gyűlt össze Mága Zoltán és sztárvendégeinek hétfő esti jótékonysági koncertjén, amelyet a hátrányos helyzetű gyermekek taníttatásáért tartottak a Szent István-bazilikában közel háromezer fős közönség előtt.
2013.08.27. 11:18
Stop.hu
Négymilliót hegedült össze Mága Zoltán
Négymillió forint adomány gyűlt össze Mága Zoltán és sztárvendégeinek hétfő esti jótékonysági koncertjén, amelyet a hátrányos helyzetű gyermekek taníttatásáért tartottak a Szent István-bazilikában közel háromezer fős közönség előtt.
2013.08.27. 11:10
Ingatlanmenedzser.hu
Oberfrank Pál köszöntőt írt a nézőknek az új évad elé
Oberfrank Pál köszöntőt írt a nézőknek az új évad elé
Oberfrank Pál igazgató írt köszöntőt a Veszprémi Petőfi Színház új évada elé, a színház honlapjára. Az alábbiakban erre hívjuk fel a figyelmet. Oberfrank Pál köszöntőjét a színház honlapján is elérhetik.Tisztelt Közönségünk!Egy újságírói kérdésre adott válasz során született a gondolataimban az a kép néhány napja, amely élénken él azóta is bennem, ha Önökre és a Veszprémi Petőfi Színházra gondolok.Azt szoktam mondani, hogy amikor Szinetár tanár úr vagy Valló Péter nálunk rendez, és Dömölky János, vagy amikor többek között Reviczky Gábor vagy Esztergályos Cecília, ebben az évben pedig Szilágyi Tibor is elfogadja meghívásunkat, és mindezt a Petőfi Színház kiváló társulata erősíti, gazdagítja, akkor itt van velünk Nádasdy Kálmán, Major Tamás, Várkonyi Zoltán is, és Horvai István, Kapás Dezső és Iglódi tanár úr, Majczen Mária és Latinovits és Szoboszlay Sándor és mindenki, aki itt élt-halt, és az egész XX. századi színházi múlt, minden, amit a színházról tanultunk, tudunk, amit szeretünk, ami a miénk, szívünkben-lelkünkben, zsigereinkben már otthont talált. És olyan ez, mint egy nagy fa, egy nagy fatörzs, tele ágakkal, a mélyben gyökerekkel, és az ágakon gyümölcsökkel.Fotó: Kovács Bálint De ez a fa magányos lenne, ha nem állna mellette egy másik fa, amely segíti, megtermékenyíti, bátorítja, amely ugyanannyi idős, mint ő maga, szintén nagy törzzsel, tele ágakkal, a mélyben gyökerekkel. És ez az Önök fája, mely öntudatlanul is tudatosan ragaszkodik barátjához, pártolja és felemeli, hűséggel kíséri társát. És e két fának gyökerei, ágai össze-összenőnek az évtizedek forgatagában, és nem is akarnak már soha egymás nélkül élni. Ez a kép él bennem, és e két fának szeretnék, szeretnénk a társulattal együtt gondos gazdái lenni. Kérem, társuljanak hozzánk, hogy együtt álljuk ki a viharos időket is, éljük túl a villámlásokat, a hosszú telet és együtt örüljünk, mert a tavasz mindig, ha késve is, elérkezik! Kedves Barátaink!Szeretettel ajánlom Önöknek 2013/14-es „klasszikus” évadunkat! Lehár Ferencet, Maxim Gorkijt, Rossinit és Goldonit, Móricz Zsigmondot és Miroslav Krleža-t, Örkény Istvánt, de a kortárs Cristopher Hamptont is! És többi kínálatunkat, a vendégjátékokat és a még titkos meglepetéseket! Ne felejtsük: 2014-ben William Shakespeare 450 éves lesz! Kedves Szülők, Nagyszülők!Kérem, kövessék a gyermek és ifjúsági kínálatunkat is, a kortárs Hedry Mária mesét, a Tündér Mírát, Andersent és a BonBon matiné előadásait! Kérem válogassanak, csemegézzenek, szüreteljenek!Tartalmas szórakozást kívánok!Oberfrank PálForrás: petofiszinhaz.hu
2013.08.27. 07:35
Szinhaz.hu
Zenével a szebb jövőért
A hátrányos helyzetű gyermekek taníttatását segítő jótékonysági koncertet ad a Szent István-bazilikában augusztus 26-án este Mága Zoltán meghívott vendégeivel.
2013.08.26. 19:04
Vjm.hu
Jubileumi évadot hirdetett a nagyváradi Szigligeti Színház
Jubileumi évadot hirdetett a nagyváradi Szigligeti Színház
Évadhirdető sajtótájékoztató keretében ismertették a nagyváradi Szigligeti Színház vezetői a 2013-2014-es színházi évad kínálatát. Az új évadot a Szigligeti-jubileum keretezi, hiszen a színház névadója születésének 200. évfordulóját ünnepelik. Czvikker Katalin főigazgató a tájékoztató elején kiemelte, az elmúlt évad nézőszám szempontjából messze felülmúlta az azt megelőzőt: több, mint 78 ezer néző tekintette meg a színház három társulatának előadásait, amely több mint 50 százalékos emelkedést jelent. Ennek megfelelően a játszóhelyek kihasználtsága is majd 10 százalékos javulást mutat, amely így már meghaladta a 82 százalékot. Ehhez hozzájárul még az is, hogy az elmúlt évadban 316 előadásra került sor, amely szintén jelentős növekedést jelent.Az eladott bérletek száma az elmúlt évadban megközelítette a 2800-at, ezt a számot természetesen szeretnék az új évadban túlszárnyalni, illetve az említett az nézőszám tekintetében is emelkedést vár a főigazgató. Mint mondta, ennek érdekében a Partiumi Keresztény Egyetemmel együttműködve egy átfogó szociológiai felmérés elkészítését tervezik, amely alapján pontos képet kaphat a színház vezetése a közönség színházzal való kapcsolatáról, ennek célja pedig egy jobb kommunikáció kialakítása, minél célzottabbá tétele. A főigazgató kitért még a színház önkéntesi rendszerének „intézményesítésére” és a Szigligeti Tanoda (SZITA) elindítására is, amelyről a későbbiekben bővebben is tájékoztatják az érdeklődőket.Szabó K. István, a Szigligeti Társulat művészeti igazgatója kezdte meg az évadterv ismertetését. Az első bemutató, amelynek próbái a napokban kezdődtek, Turgenyev Egy hónap falun című darabja alapján készült produkció lesz Papírsárkány címmel. A Harsányi Zsolt rendezte előadás bemutatójára előreláthatóan október 11-én kerül sor. Szilveszteri bemutatóként Giulio Scarnacci és Renzo Tarabusi népszerű vígjátékával, a Kaviár és lencsével készül a társulat Lendvai Zoltán rendező vezetésével.Szigligeti Ede születésének 200. évfordulója lévén az évad második felében a Szigligeti című előadást tűzi műsorra a színház, ezt a Selmeczi György-Béres Attila szerzőpáros jegyzi, a rendező Selmeczi György. Kamara-előadásként Beckett Godot-ra várva című darabját maga a művészeti igazgató állítja színpadra, emellett a Nagyvárad Táncegyüttessel koprodukcióban készül a Cirkusz című táncszínházi előadás, Nagy Dániel műve alapján, Juronics Tamás rendezésében.Úgynevezett pódium-előadások is szerepelnek az évad kínálatában, mégpedig (szintén évforduló kapcsán) Weöres Sándor verseit dolgozzák fel a Szigligeti Társulat és a Lilliput Társulat művészei két, párban bemutatott produkcióban, Regélő, illetve Hazatérés címmel.Ahogy az elmúlt évadokban is, vendégelőadások is várják a bérletet váltókat: a szatmárnémeti színház Harag György Társulata John Millington Synge darabját, A nyugati világ bajnokát hozza el Nagyváradra, illetve ifjúsági bérlet keretében mutatja be a Boldogságia című produkciót, amely Mikó Csaba műve alapján készült. A Csokonai Színházzal is folytatódik az együttműködés: Hrabal Gyöngéd barbárok című szatíráját mutatják be a debreceniek Nagyváradon, a tervek szerint az évad második felében. Természetesen folytatódik a színház iskolaprogramja is: a diákok az évforduló kapcsán Szigligeti művét, a Liliomfit dolgozzák fel. Továbbra is műsoron marad A fiú (amely már több fesztiválmeghívást is kapott), a My Fair Lady, A Nagy Romulus, illetve a Tűzoltó.A táncegyüttes és a bábtársulat vezetői is ismertették az új évadban várható előadásokkal kapcsolatos tudnivalókat. Dimény Levente, a Nagyvárad Táncegyüttes művészeti igazgatója elmondta, az első bemutatóra épp augusztus 22-én kerül sor Szatmárnémetiben. A Tánckörkép Erdélyből című folklórműsort László Csaba, az együttes koreográfusa rendezte.Novemberben mutatják be A villa és a Vigyázó látomás című produkciókat, melyeket együtt játszanak majd. Az előbbi rendező-koreográfusa szintén László Csaba, míg az utóbbit Orza Călin jegyzi. Emellett a Cirkusz című produkció is szerepel még a táncegyüttes repertoárján, amely a Szigligeti Társulattal közös előadás. A Lilliput Társulat egy fesztivállal kezdi az évadot: a Fux Feszt Erdély első magyar bábfesztiválja lesz. Ennek keretében kerül sor az évad első bábszínházi bemutatójára is szeptember 11-én: Szigligeti Edécske címmel Urbán Gyula állítja színpadra saját szerzeményét, mely egyúttal a Fux Feszt nyitóelőadása is. A debreceni Vojtina Bábszínházzal közösen készül majd a Cókmók című bábelőadás Bartal Kiss Rita rendezésében, majd a Genézis című nonverbális előadás bemutatója következik jövő februárban. A produkció Az ember tragédiája alapján készül, rendezője Cristian Pepino. A kisiskolás bérlet keretében kerül sor a Janikovszky Éva műve alapján készült Kire ütött ez a gyerek? című vendégelőadásra, amelyet a sepsiszentgyörgyi színház bábtagozata mutat be Nagyváradon.A részletes évadkínálat hamarosan megtalálható a színház honlapján is, ahol a bérletárakról is részletes információt kaphatnak az érdeklődők. Az előadásokról rövid leírás szintén a honlapon, illetve a bérlethirdető füzetben található. Az új évadról részletes tájékoztatást kaphatnak, azok is, akik ellátogatnak a Szigligeti Színház Fő utcai standjához. Bérletet váltani a színház pénztárában lehet augusztus 23-ától naponta 12-16 óra között (hétfő és hétvége kivételével). Forrás: Szigligeti Színház
2013.08.26. 08:00
Szinhaz.hu
 A gyermekekért zenél <strong>Mága Zoltán</strong>
 A gyermekekért zenél Mága Zoltán
Mága Zoltán és Kozma Imre atya a hátrányos helyzetű gyermekek taníttatását segítő jótékonysági koncertre hívja a jó szándékú és zene szerető embereket augusztus 26-án, hétfőn, 19:30-kor a Szent István Bazilikába. [Dátum: 2013.08.25. 22:32]
2013.08.25. 22:32
Zene.hu
A gyermekekért szól a hegedű a Bazilikában
Mága Zoltán hegedűművész és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke és a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője a hátrányos helyzetű gyermekek taníttatását segítő jótékonysági koncertre hívja a jó szándékú és zeneszerető embereket augusztus 26-án, hétfőn, 19:30-kor a Szent István Bazilikába.
2013.08.24. 09:23
Stop.hu
Mága Zoltán jótékonysági estje a bazilikában
Mága Zoltán hegedűművész és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke és a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője jótékonysági koncertet szervez augusztus 26-án, hétfőn este fél nyolckor a Szent István-bazilikába.
2013.08.23. 17:53
Mno.hu
A gyermekekért szól a hegedű a Bazilikában
Mága Zoltán hegedűművész és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke és a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője a hátrányos helyzetű gyermekek taníttatását segítő jótékonysági koncertre várja a közönséget augusztus 26-án, hétfőn, 19:30-kor a Szent István Bazilikába.
2013.08.23. 15:32
Nepszava.hu
Zenés népszínházi tradíciók mentén - Interjú KERO®-val
Zenés népszínházi tradíciók mentén - Interjú KERO®-val
A Fővárosi Közgyűlés június 12-én határozott arról, hogy pályázatot ír ki a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára, mivel a jelenlegi vezető, Kerényi Miklós Gábor megbízatása 2014. január 31-én lejár. A direktor az Operettszínház évadzáró rendezvényén, június 24-én, hivatalosan is bejelentette, hogy újra indul a posztért. Az irányítása alatt eltelt tizenhárom évről, operett- és musicaljátszásról, hungaricumról, a közönségről és a jövőbeni tervekről kérdezte Spilák Klára. 2001 óta igazgatja a színházat. Ez idő alatt az Operettszínház népszerűbb lett, mint valaha. Szinte mindent elért: sikeres előadások, telt házak, népszerű művészek, külföldi elismerések. Mi hajtja mégis tovább? Kerényi Miklós Gábor: A színház egy új fejlődési szakasz, a nemzeti kategóriába kerülés első évén van túl, éppen felszálló ágban van,így hát mi sem természetesebb, hogy nagyon érdekel hogyan és hová tudunk eljutni. Mindezen túl komoly felelősséget érzek a társulat (350 közalkalmazott és 200 szerződéses dolgozó), a közönség (közel 400 000 itthoni néző), a hozzám kötődő külföldi és belföldi partnereink valamint az operett műfaja iránt. Nagy a tét! Színházunk ma művészi és gazdasági téren egyaránt sikeres, de ez igen összetett dolog. Sok éves, lehetőleg nem bukásokkal fűszerezett, nagyszínházi vezetői tapasztalat kell ahhoz, hogy valaki átlássa a szerkezetet, a kül- és belföldi kapcsolatok rendszerét, képes legyen a különböző egyensúlyok megtartására, és főleg a pénzügyi biztonság megteremtésére. Ma közel 550 előadást tartunk, ebből 320 a nagyszínpadon, 60 a Thália Színházban, 80 a Raktárszínházban kerül bemutatásra, a többit vidéken és külföldön játsszuk.Szoros a kapcsolatunk a Szegedi Szabadtéri Játékokkal, Hódmezővásárhely és Tokaj városával, a soproni Arénával, a Bajai Szabadtéri Színpaddal, a Miskolci Operafesztivállal, a debreceni Főnix Csarnokkal. Játszunk Kölnben, Lipcsében, most éppen Hamburgban, Berlinben és Tel Aviv-ban valamint Baden-Badenben megy a Csárdáskirálynő, Szegeden és Sopronban néhány hetemutattuk be óriási sikerrel az Elfújta a szél című musicalt. Folyamatosan együttműködünk Kolozsvárral, Prágával, Szentpétervárral, Bukaresttel, Münchennel. Mindeközben évente hat-hét bemutatót tartunk, több korosztály számára. Ezt a nagyformátumú, átgondolt, megtervezett programot le kell tudni vezényelni, méghozzá úgy, hogy mindenre jusson pénz, idő és energia. Gondoljon bele, augusztus 17-én egy napon csináltunk két előadást Hamburgban 3200 nézővel, egyet Berlinben 5500 fős állva ünneplő lelkes közönség előtt és egyet Sopronban, ahol 4000 érdeklődő tapsolt a lelátókon – egyetlen nap alatt tehát több mint 12 ezer embernek játszottunk!Úgy érzem ez nem más, mint a pályázati kiírásban meghatározott célok és feladatok végrehajtása. Éppen ezért úgy hiszem, ezt ma én és a velem dolgozó menedzsment tudja a leghatékonyabban elvégezni, ráadásul nem valószínű, hogy az idő és a gazdasági helyzet (sok-sok plusz pénz…) lehetőséget biztosítana a kísérletezésre egy új szerkezetű és felépítésű Operettszínházzal. Milyen új kihívásokat, új feladatokat, új célokat tűz önmaga és a társulat elé a jövőben? Kerényi Miklós Gábor: Annak idején az első 5 év feladata a színház talpra állítása, a színvonal emelése és a közönség ideszoktatása volt. A második öt év arról szólt, hogyan erősödik meg külön a musical- és az operett tagozat, hogyan nő az operett nézők száma a musicalekkel közös játszás miatt. Hogyan tudunk kialakítani egy olyan rendszert, amelyben átütő operett bemutatók mellett minden évben új magyar darab isszületik. Hogyan válik az évente visszatérő rendezvények miatt jelentős fesztiválközponttá az Operettszínház, és mitől kerülünk a vezető európai zenésszínházak közé. Mindez sikerült, és ennek eredményeként kapta 2012-ben a Budapesti Operettszínház a „nemzeti” minősítést, ami új korszakot jelent a színház életében. Döntő az operett program kiszélesítése, a fiatalok, de különösen a 40-50 éves korosztály „visszanyerése” a műfajnak, az új magyar bemutatók körének gazdagítása, a zenei versenyek kiteljesítése. A tavalyi karmesterversenyre már mind az öt földrészről jöttek dirigensek, de még csak száztíz jelentkező volt és én azt szeretném, ha négyszáz jelentkező lenne. A nemzeti kategóriába való kerülésnek köszönhetően reményeink szerint átkerül a színház az állam kezelésébe, és olyan intézménnyé válik, ahol a hungaricum értékű operett - amiről én tíz évvel ezelőtt is így beszéltem - méltó helyet és megbecsülést kap. Ma már mindenki tudja és érzi, hogy ezt a műfajt védeni kell. Nagyon komoly felelősségem, hogy ezt tegyem, és ne szolgáltassam ki annak a gondolkodásnak, mely szerint az operett egy könnyű zenés műfaj, tartsa el önmagát, nem kell hozzá támogatás. Ez a szemlélet odavezet, hogy kis zenekarral, kevés szereplővel, kevés próbával, olcsó díszletekkel és jelmezekkel kellene operettet csinálni, ami így értéktelen bóvlivá silányodik. Igenis, az operett játszást és a kortárs magyar zenés darabokat magas szinten kell támogatni, mert ezek hagyományainknak és szellemi életünknek fontos részei. A külföldiek számára valóban hungaricum az operett, ugyanúgy kuriózumnak tekintik, mint mondjuk a gulyást. De Magyarországon van-e igazán közönsége? Nem kopott-e meg a fénye? Érdekli-e és érdekelheti-e egyáltalán a mai fiatalokat? Azokat például, akik sorban állnak Önöknél a musicalekre? Vonzóvá lehet-e tenni számukra ezt a műfajt? Kerényi Miklós Gábor: Az, ahogy mi operettet játszunk, lehetőséget nyújt a szélsőséges érzelmek kifejezésére. Szenvedélyesen élni, olykor elkeseredni, mégis fölállni, sírva vigadni és közben egy adott pillanatban akár saját magunkat is kinevetni, ez igenis a mi Kárpát-medencei sajátosságunk! Ez nem a gulyás-fokos szintű magyarság, ez a mindennapjaink része, mi tényleg ilyenek vagyunk. Az operettre nem szabad muzeális tárgyként, panoptikumként tekinteni, Honthy Hannát vagy Latabár Kálmánt utánozni, hiszen ma ők is másképp játszanának operettet! Ha tudomásul vesszük, hogy az operett XIX. század végi - XX. század eleji történet ugyan (ahogy például a Macbeth története a XIII. századból való), de mai figurák mai érzelmi kitöréseivel játsszuk, akkor a játék és az előadás lehet formájában, üzenetében tökéletesen XXI. századi. A zene vitathatatlanul szép, és a történetek az örök szerelem szélsőséges kalandjairól, őrült kavarodásairól szólnak. Emellett én nagyon hiszek abban is, hogy az Operettszínház kéttagozatúsága rettenetesen segíti a közönséget az átjárásban, így musicaleket és operetteket tulajdonképpen majdnem ugyanaz a közönség néz. Ez persze ügyes taktika. Azok a népszerű színészek, akik a musicalek főszerepeit játsszák és imádja őket a közönség, szerepet kapnak az operettekben is, ezáltal behozva rajongóikat a másik műfaj előadásaira. Kerényi Miklós Gábor: Természetesen. Ezzel mi valóban játszunk. Én nagyon fontosnak tartom a színházban a sztárokat és azt, hogy segítsem az ismertté válásukat, mert a közönség elsősorban a színészekre szeretne jegyet venni! A zenés színház egyébként számomra az ősi szertartás színház egyszerre sokakat megszólító változata, ahol a papok és a szertartást segítők szerepe, sugárzása szintén nagyon fontos. A színház arculatában az Ön igazgatása alatt vált igazán meghatározóvá, pregnánsan láthatóvá a musical, mint önálló műfaj. Sosem merült fel, hogy ez az intézmény nevében is megjelenjen? Kerényi Miklós Gábor: A Budapesti Operettszínház egy tradicionális név, ami értéket képvisel, nem véletlenül nyertük el a Superbrands címet, ezért nem lenne értelme, hogy megváltoztassuk. Sokan fölteszik a kérdést: miért játszik az Operettszínház egyáltalán musicaleket? Hiszen ezt teszi Budapesten például a Madách Színház is. Kerényi Miklós Gábor: Mi egészen más típusú színház vagyunk, mint a Madách, és egészen más típusú musicaleket játszunk. Mindezen túl, ennek egyrészt történeti alapja, hagyománya van, másrészt pedig a kor parancsa művészi, gazdasági, közönség építési szempontból egyaránt. Ugyanakkor érdekes, hogy miközbenaz Operettszínháznak újra és újraneki szegezik a kérdést, hogy miért játszik musicalt - amikor pedig 50 éve rendszeresen szerepel a repertoáron ez a műfaj (a My fair Lady-től a West Side Story-n keresztül a Valahol Európáig, az Őrült nők ketrecéig és a Hotel Menthol-ig), ugyanakkor a Madách Színház esetében nem firtatják, hogy hova tűnt Shakespeare, Schiller, Németh László, Csehov - vagyis a prózai társulat, egyáltalán a társulat, és miért lett az egykor elismertprózai színház, amely játszott musicaleket is, egyszerű, társulat nélküli, szórakoztató zenés színház. Milyen hagyományokra gondol? Kerényi Miklós Gábor: A kezdet a legendás Petőfi Színház, az első magyar musical színház, amely kétévi működés után betagozódott az akkori Operettszínházba. Az első jelentős nyugati musical itt került műsorra: a híres My Fair Lady 1966-ban Lehoczky Zsuzsával és Básti Lajossal. Később jött a West Side Story, a Hello Dolly Psota Irénnel, a La Mancha Lovagja Darvas Ivánnal, a Hegedűs a háztetőn Bessenyeivel, a Chicago Felföldy Anikóval, majd a Valahol Európában Haumann Péterrel és a Hotel Menthol Fenyő Miklóssal. Ráadásul 1994-ben a Rock Színházat is beolvasztották az Operettszínházba. Így amikor én átvettem a színház igazgatását, a musical tagozattal tulajdonképpen a Rock Színház hagyományait folytattam. És éppen az ő nyomdokaikon haladva én nem Broadway és West End típusú, üzletszerű szórakoztató színházat csinálok. Ezzel tulajdonképpen meg is határozta, mi a különbség a Madách Színház és az Operettszínház profilja között. Kerényi Miklós Gábor: Így van. Óriási a különbség. Az Operettszínház az egyik oldalon hungaricum értékű operetteket játszik, a másik oldalon, szintén hungaricum értékű új magyar darabokat. Tolcsvay László, Szakcsi Lakatos Béla, Kocsák Tibor, Szörényi Levente, és a világhírű Lévay Szilveszter, akikkel többek között mi dolgozunk, méltó utódai Lehár Ferencnek és Kálmán Imrének. Emellett olyan musicaleket hozunk be külföldről, amelyek komoly irodalmi alapanyagból születtek. Ezért mutattuk be a Rómeó és Júliát, a Miss Saigont, ami egy Pillangókisasszony parafrázis. A Ghost egy Oscar díjas filmforgatókönyv alapján készült, az Elfújta a szél pedig Margaret Mitchell legendás regényéből íródott. Ha összevetem az operettel, látható, hogy ez kicsit más út, de értékben nagyon is összetartozik. Nagyon fontos megemlíteni mindezek mellett, hogy a színház kiemelten figyel a fiatalokra, igen sok előadásunk kifejezetten az ő részükre készül. Az említett külföldi darabok esetében, amelyeket a világ számos országában játszanak, és a megvalósításra az Önökéhez képest jóval nagyobb összegek állnak rendelkezésre, mennyire lehet versenyképes az Operettszínház? Kerényi Miklós Gábor: Azt mondják, hogy a Rómeó és Júlia nálunk a legjobb, a Ghostról, hogy az itteni sokkal erősebb előadás, mint a kinti. Maga Cameron Mackintosh producer mondta azt annak idején, hogy a Miss Saigon Magyarországon a legjobb. Az operettjeinkről pedig egyöntetű a vélemény, hogy különleges, a közönséget megtartó, mégis korszerű, elsöprő erejű előadásokat produkálunk. Mi lehet ennek a titka? Kerényi Miklós Gábor: Egy egységes csapat, amelyben a színészek és énekesek sugárzó egyéni teljesítményt nyújtanak. Amit én, mint operarendező kikísérleteztem és az Operettszínházban továbbfejlesztettük, az egy nagyon erős zenés színjátszás. Sok köze van a kultikus, szakrális színházhoz, ahol nagy közösségi energiával dolgozik a kórus, a szólisták és mindenki szinte egy kollektív szertartás része. Mindezen túl bennünk, magyarokban van egy kemény és határozott érvényesülési és megmutatási vágy, amire én nagyon komolyan építek. Lényegesnek tartom, hogy itt az emberek fontosnak érezzék magukat, mert ez segít a többiekkel együtt születő önmegvalósítási folyamatban. Ez eredményezi az elképesztően jó és erős energiákat. Lehet-e előny a külföldi produkciókkal szemben például az, hogy önöknél társulati működés van? Miközben ott egy-egy előadáshoz verbuválnak embereket, itt van egy társulat, aki együtt dolgozik, akire a vezetés oda tud figyelni és építi az egyes művészek pályáját, egyengeti fejlődésüket? Kerényi Miklós Gábor: Abszolút. Nagyon fontos, amit mond, hogy nem csak egy darabban gondolkodunk, hanem években, és egy egész társulatban. Én ebben hiszek. Ez is különbség a Madách Színház és az Operettszínház között. Itt van egy társulat 350 közalkalmazottal és mellettük 200 olyan ember keresi meg nálunk a kenyerét, akikkel szerződéses viszonyban állunk. Annak ellenére, hogy ez közalkalmazottakból álló színház, büszkén mondhatom, hogy nagyon jó viszonyunk van a szakszervezetekkel és a közalkalmazotti tanáccsal. Az állami támogatásunk a költségvetésünk mindössze 16 százalékát fedezi, ami azt jelenti, hogy az alkalmazottak bérének csak körülbelül a felét tudjuk ebből finanszírozni, a többit magunknak kell megtermelni. Épp ezért mindenki érzi, hogy mindig saját magunkért harcolunk. Ha ennek a színháznak az igazi erősségeit kell felsorolnom, akkor azt mondom, hogy van egy nagyon erős társulata, műsorpolitikája és menedzsmentje. Mindennek köszönhető, hogy sikerült felépítenünk egy brandet Magyarországon és külföldön egyaránt. Ennek elismeréseként kaptuk meg a Superbrands címet. Az a 84 százalék, amit saját maguk termelnek ki, miből adódik össze? Hány százalék a TAO, a jegybevétel, az egyéb? Kerényi Miklós Gábor: Ennek egy nagyon csekély részét teszik ki a különböző kereskedelmi tevékenységekből fakadó bevételek, mint például az épület bérbe adása, a többi a jegybevételből, és a jegybevétel után elszámolható TAO-ból származik. Több színházi fórumon is elhangzott, hogy sokan igazságtalannak tartják a társasági adó (TAO) támogatási rendszerét, amit a színházak a jegybevételük 80 százalékának erejéig vehetnek igénybe, mivel így azok a színházak kerülnek kedvező helyzetbe, ahol magas a nézőszám, ezáltal azonban csorbulhat a szakmai minőség és kevesebb lehetőség marad a kísérletezésre, kortárs darabok bemutatására. Ezen vitákban rendre megemlítődik az Operettszínház, aminek a TAO támogatásból befolyó összege közel egymilliárd forint, ami igen soknak tűnik. Kerényi Miklós Gábor: Akik így beszélnek, azok nem ismerik színházunk működését, szerkezetét, gazdálkodási rendszerét és csak össze-vissza ötletelnek. Amennyivel nagyobb a befogadóképesség, annyival nagyobb a színpad, több a szereplő, drágábbak a produkciók. Maga a zenés műfaj, de különösen az operett rengetegbe kerül. A mi színházunk azért tud egyáltalán működni, mert nagyon jó nézőszámot és előadásszámot teljesítünk, és ez segít a TAO magas összegében is. Most 550 millió forint állami támogatást kapunk. Korábban volt olyan évünk, amikor ez az összeg 1 milliárd 400 ezer forint volt. Tehát 900 millióval, körülbelül a TAO nagyságával csökkent az elmúlt hét évben az Operettszínház állami támogatása, miközben az egyes produkciók költsége lényegesen megnőtt. A TAO jövedelem megnyirbálása földre küldené a színházat, de a társulatnak se nagyon lehetne megmagyarázni, hogy a szigorúan jegybevételhez kötött TAO egy részét, amely az ő megfeszített munkájuk eredménye, milyen alapon utalják más színházhoz? Ha csak a nyarat szemléljük, színházunk végigjátssza az egész időszakot, míg a többi színházban van nyári szünet bőven – mindezt azért is, hogy talpon maradjunk! Ezek szerint TAO nélkül nem is működne a színház? Kerényi Miklós Gábor: Természetesen akkor másképp kellene támogatást kapnunk. A többi színházhoz képest hihetetlen magas előadásszám még egyébként sem elég, ehhez vonzó színvonal is kell, mert csak ez generálja a több mint 400 000 fős nézőszámot. De mindez fokozott költségekkel jár - így az állami támogatás és a TAO nélkül még a közalkalmazottaknak sem tudnánk fizetést adni. Ha az egy nézőre jutó állami támogatás mértékét vesszük figyelembe, akkor azt látjuk, hogy egy nézőre nálunk körülbelül 1000 forint jut. Ugyanez az összeg az Operaház esetében több mint 20 000 forint, a Katona József Színházban pedig 7000 forint. Ennek alapján azt gondolom, hogy az az összeg, amit mi állami támogatásban és TAO-ban kapunk, egyáltalán nem sok. Támadják a színházat amiatt is, hogy több musicalt játszunk, mint operettet. Amikor átvettem a színházat, 50-50 százalék volt a musicalek és operettek aránya. Akkoriban 180 előadást játszottak egy évadban, ebből tehát körülbelül 90 volt a nagyszínpadon az operett. Ma évente 135 operett előadást tartunk csak a nagyszínpadon. Mindezek mellett nagyon sok az ifjúsági előadásunk. Játszunk óvodásoknak, kisiskolásoknak és gimnazistáknak. Nekik szól például az a musical, ami Wedekind A tavasz ébredés című darabjából készült. Büszkén mondom, hogy több mint száz előadáson vagyunk túl. Nem volt még Magyarországon példa arra, hogy ezt a művet ennyiszer játszotta volna egy színház. A jövő évadban opera kísérleteket fogunk bemutatni a Raktárszínházban. Ugyanúgy gimnazistáknak és felső tagozatosoknak és utána beszélgetni fogunk az operáról. Miért olyan fontos az új magyar musicalek fejlesztése? Maguktól nem írnak a szerzők? Kerényi Miklós Gábor: Igazán színvonalas darabot komoly szerző ma már felkérés nélkül nem ír és nekem mániám, hogy a magyar szellemi élet fontos feladata új darabok íratása, színpadra segítése. Már nem annyira ismert, hogy én az Operaház rendezője voltam, és a Kossuth-díjamat azért is kaptam, mert én rendeztem a legtöbb kortárs magyar operát, mint ahogy én állítottam színpadra és segítettem a legtöbb kortárs magyar musicalt, zenés játékot. Most mutattuk be Tamási Áron és Tolcsvay László Ördögölő Józsiás-át, és jelen pillanatban is készülünk új bemutatókra. Előkészületben van egy Tolcsvay darabunk Rákóczi címmel, Kocsák Tibornak és Bródy Jánosnak van egy elképzelése Molière Álszentek összeesküvéséről, Szomor Gyurival gondolkodunk a Sándor Mátyáson, tervezzük Szörényi Levente Attilájának a bemutatását, szó van Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabjának Selmeczi György által való megzenésítéséről. Folyamatosan tervezzük, hogy melyik új magyar darabot melyik évben tudjuk bemutatni. Ezekre mind megbízást adunk, támogatjuk és létrehozzuk, mert azt akarjuk, hogy évente létrejöjjön egy-egy ilyen darab. Mostanában több prózai színház, de a Madách Színház is pályázatot ír ki új magyar darabok írására. Nem gondoltak arra, hogy önöknek is meg kellene ezt próbálni? Kerényi Miklós Gábor: Ritkaság, hogy pályázaton olyan művek szülessenek, amik átütő sikereket hoznak. Én inkább azt vallom, hogy a színház kérjen fel szerzőket, közösen találjanak ki témákat. Nem hiszem, hogy Várkonyi Mátyás, Dés László, Szörényi Levente, Kocsák Tibor vagy Szakcsi Lakatos Béla elindulna egy-egy ilyen pályázaton, márpedig nélkülük mit ér az egész? Ezek a pályázatok így hát inkább egy tehetségkutatóhoz hasonlítanak, ami persze nem rossz dolog. Itthon állandó teltházak mellett játszanak, a közönség szereti a színházat, számos külföldi meghívásuk van, kint sikeresek és elismertek. Mi lehet az oka annak, hogy a hazai színházi szakma mégis fanyalog az Operettszínházzal kapcsolatban? Ön mit gondol erről? Kerényi Miklós Gábor: A fanyalgók nagy többsége az utóbbi 10 évben nem járt a színházunkban és fogalma sincs a valóságról. Az operettet és a musicalt a szakma egyébként sem tudja hova tenni. Ezek a darabok ugyanis az egyik oldalon szórakoztatnak, a másik oldalon pedig lehetnek gondolati kalandok. A mi egész repertoárunk minden előadásának társadalmi és szellemi üzenete is van amellett, hogy közben a néző remekül érzi magát. A Rómeó és Júliáról össze-vissza rossz kritikák jelentek meg. Viszont amikor a szívműtétemmel a Kardiológiai Központban feküdtem, a takarító nénitől a műtős fiún, osztályos orvoson, professzoron át a főigazgatóig mindenki arra kért, hogy szerezzek neki jegyet az előadásra. Vagyis a társadalom valamennyi rétege jegyet kért és mindenki megtalálta a maga boldogságát benne. Ez majdnem az egész repertoárunkra igaz. Úgy tűnik, egy nagyon vékony kritikus és értelmiségi színházi réteget leszámítva mindenkit meg tudnak szólítani ezek a produkciók. A kritikusok nagy részének semmilyen zenei képzettsége sincs. Mindezen túl általában fogalmuk sincs a zenés népszínház feladatairól, könnyedén egy kalap alá veszik a valóság show-k színvonalával, csupán azért, mert komoly a közönségsiker. Ezzel a helyzettel, a kritikusok képzettségével, szemléletével előbb utóbb kezdeni kell valamit, de ez egy általános színházi kérdés is. Valóban, én néha szomorkodom kicsit, hogy a szakma nem annyira szeret minket. Azt szoktam mondani, hogy az Operettszínház egy óriási tengerjáró hajó, ami ha nagyon nagy harc van a kikötőben, kimegy a nyílt tengerre, és onnan szépen csónakkal behozza, majd visszaviszi a közönséget. Azt is gyakran hallani kifogásként a színházzal szemben, hogy felhígult a társulat. Vezető színészek távoztak, és a sok fiatal, aki lehetőséget kap, bár jól énekel, színészként nem állja meg a helyét. Kerényi Miklós Gábor: A világ legtermészetesebb dolga, hogy színészek elmennek, mert új utakat, új lehetőségeket akarnak kipróbálni. Másképp ez nem is működik. Nemcsak tőlünk, minden színháztól távoznak évről évre művészek. Azt egyikük sem mondhatta, hogy azért megy el, mert rossz az Operettszínház. A színháznak nem csökkent a nézettsége Bereczki Zoltán és Szinetár Dóra távozásával. Jelen pillanatban az a csapat, aki itt van, színészileg egyre erősebb. Egy színész a színpadon válik egyre jobbá, attól, ha folyamatosan feladatokat kap. Ez a világon sehol sincs másként. Az emberek egy részében mindig benne van az, hogy ami volt, jobb volt, mint ami most van. Erre nagyon nehéz mit válaszolni. Egyébként a Die Welt német hetilap kritikusa azt írta a szólistáinkról tíz napja A Szépség és a Szörnyeteg kapcsán, hogy ugyanolyan képzett énekesek, mint angol és amerikai kollégáik, csak jelentősen jobb színészek. Az egyébként nem nehezíti meg a dolgát, hogy a Színművészeti Egyetemen évek óta nincs operett –musicalszínész képzés? Zenés színész osztály van, de az nem azonos azzal, ami régebben az operett-musical osztály volt. Kerényi Miklós Gábor: Ez tíz éve nehezíti az életemet. A Színművészeti Egyetemen egész egyszerűen nem veszik komolyan azt, hogy a musicalnek és az operettnek komoly énekesekre van szüksége. Olyanokat vesznek fel, akik színészileg felelnek meg, nem az az alapkövetelmény, hogy zeneileg, hangilag jó legyen valaki. Pedig akinek eredendően nincs hangja, azt hiába tanítod énekelni, nem lesz hangja. Akinek azonban van hangja, azt színészileg lehet képezni, fejleszteni. Kerényi Imrének volt egy remek osztálya, ahonnan többek között olyan nagyszerű művészek kerültek ki, mint Dolhai Attila, Nádasi Veronika, Kerényi Miklós Máté, Peller Ancsa, Balogh Anna, Szemenyei János, Zöld Csaba, Szőcs Artúr. Ezután tulajdonképpen megszűnt a klasszikus operett-musical szak. Véleményem szerint ez egy óriási bűne a Színművészeti Egyetemnek. Így aztán saját magunk tanítunk és képezünk tehetséges fiatalokat, akik közül már sokan bizonyítottak is, az Operett Akadémián és a Pesti Broadway Stúdióban. Ha a közeljövőben valóban átkerül az intézmény működtetése a fővárostól az államhoz, az milyen előnyökkel, milyen kötelezettségekkel és változásokkal jár majd? Kerényi Miklós Gábor: Azt gondolom, hogy akkor három ilyen fontos színház-szerű nemzeti intézménye lesz a magyar államnak: a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Színház és a Budapesti Operettszínház. Nyolc éve dolgozom azon, hogy ezt mások is elhiggyék és komolyan vegyék. Most eljött ez a pillanat. Ez számunkra egy nagyon komoly lehetőséget jelent arra, hogy a központi figyelem és támogatás által biztonságos és stabil helyzet alakuljon ki. A zenekarnak és az énekkarnak a közalkalmazotti fizetése méltánytalanul alacsony. Bízom abban, hogy ezeken a dolgokon előbb vagy utóbb ez segíteni fog. Az a repertoár, amit ez a zenekar tud, az nemzeti érték. Az, amit ez az énekkar tud, az nagyon komoly érték. Amikor arról volt szó, hogy alakuljunk át gazdasági társasággá én teljes erőmmel azon voltam, hogy megtartsuk a közalkalmazotti helyzetet, mert azt gondolom, hogy egy ilyen típusú nagy zenés színházat az tud összetartani és az fémjelez, ha az itt dolgozók biztonságban érzik magukat. Ráadásul mi vagyunk az az intézmény és az a színházi művészi lehetőség, amire igazi közönség gyűlik külföldön. Nem nyolcvanan néznek meg egy-egy előadásunkat, hanem ezerötszázan váltanak ránk jegyet. Ez persze gazdaságilag is fontos a színháznak, de kultúrpolitikailag Magyarországnak is sokat jelent. Ha mi eljátsszuk egy évben nyolcvanszor A Szépség és a Szörnyeteget Németországban, az 140 000 néző, aki egy magyar színház előadását látta, de sok-sok millió másik emberhez jut el a hírünk az újságban, az utcai plakátokon. Ez akkora reklám az országnak, Budapestnek és a magyar kultúrának, ami pénzben szinte kifejezhetetlen érték. Úgy érzem, a Budapesti Operettszínház, mint Európa egyik vezető zenés színháza igen komoly nemzeti értéket képvisel. Jó eséllyel küzdünk, hogy az világ operett játszásának fővárosaként aposztrofáljanak bennünket, miközben nem csekély dolog, hogy az utóbbi időben végre elértük, hogy Kálmán Imrét és Lehár Ferencet többnyire nem osztrák, hanem magyar alkotóknak tartják. Ezen az úton érdemes tovább haladni.Tradíció gazdag zenés népszínház, sok korszerű ötlettel. Ezt írta rólunk a Die Welt a kritikájában. Ennél többet én sem tudok mondani.Szerző: Spilák Klára Színház.hu
2013.08.22. 05:00
Szinhaz.hu
"Titkok tudója" - 90 éves Gera Zoltán
"Titkok tudója" - 90 éves Gera Zoltán
Augusztus 19-én lesz kilencvenéves Gera Zoltán Kossuth-díjas színész, kiváló művész. "Kismester. A mester a nyomatékos itt. Irodalmi párhuzammal szólva: novellista, de a Maupassant, az Antosa Csehov, a Nagy Lajos bordájából. Minden szí­nrelépése igazolja Sztanyiszlavszkij egykoron agyonidézett, mára elfeledett aranymondását, miszerint: nincs kis szerep, csak kis szí­nész... Hányatott szí­nészsors... nyugtalanul szí­nházról szí­nházra vándorol. Látszólag nem leli helyét, de csak a szí­npadon kí­vül. Amint szí­nre lép: elhelyezkedik idegen jellembőrökben. Nagy emberi tudással életet teremt maga körül. Zokszó nélkül szolgálja hivatását. Titokzatos prófétája a magyar szí­nészetnek. Titkok tudója. Emberi talányok szí­nes szí­npadra fogalmazója." (MGP)Gera Zoltán pályájáról: Gera Zoltán 1923. augusztus 19-én született Szegeden, édesapja színész, édesanyja porcelángyári munkásnő volt. Fényképészinasnak tanult, de már tizenhat évesen a színészi pályára lépett. 1939-ben a budapesti Belvárosi Színházban kezdte, ahol édesapja, Hosszú Zoltán - a Nemzeti Színház örökös tagja - a rendezője is volt. Ahogy később nyilatkozta, apja mellett Páger Antalt és Bilicsi Tivadart tekintette példaképének. Pár hónapos budapesti színjátszás után egy utcai incidenst követően - nem emelte meg kalapját az apjával együtt vele szembejövő színigazgató, Patkós György előtt - aztán éppen apja rúgta ki a neveletlen színészegyesületi növendéket. 1940-től Inke Rezső vándortársulatával járta az országot, majd 1942-44-ben Magyarország első bábszínházában, a Nemzeti Bábjátékban lépett fel. 1944-ben Szegeden játszott az Ifjúsági Színház társulatával, a városban élte át az ostromot, majd a Városi Színház szerződtette epizodistának. Háromszori próbálkozás után vették fel a Színművészeti Főiskolára. Kollégistaként a British Councilba járt, ahol angol nyelvet tanult, angol könyveket kölcsönzött, amiért társai körében felmerült, esetleg London már be is szervezte. 1950-ben végzett és a Magyar Néphadsereg Színházához (később újra Vígszínházhoz) került, de szerepekkel nem kényeztették el. Az ötvenes évek végén Drezdában Frau Palucca Európa-hírű táncintézményében pantomimet is tanult, és "beszédes" színházi szerepek híján ebben a műfajban aratott sikereket Budapesten az Irodalmi, majd az Egyetemi Színpadon. Testbeszédes tudását kiválóan kamatoztatta későbbi emlékezetes szerepeiben.A Néphadsereg Színháza is "megvált" aztán tőle, mivel megpályázott egy Shakespeare-kurzust, melyet a British Drama League szervezett és hirdetett meg. A színháztól nem engedtek ki, amit csípős hangú levélben megírt a pályázatot hirdető szervnek Londonba, s mivel már rég figyelték leveleit, telefonjait, - lebukott. Államellenes izgatás miatt kilenc hónap börtönt kapott. Szabadulása után Szolnokra szerződött, majd 1967-ben csatlakozott a Mikroszkóp Színpad alakuló társulatához. 1980-tól a Mafilm, 1987-től a Radnóti Miklós Színház tagja volt. 1992-től szabadfoglalkozású színészként többek között a Budapesti Kamaraszínház (Tivoli) és a Vidám Színpad deszkáin lépett fel. Gera Zoltán pályafutása során kiváló karakterszínészként a legtöbbször epizódszerepeket alakított, mindig úgy összpontosítva feladatára, mintha főszerepet játszana. Egy méltatója szerint: "Amint szí­nre lép: elhelyezkedik idegen jellembőrökben. Nagy emberi tudással életet teremt maga körül. Zokszó nélkül szolgálja hivatását. Titokzatos prófétája a magyar szí­nészetnek. Titkok tudója. Emberi talányok szí­nes szí­npadra fogalmazója." A színházi szerepek mellett az 1950-es évek közepétől több mint száz játék- és tévéfilmben tűnt fel. Olyan népszerű és méltán híressé vált filmekben játszott, mint a Bakaruhában (1957), a Külvárosi legenda (1957), a Fűre lépni szabad (1960), a Két félidő a pokolban (1961), a Meztelen diplomata (1963), Bástyasétány hetvennégy (1974), A napfény íze (1999) vagy a Prima Primavera (2009), s olyan "legendás" tévésorozatokban, mint a A Tenkes kapitánya (1963, a Bors (1968), a Mint oldott kéve (1983) vagy a Kisváros (1994). Külföldi filmekbe is meghívták, amit nyelvtudásának köszönhetett, hiszen az angol mellett németül és franciául is beszél. Aktív időszakában az egyik legtöbbet foglalkoztatott szinkronszínész volt, többször kölcsönözte hangját Walter Matthaunak és Lino Venturának. Legemlékezetesebb szinkronalakítása a Dallas című amerikai filmsorozathoz kötődik, amelyben éveken keresztül volt Jock (Jim Davis) magyar hangja. A szinkron- és filmszerepek mellett a nézők többször élvezhették humorát a tévé kabaréműsoraiban is. 1990 elején közreműködött a Magyar Színész Kamara (ma: MASZK Országos Színészegyesület) megalapításában, s bábáskodott a Magyar Színész című - időközben megszűnt - folyóirat születésénél is. Gera Zoltán 1985-ben lett Érdemes Művész, 1993-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. 2002-ben a 33. Magyar Filmszemlén Életmű-díjjal ismerték el munkásságát, 2004-ben elnyerte a kiváló művész címet. 2012-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje csillaggal, 2013 márciusában pedig Kossuth-díjjal tüntették ki színházi és filmszerepek magával ragadó, emlékezetes, kifinomult műveltséggel történő megformálásáért, sokoldalú és elmélyült művészetéért, példaértékű életpályája elismeréseként.Gera Zoltánról saját szavaival:Véglet: 1950-ben végeztem a főiskolán, utána kerültem a Néphadsereg Színházához, amelynél elég hosszú időt töltöttem el. De nem tudom, hogy a profi tapasztalataimnak, vagy saját korabeli éretlenségemnek - amit megkérdőjelezek - köszönhetem, hogy a Néphadsereg Színházában színpadon átmenő szerepekre tartottak érdemesnek. Hosszú időm telt el azzal, hogy nem adtak szerepet. De ne vegye ezt egy öreg színész panaszkodásának, mert ha a saját pályámat vagy mások pályáját nézem, akkor az álláspontom az, hogy az ember nagyban, sőt, majdnem teljes egészében felelős a sorsáért. Nem azért, mert ez egy nemes gondolat, hanem mert az emberi tudat kreatív vagy romboló energia. Ha nagyon neurotikus az illető, és az egész világot bűntettesként kezeli, akkor úgy szigetelődik el a maga mikrotársadalmában, baráti társadalmában, rokontársadalmában, szakmai társadalmában, hogy valóban jogerőre emelkedik azonpesszimista ítélkezése, hogy mindenki gazember, aljas, harácsoló és haszonleső. De ha megelőlegezi a bizalmat egy frissen bemutatott embernek, mert bár ferde az orra, azért értékek rejlenek benne, akkor pozitív életszituációk, élmények jönnek eléje. Ez nyilvánvalóan két véglet. Természetesen, különösen napjainkban, minden ember éppúgy neurotikus, mint egészséges.Siker: Azt tanultam, akármilyen szerencsétlenség éri el az embert, fordítsa meg a tudatát, és a szerencsétlenségből teremtsen alkalmat. Életemnek, ha nem is a legszebb, de legsikeresebb színészi tevékenysége a börtönben folyt. Az udvari tornákon, kétszáz ember előtt, eljátszottam a helyben futásnál, hogy dzsiggelek, a karlendítésnél, hogy közlekedési rendőr vagyok. Viharos sikerem volt.Pantomim: A pantomim iránt kialakult érdeklődésem filozófiai háttere nem más, mint hogy mind a médiában, mind a hétköznapok során egyre inkább érthetetlen nyelviséggel találkoztam. Érthetetlenné vált a kommunikáció, és a mímus felé fordultam, mondván és hívén, hogy a testbeszédben a hazugság azonnal fölfedezhető - akár a tehetségtelenség, akár a tévedések kapcsán. A pantomim révén sokáig pihentetett színészi képességeimet valamilyen fókuszált irányban mozgósítottam, gondolván, ha nem tudok beszélő szerephez jutni, akkor beszélő testhez juttatom magam.Szellemidézés: Kisfiú koromban a petróleumlámpa lángja mögé a korabeli Színházi Élet címlapján szereplő Tolnay Klári színezett fotóját tettem, fejjel lefelé, majd a lámpa lángja elé egy cipődobozba helyezett lencse segítségével kivetítettem egy gyűrött lepedőre Tolnay Klárit. És akkor Tolnay Klári nekem megjelent. Ilyen időszakokra, élményekre visszanyúló vizuális ösztönzések, elfogultságok ezek a részemről. Amit látok álmomban, nem beszélve arról, amit érzek álmomban, számomra sokkal fontosabb, mint a verbális közlés. A képiség iránti elfogultságom okozta, hogy akármilyen kis epizódszerepet, ha csak nem volt ízléstelen, vagy durva a szerep, én elvállaltam. Mert mágiának tartom a filmművészetet. Nem a filmgyártást! Mágikus az, ami képes felidézni félelmet, bizakodást, reményt és szellemeket. Számomra a filmvászon majdhogy nem szellemidézés.Színészalkat: Az "igazi" színészalkatot iszonyatos motorikus erő mozgatja jó értelemben vett exhibicionista voltánál fogva. Mert, ugye, kétség sem fér ahhoz, hogy most tehetségről beszélünk. És a bukás válságot idéz elő, válságba dönti a színész személyiségét. Én mint nem "igazi" színész, az életet többszínűnek, többértékűnek és összetettebbnek ítélem annál, hogy csak a színészetre szorítkozzam. Ez bizonyos energiacsökkentést jelent a színészetemben, a színészi törekvéseimben. Ez nem okvetlenül erény. De úgy hiszem, az élet több, mint a színház-, a film- és a képzőművészet. Több, mint politikum, több, mint közgazdaságtan, és több, mint, amibe bele akarják gyömöszölni. Azonban nincs kizárva a tévedésem. Nincs kizárva, hogy fennkölt gondolataim mellett tulajdonképpen alkudozom. Alkudozom a saját csődjeimmel.Oroszlánok: Nem akarom magamat dicsérni, de amiből sok van, azt én hamar észreveszem. A buddhizmusban, különösen a zen-buddhizmusban való elmélyülésem miatt, ha szélsőségekkel találkozom, akkor összehúzódom, mint egy csiga, és ingaként keresem a másik szélsőség irányát. De nem megyek bele. Annyi - elfogadott - munkás-parasztfigurára szóló szerepajánlatot kaptam, hogy megsokalltam. Nem is végeztem jó munkát paraszt- és munkásszerepekben. Valószínűleg azért sem, mert értékrendem szerint a kommunizmus mérhetetlen erőszakkal, pimaszsággal szegényítette el az élet értékeit és sokszínűségét. Ettől visszariadtam. Színészideáljaim a francia színészet nagyjai voltak: Jean Gabin, Pierre Blanchar, Harry Baur. A két világháború között élő oroszlánok, akiknek a stílusa engem már kamasz koromban megragadott. Eszménnyé váltak, amely a tudatalatti pincében szunyókált, és néha aztán mozgatott engem. Viszont engem lepett meg a legjobban azzal, hogy akár egy mondat erejéig is, az "úri színészet" kategóriájába lettem volna sorolva.Isten: Tudom, mikor vagyok rossz, miben vagyok elégtelen. Nem pedig elégedetlen. Nincs hamis önképem. Nem tartom magam szenvedő hősnek, zseninek, nem tartom magam középszerűnek. De ha az ember folyton negatívan határozza meg magát, akkor abba a gyanúba keveredik, hogy istenként kezeli magát. Mert Istent csak negatívumokkal lehet meghatározni. De hogy Isten micsoda, azt senki sem tudja! Nincs elégedettség. Folyik és elfolyik az élet. Összegezésül és homályosan annyit tudok mondani: elégedetlen vagyok, de nem tudom, hogy mivel.Forrás: Színház.hu, MTI, OSZMI, Filmkultúra
2013.08.19. 06:00
Szinhaz.hu
Félúton a fórum felé - Karneválszínházzal vár Szombathely
Félúton a fórum felé - Karneválszínházzal vár Szombathely
Augusztus 15-én került bemutatásra Stephen Sondheim: Félúton a fórum felé című musicalje a szombathelyi Megyeháza udvarán; az előadás augusztus 24-éig, összesen tizenegy alkalommal lesz műsoron. A főszerepet Bezerédi Zoltán játssza, az előadásban Mertz Tibor és Jordán Tamás is látható, a rendező Réthly Attila. A Plautus három darabjából készült mű 1963-as bemutatásakor az év musicalje volt New Yorkban, öt Tony-díjat kapott, és összesen mintegy 1500-szor játszották a Broadway-n. A történet főhőse Servulus, a furfangos rabszolga, aki felszabadul, ha ifjú, szerelmes gazdájának megszerzi a bájos szűz kurtizánt - de mindenki az útjában áll. Fölvonul az aggodalmas főrabszolga, a pénzéhes kerítő, az egymásra fenekedő szülők, és maga a hetvenkedő katona rémisztő seregével.Az idei karneválszínházi előadásokat új lelátón élvezheti a közönség: a székek háttámlásak, kényelmesek, az Iseumi Szabadtéri Játékokról kerültek át augusztusban a Megyeháza udvarára. Az eddigi 13 sor helyett idén 17 lesz, a megszokott 40 szék helyett 30 kap helyet egy sorban.Az előadásról képekben: Fotók: Mészáros Zsolt1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.Stephen Sondheim: Félúton a Fórum felészövegkönyv: Burt Shevelove és Larry Gelbartzene és versek: Stephen Sondheimfordította: Hamvai Kornél SERVULUS, rabszolga: Bezerédi ZoltánSENEX, idős polgár: Szabó TiborDOMINA, a felesége: Németh JuditHERO, a fia: Kovács GergelyHYSTERIUM, rabszolga: Mertz TiborPHILIA, szűz: Sodró Eliza eh.ERRONIUS, aggastyán: Jordán TamásLUCUS, lánykereskedő: Balogh JánosPYRGOPOLYNICES, a hetvenkedő katona: Domokos Zsolt eh.HÁROM FREGOLI: Hajmási Dávid, Jámbor Nándor, Kovács BálintHÁROM KURTIZÁN: Ostyola Zsuzsa, Korponay Zsófi, Lehőcz Zsuzsakellék: Poór Évakoreográfus: Kocsis Tamászenei vezető: Müller Péterkorrepetítor: Falusi Anikódíszlet: Horgas Péterjelmez: Takács Lilla, Varga Alexandrahang/fény: Simon Ottósúgó: Balogh Líviarendezőasszisztens: Kovács Nórarendező: Réthly AttilaBemutató: 2013. augusztus 15, 18 óra, Megyeháza udvaraTovábbi előadások:augusztus 16. 18 óra (esőnap: augusztus 17. 11 óra) jegyár: 3.000 Ftaugusztus 17. 18 óra (esőnap: augusztus 18. 11 óra) jegyár: 3.000 Ftaugusztus 18. 18 óra (esőnap: augusztus 20. 11 óra) jegyár: 3.000 Ftaugusztus 20. 18 óra (esőnap: augusztus 21. 11 óra) jegyár: 3.000 Ftaugusztus 21. 18 óra (esőnap: augusztus 22. 11 óra) jegyár: 3.000 Ftaugusztus 22. 18 óra (esőnap: augusztus 23. 11 óra) jegyár: 3.500 Ftaugusztus 23. 14.30 óra (esőnap: augusztus 25. 11 óra) jegyár: 3.500 Ftaugusztus 23. 17 óra (esőnap: augusztus 24. 11 óra) jegyár: 3.500 Ftaugusztus 24. 14.30 óra (esőnap: augusztus 25. 11 óra) jegyár: 3.500 Ftaugusztus 24. 17 óra (esőnap: augusztus 25. 11 óra) jegyár: 3.500 FtForrás: wssz.hu
2013.08.17. 06:01
Szinhaz.hu
Megállapodást kötött a Nemzeti és a New York-i Magyar Színház
Megállapodást kötött a Nemzeti és a New York-i Magyar Színház
A Nemzeti Színház közleménye. „Nem hiszek abban, hogy a nemzetiséghez való tartozás, a magyarsághoz való tartozás attól függ, hogy az ember milyen országban él.” Szabó Zoltán (Josselin, 1982) A Szabó Zoltán-i összetartozás szellemében a Nemzeti Színház fontos feladatának tekinti, hogy élő kapcsolata legyen a világban élő magyarság kulturális szervezeteivel, intézményeivel és segítse munkájukat. Ennek első lépéseként a New York-i Magyar Színházzal kötött megállapodást augusztus 15-én, csütörtökön Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója.A Nemzeti Színház a maga eszközeivel erősíteni kívánja a világ különböző pontjain élő magyarok kötődését anyanyelvük kultúrájához. Ennek érdekében augusztus 15-én elsőként a New York-i Magyar Színház igazgatónőjével, Kovács Szilviával írt alá együttműködési megállapodást Vidnyánszky Attila, főigazgató. Az együttműködés keretében a színház művészei előadóestekkel, kamaradarabokkal érkeznek majd New York-ba, a budapesti teátrum dramaturgiai, rendezői segítséget nyújt a nemzeti ünnepek, illetve a Magyar Kultúra Napja ottani eseményeinek szervezéséhez, kiállítások, szakmai programok, beszélgetéssorozatok is színesítik majd a közös munkát."Nagy bíztatás, és bátorítás azt éreznünk, hogy a távoli haza mégsem feledkezik el rólunk, nem vagyunk egyedül, nem vagyunk magunkra hagyva”- nyilatkozta a New York-i Magyar Színház igazgatónője.
2013.08.15. 11:51
Szinhaz.hu
Félidejénél tart a Kossuthkifli forgatása
Félidejénél tart a Kossuthkifli forgatása
Félidejénél tart a Kossuthkifli, a Fehér Béla regényéből készülő hatrészes "történelmi road movie" forgatása. A sorozat felvételeinek újabb helyszínén, a fóti kastélyban a sajtó képviselői a dramaturgiai csúcspont jeleneteinek lehettek tanúi hétfőn. Rudolf Péter rendező arról számolt be, hogy a Szentendrei Skanzenben kezdődött forgatás után Pilisborosjenő és Sóskút következett, majd Fót, ahol a felvételek helyszíne a kastély kertje. Az 1848/49-es szabadságharc idején - 1849 májusában - játszódó történet végkifejlete jelenik itt meg, a szálak összeérnek, "az egymást üldözők találkoznak, lövések dörrenek, ifjú hölgyek és asszonyok vízbe zuhannak" - foglalta össze a Fóton játszódó eseményeket a rendező, gondosan ügyelve a titkok megőrzésére.Reviczky GáborA filmet jellemezve Rudolf Péter elmondta: a regénynek nagyon sok rétege van, a filmben szereplőként felbukkannak a magyar kultúrából és költészetből jól ismert figurák, de fontos elem a humor, a stílus. A nyelvezet önmagában is humorforrás, de helyzetkomikumok is lesznek a filmben. A rendező szerint a Kossuthkifli azt mutatja meg, "mennyire tévedünk, amikor a forradalomról úgy gondolkodunk, mintha mögötte egységes ország lett volna, amely mindig ugyanazt gondolja". Rudolf Péter kiemelte: a mű kovásza a humánum, az a humanizmus, amivel Fehér Béla ábrázolja a magyar nemzetet. Ez "helyenként kisszerű, máskor magasztos, helyenként katyvaszos, máskor nagyon tehetséges". Nagy emberszeretet van mögötte és önirónia, ami nélkül nem lehet létezni - fűzte hozzá.A film műfaji meghatározásának nehézségeit jelezve közölte, hogy szívesebben használják a "vadromantikus road movie, az intellektuális gyaloggalopp, rejtős beütési filozofikus mű" kifejezéseket, mint azt, hogy vígjáték.Haumann Péter (fotó: kultura.hu)A film egyik főszereplőjét, a Vödric Demeter cukrászt megszemélyesítő Haumann Péter az általa alakított figurát bemutatva az MTI-nek elmondta: egyszerre hétköznapi és különös alak. Egy tisztességes polgár véleményét képviseli ebben a hajszában, ugyanakkor nem áll a sarkára, mert mint polgár gyáva, másrészt meg akarja menteni imádott lányát. A bejglit - kicsit más alakra formálva - azért nevezi át Kossuthkiflire, mert így jobban eladható - tette hozzá.19. századi James Bond - jellemezte az általa megformált alakot Kőszegi Ákos. A császári titkosszolgálatnak dolgozó, temetkezési hivatalnoknak álcázott Dalfalvi Matthieu olyan szakember, aki bármilyen hatalomnak szolgál. A maga területén nagyon tehetséges, teszi a dolgát, nem hitből, nem elkötelezettségből. A szereplők közül egyedül ő változik. Amikor felettese nem menti meg, törés következik be, már csak a saját pecsenyéjét sütögeti. "A vérprofi szakember alakjához szeretnék egy kis öniróniát is hozzátenni" - jegyezte meg. Fotó: Nagy Zoltán, MTVAFehér Béla 2013-ban Aegon-díjra jelölt regényéből hatrészes tévésorozat készül, amelynek főszereplői Lengyel Tamás, Nagy-Kálózy Eszter, Trokán Nóra, Kálloy Molnár Péter, Reviczky Gábor, Haumann Péter és Kőszegi Ákos. Az Omnibus Film produkciója 2014-ben kerül képernyőre, a rendező-producer Rudolf Péter, aki Hársing Hilda dramaturggal együtt készítette a forgatókönyvet. Az operatőr Kapitány Iván, aki szintén részt vett az írásban. A széria költségvetése jelenleg 740 millió forint, amelyből 480 millió forintot a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap finanszíroz.Forrás: MTI
2013.08.14. 06:01
Szinhaz.hu
Mága Zoltán is megsegíti Felcsútot
A helyi templom felújításához nyújt segítséget a hegedűs jótékonysági hangversenye.
2013.08.13. 19:10
Hvg.hu
Mága a templomért zenél Felcsúton
Mága a templomért zenél Felcsúton
A felcsúti templom felújításáért ad jótékonysági koncertet Mága Zoltán sztárvendégeivel – tudatta a Puskás Akadémia honlapja.
2013.08.13. 18:20
Fn24.hu
Felcsúton ad koncertet Mága Zoltán
A felcsúti templomért ad jótékonysági koncertet a Puskás Akadémia mellett Mága Zoltán szombaton.
2013.08.13. 16:55
Hvg.hu
<strong>Mága Zoltán</strong> lánya szexi bombázóvá érett
Mága Zoltán lánya szexi bombázóvá érett
Jennifer komolyan foglalkozik az énekléssel, és egyre sikeresebb.
2013.08.07. 09:50
Hir24.hu
Bombázó lett Mága Zoltán lánya
Mága Jennifer egyre sikeresebb énekesi karrierjében és musicalszínésznőnek készül.
2013.08.07. 08:00
Storyonline.hu
El kellett lopnom a lányomat, hogy nyaralni vihessem
Budapest - Nyaralni vitte a Balatonra édesapja a kispesti óvodából hétfőn ellopott K. Liliánát (4). Kovács Zoltán maga jelentkezett a rendőrségen a csöppséggel, ahol átadta őt az édesanyának. Mint megírtuk, a kislányt a Facebookon is kereste az asszony, a gyerek három nap után került elő.
2013.08.03. 05:15
Blikk.hu
'Most minden egészen más' - A Marton-osztály Kanadában jár
'Most minden egészen más' - A Marton-osztály Kanadában jár
Kanadában járnak a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadévesei. Újabb beszámolójukban Zoltán Áron ír három nap élményeiről. Marton László, Hegedűs D. Géza és Forgács Péter színészosztálya a torontói Soulpepper Színházban vendégeskedik július 15-től 28-ig. A diákok közös produkción dolgoznak a Soulpepper Academyn is tanító Marton László növendékeivel. Zoltán Áron beszámolói:Július 18-áról: Ma szinte egész nap dolgoztunk. Érdekes, hogy itt, a Föld másik oldalán ugyanúgy összezárva próbálunk, mint otthon, most mégis minden egészen más… Épp nem vagyunk olyan állapotban, hogy nyugodt szívvel mutassuk be a két vizsgadarabot, amivel érkeztünk, de arra törekszünk, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból. Néhány újítást végzünk a Vízkereszt-vizsgánkon. Én például angolul fogom énekelni bolond-dalaimat, írtam egy új dalt Vidnyánszky Attila bolond-jelenetéhez, és elhatároztuk, hogy megtanuljuk a Beatles Because című számának refrénjét, amit beépítünk az előadásba bizonyos folklór elemekkel együtt, moldvai kavalmuzsika és tánc kíséretében. Tóth Andrással és Zsigmond Emőkével a Sebastian-Tóbiás-Olívia jelentünket egészen átkoreografáljuk, mert az eddig használt kád helyett csak egy delfines gyerekmedencét tudtak nekünk szerezni. A Vízkereszt-vizsgát másodéves fejjel állítottuk össze, azóta rengeteg élménnyel, tapasztalattal gyarapodtunk. Talán ezek most megmutatkoznak.... Hogy mi történt még? Nem messze 'jelenlegi munkahelyünktől', a Soulpepper színháztól, a Distillery Districtben találkoztunk egy nagyon menő zenekarral, aki az utcán haknizott színesbőrü, fekete hangú énekesével, és teljesen lenyűgöztek minket végtelenül laza, felszabadult előadásukkal. Este pedig egyedül sétáltam haza, kicsit jobban körülnéztem a környéken, így találtam egy nagyon izgalmas "Dutch Dream" nevű fagyizóházat. Egy egész házat, amit a fagyizásnak szenteltek!! Sajnos zárva volt már, de elhatároztam, hogy holnap reggel visszatérek… Szeretnék még eljutni Little Indiába, Little Greekbe és a CN Towerhez is, no meg egy parkba sétálni, ugyanis itt óriás-parkok vannak, amiket mosómedvék és rókák laknak…Zsigmond Emőke, Mészáros Blanka, Csapó Attila, Zoltán Áron Július 19-éről: Ma délelőtt a fényeket és a hangtechnikát szerelték be a próbatermünkbe, és fóliákat tettek mindenhova, hogy a csodatermet megvédjék a magyaroktól, akik vízzel, liszttel játszanak. Hirtelen jött szabadidőnket kihasználva elsétáltunk egy bizonyos Dollarama boltba, hogy mindenféle egydolláros, de praktikus tárgyakat vásároljunk. Utána pedig beültünk az Angyalok Amerikában technikai próbájára. Érdekes volt látni, ahogy Albert, a színház igazgatója rendez. Bár főleg világításról, gépi effektekről és átállásról esett szó, tanulságos volt megfigyelni, hogy minden technikai eszköz és jelenetváltás a filmes hatás megerősítését szolgálja. Ez rögtön el is távolította tőlünk a színészeket, egészen más lelkületet adott a játéknak, mint a hagyományos élőszínház. A próbanézés után nagy Szentivánéji improvizációba fogtunk a kanadai Marton-osztállyal. Ők angolul, mi magyarul kommunikáltunk, nemek, nyelvek keveredtek, évődés és a testek harca zajlott, szerelem és forró erotika is volt a levegőben... Izgalmas, megismételhetetlen jelenetek születtek rengeteg szélsőséges gesztussal, improvizált zenei kísérettel, a véletlen hozta nyakatekert poénnal. Igazán eldobtuk az agyunkat. A végén pedig megtanítottuk nekik a "szamuráj vagyok és ez az én bosszúm" című játékot, ami nagy sikert aratott. Ezután még várt ránk munka, végigrohantunk a Három nővér vizsgánkon, az új térre alkalmaztuk. Attila (ifj. Vidnyánszky Attila, a szerk.) rengeteg ötletet dobott fel és a próba is segített abban, hogy új megoldásokat találjunk, így egy jó kis vázlatot tettünk föl. A hétvégérőlMinden nap egy órát kell utaznunk a színházig, de szombat reggel még hosszabb ideig tartott beérnünk, mert egy szakaszonnem közlekedett a metro. (A torontói TTC ugyanis pont olyan olajozottan működik, mint a BKV). A három perces metró utat 25 perc alatt tettük meg. Éppen egy zebrán siettünk át, amikor odakiáltott valaki: "Jó reggelt Művész Úr!". Felismerte Hegedűs D. Gézát! Kiderült, hogy az illető az interneten olvasta, hogy Kanadában járunk. Még az is hozzátette, nagyon örül nekünk. Valószínűleg a színház.hu-t olvasta… Meglepetésünkre a metrópótló autóbuszon is ráköszöntek a tanár úrra, így történt, hogy megismerkedtünk egy kitelepült magyarországi roma élettörténetével. Elmesélte, miért kellett Magyarországról elköltöznie, hogyan próbál boldogulni egy országban, ami meglehetősen elzárkózik az idegenektől, hogyan szerez házipálinkát az 56-os magyaroktól, olcsó dohányt a titkos helyeken üzletelő indiánoktól. Napközben próbáltunk, de délután már az estén járt az eszünk, hiszen Collinékhoz voltunk hivatalosak házibuliba. Még elcsíptük az utolsó nyitva tartó sörboltot, és 800 féle sörből válogattunk. (Kanadában nem csak a dohányárunak van külön boltja, mint nálunk, az alkoholt is speciális trafikban lehet kapni. Igaz, töményet itt se láttunk.)Az éjszaka az igazi gimnazista házibulik hangulatát idézte. Hamar megismerkedtünk Collin néhány barátjával és lakótársával, és hamar kialakultak a buli fix helyszínei: a gangon ücsörögtek a beszélgetős-iszogatós-gitározós arcok, a belső szobában hamar fölborítottuk a kanapét, hogy legyen hely táncolni, a pincében szerveződött a chill out room kanapékkal, a hátsó kertben pedig a ‘beer pong’. Ez egy izgalmas ügyességi játék, arról szól, hogy két (két fős) csapat feláll egymással szemben tetszőleges számú poharat helyez maga elé, és megpróbál beletalálni az ellenfél poharába egy pingponglabdával. Ha sikerül, az ellenfél iszik. A pattanó találat duplát ér, szóval a játék végére minden sör elfogy, még a nyertes is megissza a sörét. (Persze, még hogy kiönteni!) Annak is jutott látnivaló, aki nem élvezte a hátsó kertet, ugyanis a szomszédház tetején egy mosómedve (racoon) mászkált fel-alá a sötétben.Felteszem nem éjfélkor, de valamikor hajnaltájt elénekeltük egymásnak országaink himnuszát. A magyar himnusz kicsit vontatottra és keservesre sikerült a kanadaihoz képest, de utána népdalokkal kompenzáltuk a dolgot, amivel viszont ők nem tudtak előhozakodni. Azután, hogy nyár eleji, kaposvári kurzusunk alkalmával nótáztunk a vendég moszkvai színészeknek, ők pedig egy másfél órás, ortodox koncerttel válaszoltak, jólesett, hogy tudtunk valami eredetit mutatni a kanadaiaknak. Közös pontot is találtunk új ismerőseinkkel, kiderült, hogy a Doors, Chris Isaak, a Guns’n’Roses és a Beatles nem csak nálunk része a kamaszképzésnek. (Egy lány vagy 20 Beatles-slágert tudott tökéletes technikával kísérni!) Táncolni viszont mi tanítottuk őket, többször is elmondták, “ők nem is szoktak így táncolni”...A buli valahol ott ért véget, amikor nekem a hátsó kertben az összes angolszász impolite kifejezést megpróbálták megtanítani. Eddigi utunk során rendesen emelkedett a szókincsünk pozitív értelemben is. Már olyan kifejezéseket, szólás-mondásokat tanulunk, mint például az "absence makes the heart grow fonder", vagy a "don't be saying that", és sok olyan szóval is ismerkedünk, amit otthon már tanultunk negyedik általánosban, de soha az életben nem használtunk volna, ha nem jövünk Kanadába (pl.: racoon).Folytatás következik.Az útról képekben:1. Zoltán Áron2. Zsigmond Emőke, Mészáros Blanka3. Hegedűs D. Géza, Vecsei Miklós4. Csapó Attila, Zoltán Áron5.6. Zoltán Áron, Csapó Attila, Hegedűs D. Géza, egy kanadai hallgató, Tóth András7. Szabó Erika, Mészáros Blanka, Marton László, Vecsei Miklós8. Zsigmond Emőke9. Janka Barnabás, Csapó Attila10. Egy kanadai ismerős és Bach Kata11. Zsigmond Emőke, Tóth András, Zoltán Áron Vízkeresztet próbálnak12. Tóth Jankó13. Mészáros Blanka14.15. Zsigmond Emőke, Csapó Attila 16. Kisleány és Janka Barnabás 17. 18. Vecsei Miklós (Hasi), Tóth András 19. Szabó Erika 20. 21. Mészáros Blanka, Zsigmond EmőkeSzínház.hu
2013.07.26. 06:03
Szinhaz.hu
'Itt mindig szabad szelek fújtak' - Vidnyánszky Attila Zsámbékon rendez
'Itt mindig szabad szelek fújtak' - Vidnyánszky Attila Zsámbékon rendez
A Zoltán újratemetve című bemutató kapcsán kérdezte Vidnyánszky Attila rendezőt a darabról és a Zsámbéki Színházról Artner Sisso a Bázison.Minek köszönhetően és mikor járt először Zsámbékon színházat csinálni?- Mint itt majdnem mindenki, Mátyás Irénen keresztül került ide a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata. 1997-ben a Dekameron előadásunk után kért meg minket, hogy játsszuk el itt is. Azóta, kisebb-nagyobb megszakításokkal jelen vagyunk. Vagy úgy, hogy önálló produkciót hozunk, vagy adaptálunk ide előadásokat. Többnyire a beregszásziakkal, de voltak különleges közös produkcióink is, például a Közép-Európa Táncszínházzal.Az idén hogy talált vissza ide két nyár után?- Amikor megtudtam, hogy Irén beteg és Kaposváron kezelik, meglátogattam. Mondta, hogy jó volna, ha játszanánk itt idén. Én pedig szívesen benne voltam, hogy csináljunk egy hármas kooprodukciót a Nemzeti Színházzal, hogy aztán a következő szezonba bekerülhessen oda is a darab.Miért választotta a szovjet időkben induló Zelei Miklós darabot?- Ez a falu mindig izgatott engem. Szelmencet kettévágták a második világháború után és a közepén húzódott a Szovjet-Csehszlovák határ. Most is ketté van osztva és a fele Ukrajnához, fele meg Szlovákiához tartozik. Egészen abszurd helyzet. A sztori úgy indul, hogy meghal Zoltán Zoltán és a Zoltán família elindul, hogy átvigye a menyasszonyához a halottat, mert pont akkor házasodtak volna össze, amikor a határt meghúzták. Elindulnak, és vagy harminc évig mennek. Aktuálisnak érzi?- Igen, a határok kérdése örök aktualitás. A darab olyan, mintha Zelei Miklós a társulatnak írta volna. Az előadás egy fájó, de jó hangulatú történet lesz, mert bár egyesült Európa, de pont az orrunk előtt megmaradt a határ. Korábban is foglalkoztatott már ez a téma és a Komáromi Jókai Színház igazgatójával Tóth Tiborral elhatároztunk, hogy tartunk olyan előadást, ahol ők a határ egyik oldalán elkezdik ugyanazt, amit mi a másikon és a végén egy fénysugár összekapcsolja a két előadást, de nem tudtuk engedélyeztetni.Milyen itt dolgozni most?- A Bázis a maga szürrealitásával, a romjaival, a militáns hangulatával a szovjet birodalom gyönyörű metaforája, úgyhogy jobb helyet nem is találhattunk volna. Nagyon szeretem Zsámbékot, itt mindig szabad szelek fújtak és egy nagyon fontos előadásom, a Három nővér születet itt. Embert próbáló körülmények vannak, de nem volt kérdés a csapatnak sem a lehetőség hallatán, hogy ide jövünk. Annak meg külön örülünk, hogy most már fenn lehet lakni és egész nap együtt lehet lenni, kiszakadva a világból, akkor is, ha nagyon tábori körülmények ezek. Így létrejöhet valami értékes rövidebb idő alatt, mint kőszínházi körülmények között. Milyen a munkafolyamat?- A formába öntés az körülbelül két hét és természetesen már elkezdtük előkészíteni, mielőtt megérkeztünk. Itt reggel nyolckor kezdtük a próbákat, úgy volt, hogy tizenkettőig, de be kellett menekülni a hangárokba olyan meleg volt. Aztán ebéd után kisebb szünetekkel éjfélig, egyig próbáltunk, a színészek egy része pedig díszletgyártással is foglalkozott. Szeretem, hogy itt ekkora nagy terek vannak és nagy százméteres színpadokat is lehet csinálni. A beregszászi színészek második generációs csapatával jöttem, de az öregek közül is van kettő.Könnyebb dolga van a fiataloknak?- A helyzetük valamivel jobb, nekik most körülbelül harminc ezer forint a havi fizetésük, az előzőeknek meg tízezer sem volt. De lényegében nem mások, mert együtt szocializálódtak. Közösen hoztunk létre előadásokat. Egyébként száz százalékosan megtalálták őket a szerepek. Itt szabadon kezeljük a történetet, átalakítottuk a karaktereket, magunkról fog szólni az előadás.A Bázis melyik részén lesz az előadás?- A hatlyukú hangárnál. Ez a harmadik előadás, amit ott játszunk a Kioldás és az Ember tragédiája után, de így, ilyen elrendezésben még nem használtam ezt a helyszínt. Keresztben játszottunk eddig, most pedig szembe fordulunk ezekkel a furcsa betonépítményekkel.Mit vár az előadástól?- Ezek jórészt etűdök lesznek, egy jövendőbeli előadásnak az alapja, de azért van eleje, közepe és vége, tehát nem munkabemutató. Így csináltuk a Három nővért is, de ez így rendjén is van, ennek a helynek ez a varázsa és így fogadja el a közönség is. Meg kell, hogy történjen a lelkünkben az előadás, aztán ennek az élményét visszük magunkkal a zártabb körülmények közé, ahol majd megszületik egy új formában, de a magja, amit Sztanyiszlavszkij az előadás magjának hív, az itt fog megszületni. Nyilván ritmusképlet szempontjából egy ilyen előadásnak vannak hiányosságai, a figurák is bomlanak és alakulnak majd még és kiteljesednek. Itt minden körülmény, a csend, a madarak és a sünök is az előadást gazdagítják.Milyen helyet foglal el Ön szerint a Bázis az ország színházi életében?- Tanúja voltam annak, ahogy Irén nagy harcot vívott az elfogadás érdekében a helyi vezetéssel. Mindig feszengek azzal, hogy Magyarország milyen zseniális nyári színházak szempontjából, több, mint száz helyen játszanak, de kevés igazán izgalmas, kísérletező szellemű hely van. A Bázison kívül talán Gyulát említhetném és kész. A hely elszakítottságát nem tartom jónak. Jobban tetszett mikor Irén úgy csinálta, hogy játszottunk valami népszerűbbet, például a Liliomfit a Romtemplomnál és itt fenn meg valami egészen elvetemültet, mint a Kioldás és a kétféle közönség elkezdett átjárni egymás között. Azok is megnézték a Liliomfit, akik a Bázisra voltak hangolva, és jöttek fel miattunk olyanok, akik azelőtt soha. Ezt a stratégiát próbáltam követni igazgatóként a Csokonai Színházban is Debrecenben.Mennyire érzi úgy, hogy képes nyitottnak lenni a színházi módszerek tekintetében is?- Nem tudok mást csinálni, itt például kénytelen vagyok, hiszen pont az a jó a helyben, hogy különleges és megismételhetetlen az előadás, még akkor is, ha iszonyú meló és ebből nekem majd egy másik előadást kell csinálni. Irén azt mondta egyszer, hogy majd táblákat fog itt lerakni mindig, megemlékezve a társulatról, ha egy-egy előadás felfedez valami új helyszínt vagy szöget. Az ember rákényszerül, hogy másképp gondolkozzon a színházról és új utakat keressen.Milyen jövőt jósol a Bázisnak?- Nézze, nekem meg sem fordult a fejemben, hogy nem csinálom meg ezt az előadást, pedig idén elég sok minden van rajtam a Nemzeti Színház átvételével is, mégis azt gondolom, hogy nekem képviselnem kell Zsámbék értékeit is. Igaz, hogy lehetne jobb állapotban a Bázis, de reméljük, hogy ez is alakul majd. A legfontosabb most, hogy megmaradjon, és nehogy az legyen, hogy az a borzalom, hogy Irén elment, azzal jár, hogy itt a színház is megszűnik. Itt vagyok, mert így tudok tenni ezért és jövőre, amikor a Nemzetiben is bemutatjuk ezt a darabot, fel lesz írva a Nemzeti Színház plakátjaira az is, hogy ez a Zsámbéki Színházi Bázissal közös produkció. Az interjút készítette: Artner Sisso Előadásfotók: Ilovszky Béla, theater.hu
2013.07.26. 05:00
Szinhaz.hu
"A színház a ma vallása" - 99 éves lenne Tolnay Klári
"A színház a ma vallása" - 99 éves lenne Tolnay Klári
Emlékek és gondolatok Tolnay Klári születésnapján - Dr. Góg Laura, a tavaly megjelent „Tolnay Klári szerepei színpadon és filmen” című színháztörténeti könyv és számos tanulmány szerzője emlékezik Tolnay Klárira születésének 99. évfordulóján. Vannak szerepek, melyek összeforrnak egy színésszel. Blanche alakját Tennessee Williams darabjából kétségtelenül Tolnay Klárival azonosítja a közönség. Azzal a Tolnay Klárival, aki korszakokat átívelő módon volt a közönség kedvence, és aki most lenne 99 esztendős. A sztár és az emberábrázoló művész Hogyan vált ez a pici, törékeny asszony generációk kedvencévé? Nehéz megmagyarázni, hogy mi tette Tolnay Klárit Tolnay Klárivá. Olyan egyéniséggé, akire oda kell figyelni a színpadon, mert jelenlétével és magától értetődően természetes átélésével alakítja szerepét. Tolnay Klári már az 1940-es években is sztár volt. Körülrajongott csillag és elismert színésznő egyaránt. 1934-es pályakezdésétől a filmezés mellett fokozatosan, lépésről lépésre válik a Vígszínház ösztöndíjas tagjából a társulat vezető színésznőjévé. Olyan emlékezetes filmszerepekben tündököl, mint A kölcsönkért kastély, A hölgy egy kissé bogaras, Tóparti látomás, Egy csók és más semmi, Havasi napsütés, Rákóczi nótája, Férfihűség, Keresztúton és Katyi. A sok naiva szerep után színpadon 1938-ban a Francia szobalány című komédia hatalmas népszerűséget hoz számára, majd később olyan drámai feladatokban is kipróbálhatja magát, mint az 1943. május 7-én bemutatásra kerülő Hat szerep keres egy szerzőt című Pirandello darab, melyben megrázó erővel alakítja a Mostohalány szerepét. Később Tolnay Klári a magyar- és a világirodalom összes nagy női szerepében megmutatkozik. Színészi alkatából, és abból a tényből kifolyólag, hogy a mesterséget előtanulmányok nélkül, a gyakorlatban sajátította el, munkamódszerét mindig empirikus szemlélődés jellemezte. Az olyan külsőséges tényezők, mint szépség és báj is új értelemet nyertek belülről sugárzó, okos szépségében. Ő maga drámai, kiforrott színésznővé válását a második világháborút követő időszaktól és a Madách Színház együtteséhez való csatlakozásától eredeztette, bár korabeli kritikák a fiatal naivában is felfedezni vélték a jövő nagy emberábrázoló művészét.Apácából Thália papnője Az apácának készülő fiatal lány első színházlátogatásai után, a színész és a néző varázslatos kölcsönhatása által megbabonázva döbben rá arra, hogy Tháliát szeretné szolgálni. A szigorú anyai unokanagybácsi, Bókay János író azonban csak úgy támogatja színészi szárnypróbálgatásait, ha idővel bebizonyosodik a lány ösztönös tehetsége. Az anyakönyvi kivonat szerint 1914. július 17-én, egy budapesti klinikán született meg Tolnay Rozália, a későbbi Tolnay Klári, aki példás neveltetést kapott szerető családban vidéken töltött, boldog gyermekévei folyamán. Amikor a debreceni felsőkereskedelmiben 1932-ben letett érettségit megelőzően két évet tölt a nyíregyházi Angolkisasszonyoknál, érlelődik meg benne a missziós apácává válás gondolata. Az ettől megrémülő szülők küldik a kis Rózsit a budapesti rokonokhoz, ahol az első bál és az első színházi élmény fordulatot hoznak életében. Tolnay Klári nem volt üstökös, tehetsége azonban kitartással párosult és szorgalmas útja sikerhez vezetett. Ráthonyi Ákos filmrendezőhöz 1936-ban ment feleségül, házasságuk 1945-ben ért véget, mielőtt Ráthonyi, a háború előtti filmgyártás jelentős alakja külföldre távozott. 1940-ben született meg Zsuzsanna lánya, akkor már ünnepelt sztár. Darvas Ivánnal, akivel 1959-ig tartoztak egymáshoz, 1947-ben kötötte össze az életét. A személyes fordulópont mellett ekkortájt pályájában is változás következett be: 1949-ben a Madách Színházhoz került és haláláig „Madáchhoz” tartozónak vallotta magát. A régi filmeken alakított modern, huncut lány fokozatosan ért valódi jellemábrázoló művésszé, gyönyörű negyvenessé, majd jó humorú, bölcs és okos idős hölggyé. Elérte, amiért színésznő lett: hatott közönségére. Mindezt a kötéltáncos alázatával és bátorságával. „A színházban az összes érzékszerveket meg kell mozgatni. A szemre, a fülre… a szívre kell hatni, és ez az út vezet az észhez is. A színház a ma vallása” – vélte Tolnay Klári. A lány korában apácának készülő Tolnay így lett valóban Thália papnője.Védjegye: a „Tolnays” mosoly és hang Tolnay Klárit izgatta az a színészet lényegét alapvetően érintő kérdés, hogy van-e abszolút művészi maradandóság. A színpadi alkotás múlékony dolog, lehet-e azonban megőrizni egy pillanatot, egy arckifejezést, egy színpadi élményt? Tolnay Klári úgy vélte, hogy a színészt színpadi alkotása múlandóságáért az emberábrázolás kiváltsága kárpótolja. A jelenben élt, a jelenben alkotott. Vérbeli színészként sohasem nézett vissza. Édesanyja szépségét örökölte, de onnantól kezdve, hogy a filmgyárban átkeresztelték a dallamosan hangzó Klárivá, és a színház világa is bizalmat szavazott neki, fokról fokra bizonyította be közönségének tehetségét, szellemességét, drámai erejét. Minden műfajban: színpadon, filmen, televízióban, rádióban, szinkronban is maradandót alkotott. Jelensége és beszédének hangszíne, volumene és stílusa is a természetességet, egyszerűséget képviselte. Amikor először találkoztunk személyesen, legelőször jellegzetes hangját hallottam meg egy folyosó kanyarulatából. Utána bukkant fel törékeny alakja, és ismerős mosolya. A személyes és színpadi pillanatok visszahozhatatlanok, a közel száz filmszerep azonban mai napig őrzi mosolyát, hangját és tekintetét. „All-round” művész Amikor kezdeti útkeresésekor a tájszólásban beszélő, rettentően hadaró úrilány többek között Hevesi Sándornál, a híres rendezőnél, igazgatónál, színházi embernél jelentkezett meghallgatásra, nem lehetett tudni, hogy pár évtizeden belül ez a kislány tökéletes megvalósítója lesz a Hevesi által is hirdetett realista színjátszásnak olyan tehetséges rendezők irányítása mellett, mint Ádám Ottó vagy Vámos László, akikkel Tolnay kitűnően szót értett. A háború befejeztével, de még azt megelőzően is Tolnay Klári és pályatársai gyakran vágyakoztak arra, hogy a világirodalom örökbecsű értékeit játszhassák. Ajándék volt a sorstól Tolnay Klári számára két évadon át 1946-47-ben Várkonyi Zoltán Művész Színházában játszani. Rövid időre a Vígszínház hármas igazgatását is felvállalja Somló István és Benkő Gyula társaságában. Később a Madáchban is utolérték olyan nagy világirodalmi szerepek, mit Júlia, Irina, Nóra vagy Marguerite Gautier. Amikor Shakespeare Júliáját alakította, 39 éves volt. Tolnay a színészi bátorságot a gyakorlatban is képviselve később sem restellt és nem félt korát megelőzve, annál idősebb szerepet játszani. Nagy sikert aratott többek között Csehov (Három nővér, Cseresnyéskert, Sirály, Medve), Shakespeare (Romeo és Júlia, Hamlet, Téli rege) Arthur Miller (Pillantás a hídról), George Bernard Shaw (Az ördög cimborája, Sosem lehet tudni, Warrenné mestersége), Miroslav Krleža (Agónia), Thornton Wilder (A mi kis városunk, Hosszú út, A házasságszerző), Edward Albee (Nem félünk a farkastól), Németh László (Mathiász panzió) darabjaiban. Idősebb korszakából a közönség emlékezhet a Kései találkozás (Arbuzov), a Kedves hazug (Kilty), a Macskajáték (Örkény), a Maude és Harold (Higgins), az Aranytó (Thompson), az Utazások nénikémmel (Graham Greene), az Ők tudják, mi a szerelem (Hubay) vagy A nagymama (Csiky Gergely) című darabokban nyújtott alakításaira. Kedvenc szerepeként egyértelműen Tennessee Williams „A vágy villamosa” című darabjának Blanche-át jelölte meg. A Madách Színházban Vámos László rendezésében 1962. április 7-én bemutatott emblematikus előadással Tolnay eljutott pályája csúcsára. Sokat citált harmonikus és lírai játéka, eszköztelensége, természetessége, humora nehezen meghatározhatóvá teszik, miért és hogyan hatott a nézőre egy adott szerepben. „Sokszor gondolok arra, hogy a közönség, amikor megváltja jegyét, nem is tudja, hogy munkára készül. Arra, hogy három órán keresztül velem dolgozzék.” – mondta egyszer. Tolnay gyakran a sorok közötti drámát életre keltve lírai módon teremtette meg a karakter érzelmi és gondolati egységét, együtt „dolgozva” a közönséggel. Valóban sokoldalú, „all-round” színésznővé vált, amire törekedett.Hová tűnt Rózsi? Tolnay Klári gyakran utalt arra a bizonyos színészi „kelléktárra”, melyben megélt emberi élmények raktározódnak és mely a színészi alakítás tudattalan alapját képezi. Magától jött rá és ösztönösen alkalmazta a sztanyiszlavszkiji színházi alapigazságot, amikor önnön magából kiindulva, belülről fakadó módon oldott meg egy szerepet. Egyszer azt nyilatkozta, hogy nem is tudja igazán, hogy ennyi szerep és ennyi év után Tolnay Klári létezik-e még a maga valójában. Tulajdonképpen benne éltek szerepei: Ranyevszkaja tartása, Blanche zavartsága, Béatrice fájdalma, Maude bölcsessége és életigenlése, Auguszta néni vagány huncutsága és minden alakítása mögött ott húzódott összetett egyénisége. A szerep valósággá, a valóság szereppé vált a színházi mindennapokban. Őszintesége művészetében kristálytisztán hitelessé tette és egyben gördülékenyen vezette át az asszonyi élet korszakain és a szerepek átmenetein. Tolnay Klári sokszínű, humoros és szókimondó volt, függője a cigarettának és a munkának. Képes volt a folyamatos megújulásra és művészi és asszonyi reneszánszát élte középkorú érett nőként. Bölcs és okos, minden iránt érdeklődő asszonnyá vált, tanulmányozta a keleti filozófiákat és vallásokat, rengeteget olvasott, zongorázott, keresztrejtvénnyel és idegennyelv-tanulással, színdarabok fordításával tartva élesen híresen jó memóriáját.„Én csak színésznő vagyok…” Tolnay Klári mai nő volt, mai érzelmekkel és mai hangvétellel, a mi XX. századunk viharos évszázadában. Olyan mai nő, aki azonosulásra alkalmas. Bár tehetsége határokon is átnyúló sikerre is nemesítette, ő itthon maradt és lett legenda. Annál több. Színész. „Garbo sztár volt a maga korában! Megengedhette magának, hogy visszavonuljon. „Én „csak” színésznő vagyok, ez a hivatásom. E nélkül nem tudnék élni!” – mondta egyszer. Tolnay Klári nem szerette, ha „művésznőzték”. Sok minden más mellett talán ezt az alázatot is sugározhatta, amikor az emberek közvetlennek, egyszerűnek, szerénynek és magukhoz közelállónak érezték őt. Tolnay Klári belső emberi szépséget akart sugározni az embereknek. Olyan értéket és érzést, mely a mindennapok apró csodáival ajándékozza meg őket, úgy hatva és gyógyítva, akár egy missziós apáca. Amikor Tolnay Klári jelenségéről beszélünk, az egyéniség, az intellektus és a belső kisugárzás hármasáról szólunk. Maradandó hatás ez. Egy több mint hat évtizeden keresztül alkotó emberábrázoló művész szellemi hagyatéka. Blanche DuBois 1962-ben ott, a Madách Színház színpadán a szeretetre vágyott. A 99 számmisztikai jelentése, nem más, mint egyetemes szeretet. Tolnay – Blanche most lenne 99 éves. Szerző: Dr. Góg Laura Tolnay Klári-szakértő, a „Tolnay Klári szerepei színpadon és filmen” című könyv szerzője, a Tolnay Klári 2014 Centenáriumi Emlékév főszervezőjeSzínház.hu
2013.07.17. 07:08
Szinhaz.hu
Víz fölött, víz alatt is játszottak - Lezárult a Shakespeare Fesztivál
Víz fölött, víz alatt is játszottak - Lezárult a Shakespeare Fesztivál
Lezárult a IX. Nemzetközi Shakespeare Fesztivál Gyulán. A több mint egyhetes seregszemle középpontjában a Hamlet című dráma és a Shakespeare szonettek álltak. A fesztivál 12 napja alatt több mint negyven produkciót láthatott a közönség. A fesztivált Mándy Ildikó Társulatának Szonettek című produkciója, Szalontay Tünde előadása nyitotta. A szonettek három koncerten - két kontratenor, Birta Gábor és az angol Nicholas Clapton, a W.H. együttes, valamint Caroll Vanwelden belga dzsesszénekesnő fellépésén - is fő szerepet kaptak. A Hamletet július 5-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatával közös produkcióként mutatta be Bocsárdi László rendezésében a Gyulai Várszínház, és a Hamlet két másik előadását is meghívták: a Színház- és Filmművészeti Egyetem Zsótér Sándor rendezte vizsgaelőadását és a Miskolci Nemzeti Színház Kiss Csaba rendezte produkcióját. A július 4. és 15. között zajló rendezvényen a moszkvai Vahtangov Színház Szeget szeggel című előadását is láthatta a közönség. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Makrancos hölgy avagy a hárpia megzabolázása című, Sorin Militaru rendezte előadását is meghívták. A közönség összeállítást láthatott Shakespeare szövegeiből Emil Boroghina román színész előadásában, továbbá műsorra tűzték Steven Berkoff angol színész előadását is, amely Shakespeare ármánykodóiról szólt. A fesztivál keretében Lenni vagy nem lenni címmel konferenciát rendeztek, amelyen azt vizsgálták, hogy a Shakespeare-darabokban miért oly fontosak a monológok. Shakespeare és Nádasdy Ádám címmel pedig beszélgetést tartottak a költő, műfordítóval. A fesztivál záró előadása a lengyel-angol Song of the Goat Theatre Lear dalai című produkciója volt.Tarján Tamás a bárkaonline-ra írt a fesztivál programjairól: Sötét sikoly - A Vahtangov Színház vendégjátéka: Szeget szeggel(...) A formanyelv termékenyen eklektikus. Jurij Butuszov fedetten látomásos rendezése enged a gogoli fantasztikus realizmusnak (vagy a színház névadója, a rövid alkotói pálya után, 1922-ben elhunyt Jevgenyij Vahtangov többek közt szintén – másként – a fantasztikus realizmust zászlajára tűző ars poeticájának), érződnek áthallások az ezerkilencszázhúszas–ezerkilencszázharmincas évek szovjet irodalmi és képzőművészeti ikonográfiájából, a múlt század derekának orosz filmjeiből s a mai orosz mindennapokból. A hangaláfestés sikolyszerű, akár az egyházi zene zászlókat úsztató surrogása, akár az óceánmély örvénylő susogása, akár pengetős hangszerek jaja vagy a populáris tömegzene zúdulata ihleti meg a komponista Fausztasz Latenaszt. Edvard Munch híres festményei, Sikoly-variációi egyértelmű mögöttesei az elkerekült, nyitott szájjal rettegő, némán kiáltó, fejüket kétfelől fogó egyes szereplők arcjáték-megoldásainak. (...) A legszebb rózsa a kertben - Konferencia a Shakespeare-darabok monológjairól (...) A remekül sikerült rendezvényt – melynek különös hiány-mozzanata volt, hogy a monológ mibenlétét egyetlen felszólaló sem határozta meg; valószínűleg a pódiumon és a széksorokban mindenki tudottnak vette, nem egészen indokoltan – csupán a szervezői maximalizmus dicséretes vétkében kell elmarasztalnunk. Nagy Andrással együtt kilenc tudós literátor és színházművész díszvendég: a lenyűgöző mezőny saját maga (nem mindig akceptált) húsz perces megszólalási időtartamával és a kitartó közönség idejével futott versenyt. A kérdésekre-válaszokra nem is jutott idő, pedig többen már a szünet előtt jelezték hozzászólási szándékukat (részint a maszk, maszkosságper monológ ügyben). Kiss Csaba nézetével (rossz helyen van-e a drámairodalom leghíresebb monológja) az ő Hamlet-rendezése láttán ismételten szembesülhetünk (július 14.), Berkoff előadóestje is újra szíthatja a kérdéseket, más dolgokról bizonyára szűkebb körben lehet(ett) disputálni az előadókkal, mégis kár, hogy a monológról nem indulhatott be nagyobb sugarú dialógus. Rendelkezz velem…? - Makrancos hölgy Marosvásárhelyről(...) A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház hosszabb idő óta sikerrel műsoron levő, korábban már budapesti vendégjátékon is őszinte tapssal díjazott Makrancos hölgy avagy A hárpia megzabolázásacímű előadása (Nádasdy Ádám fordításában) nem tartozik a vígjáték pszichologizáló megközelítései közé. Illik rá a közhely: „vérbő reneszánsz komédia”. A téglavárhoz igazított jelzéses díszletnél sokkal több munkát adott Alina Herescu tervező számára a tarkabarka, csíkos-kockás-pettyes jelmezek sokaságának (s hozzá az özvegyek kara árnyalakjaira szabott dominóknak) a kiötlése. Egy 16. század körüli itáliai vándortrupp jár-kel-rohangászik szemünk előtt, clownosan elrajzolva, vastagon fogó zsírkrétával színezve, orcáját alaposan kipingálva. A cirkuszi utalások, felhangok könnyeden átvezetnek a mába, a rockos, diszkós zörej- és jelvilághoz. A végére pedig – erről a színészek körbe keringő tapsfogadása sem hagy kétséget, Vlaicu Golcea verkliszerű muzsikafutamaival aláhúzva – mintha vurstliban lennénk, ahol a vígjátéki ringlispíl figurái még egyszer ránk villantják tekintetüket. (...) W.orkSH.op - Hamlet – színinövendékekkel(...) Aktuális Hamlet? Az értelmezés fontos kiindulópontja, hogy Marton László, Hegedűs D. Géza és Forgács Péter osztályvezető tanárok tizenegy hallgatója cserélgeti, átsiklatja egymás között a szerepeket (nem mindegyiket és nem összevissza). Nem új fogás, Zsótérnál sem. E megoldás a tragédia szilárd struktúráján belül ingatagabb, bomlékonyabb, esetleg nehezen rajtakapható viszonylatokat hoz létre. A nézőt is arra készteti, hogy ne egyetlen fizikai, logikai vagy etikai szemszögből kövesse az eseményeket. (Egyébként is az első és második nagy egység alatt más-más – egymással szemközti – pódiumon ültünk, a kettő között pedig a szoborhoz sétáltunk.) A Zsótér-workshop, a vizsgaelőadás több tárgyból, azaz több szerepből vizsgáztatja a növendékeket. S olyan készségekből is, mint a jelen nem lenni tudás, a metronómra pontos érkezés, a társra való aktív figyelem, a test tárgyi alakzattá gubbasztása, virrasztás egy-egy figura világosodásáért.(...) A gyulai Hamlet-változatban Zsótér visszafogottabban volt jelen, mint a budapestiben, ahol még technikai munkatársként is helytállt. Itt csak kézjeleket adott, s a lovas szobor mellett dobta az éjszaka magasába piros színű ellenzős sapkáját. A jelet, mely egy tehetséges színészosztály gépezetét úgy beindította, ahogy az csak szerencsés csillagzat alatt esik meg. Több lényeg, kevesebb művészkedés - Bocsárdi László Hamlet-rendezése Gyulán(...) A Gyulai Várszínház és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház közös vállalkozásában létrejött premier Daniel Olbrychskije, azaz Hamletje: Mátray László. Értelmiségi Calibanként indít, a romantikus sóhajtozástól a fölényes dinamikáig kipróbál tucatnyi fogást, hogy kontúrt adjon e mindenestül kétséges (alapból: félszeg macsó) dán királyfinak. Mátray (a többiekéhez hasonló) fölösleges mászkálásaival, falkaparásával, jelentékenységet elhitetni képtelen verődésével, modoros kivárásaival ugyanúgy messze jár még a szereptől, mint nem egy társa, de a Hamlet-ikont többé-kevés beleképzelhetjük. Rendezője felel a személyiség következetlenségeiért (s az écáért, hogy Mátray úgy Hamlet, hogy ő Fortinbras is), dramaturgja (Sebestyén Rita), hogy e Hamlet ajkára alig illő, meglepően ósdi, zavaros, terjengős-túlrövidített szöveg jött létre (főleg Arany János fordítása nyomán). Az egyik replikával szólva: több lényeg, kevesebb művészkedés nem ártott volna. (...)A fesztiválról képekben:1. Őrök a Várszínház előtt2. Ránki Júlia, a 'Vilmos naplója' szerzője3. G. Szabó Hunor és Sena4. Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója5. A nézők 6. Gryllus Samu7. Angelus Iván koreográfus, nézői minőségében8. Márkos Albert9. Bocsárdi László a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója10. Nézők mindenhol vannak...11. Csáki Judit kritikus 12. Sena 13. Gyula 14. G. Szabó Hunor 15. Mátray László és Benedek Ágnes, Hamlet és Ofélia szerepében 16. Kónya-Ütő Bence Horatio és Mátray László Hamlet szerepében 17. Kolcsár József, mint Laertes 18. Diószegi Attila, Pálffy Tibor, Nagy Alfréd azaz Rosencrantz, Claudius és Guildenstern 19. Diószegi Attila és Nagy Alfréd 20. Benedek Ágnes, mint Ofélia Tovább a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Hamletjének galériájához. 21. ifj. Vidnyánszky Attila 22. Zoltán Áron, Vecsei Miklós 23. Bach Kata, Janka Barnabás 24. ifj. Vidnyánszky Attila 25. Zsigmond Emőke 23. Mészáros Blanka 24. Tóth János 25. Vecsei Miklós, Szabó Erika 26. Tóth András 27. Zsigmond Emőke 28. Csapó Attila 29. Janka Barnabás 30. Zsigmond Emőke31. Zsótér Sándor Tovább a Színház- és Filmművészeti Egyetem Hamletjének galériájához. fotó: foto.szinhaz.huForrás: Színház.hu, Mti, Bárkaonline
2013.07.16. 05:00
Szinhaz.hu
<strong>Mága Zoltán</strong> Budapesti Újévi koncert 2014: már árulják a jegyeket 
Mága Zoltán Budapesti Újévi koncert 2014: már árulják a jegyeket 
Hatodik gálakoncerttel köszöntik és üdvözlik az új esztendőt Mága Zoltán és sztárvendégei a Papp László Budapest Sportarénában. Káprázatos látványvilág, világhírű színvonalú zenei élmény és természetesen az ünnepi koncerthez hű milliő vár több mint tizenkétezer vendéget 2014. január 1-jén. [Dátum: 2013.07.15. 19:36]
2013.07.15. 19:36
Zene.hu
Sok száz embert látott vendégül Mága Zoltán és Kozma Imre atya
Mintegy kétezer adag, kilencféle ételkülönlegességgel várta a rászorulókat Mága Zoltán és Kozma Imre atya csütörtökön délután a Batthyány téren, hogy egy egyszerű hétköznapon is meleg ebédet juttassanak az embereknek. Sokan négyszer-ötször is sorba álltak, hogy megkóstolják azokat finomságokat, amelyeket a hegedűművész és a Máltai Szeretetszolgálat vezetője osztott szét a sorban álló emberek százainak.
2013.07.13. 10:16
Stop.hu
Több mint kétezer adag ételt osztottak szét Budapesten
Több mint kétezer adag ételt osztott szét csütörtökön este Budapesten Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke és Mága Zoltán hegedűművész önkéntesek segítségével a karitatív szervezet Batthyány téri főépületénél, ahol a fél 6-os kapunyitásig mintegy százötvenen gyűltek össze.
2013.07.11. 19:46
Nepszava.hu
Petrus néven új étterem nyílt Budapesten!
Megbúvó kis sziget, Párizst idéző hangulatú környék a dinamikusan fejlődő Ferencváros szívében. A Ferenc tér hangulatos parkja szomszédságában néhány nappal ezelőtt igazi gasztronómiai fellegvár nyílt meg, amelynek azonban hamarosan híre megy majd Budapest-szerte. Az étterem tulajdonosa, Feke Zoltán séf merész húzással döntött úgy, hogy új éttermét nem a divatos sétálónegyedek környékén nyitja meg, hanem egy kicsit szokatlanabb, de nagyon szerethető helyszínen. A tervek szerint az étterem maga is nagyon szerethető lesz, ezt belépés után azonnal megállapítja a látogató, hiszen olyan hangulat fogadja, hogy egy percig sem feszeng, hanem azonnal otthon érzi magát.
2013.07.11. 15:30
Nagy ebédet ad Mága Zoltán és Kozma atya csütörtökön a Batthyány téren
A Duna rekordáradása miatt hirdetett jótékonysági akciósorozata zárásaként ételosztást tervez Mága Zoltán hegedűművész a fővárosban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetőjével, Kozma Imre atyával közösen.
2013.07.10. 20:42
Stop.hu
"Végtisztességet vettünk Horn Gyula volt miniszterelnöktől"
"Egyszerű állampolgárként, több ezer ember között, Kozma Imre atyával együtt vettem végtisztességet Magyarország volt miniszterelnökétől ma délelőtt a Fiumei úti Nemzeti sírkertben" - írja közleményében Mága Zoltán hegedűművész, akinek levelét változtatások nélkül közöljük.
2013.07.08. 18:55
Stop.hu
'Zsámbék egy kis édenkert' - Jámbor József a Bázison
'Zsámbék egy kis édenkert' - Jámbor József a Bázison
Németh Ákos: Definíció című darabját július 6-án és 7-én láthatják az érdeklődők a Zsámbéki Színházi Bázison. Az előadás rendezőjével, Jámbor Józseffel beszélgetett Artner Sisso. - Mikor és hogyan bukkantál fel először Zsámbékon? Debrecenből érkeztem, jelesül a Csokonai Színházból, ahol szerződtetett színészként idestova a 25 évadomat taposom, de még régebb óta játszom ott. Az ezredforduló környékén egy szerencsés szerencsétlen fordulat úgy hozta, hogy Tóth Jocót a Csányi épp akkor rúgta ki a Bárkából, Czeizel Gabi pedig ugyanazzal a lendülettel meghívta hozzánk egy főszerepre Darvasi Laci Argentína című darabjába, melyben történetesen én is játszottam, s melynek próbái és előadásai után este és éjszaka Jocónak észak-déli, illetve kelet-nyugati tengelyű kocsmatúrákat szerveztünk debreceni barátainkkal. s ezek alatt addigi enyhe „szia-szia” ismeretségünk barátsággá mélyült. Én már addig is rendeztem, mind a színházban, mind a nyári játszóhelyen – a debreceni városháza udvarán – és épp kezdett tele lenni a hócipőm a szűkös anyagiakkal, a produkciók sajtóbéli szakmai visszhangtalanságával, és kezdtem tekintgetni országosabb fókuszú játszóhelyek felé. Épp akkortájt jutott kezembe Garaczi Laci legújabb darabja a Csodálatos Vadállatok, melyet mindenképpen szerettem volna megrendezni. Jocónak megmutattam, neki is tetszett, Laci engedélyt adott rá, sikerült egy sikeres pályázatot írnom a Soros Alapítványhoz és az NKA-hoz (mint utóbb megtudtam, itt azt mondták, annyira jó volt a pályázat, hogy nem lehetett nem támogatni), már csak játszóhelyet kellett találni. Elkezdtem telefonálgatni. Az első helyről, akiket felhívtam, egy nagy múltú nyári játszóhelyről rövid úton, és nem is túl kedvesen elhajtottak (a színház vezetőjével való kapcsolatunk azóta már baráti, de elhajtani azóta is elhajt, some things never change), másodiknak –szerencsére – Mátyás Irént hívtam fel, akinek nagyon tetszett az ötlet, és befogadott minket. A produkcióhoz csatlakozott Molnár Era, egykori kolléganőm, kiváló színésznő és Szoták Andi, egykori tanítványom, azon kívül Szőllősi Zoli, szolnoki színész és Kovalcsik Anikó jelmeztervező, és 2001 nyarán meg tudtuk szolgálni a belénk vetett bizalmat, mert a Csodálatos Vadállatok nagyot durrant. Három évig játszottuk – évközben, a Merlinben is, mert Jordán Tamás befogadta, és a Kritikusok Díján is volt, aki jelölte a legjobb előadásra. No, hát így pottyantam ide. Melyek voltak a legemlékezetesebb munkák, nyarak itt? Mindegyik. A legemlékezetesebb mindenképp a már említett Csodálatos Vadállatok volt. Én nagyon szerettem a következő évben Keresztes Tomi főszereplésével bemutatott Toepler Zoltán-darabot, a Toepler, Platon, Garaczit is, de nemcsak én, a közönség nagy része is, egyik híres filmrendező ismerősöm évekkel később is emlegette, milyen jó volt, milyen nagy hatást gyakorolt rá az előadás A 2003-ban bemutatott Filó Vera-opusz, a Szobalánynak, Londonba Szoták Andi főszereplésével, az egyik büszkeségem. Zsámbék hat különböző helyszínén játszódott a darab (Művház, Török-kút, Katedrális, Templárius-bejárat, Apáca-kert, egy szobrász barátunk kertje) melyek között egy busz szállította a nézőket, és a buszon ugyanúgy zajlottak az előadás további jelenetei. Az egyik kedvencem az volt, amikor a „Néger nő”-szerepet játszó színésznő zenélni kezdett, a busz pedig minden utcasarkon felvett egy-egy újabb színészt, újabb hangszerekkel, akik újabb szólamként csatlakoztak a dallamhoz. Irén sokat emlegette azt a pillanatot, amikor én – az ő visszaemlékezése szerint – fura somolygással bejelentettem, hogy kéne egy busz. Ő meg szerzett egyet. A 2004-ben bemutatott Hamlet, címszerepben a feledhetetlen zsenivel, a tragikus sorsú Bertók Lajossal, szintén emlékezetes, az azóta sajnos, már szintén elhunyt Molnár Gál Péter elragadtatott sorokban emelte mennybe az előadást, bár az hihetetlen kultúrpolitikai vákuumba került. Ahogy Irén mondta, egy jó előadás volt, nagyon rossz szituációban. Tény, hogy attól kezdve sokan, akik addig jópofiztak nekem, átmentek az utca túloldalára, ha megláttak. 2005-ben a fiatal lengyel drámaíró, Krzysztof Bizio Beszélgessünk életről-és halálról című darabját játszottuk, aminek akkora sikere volt, hogy a veszprémi színház akkori igazgatója meghívta a produkciót, hogy több alkalommal játsszuk náluk (Sajnos, ez aztán egyeztetési okok miatt mégsem jött létre.) 2006-ban a debreceni Csokonai Színházzal közösen mutattuk be Cserna-Szabó András A Vendel tragédiája című opuszát, szintén nagy sikerrel, 2007-ben pedig Peer Krisztián OLd Death, avagy én se téged című darabját, mely előadásunk később – felolvasó változatban – olyan nagy hatást tett az egyik szervező- népművelőre, hogy pár évvel később külön EU-s színházi tábort szervezett az előadás köré Turistvándiban, ahol olyan nagyszerű előadókat tudtunk meghívni, mint Duró Győző, Bodó Viktor és a KOMA csapata. Ezután következett 2008-ban a Medve(gy), Sultz Sanyi darabja, melyet, ha jól emlékszem, az egyik legjobb rendezésemnek tartottál, de sajnos az osztatlan közönségsikeren, és a Vörösmarty gimisek adorációján nem túl sok visszhangja volt a produkciónak. 2009-ben két általam fordított Misima Jukio-darab jött, a Barátom, Hitler és a Szuzaku-ház bukása. Ezek a Színművészeti Egyetem Doktori Iskoláján írt disszertációmhoz készültek. (Azóta sikeresen ledoktoráltam.) 2010-ben mutattuk be a Sztrugackij fivérek és Tarkovszkij Sztalker-ét amelyet azóta is minden évben játszunk – mint megtudtuk sokan szeretik, és szenzációsnak tartják. 2011-ben Németh Ákos Deviancia c. művére kaptunk támogatást a Katona-pályázat által. Az előadásból úgy tűnik, filmváltozatot is készíthetünk a későbbiekben. 2012-ben volt egy meglehetősen megosztó Alighieri Dante: Isteni Színjáték-adaptációnk – nemrég kaptunk támogatást az újrajátszására, 2012 augusztusában pedig a turistvándi-kurzus tehetséges növendékeivel bemutattuk Németh Ákos : Webáruház című opuszát, nagy sikerrel. Ebben az évben pedig, mint látod, még egy Németh Ákos.- Hogyan kattant be neked Németh Ákos? Miért tartottad fontosnak, hogy az ő írásaiból rakd össze az idei darabodat is?Németh Ákos véleményem szerint méltatlanul kezelt nagyja a kortárs magyar drámának. Feldobták, leejtették, sós vízbe tették, onnan is kivették, s mindezt végig méltatlanul. Nagyon sok darabjában játszottam, és sokat rendeztem is. Imádom a szövegeit. Felötlött bennem, hogy tök jó lenne egy olyan előadás, amelyben ezek ez általam kedvelt szövegek együtt lennének. És lőn. Az író egyetértett, mi több, közreműködött. Ákos művei, úgy érzem – és most azt idézem, amit neki mondtam, és ami nagyon tetszett neki –, egy párhuzamos univerzumban játszódnak, ami ugyanolyan szennyes és mocskos, mint a miénk, csak a benne élő figurák valahogy sokkal pontosabban fogalmaznak, mint mi, sokkal keményebben, sokkal kevesebb képmutatással és önsajnálattal. A prózasorok itt-ott valami dühös, kemény lírában csengenek, sőt, inkább csattannak össze, de csak mintegy önkéntelenül. Nincs erőltetve. Fekete-fehérben képzelem el ezt az univerzumot, ha egyszer filmet rendeznék (fogok) belőle, kihagynám a színeket. Nekem szimpatikus ez a világ. Aki aljas, kimondja, hogy aljas, aki béna, kimondja, hogy béna, és így tovább. A figurák problémái ezen a kőkeményen felismert identitáson túl helyezkednek el. Hát ezért.Mi inspirált a Definíció elkészítésére? Milyen módszerrel dolgoztál?Pályám során három színész-zsenivel (egyik még életben van) és két rendező-zsenivel volt alkalmam együtt dolgozni. Ez utóbbiak közül az egyikük, Vlad Trojckij szemlélete és filozófiája érezhető az előadáson. Nálunk őt nem nagyon szereti a kritika, de ezen nem is csodálkozom, mert idehaza úgy kétszáz éve a németes színházeszmény – hogy úgy fogalmazzak – dúl, és semmi, ami ezen a szűkkeblű univerzumon kívül esik, nem él meg huzamosabb ideig ezen a magyar színházi ugaron. Azt, hogy Ákos szövegeit szeretem, már írtam, a játék jellegét illetően pedig Vlad inspirált. Ő ismertetett meg azzal a végtelen szabadsággal, amit a színház nyújtani tud és amivel – ha a szabályszerűségeit felismeri az ember – végtelen dimenziókat lehet meghódítani. Ezt akartam átadni a színészeknek, Tóth Jocónak, Szinovál Gyuszinak, Simó Krisznek, és szerencsém volt, hogy Szoták Andi már ismerte ezt, mert már dolgozott a Vladdal az Anna Kareninában (Bárka). Magyarországon persze ez a stíl nem tud népszerű lenni, mert itt szellemi tereken is hitbizományokban gondolkoznak, mindegyiknek van egy ura, és azelőtt fejet kell hajtani. A Definíció nincs lerendelkezve, semmi sem kötött, egyfajta „színházi dzsessz”, nyugodtan lehet behozni új kellékeket, jelmezeket, díszletelemeket, és az előadás még egyszer biztosan nem fog ugyanúgy lezajlani. Van zenénk, Weber Kristóf szerezte, zseniális, de nincs meghatározva, hol szólal meg, a színészek akkor adják be, és azt a számot, amit, és amikor úgy érzik, passzol az ő, vagy a kollégájuk jelenetéhez. A zeneszerző nagyon örült, amikor a próbán látta, hogy mi – amint mondta – „a halott gépzenét élő módon” használjuk, bekapcsoljuk, kikapcsoljuk, fel, vagy lekeverjük, vagy csak egyszerűen abbahagyjuk. A fényt is a színészek kezelik, aktuális lelki- és szellemi állapotuknak megfelelően. A munka során főleg a szöveggel foglalkoztunk sokat, de azzal is úgy, hogy kiadja azt a laza pszeudo-történetet, ami ránézésre koherensnek látszik, de végül is különböző figurák különböző történeteinek a darabkáiból áll. A színészek nyugodtan tehettek hozzá a szöveghez és vehettek el belőle. Van, ahol az egyik szereplő a saját maga által írt monológot mondja, stb.Mik a vízióid a Bázis jövőjéről?Hát, juszt se fogok reménytelenkedni. Eddig is csak az imádság és a Jóisten tartotta fenn ezt a „kis édenkertet” (a kifejezés a Zsámbékon a portási és műszaki főnöki feladatokat ellátó Ábrahám Gyuritól van) meg akik hisznek ebben a helyben, és tudom, hogy ezek ezután is fent fogják tartani. Zsámbék önmagában csoda, hogy létezik, és az is csoda, hogy Magyarországon a mindenkori döntéshozók közül senki nem ismeri fel, mekkora kincs, amire büszkék lehetünk, sőt, amivel még büszkélkedhetnénk is. Kár bármelyik kurzusra mutogatni. Az előző kormány gimnáziumi amatőr csoportokkal szuszakolta egy kategóriába a Bázist, a mostani pedig összevissza ír ki pályázatokat, majd zárolja őket, majd felold, teljesen tervezhetetlenné téve az évadot, egyébként meg csak a vegetáláshoz ad pénzt. Mégis, majd lesz valahogy. Az interjút készítette: Artner Sisso Fotó: theater.hu - Ilovszky Béla
2013.07.06. 05:00
Szinhaz.hu
'Zsámbék egy kis édenkert' - Interjú Jámbor Józseffel
'Zsámbék egy kis édenkert' - Interjú Jámbor Józseffel
Németh Ákos: Definíció című darabját július 6-án és 7-én láthatják az érdeklődők a Zsámbéki Színházi Bázison. Az előadás rendezőjével, Jámbor Józseffel beszélgetett Artner Sisso. - Mikor és hogyan bukkantál fel először Zsámbékon? Debrecenből érkeztem, jelesül a Csokonai Színházból, ahol szerződtetett színészként idestova a 25 évadomat taposom, de még régebb óta játszom ott. Az ezredforduló környékén egy szerencsés szerencsétlen fordulat úgy hozta, hogy Tóth Jocót a Csányi épp akkor rúgta ki a Bárkából, Czeizel Gabi pedig ugyanazzal a lendülettel meghívta hozzánk egy főszerepre Darvasi Laci Argentína című darabjába, melyben történetesen én is játszottam, s melynek próbái és előadásai után este és éjszaka Jocónak észak-déli, illetve kelet-nyugati tengelyű kocsmatúrákat szerveztünk debreceni barátainkkal. s ezek alatt addigi enyhe „szia-szia” ismeretségünk barátsággá mélyült. Én már addig is rendeztem, mind a színházban, mind a nyári játszóhelyen – a debreceni városháza udvarán – és épp kezdett tele lenni a hócipőm a szűkös anyagiakkal, a produkciók sajtóbéli szakmai visszhangtalanságával, és kezdtem tekintgetni országosabb fókuszú játszóhelyek felé. Épp akkortájt jutott kezembe Garaczi Laci legújabb darabja a Csodálatos Vadállatok, melyet mindenképpen szerettem volna megrendezni. Jocónak megmutattam, neki is tetszett, Laci engedélyt adott rá, sikerült egy sikeres pályázatot írnom a Soros Alapítványhoz és az NKA-hoz (mint utóbb megtudtam, itt azt mondták, annyira jó volt a pályázat, hogy nem lehetett nem támogatni), már csak játszóhelyet kellett találni. Elkezdtem telefonálgatni. Az első helyről, akiket felhívtam, egy nagy múltú nyári játszóhelyről rövid úton, és nem is túl kedvesen elhajtottak (a színház vezetőjével való kapcsolatunk azóta már baráti, de elhajtani azóta is elhajt, some things never change), másodiknak –szerencsére – Mátyás Irént hívtam fel, akinek nagyon tetszett az ötlet, és befogadott minket. A produkcióhoz csatlakozott Molnár Era, egykori kolléganőm, kiváló színésznő és Szoták Andi, egykori tanítványom, azon kívül Szőllősi Zoli, szolnoki színész és Kovalcsik Anikó jelmeztervező, és 2001 nyarán meg tudtuk szolgálni a belénk vetett bizalmat, mert a Csodálatos Vadállatok nagyot durrant. Három évig játszottuk – évközben, a Merlinben is, mert Jordán Tamás befogadta, és a Kritikusok Díján is volt, aki jelölte a legjobb előadásra. No, hát így pottyantam ide.Melyek voltak a legemlékezetesebb munkák, nyarak itt? Mindegyik. A legemlékezetesebb mindenképp a már említett Csodálatos Vadállatok volt. Én nagyon szerettem a következő évben Keresztes Tomi főszereplésével bemutatott Toepler Zoltán-darabot, a Toepler, Platon, Garaczit is, de nemcsak én, a közönség nagy része is, egyik híres filmrendező ismerősöm évekkel később is emlegette, milyen jó volt, milyen nagy hatást gyakorolt rá az előadás A 2003-ban bemutatott Filó Vera-opusz, a Szobalánynak, Londonba Szoták Andi főszereplésével, az egyik büszkeségem. Zsámbék hat különböző helyszínén játszódott a darab (Művház, Török-kút, Katedrális, Templárius-bejárat, Apáca-kert, egy szobrász barátunk kertje) melyek között egy busz szállította a nézőket, és a buszon ugyanúgy zajlottak az előadás további jelenetei. Az egyik kedvencem az volt, amikor a „Néger nő”-szerepet játszó színésznő zenélni kezdett, a busz pedig minden utcasarkon felvett egy-egy újabb színészt, újabb hangszerekkel, akik újabb szólamként csatlakoztak a dallamhoz. Irén sokat emlegette azt a pillanatot, amikor én – az ő visszaemlékezése szerint – fura somolygással bejelentettem, hogy kéne egy busz. Ő meg szerzett egyet. A 2004-ben bemutatott Hamlet, címszerepben a feledhetetlen zsenivel, a tragikus sorsú Bertók Lajossal, szintén emlékezetes, az azóta sajnos, már szintén elhunyt Molnár Gál Péter elragadtatott sorokban emelte mennybe az előadást, bár az hihetetlen kultúrpolitikai vákuumba került. Ahogy Irén mondta, egy jó előadás volt, nagyon rossz szituációban. Tény, hogy attól kezdve sokan, akik addig jópofiztak nekem, átmentek az utca túloldalára, ha megláttak. 2005-ben a fiatal lengyel drámaíró, Krzysztof Bizio Beszélgessünk életről-és halálról című darabját játszottuk, aminek akkora sikere volt, hogy a veszprémi színház akkori igazgatója meghívta a produkciót, hogy több alkalommal játsszuk náluk (Sajnos, ez aztán egyeztetési okok miatt mégsem jött létre.) 2006-ban a debreceni Csokonai Színházzal közösen mutattuk be Cserna-Szabó András A Vendel tragédiája című opuszát, szintén nagy sikerrel, 2007-ben pedig Peer Krisztián OLd Death, avagy én se téged című darabját, mely előadásunk később – felolvasó változatban – olyan nagy hatást tett az egyik szervező- népművelőre, hogy pár évvel később külön EU-s színházi tábort szervezett az előadás köré Turistvándiban, ahol olyan nagyszerű előadókat tudtunk meghívni, mint Duró Győző, Bodó Viktor és a KOMA csapata. Ezután következett 2008-ban a Medve(gy), Sultz Sanyi darabja, melyet, ha jól emlékszem, az egyik legjobb rendezésemnek tartottál, de sajnos az osztatlan közönségsikeren, és a Vörösmarty gimisek adorációján nem túl sok visszhangja volt a produkciónak. 2009-ben két általam fordított Misima Jukio-darab jött, a Barátom, Hitler és a Szuzaku-ház bukása. Ezek a Színművészeti Egyetem Doktori Iskoláján írt disszertációmhoz készültek. (Azóta sikeresen ledoktoráltam.) 2010-ben mutattuk be a Sztrugackij fivérek és Tarkovszkij Sztalker-ét amelyet azóta is minden évben játszunk – mint megtudtuk sokan szeretik, és szenzációsnak tartják. 2011-ben Németh Ákos Deviancia c. művére kaptunk támogatást a Katona-pályázat által. Az előadásból úgy tűnik, filmváltozatot is készíthetünk a későbbiekben. 2012-ben volt egy meglehetősen megosztó Alighieri Dante: Isteni Színjáték-adaptációnk – nemrég kaptunk támogatást az újrajátszására, 2012 augusztusában pedig a turistvándi-kurzus tehetséges növendékeivel bemutattuk Németh Ákos : Webáruház című opuszát, nagy sikerrel. Ebben az évben pedig, mint látod, még egy Németh Ákos.- Hogyan kattant be neked Németh Ákos? Miért tartottad fontosnak, hogy az ő írásaiból rakd össze az idei darabodat is?Németh Ákos véleményem szerint méltatlanul kezelt nagyja a kortárs magyar drámának. Feldobták, leejtették, sós vízbe tették, onnan is kivették, s mindezt végig méltatlanul. Nagyon sok darabjában játszottam, és sokat rendeztem is. Imádom a szövegeit. Felötlött bennem, hogy tök jó lenne egy olyan előadás, amelyben ezek ez általam kedvelt szövegek együtt lennének. És lőn. Az író egyetértett, mi több, közreműködött. Ákos művei, úgy érzem – és most azt idézem, amit neki mondtam, és ami nagyon tetszett neki –, egy párhuzamos univerzumban játszódnak, ami ugyanolyan szennyes és mocskos, mint a miénk, csak a benne élő figurák valahogy sokkal pontosabban fogalmaznak, mint mi, sokkal keményebben, sokkal kevesebb képmutatással és önsajnálattal. A prózasorok itt-ott valami dühös, kemény lírában csengenek, sőt, inkább csattannak össze, de csak mintegy önkéntelenül. Nincs erőltetve. Fekete-fehérben képzelem el ezt az univerzumot, ha egyszer filmet rendeznék (fogok) belőle, kihagynám a színeket. Nekem szimpatikus ez a világ. Aki aljas, kimondja, hogy aljas, aki béna, kimondja, hogy béna, és így tovább. A figurák problémái ezen a kőkeményen felismert identitáson túl helyezkednek el. Hát ezért. Mi inspirált a Definíció elkészítésére? Milyen módszerrel dolgoztál?Pályám során három színész-zsenivel (egyik még életben van) és két rendező-zsenivel volt alkalmam együtt dolgozni. Ez utóbbiak közül az egyikük, Vlad Trojckij szemlélete és filozófiája érezhető az előadáson. Nálunk őt nem nagyon szereti a kritika, de ezen nem is csodálkozom, mert idehaza úgy kétszáz éve a németes színházeszmény – hogy úgy fogalmazzak – dúl, és semmi, ami ezen a szűkkeblű univerzumon kívül esik, nem él meg huzamosabb ideig ezen a magyar színházi ugaron. Azt, hogy Ákos szövegeit szeretem, már írtam, a játék jellegét illetően pedig Vlad inspirált. Ő ismertetett meg azzal a végtelen szabadsággal, amit a színház nyújtani tud és amivel – ha a szabályszerűségeit felismeri az ember – végtelen dimenziókat lehet meghódítani. Ezt akartam átadni a színészeknek, Tóth Jocónak, Szinovál Gyuszinak, Simó Krisznek, és szerencsém volt, hogy Szoták Andi már ismerte ezt, mert már dolgozott a Vladdal az Anna Kareninában (Bárka). Magyarországon persze ez a stíl nem tud népszerű lenni, mert itt szellemi tereken is hitbizományokban gondolkoznak, mindegyiknek van egy ura, és azelőtt fejet kell hajtani. A Definíció nincs lerendelkezve, semmi sem kötött, egyfajta „színházi dzsessz”, nyugodtan lehet behozni új kellékeket, jelmezeket, díszletelemeket, és az előadás még egyszer biztosan nem fog ugyanúgy lezajlani. Van zenénk, Weber Kristóf szerezte, zseniális, de nincs meghatározva, hol szólal meg, a színészek akkor adják be, és azt a számot, amit, és amikor úgy érzik, passzol az ő, vagy a kollégájuk jelenetéhez. A zeneszerző nagyon örült, amikor a próbán látta, hogy mi – amint mondta – „a halott gépzenét élő módon” használjuk, bekapcsoljuk, kikapcsoljuk, fel, vagy lekeverjük, vagy csak egyszerűen abbahagyjuk. A fényt is a színészek kezelik, aktuális lelki- és szellemi állapotuknak megfelelően. A munka során főleg a szöveggel foglalkoztunk sokat, de azzal is úgy, hogy kiadja azt a laza pszeudo-történetet, ami ránézésre koherensnek látszik, de végül is különböző figurák különböző történeteinek a darabkáiból áll. A színészek nyugodtan tehettek hozzá a szöveghez és vehettek el belőle. Van, ahol az egyik szereplő a saját maga által írt monológot mondja, stb.Mik a vízióid a Bázis jövőjéről?Hát, juszt se fogok reménytelenkedni. Eddig is csak az imádság és a Jóisten tartotta fenn ezt a „kis édenkertet” (a kifejezés a Zsámbékon a portási és műszaki főnöki feladatokat ellátó Ábrahám Gyuritól van) meg akik hisznek ebben a helyben, és tudom, hogy ezek ezután is fent fogják tartani. Zsámbék önmagában csoda, hogy létezik, és az is csoda, hogy Magyarországon a mindenkori döntéshozók közül senki nem ismeri fel, mekkora kincs, amire büszkék lehetünk, sőt, amivel még büszkélkedhetnénk is. Kár bármelyik kurzusra mutogatni. Az előző kormány gimnáziumi amatőr csoportokkal szuszakolta egy kategóriába a Bázist, a mostani pedig összevissza ír ki pályázatokat, majd zárolja őket, majd felold, teljesen tervezhetetlenné téve az évadot, egyébként meg csak a vegetáláshoz ad pénzt. Mégis, majd lesz valahogy. Az interjút készítette: Artner Sisso
2013.07.06. 05:00
Szinhaz.hu
Nem maga a Koppány? – Vikidál a TeÁtriumban
Új színfolttal bővült a tavaly nyáron, az Ibsen Ház udvarán megkezdett TeÁtrium kulturális-sorozat, mégpedig a Traccs-csal. A beszélgető est megálmodója és több mint levezetője Bartus Gyula volt. A Békéscsabai Jókai Színház művésze hétfőn Vikidál Gyulát, gyermekkori példaképét, későbbi kollégáját hívta meg. A műsorban volt sok-sok sztorizás, egy kis politizálás, no és egy kis dalolás. A vendégeket házigazdaként Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke és felesége, Erika fogadta.
2013.07.02. 17:15
Hir6.hu
Felépülőben lévő kábítószerfüggők előadása a Marczibányin
Felépülőben lévő kábítószerfüggők előadása a Marczibányin
A Mérföldkő Rehabilitációs Otthon felépülőben lévő szenvedélybetegeinek színdarabját mutatják be a Marczibányi Téri Művelődési Központban szerdán, a kábítószer-ellenes világnapon. Az Addictus című könyvből készült darab különlegessége, hogy az író, a rendezők és a szereplők is felépülőben lévő függők - mondta el Kiss András, a Mérföldkő Egyesület szakmai vezetője az MTI-nek. Szücs Zoltán kötetében - amely az idei könyvhétre jelent meg - egy rehabilitáció történetét írta meg, amelyet a szereplők saját "megosztásaikkal", élményeikkel egészítenek ki. "Ez egy nagyon súlyos történet, ahogy maga Zoltán is nagyon súlyos állapotban volt, amikor a kezelést végigcsinálta - csakúgy, mint általában a rehabilitációs otthonokban lévő függők. A többség gyakorlatilag halál közeli állapotban érkezik. Ezeket az elemeket szőtték bele a darabba" - részletezte a vezető.A kábítószerfüggők kezelésével foglalkozó intézményben 12 éve képezi a terápia részét a színház és a mozgástréning. Minden második hétvégén, évente háromszor pedig kéthetes intenzív tréninget tartanak a bentlakóknak, és évente egy, maximum két alkalommal előadást is rendeznek a feldolgozott művekből. "Ez a módszer a terápia része, ezenkívül van nálunk pszichodráma, sportfoglakozás, munka-rehabilitáció, edukatív tréning, pszichoterápiás csoport is. Ez így alkot egy szerves egészet. A színház- és mozgásterápia nélkül sokkal szegényebbek lennénk" - foglalta össze Kiss András. A szakember kifejtette, hogy az előadásoknak elsősorban terápiás céljuk van, erősíti a csoportösszetartást és jól támogatja a kommunikációra alapuló pszichoterápiát. "Nem tervezünk vendégszereplést a darabbal, hiszen mi nem színházi társulat vagyunk. Nekünk elsősorban a kezeltjeink terápiája a fontos. Az elvégzett munka eredményét bemutatjuk, ami éppúgy a kezelés részét képezi, mint az alkotás folyamata" - részletezte Kiss Andás. Az előadást Kiss Norbert, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára nyitja meg szerdán a II. kerületi kulturális központban.Forrás: MTI
2013.06.26. 10:07
Szinhaz.hu
Badár Sándor kapta a Karinthy-gyűrűt
Badár Sándor kapta a Karinthy-gyűrűt
Badár Sándor humoristának ítélték oda idén a Karinthy-gyűrűt, a magyar humoristák legnagyobb elismerését.A díjat Jónás István, a Magyar Rádió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és Gazsó L. Ferenc, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgató-helyettese adta át hétfőn Budapesten.Badár Sándor a Kossuth Rádióban hallható Rádiókabaré műsoraiban nyújtott kiemelkedő munkájáért kapta az immár 38. alkalommal átadott elismerést. Sinkó Péter, a Rádiókabaré szerkesztőségének vezetője emlékeztetett, hogy a díjazott közel öt órát szerepelt a műsorban, történeteiből a jég hátán is megélő kisember hangja szólal meg. Felidézte, hogy a humorista soha nem pártpolitizál számaiban, történetei valóságtartalmát pedig a résztvevők szavatolhatják.Emlékeztetett arra, hogy a Karinthy-gyűrű a magyar humor legnagyobb díja, amelyet 1975 óta minden évben átadnak. Az elismerést olyan humoristák kapták meg eddig, mint például a díj alapítója, Marton Frigyes, Hofi Géza, Markos György és Nádas György párosa, Fábry Sándor, Kern András, Kovács András Péter, Kőhalmi Zoltán, Bödőcs Tibor vagy Hadházi László.A díjátadón Varga Ferenc József, a tavalyi díjazott levélben gratulált Badár Sándornak, majd Litkai Gergely író-humorista idézte fel, hogy a díjazott saját életéből meríti történeteit. Szerinte Badár Sándor titka, hogy "egységnyi idő alatt több dolog történik vele, mint amit el tud mondani". Badár történetei egy hazai Don Quijote legendavilágát idézik, erejüket pedig az adja, hogy általában a túlzásnak hitt elem bennük a valóság, és a valóságnak hitt elem a túlzás - fogalmazott. Az eddigi pályafutásból felidézte, hogy Badár Sándor volt már vasutas, kutyaszánhajtó, számos filmben szerepelt, és részt vett a Dumaszínház megalapításában is. Szólt arról is, hogy horányi lakosként a Duna áradásakor maga is pakolta a homokzsákokat. Fábry Sándor szerint Badár Sándor elsősorban túlélő, "minden más ennek a túlélésnek a mellékterméke". Felidézte közös kalandjaikat, például útjukat az Egyesült Államokban és Alaszkában, emellett megemlékezett Badár régi barátjáról, Szőke Andrásról és a humorista kártyabűvészként dolgozó fiáról is. Badár Sándor az elismerést megköszönve bevallotta, hogy eddig nem kedvelte a gyűrűket. Megjegyezte, nem könnyű humorosnak lenni, hiszen mindig kell hozzá valaki, aki meghallgatja. Elsősorban a barátainak és családjának mondott köszönetet, mert biztatták és bíztak benne. "17 karátnyi nevetés és taps van benne" - mondta a gyűrűről.Forrás: MTI
2013.06.24. 11:11
Szinhaz.hu
Badár Sándor kapta a Karinthy-gyűrűt
Badár Sándor kapta a Karinthy-gyűrűt
Badár Sándor humoristának ítélték oda idén a Karinthy-gyűrűt, a magyar humoristák legnagyobb elismerését.A díjat Jónás István, a Magyar Rádió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és Gazsó L. Ferenc, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgató-helyettese adta át hétfőn Budapesten.Badár Sándor a Kossuth Rádióban hallható Rádiókabaré műsoraiban nyújtott kiemelkedő munkájáért kapta az immár 38. alkalommal átadott elismerést. Sinkó Péter, a Rádiókabaré szerkesztőségének vezetője emlékeztetett, hogy a díjazott közel öt órát szerepelt a műsorban, történeteiből a jég hátán is megélő kisember hangja szólal meg. Felidézte, hogy a humorista soha nem pártpolitizál számaiban, történetei valóságtartalmát pedig a résztvevők szavatolhatják.Emlékeztetett arra, hogy a Karinthy-gyűrű a magyar humor legnagyobb díja, amelyet 1975 óta minden évben átadnak. Az elismerést olyan humoristák kapták meg eddig, mint például a díj alapítója, Marton Frigyes, Hofi Géza, Markos György és Nádas György párosa, Fábry Sándor, Kern András, Kovács András Péter, Kőhalmi Zoltán, Bödőcs Tibor vagy Hadházi László.A díjátadón Varga Ferenc József, a tavalyi díjazott levélben gratulált Badár Sándornak, majd Litkai Gergely író-humorista idézte fel, hogy a díjazott saját életéből meríti történeteit. Szerinte Badár Sándor titka, hogy "egységnyi idő alatt több dolog történik vele, mint amit el tud mondani". Badár történetei egy hazai Don Quijote legendavilágát idézik, erejüket pedig az adja, hogy általában a túlzásnak hitt elem bennük a valóság, és a valóságnak hitt elem a túlzás - fogalmazott. Az eddigi pályafutásból felidézte, hogy Badár Sándor volt már vasutas, kutyaszánhajtó, számos filmben szerepelt, és részt vett a Dumaszínház megalapításában is. Szólt arról is, hogy horányi lakosként a Duna áradásakor maga is pakolta a homokzsákokat. Fábry Sándor szerint Badár Sándor elsősorban túlélő, "minden más ennek a túlélésnek a mellékterméke". Felidézte közös kalandjaikat, például útjukat az Egyesült Államokban és Alaszkában, emellett megemlékezett Badár régi barátjáról, Szőke Andrásról és a humorista kártyabűvészként dolgozó fiáról is. Badár Sándor az elismerést megköszönve bevallotta, hogy eddig nem kedvelte a gyűrűket. Megjegyezte, nem könnyű humorosnak lenni, hiszen mindig kell hozzá valaki, aki meghallgatja. Elsősorban a barátainak és családjának mondott köszönetet, mert biztatták és bíztak benne. "17 karátnyi nevetés és taps van benne" - mondta a gyűrűről.Forrás: MTI
2013.06.24. 11:11
Szinhaz.hu
Lecsapott a Tabu Tv Jótékonysági Kommandója!
Lecsapott a Tabu Tv Jótékonysági Kommandója!
A Tabu Tv az újpalotai Edőcs István Ökölvívó Egyesületet szemelte ki jótékonysági akciósorozata első állomásának. A hátrányos helyzetű, ám a sportban rendkívül eredményes fiataloknak Mága Zoltán ajándékait vittük el.Tovább a teljes cikkhez www.tabutv.hu »»
2013.06.24. 07:57
Tabutv.hu
Mi történt Balog Zoltán irodájában? - Jászay Tamás válaszolt
Mi történt Balog Zoltán irodájában? - Jászay Tamás válaszolt
Eddig két írás jelent meg a Burgtheater igazgatójának a magyar kultuszminiszternél tett látogatásáról: egy a Magyar Nemzetben és egy a Heti Válaszban. Jászay Tamás kritikus a Revizoron írta meg mi történt valójában Balog Zoltán miniszter irodájában. A Revizor írásából:(...) A megbeszélésen szóba került a Nemzeti Színház igazgatóváltása: Balog a szokásos lemezt tette fel Alföldi Róbert mandátumának lejártáról és a négy pályázó közötti demokratikus versenyről. Figyelem, meglepő fordulat jön: a miniszter a kísérletező kontra hagyományos színházeszme közötti választással indokolta az új direktor pozícióba juttatását. (...) A következő kérdés a független színházak katasztrofális pénzügyi helyzetére vonatkozott. Hartmann a magyar színházi kultúrát a nemzetközi porondon szinte egyedüliként képviselő függetlenek 2009 óta tendenciózusan és tragikusan csökkenő finanszírozásáról érdeklődött, mire a szemmel láthatóan felindult Vidnyánszkytól megtudtuk, hogy a függetleneknek soha ennyi pénzük nem volt, mint idén (!), köszönhetően a társasági adó kedvezménynek. A számok mintha mást mutatnának: a 2009-es, valóban kiemelkedő 1,3 milliárdos támogatási összeg Vidnyánszky és hűséges fegyverhordozói kitartó aknamunkájának köszönhetően tavalyra előbb 420 millióra olvadt, végül a zárolás feloldását követően 660 millió lett, amit idén – Vidnyánszky szerint – a tao-kedvezmény hizlal 880 millió forint környékére. Néhány apróság azonban kimaradt a számításból, így például az, hogy a függetlenek a 2012. évi támogatásukat csak 2013. május 15-én (!) kapták meg, az idei pénzüknek pedig június közepén még híre-hamva sincs. Ennek okát firtató kérdésemre a miniszter elmondta: valóban így volt, de a 2013. évi támogatások ügye már rendben van – ezt akkor vehetjük ígéretnek? A kormány szócsövei megfeledkeztek arról is, hogy a színházi törvény legújabb módosítása után már boldog-boldogtalan beletartozik a független kategóriába: míg Hartmann elsősorban és természetesen Schilling Árpád, Bodó Viktor, Mundruczó Kornél vagy Pintér Béla színházát sorolja a függetlenek közé, a valóságban olyan hivatalos haknibrigádok happolják el a jegybevétel után számított tao-t, mint az Experidance, a Fogi Színháza vagy a Turay Ida Színház. Az előadó-művészeti szervezeteket érintő tao összege ennél persze nagyságrendekkel nagyobb, milliárdokról beszélünk, tehát az sem világos, Vidnyánszky ehhez képest eltörpülő számai honnan származnak, és milyen körre vonatkoznak. (S hogy a fantomcégek által felmarkolt tao ügyét Vidnyánszky maga is súlyos problémának látja, csak a miniszter színe előtt valahogy megfeledkezett erről, ahhoz ld. a témában a POSZT-on zajlott szakmai beszélgetést.) Végül jött Vidnyánszky végső „érve”: más országokban – és itt színes felsorolás következett Portugáliától Romániáig – még ennyi támogatást sem (!) kapnak a függetlenek, nem érti hát, miért nem tudnak kevesebb pénzből színházat csinálni. (...) Folytatást itt talál.
2013.06.23. 06:27
Szinhaz.hu
Bolhairtó nyakörv: ezen nem szabad spórolni!
A kullancsok illetve a bolhák ellen használatos nyakörvek között hatalmas különbségek vannak. Az egyik ilyen maga a hatóidő. Dr. Lukács Zoltán állatorvos szerint nem érdemes ezen spórolni.
2013.06.17. 15:00
Life.hu
'Másképp is lehet' - A Vaknyugat szakmai beszélgetéséről
'Másképp is lehet' - A Vaknyugat szakmai beszélgetéséről
A kaposvári színház Vaknyugat című előadása is bekerült a 13. POSZT versenyprogramjába. A darab szakmai beszélgetéséről olvashatnak. Martin McDonagh: VAKNYUGAT Csiky Gergely Színház Kaposvár Lévai Balázs: Kedves vendégeink, folytatjuk a mai szakmai beszélgetést. Második opusunk, amelyet kitárgyalunk a kaposvári Csiky Gergely Színház Martin McDonagh: Vaknyugat című darabjának előadása, melyet Bérczes László rendezett. Azt javasolom, hogy indítsunk a nézői véleményekkel, és utána bemutatom az opponenseket. Úgy látszik, riporterünk sokkal könnyebben tud hölgyeket megszólaltatni. Mario Vargas Llosa, a Nobel-díjas író mondta azt, hogy az irodalmat a nők mentik meg, merthogy ő azt veszi észre, hogy a könyvvásárlók 85% - a nő, és az irodalmi beszélgetések résztvevőinek 90% - a nő. Úgy látszik, a színházat is ők mentik meg, ha már az első előadásunk tematikájára visszautalunk. Mostani beszélgetésünk hozzászólói Székely Csaba, aki olyan jól szerepelt az előzőben, hogy felkértük, erre is csatlakozzon hozzánk, Koltai Tamás kritikus pedig a másik felkért hozzászóló. Kezdjük is ezzel a rendezői megoldással, amely ennek az előadásnak fontos kérdése. Bérczes László úgy döntött, hogy nem a darabbeli életkorú színészekre osztja ezeket a szerepeket, mármint a testvérpárt, hanem 20-25 évvel idősebb színészekre. Ti mit gondoltok erről a megoldásról, mit ad hozzá, vagy ad abszurdum, mit vesz el a drámából? Székely Csaba: Számomra is Coleman és Valene figurái idős emberek. Nem emlékszem pontosan, hogy a szerző milyen életkort jelölt meg. Negyvenes, vagy valami ilyesmi. De számomra is ők idősebbek, és ezáltal tragikusabb a sorsuk, hogy már fél lábbal a sírban még mindig ott tartanak, ahol az ostoba gyerekek szoktak. Az egész életüket végigkísérte ez. Most, már ha változna is valami, ha megtörténik is az a megváltás, amit a pap a lelkével fogad, hát akkor is: már nem mindegy? Már úgyis késő. Ezáltal tragikusabb ez a dolog. Egyébként én eddig egyetlen Vaknyugat - színpadra állítást láttam, ahol a két főszereplő talán még idősebb volt, Czintos József és Fülöp Zoltán a csíkszeredai Vaknyugat előadásban. Ezek azok az életkorok, amelyek számomra is súllyal bírnak ebben a darabban. Koltai Tamás: Flashback-szerűen fogok beszélni, mert valamit el szeretnék mondani, de először a kérdésre szeretnék válaszolni. Igen, ugye láttunk már olyan előadást, amiben ketten egészen fiatalok, és olyat is, ahol 15 évvel minimum idősebbek, mert ha jól tudom, 40-es évei végéhez közeledik az eredeti darab szerint a két figura. Azért kell visszakanyarodnom, mert ez egy írói probléma szerintem. Én nem vagyok McDonagh rajongó, az majd a te feladatod lesz, és úgy jöttem ide, hogy igazából simfelni fogom, mert elég ellentmondásos szerzőnek tartom. De most nagyon nehéz helyzetben vagyok, mert a Színésznők szerzője után nagyon nehéz McDonagh-ra rosszat mondani, mert ha őt írónak számítom - én nem gondolom, hogy az -, akkor McDonagh-nak jövő hónapban, vagy jövő évben ki kéne adni a Nobel-díjat. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy McDonagh egy trükkös és tökös szerző. Vagy tökösen játsszák - ez az előadás tökös -, vagy trükkösen, akkor nagyon szórakoztató, nagyon jópofa. Emlékezetem szerint a legnagyobb magyar színházi sikere A kriplinek volt a Radnótiban, amit én nagyon nem szerettem. Az egy vicces, jópofa, verbalitásra hagyatkozó dolog, és nem is tudom, hogy mennyiben McDonagh darabja, és mennyiben Varró Danié. Szerintem 50-50 százalékban oszlik meg, de a Varró Dani 50 százaléka körülbelül kétharmad többségnek felel meg az én megítélésem szerint. Tehát ez egy másik darab. Ő elmegy McDonagh dialóg - technikájával egy olyan zsákutcába, ami teljesen a verbalitásra, a szóviccekre teszi a hangsúlyt. Ez egy visszakérdező, többször ismétlő dialóg – technika, ami tulajdonképpen nem viszi előre a cselekményt, és felszínesebbnek mutatja a figurákat, mint amilyenek. Én azt gondolom, hogy ezeknek a figuráknak nincs igazán mélységük a darabban. Ha a színész bejön, és mélységet hoz, akkor igen. McDonagh-nak van egy olyan látásmódja, olyan darabjai, amelyek nagyon nyersen, erőszakosan és egyértelműen fejezik ki az ő ingázását az írség és az angolság között, a felülnézetét, amivel mindent megítél. Az ír nyomor, az ír világba vetettség és világvége-szerűség helyzetébe helyezi bele a darabjait, és ebben az ő nagyon nyers, nagyon ironikus, nagyon durva szemlélete nagyon érvényesül. Én a legjobb darabjának az Inishmore-i hadnagyot tartom, ami véres granginyol, röhejes, borzasztó, horrorisztikus, ugyanakkor számomra szép is, mert az ír bunkó nacionalizmusnak egy rettenetesen kegyetlen leleplezése. Az Inishmore-i hadnagy azért is jön ide, mert az is kaposvári előadás volt annak idején, rettenetesen utálta, gyűlölte a közönség, ezt tudjuk. Én meg a legjobb előadásnak tartom, de ilyen az élet. Amikor Alhangya címen játszották, nagyobb siker volt. Persze egy kis stúdióban játszották a Vígszínházban. De egy olyan előadásra, aminek az a címe, hogy Alhangya, nem is szívesen megyek el, mint ahogy egy évig győzködtek engem, hogy a McDonagh által rendezett In Brugge című filmet Erőszakik címen nézzem meg, és mondom, nem nézem meg! Én ilyen címmel filmet nem nézek meg. Végül megnéztem, és nagyszerű film, egy gonosz, nagyszerű film. Lévai Balázs: Az, amiket elmondtál, azon elindulhatunk, hiszen drámaíró is van a körünkben, akinek ráadásul a világa némileg rokonítható McDonagh-ééval. Nekem úgy tűnik, de javítsatok ki, hogy a kaposvári szövegváltozatban azért jelentősen bele van nyúlva. Nem? Tehát pont ez az ismétlős dialóg - technika is egy picit finomítva lett, illetve úgy éreztem, hogy ez a szövegben lévő poentírozás, vagy virtualitás, az is le lett nyesegetve. De ez csak az én benyomásom volt. Ti mit gondoltatok az előadás szövegéről? Székely Csaba: Hát én nem vagyok teljesen ártatlan, illetve elfogulatlan, hiszen rám olyan hatást tett annak idején ez a szöveg, hogy inspirációs forrásként szolgált később az én eddig bemutatott darabjaim számára. És ez a virtuozitás nálam egy plusz pont, és nem mínusz. Szeretem, ha ilyesmi van, hogy nem csak a helyzetekkel, hanem a nyelvvel is tud bánni. De én annyira elfogult vagyok McDonagh-val, hogy nem tudok a darabbal szemben olyan kritikus álláspontot felvenni, amire itt talán szükség lenne, legfeljebb az előadással kapcsolatban tudok majd. Koltai Tamás: Most felelek a kérdésedre: az, hogy két ekkora színész, mint Kovács Lajos és Hunyadkürti György ebbe belép, hatalmas nyereség. Én nem mindig szeretem azt, illetve nem mindig tud jó lenni, hogy színészre osztanak szerepet. De ha ki kellett találni, akkor ez nagyon jól van kitalálva, mert ők anélkül, hogy megszólalnának, egy hatalmas sorsot hoznak be. A saját sorsukat, a saját megéltségüket, a saját világukat, jelenlétüket behozzák. Először nem csinálnak semmit, aztán csinálnak - az egy más kérdés lesz, hogy mit csinálnak, arra majd még kitérünk -, de önmagukban két akkora megátalkodott színész! Ennél nekem szebb és nagyszerűbb jelző nincs. Két nagyvad, két bika, aki itt megjelenik, akik - tán azt kell mondanom - néha túl sokat is játszanak, még kevesebb is elég volna, mert a csöndjeik, a hallgatásaik, a titkaik, a belső gyűlöletük, a belső önégetésük, az néha még többet is elmond. Azt gondolom, hogy ennek ez a legnagyobb értéke, hogy így behozzák azt a sorsot, amit tulajdonképpen szerintem McDonagh is biztos behoz, mert ami nincs, azt nem lehet kihozni belőle. Van egy virtuális sors, de kevesebb van belőle. Amikor a szóviccek kerülnek előtérbe, akkor az poén, az rendben van, de én akkor vagyok boldog, ha a szöveget elfelejtem, nem azt veszem észre, hogy megint milyen jópofáskodó, és harmadszor kérdezik vissza ugyanazt, és a válaszuk, az a visszakérdezés vagy a pástétom leveles tésztában. Tehát modorosnak érzem McDonagh-t, illetve nem tanulmányoztam annyira McDonagh-t, hogy vajon ő a modoros, vagy Varró Dani ...nem tudom. Egyikük nagyon modoros. Székely Csaba: Azt hiszem, a pástétom leveles tésztában csak egy szó McDonagh-nál, ezt Varró Dani találta ki így, hogy pástétom leveles tésztában. Koltai Tamás: Hát ezt mondom. Lévai Balázs: Mint a hasábkrumpli? Vagy valami ilyen.... Székely Csaba: Ez nála egyszerűen pie, vagy valami egyszerű egy- vagy két szótagos szó, nem egy ilyen „pástétom leveles tésztában”, ami aztán hatvanezerszer megismétlődik. Koltai Tamás: De el tudok róla feledkezni, szóval egy idő után nem érdekel. Tehát amikor leültök egymással szemben, és azt mondjátok ketten, hogy „hát igen, a ciszternákok”, akkor megáll a levegő, és tudom, hogy mi lesz. Nem azért, mert egyszer már láttam, hanem mert „mi az, hogy ciszternákok?”. És akkor hirtelen tudom, hogy mit fogsz mondani, Zoli. Az agyadban az alkoholon túl megjelenik, hogy ilyen szó nincsen. Persze, hogy nincs, és mondja a sajátját. Ezek nagyon jók, ezek a fellélegzés pillanatai. Amikor erre kell figyelnem, az jó. Amikor mindig erre kell figyelnem, vagy sokszor kell, hogy már mindig ugyanazt a jópofaságot mondják, az kevésbé érdekel, de mondom, ilyen kevés van. Megkérdezték tőlem, hogy egyáltalán miért vagyok itt. Azért vagyok itt, mert Bérczes Laci meghívott. És ha Bérczes Laci meghív - ez olyan „kevesebb, mint barátság, de több mint rokonszenv”, mert nem vagyunk annyira közeli barátok -, nem tudok neki ellenállni. De annyira sok mindenben nem értünk mi egyet, és én annyira szeretem Bérczes Lacit - ez a szeretet elő fog még kerülni a darab kapcsán -, hogy kétszáz kilométeres körzetben a világvégére is elmennék utána. És a másik pedig Kovács Lajos, akit sajnos nem látok. Bérczes László: Azt üzeni, hogy nagyon szeret és tisztel téged, de nincs is neki megengedve, hogy itt legyen, mert előadása van Kaposváron. Koltai Tamás: Mert mi Lajossal egymás fogadott testvérei vagyunk. Én vele szemben elfogult vagyok. Ha itt lenne, akkor egy-két csípős megjegyzést, vagy negatívumot mondanék, lehet, hogy mondok is, de ő az, aki ezért engem nem fog megvetni. Tehát ezért vagyok itt. De ezeknek a szakmai beszélgetéseknek a szisztémáját azért nem kedvelem igazán, mert ezek nem szakmai beszélgetések, hanem csak annak vannak csúfolva, bocsánat: becézve. Lévai Balázs: Egy story-t hadd meséljek el, a napokban történt.... Koltai Tamás: Ezek közönségtalálkozók, ami nagyon jó.... Lévai Balázs: Azért pontosítanék. Az elmúlt napokban, megkérdeztem kint valakit, aki itt ült a beszélgetésen - azt nem mondom meg, hogy kit -, hogy őt milyen „utasítással”, vagy kéréssel ültették ide. Azt felelte, hogy azt mondta a rendező: „Ha megtámadna a Koltai Tamás, védjél meg!” Koltai Tamás: Ez nagyon jó. Pont azt akartam mondani, hogy a szakmai beszélgetés az, hogy akinek a nagyon tetszett az előadás - aki most én vagyok ebben az esetben -, megpróbál kifogást keresni, megpróbálja azokat a pontokat megtalálni, amivel nem ért egyet. Ha meg valami nagyon nem tetszik, és arra rátámadnak, akkor megpróbálja ellenkezőleg. A kritikus szerintem az ördög ügyvédje. Nem az, ami, hanem az ellentétesen gondolkozó. Nem az, hogy dicsérjük egymást, ami most itt nagyon nagy divat, és úgy vagyunk kiválogatva. Igazából a Bérczes Laci akkor tett volna jót, ha nem engem választ, hanem azt, aki azt mondja, hogy nagyon rossz. Nem baj, majd igyekszem. Lévai Balázs: Csaba, nem akarod megvédeni McDonagh- t? Nem hiszem, hogy védelemre szorulna a Royal National Theater háziszerzőjeként, de mondjuk, milyen érveket tudsz felhozni a Tamás által kifogásolt szempontokra? Székely Csaba: Nem akarom megvédeni. Még az lenne talán megfelelő attitűd ebben a helyzetben részemről, ha elővennék egy könyvet, és elkezdenék olvasni belőle. Én azt hiszem, hogy nem szorul védelemre, illetve ami kritika elhangzik vele kapcsolatban, az jogos. Tehát az, hogy túl sok mindent enged meg magának. Én ezt azért tudom megérteni, mert valahogy úgy gondolkodom, hogy ha beleírok valamibe öt poént, akkor lehet, hogy abból három rossz, kettő jó, és egyet hagy benne a rendező, akkor már elértem valamit. McDonagh is szerintem valami hasonlót képzelhet, és akkor a rendezés, illetve a dramaturgiai munka során ezekből valóban kell nyesegetni ahhoz, hogy legyen egy érvényes előadás. Tényleg túl sok néha, és azokban az esetekben tud megszólalni egy ilyen előadás mint a Vaknyugat, ahol a poénokra megpróbálnak gyeplőt dobni, és visszarántani egy picit, mert különben tényleg egy felületes valaminek tűnik, pedig nem az. Koltai Tamás: Hát ő egy nagyon jó mesterember, fiatalon is már mesterember volt. Tudja, hogy mi kell, és azért szerethető, mert nem a nyúlós - nyavalygós, szentimentális vacakra megy rá, hanem igazában a kínosra, a zavaróra, ami az embert az életben zavarja, tehát azokra a jelenségekre, amik nem szerethetők. És azokat tulajdonképpen időnként nagyon pökhendien, nagyon keményen, nagyon jól fogja meg, csak hát olyan módon tesz időnként engedményt, ami speciel nem pont a magyar közönségnek szem - száj ingere. Tehát ha mindez itt átjön, az azért pozitívum. De én nem róla szeretnék most már tényleg beszélni, hanem arról, amit Bérczes Laci csinál, és ez pontosan az, amit én az előbb elmondtam, hogy mint vita módszert szeretek. Tehát tulajdonképpen ellene dolgozott Bérczes Laci. Bocsánat, hogy ilyeneket mondok, de nem jut más eszembe: Ő nem csak szeretetre méltó ember, hanem a „szeretet rendezője”. A „szeretet vallásnak” az igazi magyar bajnoka. Maga ellen dolgozik, mert ahhoz, hogy megváltassa a szereplőit, nagyon mélyen le kell mennie a pokolra. És ezt meg is teszi. Ez az előadás borzasztóan rossz volna, ha nem menne le. Nem volnának nyersek, vadak, nem szeretetre méltóak, hanem viccesek volnának. McDonagh legnagyobb ellensége a viccesség, és ebben pedig emberek vannak.Lévai Balázs: Pedig azért írt bele sok viccet, sok poént, csak ugye nyilván ez rendezői kérdés. Ha már ezt előhoztad, minden színdarabra igaz - de a kevés szereplősökre még inkább -, hogy akkor működnek a színpadon, ha kristálytiszták a szereplők közötti viszonyok, a motivációk. Ti milyennek tartjátok az előadást ebből a szempontból? Ugye négy szereplő van, a két testvér, a Kicsilány figurája, a pap. A kaposvári rendezés hogyan ábrázolta ennek a négy szereplőnek a viszonyát? Székely Csaba: Ez tulajdonképpen egy kétszereplős darab inkább, és van még két ilyen „kisbolygó” körülöttük. Ennek a két szereplőnek nagyon erősnek kell lennie ahhoz, hogy az egész előadás működhessen. Ha ez a viszony, hogy ez a két szereplő mit csinál, mit akar, milyen viszonyban vannak egymással nem tiszta már az első öt percben a néző számára, az beárnyékolhatja az egész előadást. Itt, a kaposvári előadásban pedig szerintem ennél kristálytisztább valószínűleg nem is lehetett volna. Borzasztó tisztán jelent meg mindkét figura, az ellentétek nem voltak erőltetett ellentétek, a közös vonások nem voltak erőltetetten közös vonások. Azt hiszem, nagyon érzékenyen épült fel minden. Tényleg a mélyére mentek. Koltai Tamás: Szerintem ez négyszereplős. Négy életfiaskóról van szó, és az életfiaskónak a kompenzálásáról, tehát hogy ki hogy kompenzálja. A két testvér az egymás iránti acsarkodásban, gyűlölködésben, tettlegességben, hogy hogyan tudnak rálicitálni egymásra. Szerintem ezt ti ketten nagyszerűen, zseniálisan hozzátok, és a karakternek megfelelően. Ezt a díszlet maga előlegezi. Van egy tulajdonképpen nem reális, de mégis valóságos díszlet. Lévai Balázs: Ez Cziegler Balázs munkája. Koltai Tamás: Ami szerintem azért jó, mert elemeli. Ebben a darabban rengeteg abszurditás van, rengeteg olyan dolog, amit én nem tudok egy az egyben venni. Az Inishmore -i hadnaggyal szemben, itt csak beszélnek a dolgokról, ott meg is cselekszik. Ott egymást lődözik, ott vannak hullák, itt meg ugye van a papa, aki nagyon öregecske lehet, úgy kilencven körül, de milyen lehetett az, akinek a fejébe kellett a kaszát vágni, ezt is elgondolom. De nem kell elgondolni, mert az egész egy szürreálisabb síkon van. Ez a lakás, ez a ház nem csak azért jó, mert közel van. Itt egy kicsit távolabb volt, én a Tháliában láttam, ott jobb volt, mert a beszűkültség, a benyomorodottság, az ott erősebb volt. De az, hogy az átellenes sarokban mind a kettőtöknek ott van a szék, ahova bevackoljátok magatokat, és onnan indítjátok a támadást, ez nagyon jó. És ugye a másik nagyon jó, hogy ez csak egy jelzés, hogy ezzel az örökös vagy időnkénti esővel, amibe belejöhet a sár - képzet is, valahogy bejön a külvilág, ami nagyon fontos szerintem McDonagh-nál. Azért érezzük ezt, hogy ebbe a világba nem olyan jó kimenni, mert az eső nem csak valóságosan, hanem képletesen is esik. Visszatérve: Kovács Lajos nagyon keveset szóló, alattomos, sapkájába belegubozó, mosolygós, vigyorgó ember, de Kovács Lajostól mindig félni kell, hogy valami történik. Nem lehet tudni, hogy a következő pillanatban mi történik. Lehet, hogy jön, és szétveri a színpadot. Hihetetlen erő van benne, ami ott lappang, ravaszkodik, látom, hogy készül, tehát egy hihetetlenül agyafúrt gazember, ravasz disznó. Az a baj, hogy közben meg szeretni is lehet. Nem Kovács Lajost - persze őt is lehet -, hanem ezt a figurát. És Hunyadkürti György, aki szerintem egyike a legjobb magyar színészeknek - itt teszek egy zárójelet: tragikusnak tartom, hogy Ecsedi Erzsébetet Magyarországon kilencvenháromezer négyzetkilométeren fel kell fedezni. Ez lehetetlen. Nem tudni húsz éve, hogy ő mekkora színésznő?! Visszatérve Hunyadkürtire, ebben a karakterben pedig ugye ő az ellentét. Őneki nem lehet látni a gondolatát, mert kevesebb gondolata van, mert ő egy bunkóbb figura, másképp, másféle képpen. Ő a zsugori, a kapari, a pénz, mindent magához von, magába szed, és nagyon lassan esik le neki minden. A szobrocskák már rég meg vannak sütve, és ő még észre se veszi, hogy hiányoznak. Az orra előtt lehet sok mindent csinálni, de mikor észreveszi, akkor kitör, és akkor hatalmas erő lakozik benne. Tehát ez a fajta két figura nagyon egálban van. Itt egy kis negatívumot hadd tegyek hozzá: a tó - jelenet előtti rész, amikor muszáj megtisztítani a színpadot, az egy kicsit erőszakolt. Emberileg nem érzem ott, hogy „na, akkor gyerünk, és rakjuk ez oda!”, mint ahogy a végén érzem, de erről külön kell beszélni, hogy mi történik a végén. Tehát ott egy kicsit nem láttam megoldva ezt dolgot, mert nem hiszem el, hogy az a két ember csak azért rakja el, hogy aztán megtisztítsa a terepet. A másik két figurával még csak ezt sem mondanám. Lévai Balázs: Pont azt akartam kérdezni, hogy mivel indoklod, hogy ez négyszereplős, Csabával szemben, aki azt mondta, hogy csak két… Koltai Tamás: Abszolút négy ember, mert egyrészt ugye Rátóti Zoli a pap karakter. Hát ő önmagában is egy bonyolult karakter, mert önmagát sem szereti, mert haragban van magával, rettenetesen átéli a saját fiaskóját is, belefojtja a részegségbe, belefojtja sok mindenbe. Mondjuk ez a „tizenkét év alatti lányok labdarúgó - dolga” nem nagyon tetszik nekem a McDonagh-nál, túl van ez is frazírozva a kómával, meg a mindennel, szóval ez egy kicsit túlzás, de mondjuk a vicchez hozzátartozik. De mögötte meg ott van az igény a saját megváltására, meg az egész szörnyű világ megváltására, az inishmore-i nyomornak, az öngyilkosságoknak, a gyilkosságoknak, a borzalmas világnak a megváltására. Azt gondolom, hogy ez nagyon hozzátartozik. Azért is, mert a végén a két főszereplő azért lép egyet-egyet hátra, mert őneki akarnak megfelelni, tehát virtuálisan kapcsolatban vannak vele. Le se szarják tulajdonképpen egész végig. Ez is egy külön történet lehetne. Végig lehetne menni azokon a részeken, hogy egy tragikus esemény ezt a két testvért hogy érinti, hogy rendülnek meg egy pillanatra, igen vagy nem, mennyire, ez sok szép finomság. A Kicsilány pedig egy kifelé jópofáskodó, itallal, pálinkával feketéző, valószínűleg nem létező szexuális kalandjait kolportáló lány, aki ugyanúgy - és most jön itt a Bérczes-féle fogalom – szeretetre vágyik, kompenzálni szeretne, valakihez tartozni szeretne, és ugyanúgy a hiányát szeretné valamivel pótolni, és ugye hát szerelmes ebbe a papba. Na, most azért is jó, hogy ezt a Zoli játssza, mert minden lepusztultsága ellenére egy vonzó férfi, bele lehet tulajdonképpen szeretni. Ez nagyon fontos. Tehát azt gondolom, hogy ezek nagyon erősen egybe kapcsolódnak. Ezzel együtt az első részt tegnap nem éreztem olyan jónak, mint a másodikat, és mint a premieren. Egy kicsit túlspilázva éreztem az első részt, azt éreztem, hogy túl sok a külsőség, hogy egy kicsit rá kell játszani ahhoz, hogy a végtelen mélységbe bele lehessen menni. Ez egy kicsit engem bosszantott, mert jobbnak láttam, de végül is nagyon szépen leülepedett a második.Lévai Balázs: Ha már fölvetetted Tamás, beszéljük meg azt a nagyon fontos változtatást, hogy Bérczes László megváltoztatta az eredeti darab befejezését. Az eredeti változatban felgyújtja az egyik testvér a házat, ugye jól mondom? Itt nem. Székely Csaba: Valami olyasmi van, hogy belenéznek a puskába és nem derül ki, hogy az meg van e töltve, vagy nincs. Bérczes László: Az előző beszélgetés alatt határoztam el, hogy semmiképp ne szerepeljek, de persze, hogy szerepelek. Tehát egy-két dolgot. Mindjárt a befejezéssel kapcsolatban. Tamás mondja, hogy én hívtam. Ez teljesen igaz. Ezt csak mondom, mert nem mindenki tudja, hogy mi kaptunk Kaposvárott egy levelet, hogy a beszélgetésen az egyik embert mi hozzuk, válasszuk és Zolival tanácstalankodtunk, hogy „akkor most várjál, melyik haverunk látta, akinek köze van a színházhoz?”. Tehát színházi ember legyen, de mégis .... És azt éreztem, hogy az nem lehet, hogy én a Háy Janinak szóljak, aki színházi ember is, szeretjük is mind a ketten, tehát hogy havert hívjunk. De akkor kit? Nem ragozom. És akkor Tamásra gondoltunk, akivel régi ismeretségben vagyok, dolgoztunk is együtt, de azért azt nem lehet rámondani, hogy maga a szelíd simogatás. Tehát úgy döntöttünk Zolival, hogy akkor hívjunk egy olyan szakembert, akit akár szeretnek, akár nem, de az biztos, hogy mindenki elismeri, tehát egy valakit. Ez a Koltai Tamás. Nekünk tehát kellett hívnunk. Nem az történt, hogy Bérczes felhívta, „gyere, ülj már ide, dicsérjél már bennünket”. Ez egy. Kettő: a Varró Dani. Nagyon sokat dolgoztam ezen a szövegen, hogy megmaradjon, és közben azt a virágzást azt nyesegessem folyamatosan. Ez persze szinte észrevehetetlen. Dani látta az előadást és valószínűleg észre se vette, de én arra legalábbis törekedtem - pontosan értem, amiről Tamás beszél -, hogy a szöveg ne győzze le az előadást. És borzasztóan féltem attól, hogy ül ott néhány bennfentes, hogy ott böködik egymást a szöveg alatt, hogy: milyen jó ez a Varró Dani. Az maga a tragédia, az vereség részünkről. Ezt nyesegetni próbáltam. Hadd mondjak egy érdekességet. Csaba említette, hogy látott egy előadást Csíkszeredában, amiben szintén idősek játsszák, az egyikük a Czintos József, szintén régi cimborám. Én 2004 körül választottam ki ezt a darabot. Akkor szerettem volna a Bárka színházban megrendezni. Most nagyon boldog vagyok, hogy nem jött össze, de akkor a két gazember, a Czintos és a Kovács Lajos lett volna. De visszaemlékezve tudom, hogy nem volt meg a négyes fogatom. De nem azért nem történt meg, hanem mert Lajosnak akkor az élete úgy fordult, átment a bulvárba, úgy volt, nem lép színpadra többet. Én akkor már fölkértem Hamvai Kornélt, hogy fordítsa le a darabot. Szerencsére nem kezdte el, mert jött az üzenet, hogy a Pestiben is bemutatják. Gothár felkérte Varró Danit. És az volt a kérdés, hogy mi lesz a jogokkal, hiszen mi előbb szereztük meg. Azt mondtam Radnóti Zsuzsának, semmi baj, szerintem tök érdekes lesz, hogyha Gothár megcsinálja Varró szöveggel, mi meg Hamvaival. Lajos kiszállt és akkor azt mondtam, hogy nem tudjuk megcsinálni, mert az azért tényleg kulcskérdés, hogy ki az a négy ember, főleg az a testvérpár. Tehát ez elfelejtődött, de nagyon érdekes lett volna, ha Hamvai is csinál egy fordítást ebből. Na, most a végéről. Csak McDonagh-ért semmi értelme megcsinálni ezt a darabot, aki szerintem annyit tud, azt viszont szenzációsan, hogy elmondja: ilyen a világ és ez így fog folytatódni örökkön örökké. Nem tudom már, hogy mit csinálnak. Az egyik elrohan, a másik rohan utána puskával. Nem tudom, de a lényege ez. És csak ezért én nem akartam megcsinálni. Ezt tudtam. Engem a sorsnak a lefelé és felfeléis irányú mozgása, a szakadék izgat ebben is, amit megpróbáltunk megkeresni, ami McDonagh-ot nem biztos, hogy izgatja egyébként. Lévai Balázs: Csaba, lehet, hogy te tudsz erre válaszolni, ezeket brit a körülményeket te mégiscsak valamelyest ismered, hogy például az írek hogy fogadják ezeket a sztorikat? Mert ugye ezek hangsúlyozottan Nyugat Írországban játszódó történetek és szerintem Magyarországon valószínűleg ki lenne átkozva az a drámaíró, aki ilyet ír, bár te marosvásárhelyiként nem vagy kiátkozva, de hogy mennyire tekintik őt ír szerzőnek, illetve ír drámáknak a munkáit? Székely Csaba: Kap ő hideget, meleget is. A hideg része az, hogy sztereotip módon ábrázolja az ír vidéki életet, és hogy az ír paraszt az bunkó és nem dolgozik és jó nyelvi készségei vannak, hogy vág az esze, illetve, hogy könnyen vissza tud vágni. Ilyen szempontból hasonlít a székely ember sztereotípiájára is. Megjegyzem, ha már a díszletről volt szó, eléggé olyan ez a díszlet, mint valami székelyföldi, hegyvidéki kis menedékház belseje. Eléggé ismerős, legalábbis számomra eléggé ismerős környezet volt. McDonagh egyébként nem tartja magát sem írnek, sem angolnak, hanem mindkettőnek talán. Az ő identitását ez nem határozza meg. Még csak drámaírónak sem tartja magát. Lévai Balázs: Csak azért gondoltam, mert maga az „írsége” a történetnek, számomra teljesen huszadrangú kérdés, egy apokaliptikus szituációt látok, ami bárhol történhetne, illetve mindenhol történik. Koltai Tamás: Ez is nagyon jó az előadásban, mert tulajdonképpen a díszlet picit lebeg a semmiben, tehát igazában a helyrajzi értéke részben megvan, de nem döntő. Olvasgattam tegnap este a műsorfüzetet, és mondják a Beckettet. Mindenhol, ahol két ilyen faszi van és próbálnak egymással valamit kezdeni, a világról akár töprengeni, akár tenni érte, felmerül Beckett neve. Igazában nem lényeges valóban, de hát azért az írség, a kis népek Nyugathoz vagy Kelethez való viszonya, azért az nagyon ismerős. Ilyen szempontból ez nagyon jó. Egy egészen más dolgot szeretnék mondani, ami ahhoz kapcsolódik, amit Laci mondott, hogy a vége tulajdonképpen elő is van készítve. Természetesen a befejezés jó értelemben vett sztereotípia. Az egyik sztereotípia az, hogy a világ nem változik, mert hogy végződik a Godot? - hogy menjünk, de maradnak. Tehát a végtelenség, megoldhatatlanságnak a szituációja. Tulajdonképpen McDonagh a Vaknyugatban ugyanezt csinálja. Amikor - én sem emlékszem pontosan, hogy állnak-e vagy kiszaladnak, annak nyilvánvalóan az a lényege, hogy akárhányat lépnek hátra és próbálnak kiegyezni, vagy megbocsátani, ez a dolog így fog menni a végtelenségig. Arról nem beszélve, hogy a már hetven felé közeledő embereknél nagyon nehéz elképzelni, hogy a hátralévő évtizedekben meg fognak nagyon változni. De mindegy. Ami a lényeg, hogy Bérczes Laci, mindig bemegy a pokolba, mindig elmegy akár a késelésig a puskalövésig, legalábbis annak a látszatáig vagy a lehetőségéig. És amikor egy jelenetnek vége van, akkor behozza Vivaldit, és az ember már tudja, hogy itt a feloldódás vagy a megbocsátás vagy a megváltás motívuma bejön. Ellenpont természetesen ez a zene. Én nem vagyok egy szentimentális alkat, jobban szeretném azt, vagy nekem néha megrázóbb az, amikor azt mondjuk, hogy ezen nem lehet változtatni. De itt a Laci nem azt mondja, hogy ezek most egymás kebelére fognak borulni, szó sincs arról, hogy ezek most kibékülnének, nem. Összeszedik a szobrocskákat, adjunk egy lehetőséget nekünk nézőknek, hogy magunkban, a saját gondolatainkban végig gondoljuk, hogy másképp is lehet. És ez az előadásnak ez a metaforikus vagy jelképes értelme. Amit le lehet fordítani száz konkrét dologra: az egymás elleni értelmetlen, ostoba acsarkodásnak az abszurditására. Ha ennek véget tudunk valami módon vetni, vagy legalább a színpadon azt mondhatjuk, hogy ez nem jó dolog, akkor én elfogadom mindenféle szentimentális allűr, vagy hátsó gondolat nélkül. Székely Csaba: De egy kicsit ez nem kedveskedés a közönségnek, aki azt várja, hogy a darab mutasson egy reménysugarat, valami pozitívumot? Mert McDonagh azt mondja, itt rohadtul nincs semmi pozitívum, ez így fog menni, és Bérczes László azt mondja, hogy de azért van remény. Lévai Balázs: Most vitatkozom, mert nekem nem ezt mondja ez a befejezés. Én azt éreztem inkább, hogy jó, most rakosgatjuk össze ezeket a dolgokat, de inkább az életnek a megváltoztathatatlanságáról szólt, és hogy ha ott a végén elsült volna az a fegyver, akkor meg abban a pillanatban ennek a szituációnak vége lett volna. Nekem tehát pont azt sugallta, hogy... én nem éreztem semmi reményteliséget a végén, bocsánat.Bérczes László: Remény, meg nem remény. Én nem mondok semmit, de egyáltalán hogy jövök ahhoz, hogy mondjak? De hogy jön ahhoz McDonagh, hogy azt mondja, hogy nem? Tehát én csak ennyit mondok, és törlök, hiszen mi nem írtunk bele szövegeket, csak egyszerűen cserélgettük. És ezt most az ifjú drámaíró titánnak mondom: megleltük a világ egyik legjobb befejező mondatát. Hogy „ez a feneség a pillanatragasztókkal”. Ennél jobb mondattal darabot befejezni … Székely Csaba: Benne van, csak korábban. Bérczes László: Benne van, csak korábban. Erre ráleltem és úgy éreztem valahogy, hogy ez kell. Sok véletlen volt a dologban. Például egyszer abszolút ügyetlenül raktuk azt az asztalt. Nem találtuk meg a módját, hogy hogyan, de muszáj azt az asztalt a két srácnak kirakni, valamit kigondoltunk, de aztán mikor Lajos a végén az asztalt hátra viszi, és ott is, hogy miért viszi hátra? És ha most mondanám, hogy a próbán tökre nem erről volt szó. Azt gondoltam, hogy a végén valahogy Zoli még vissza fog jönni a víz alól és majd oda ül arra. De hova tegyük az asztalt ahol majd ülni fog? Aztán egyszer megérzi az ember, hogy erre már nincs szükség. Amikor ezt a feneséget én megtaláltam, akkor már Zolira nem volt szükség, hogy ő följöjjön ilyen indákkal, halakkal a kezében, de ezt képzeltem és ez az asztal így került oda. Most meg már jó, ahogy Lajos úgy azt odarakja, és mindenki várja, hogy mi az Istent fog ő csinálni, hogy fogja ezt fölülmúlni. Koltai Tamás: De hát az benne van a karakterben. Ő egy színházi jelenetet és szcénát csinál ebből. Tehát ez abszolút rendben van. Egész hosszú legendákat vagy történeteket lehetne elmesélni az ilyen véletlenekből. Auguszta itt van, kiderült, hogy a tavalyi előadásukban miért volt benne az a zöld porszívó. Mondták, hogy az egyik próbán a takarítónő bent felejtette a szünetben és akkor mondták, hogy milyen jó itt. Tehát az tök mindegy, hogy egy színházi előadásba valami elhatározásból vagy véletlenül kerül be, ha a néző számára indokolt, akkor már nem fogja az indokát keresni, hogy mi a csudának csinálják ezt. A másodszor, harmadszor való nézésben épp ez az élvezet, vagy a szenvedés, hogy tudom, hogy meg fog történni és akkor figyelem, hogy ez úgy történik-e meg, nem mondva csinált-e, hanem belesimul és karakterben és szituációban érzékileg megtörténik. Székely Csaba: Nekem lenne egy kérdésem. Otthon, Kaposváron a közönség nem aktívabb szokott lenni? Nekem néha úgy tűnt az előadás során, mintha a színészek várnának valami reakciót, amit aztán nem kapnak meg. Bérczes László: Nagyon változó. Lehet, hogy egy picit arra készültünk, hogy itt majd a humorra jobban fogékony lesz a közönség. Nagyon kiszámíthatatlan, de az a furcsa, és számomra szomorúság, hogy valamit nem jól csináltunk, mert a Tháliában, hiszen ez egy közös produkció a Thália Színházzal, ahol azt gondoltam, hogy Budapestről majd a fiatalabb generáció nézi, de nem, inkább az idősek azok, akik eljönnek. Tehát nem jól csináljuk. Kaposvárott jobban veszik. Furcsa. De ott is az átlagéletkor 50 fölött van. Ez nem erről az előadásról szól ez a probléma, de ez probléma azt hiszem.Koltai Tamás: Ez a probléma általános a magyar színházban. A közönség nem mer nevetni, mert úgy érzi néha, hogy nem illik valamin nevetni. Nem történik meg az az együttlélegzés sok-sok okból. Szerintem ebben nem mindig az előadás a hibás. Egy beidegződés van, amit nagyon-nagyon nehéz átütni. A tegnapi az előadáson természetszerűen – mégiscsak egy szakmai közeg van – a nézői reakció élénkebb volt. A Tháliában én azt hiszem, a premiert láttam, ott is eléggé reagálás nélkül ment le a dolog. Egy ideig eltart persze minden előadásnál, amíg ráéreznek arra, hogy miről is van szó, vagy hogyan kell az egészet felfogni. Nem racionálisan, hanem érzékileg. aztán vagy jön, vagy nem. Tegnap egy kicsit ritmustalan volt az eleje, a Lajos zseniálisan tudja a bizonytalanságait beépíteni a szerepbe, de tegnap egy kicsit bizonytalan volt. Őnála ez előfordul. Meg hát azért Lajoskámnak elmondom, hogy jó lenne mindig érteni, amit mond. De ő ezt tudja, ezt tudja. Lévai Balázs: Van-e másnak esetleg kérdése? Akkor nekem lenne még egy privát kérdésem Bérczes Lászlóhoz, hogy a te rendezői pályafutásodból néhány darabot felsorolva, Mulatság Nehéz, A Gézagyerek, A Nyugat hőse, Vaknyugat, mikor fogsz Molnár Ferencet rendezni? Bérczes László: Azt nem tudom, annyit tudok mondani, hogy a következő, amire készülök, és pici lépéseket már tettünk az ügyben, az Székely Csabának a Bányavakság című műve lesz. Székely Csaba: Most már érthető, hogy miért voltam ennyire megengedő ezzel az előadással kapcsolatban. Bérczes László: Beépített embereim ülnek itt. Hozzátartozik ehhez, ami tényleg fontos, hogy a legutóbbi két munkám a Vaknyugat és a Cseresznyéskert. Ebből nekem logikusan következik, hogy az a Bányavakság, ami erre a két darabra épül, meg persze Székely Csabára magára, ez következik igen. Molnár Ferenc az nem. Lévai Balázs: Köszönjük szépen a figyelmet.
2013.06.14. 15:09
Szinhaz.hu
4,2 - Rátóti Zoltán osztályozta színháza évadát
4,2 - Rátóti Zoltán osztályozta színháza évadát
Bár becsúszott két kettes is, összességében sikeres évadot zárt igazgatója szerint a kaposvári Csiky Gergely Színház. Rátóti Zoltán a szerdai társulati ülésen felidézte a két évvel ezelőtti pályázatában megfogalmazott célkitűzéseket. Kiemelte: továbbra is a társulat megerősítését és az alkotói légkör megteremtését tekinti legfőbb feladatának. "A sikeres évad bizonyítja, hogy ebben már történt változás" - mondta az igazgató. Mint elhangzott, a 2012/2013-as évadban a 233 saját előadás mellett a befogadó színházi és a vendégjátékokat is beleszámolva 264 előadást tartottak, voltak drámapedagógia programok, hallássérülteknek szóló előadások. Noha az évadnak hivatalosan vége, hátra van a pénteki gálaest, továbbá nyáron Balatonbogláron, az Ördögkatlan fesztiválon és a Városmajorban is fellépnek. Az igazgató osztályzatokkal is értékelte a bemutatott előadásokat. E szerint a Szép Heléna és A helység kalapácsa kettest, a Cigánytábor az égbe megy és az Adáshiba négyest, az Éjjeli menedékhely, az Othello Gyulaházán, a Tündér Lala, a Holnemvoltfa és a Vaknyugat pedig jelest ért, ami 4,2 átlagnak felel meg. Rátóti Zoltán összességében elégedett volt az eredménnyel, a csaknem 61 ezres nézőszámot azonban kevesellte, és azt mondta, utólag úgy látja, volt olyan darab, amit nem lett volna szabad színpadra engedni.Fotó: Memlaur Imre, csiky.hu A következő évadban az idei tíz után tizenhárom előadással várják a nézőket Kaposváron. Szeretnék a színházat a mindennapok részévé tenni, a társulat a nagyszínpadon hat, a stúdióban öt bemutatót tervez, továbbá két gyerekdarab bemutatójára készül. Szita Károly, a város polgármestere nézőként a maga és a város színházbarátai nevében gratulált a társulatnak, külön megköszönve Nyári Oszkárnak, hogy "a város nagykövete" volt a Kaszás Attila-díj esélyes jelöltjeként. A városvezető kitért arra, hogy elfogadták a színház 2012. évi 700 millió forintos költségvetését és zárszámadását, valamint a 2013-as üzleti tervet.A következő évad szeptemberben Zágon István és Nóti Károly Hyppolit, a lakáj című zenés vígjátékával indul a nagyszínpadon, majd Lessing Bölcs Náthán című drámai költeménye következik, és egy Oscar-díjas film, David Seidler A király beszéde színpadi változata is elkészül. A folytatásban Molnár Ferenc Egy, kettő, három / Az ibolya címmel két egyfelvonásos komédia, egy újabb film színpadi változata, Reginald Rose Tizenkét dühös embere következik, és egy komédia, Osztrovszkij Jövedelmező állás című darabja zárja a sort. A stúdióban ugyancsak szeptemberben mutatják be Schwajda György Csoda című tragikomédiáját, ezt követi a lengyel Tomasz Man 111 című darabja, majd a Pécsi Nemzeti Színházzal együttműködésben Székely Csaba Bányavakság című tragikomédiáját, Marius von Mayenburg A csúnya című komédiáját és a Magyar Színházzal együttműködésben Jon Fosse Tél című darabját viszik színre. A gyerekeknek két zenés előadást kínálnak: Litvai Nelli Világszép nádszálkisasszony és Váradi R. Szabolcs Továbbisvan című mesejátékát.Forrás: MTIBérczes Lászlóval, a színház művészeti vezetőjével készült friss interjúnkat itt olvashatják.
2013.06.13. 05:01
Szinhaz.hu
Mága kezéből kivették a gáton a szerszámot
Mága kezéből kivették a gáton a szerszámot
Tízmillió forint értékű adományt ajánlott fel az árvízkárosultaknak Mága Zoltán. A világhírű hegedűművész ezen felül még a gátra is beállt dolgozni, de nem nagyon engedték fizikai munkát végezni.
2013.06.10. 23:45
Borsonline.hu
Mága Zoltán Komáromnál töltötte a homokzsákokat - Fotók!
A hegedűművész Mága Zoltán is segédkezett az árvízi védekezésben.
2013.06.10. 12:45
Kemma.hu
Tízmillió forinttal támogatja Mága Zoltán az árvízkárosultakat
Tízmillió forint értékű adományt ajánlott fel Mága Zoltán az árvízkárosultak megsegítésére. A hegedűművész maga is ellátogatott a katasztrófa sújtotta területekre és arra kéri művészbarátait, csatlakozzanak jótékonysági kezdeményezéséhez.
2013.06.08. 17:03
Stop.hu
10 előadás a Nyíregyházi Szabadtéri Nyár programján
10 előadás a Nyíregyházi Szabadtéri Nyár programján
Tíz előadást, köztük operettet, vígjátékot és bábjátékot tekinthet meg a közönség júniustól augusztusig a Nyíregyházi Szabadtéri Nyár 2013 programsorozat keretében. Az első előadást, a Fekete Péter című zenés vígjátékot június 7-én és 8-án láthatják a nyírségi megyeszékhely lakói, majd június 22-én A kismalac és a farkasok című bábjátékra várják a gyerekeket - közölte Kovács Zoltán, a szervező Móricz Zsigmond Színház sajtóreferense. Június 29-én Kálmán Imre Cigányprímás című operettje, július 6-án a Csalóka Péter című vásári játék, július 13-án pedig Mészáros Árpád Zsolt koncertje szerepel a programban a Benczúr téri szabadtéri színpadon. Egy hét múlva az Angyalbárányok bábos-zenés népmesét láthatják a kicsik, július 27-én pedig Az aranyhajú királylány című bábjátékot tűzik műsorra. A Maga lesz a férjem! című zenés vígjátékot augusztus 3-án, a Csicseri történet berbencés bábjátékot augusztus 10-én mutatják be. A szabadtéri programsorozat utolsó előadása augusztus 17-én A székely menyecske meg az ördög című népmese lesz. Péntek esténként a Nosztalgia Kertmozi várja a magyar filmek rajongóit, akik az este kilenc órakor kezdődő vetítéseken az elmúlt húsz év legnépszerűbb hazai filmes alkotásait tekinthetik meg. Jegyek a Móricz Zsigmond Színház jegyirodájában, valamint előadás előtt egy órával a helyszínen válthatók - tette hozzá a sajtóreferens.
2013.06.04. 14:53
Szinhaz.hu
Az első tehetségkutató színházi szemléről - Interjú Jászay Tamással
Az első tehetségkutató színházi szemléről - Interjú Jászay Tamással
Jászay Tamás kritikussal, a Jurányiban rendezett TITÁNium Színházi Szemle zsűritagjával beszélgetett a rendezvény előadásairól, a benyújtott pályázatokról, az ifjú titánokról és a magyar színház remélt jövőjéről Antal Klaudia. A Campus Online interjúját másodközlésben publikáljuk. Május 26 és 29 között először kerül megrendezésre a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházban a TITÁNium Színházi Szemle. Szerinted miért van szükség egy ilyen szemlére?A TITÁNiumot az különbözteti meg a többi fesztiváltól, hogy ez egy tehetségkutató színházi szemle. A programból is látszik, hogy elsősorban a (remélhetőleg) hosszú-hosszú pályájuk elején álló fiatalok kerülnek a középpontba. Kritikusként azért tartom ezt fontosnak, mert ők azok, akik a pesti vagy a kaposvári egyetemet elvégezve, esetleg a diákszínjátszó múltjukból felnőve elkezdenek önállóan, mestereik nélkül színházat csinálni. Tehát ők az utánpótlás. Kis túlzással: ha ők nem teszik a dolgukat, akkor a magyar színház néhány évtized múlva nem fog létezni. Egy ilyen szemlének pedig, mint a TITÁNium, ami négy nap alatt hét, fiatalok által létrehozott előadást kapcsol egybe, az az értelme, hogy koncentráltan megmutassa azt a tehetséget, ami megvan ebben a generációban.Mondhatjuk azt, hogy a szemle előadásai egységes képet alkotnak a mai fiatalok színházi gondolkodásáról?Nem gondolom egységesnek ezt a képet, hiszen itt nagyon különböző színházi nyelveket beszélő fiatal alkotók kerültek egymás mellé: van olyan, aki inkább a filmes nyelvben mozog otthonosan, van olyan, aki ragaszkodik ahhoz, hogy legyen a kezében egy irodalmi alap és abból indul ki, de látunk itt olyan előadást is, ahol történelmi dokumentumokkal, visszaemlékezésekkel dolgoztak. Nagyon nehéz köztük egységet feltételezni. Talán a koruk, a fiatalságuk, s ebből következően a bátorságuk, a radikalizmusuk az, ami egységbe foglalhatja őket. Fiatalokkal foglalkozni mindig izgalmas: egyetemi oktatóként és diákszínjátszó találkozók zsűritagjaként igyekszem követni, mi és miért érdekli őket. Egyrészt azért, mert ha minden jól megy, akkor a következő évtizedekben őket fogjuk látni a színházakban, másrészt azért, mert kíváncsi vagyok arra, hogy például egy klasszikus szövegben mit vesznek észre, mit látnak meg benne hirtelen, ami az elmúlt években-évtizedekben esetleg még senkinek nem tűnt fel.A szemléhez kapcsolódik egy pályázat is, melyre a 35 évnél fiatalabb színházi alkotók jelentkezhettek. A pályázatot azonban számomra az teszi izgalmassá, hogy a zsűri tagjai nem egy konkrét színház vezetői közül, hanem a színház elméleti és gyakorlati szakemberei közül kerültek ki: Kelemen Kinga produkciós vezetővel, Orlai Tibor producerrel, Imre Zoltán színháztörténésszel, Rába Roland színész és rendezővel, valamint Vinnai András íróval közösen hoztátok meg végül a döntést, hogy mely produkciók valósulhatnak meg a következő évadban.Nagyon izgalmas volt ez a „szereposztás”. Amikor megkaptam a felkérést, nekem is feltűnt, hogy mennyire különbözünk, hogy máshonnan jövünk és a színház más-más szelete érdekel minket. Azért is vállaltam el, mert érdekelt maga a döntéshozatal, hiszen, mondjuk, egy producer a művészi érték mellett azt is meglátja, hogy az előadást hány forintból lehet kihozni, egy színész pedig meg tudja ítélni, hogy mennyire lehet színészileg megvalósítani azt, amit némelyik nagy ívű koncepció felvázolt.Neked mint kritikusnak milyen szempontok voltak döntőek?Elsősorban az érdekelt, hogy az esetleg már ezerszer látott, hallott témák, drámák és sztorik közül mi az, ami valóban innovatív, fiatalos, friss, bátor, radikális. Ez nem előre eldöntött szempont volt, hanem útközben alakult ki: a rendezői koncepciókat olvasva ösztönösen arra kezdtem el figyelni, hogy mi az, ami által előrébb mehet a magyar színházi világ. A kurátori ülésen is többször elhangzott, hogy ezek a tervek milyen magyar vagy világszínházi előképekhez kapcsolhatóak, vagy épp nem kapcsolhatóak, hogy melyek azok, amik esetleg meg akarnak valami olyat mutatni a magyar színháznak, ami nem jellemző rá. Én tehát kifejezetten a radikális, innovatív terveket kezdtem el kutatni. Az eredmény ismeretében azt lehet mondani, hogy a biztosra menő, ám kommerszbe hajló tervek pattantak le rólunk, melyek között hiába voltak tisztességesen megírt, átgondolt elképzelések, ha egyszer hiányoltuk belőlük a bátorságot.A pályázók szinte ugyanazon korosztály képviselői. Fefedeztél hasonlóságot a témahasználatukban? Ezt ne állítanám, különböző témák foglakoztatták őket, és ez a pályázatolvasási dömpingben boldogítja a kurátort. Nagyon örültem, hogy sokan kortárs magyar és külföldi szöveget akartak elővenni. Különösen izgalmasak voltak azok a projektek, amelyek a színházat eseményként, egyszeri és megismételhetetlen történésként fogják fel, vagy azok, amelyek más társművészetek nyelvét próbálják átemelni a színházba, illetve a múltfeldolgozást középpontba állító vállalások. Ugyanakkor nehéz volt a feladatunk olyan szempontból, hogy bár jó fantáziával megáldott emberek vagyunk, csupán 3-5 gépelt oldalból, esetleg néhány mellékelt képből kellett megpróbálnunk kitalálni, hogy ezekből a tervekből mi sülhet ki. Annyit mindenesetre elmondhatok, hogy bízhatunk azokban, akikre a választás esett.Lesz-e, szerinted legyen-e folytatása a TITÁNium Színházi Szemlének?Manapság, amikor tehetséges rendezők, színészek, dramaturgok, tervezők munka és megélhetés nélkül kószálnak, szerintem nincs annál jobb dolog, ha egy komoly előadásterv megvalósulása lehetővé válik a főváros négy, színházilag igen frekventált helyszínén (Átrium Film-Színház, Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Thália Színház, TRAFÓ Kortárs Művészetek Háza – szerk.). Sokkal több hasonló kezdeményezésnek kellene lennie, amely a fiatalokat juttatná lehetőséghez. Ha a legrosszabb forgatókönyv következik be, hogy jövőre nem lesz ilyen szemle – amit én nagyon sajnálnék –, akkor is van valamiféle folytatás, hiszen a kiválasztott előadások bizonyos ideig tovább élnek, láthatóak lesznek, a szereplőiken, a közreműködőkön pedig megakadhat más rendezők szeme, ami újabb munkákhoz juttathatja a tehetségeket. A közönségnek pedig azt üzenem, hogy tessék jönni, hogy ne maradjunk le semmiről. Forrás: campusonline.hu , Színház.hu
2013.05.28. 05:02
Szinhaz.hu
Nyílt gyermeknap a Heim Pál és a Madarász kórházban
Sztárfellépőkkel, sok-sok ajándékkal és meglepetéssel, ingyenes gyermeknapi rendezvényt tart a Heim Pál Gyermekkórház mindkét intézménye 2013. május 30-án, csütörtökön. Színpadra lép többek között Mága Zoltán, a 100 Folk Celsius, a Nyári lányok, lesz Rubint Réka torna, Star Wars bemutató, felvágják az Ország Gyermektortáját, és az égből cukorkák potyognak majd.
2013.05.23. 17:22
Fovarosi-hirhatar.hu
Nyílt gyermeknap a Heim Pál és a Madarász kórházban
Sztárfellépőkkel, sok-sok ajándékkal és meglepetéssel, ingyenes gyermeknapi rendezvényt tart a Heim Pál Gyermekkórház mindkét intézménye 2013. május 30-án, csütörtökön. Színpadra lép többek között Mága Zoltán, a 100 Folk Celsius, a Nyári lányok, lesz Rubint Réka torna, Star Wars bemutató, felvágják az Ország Gyermektortáját, és az égből cukorkák potyognak majd.
2013.05.22. 14:25
Csaladinet.hu
Kamaszkaró
Kamaszkaró
Az én feladatom otthon a WC pucolása. Azért, hogy soha ne felejtsem el, milyen közel kerültem egykor a „pöcegödörhöz”. Nem mondom, hogy ne drogozz. Csináld, ha jólesik! De én ilyen mélyre süllyedtem vele – indítja olykor a beszélgetést a lejtőn elindult fiatalokkal Orsolics Zoltán Zénó, a Kamaszszerviz vezetője. Azt sem titkolja előttük: egykor maga is heroinfüggő volt.
2013.05.18. 05:25
Nol.hu
Kamaszkaró
Kamaszkaró
Az én feladatom otthon a WC pucolása. Azért, hogy soha ne felejtsem el, milyen közel kerültem egykor a „pöcegödörhöz”. Nem mondom, hogy ne drogozz. Csináld, ha jólesik! De én ilyen mélyre süllyedtem vele – indítja olykor a beszélgetést a lejtőn elindult fiatalokkal Orsolics Zoltán Zénó, a Kamaszszerviz vezetője. Azt sem titkolja előttük: egykor maga is heroinfüggő volt.
2013.05.17. 12:00
Nol.hu
Erdélyi színészekről szóló portrékötetet mutatnak be Nagyváradon
Erdélyi színészekről szóló portrékötetet mutatnak be Nagyváradon
Székely Szabó Zoltán erdélyi magyar színművészekkel, színházi alkotókkal készült interjúit gyűjtötte egybe az Egy nemzedék három felvonásban című kötet, amelyet május 17-én, pénteken 17 órától mutatnak be a nagyváradi Szigligeti Színház páholyelőcsarnokában. A szerző, Székely Szabó Zoltán a Maros megyei Rücsön született, maga is színészként végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola színészképző szakán 1976-ban. 1976–86 között a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház társulatának tagja volt. 1987-ben Nyugat-Európába emigrált. Jelenleg Bécsben él. Az interjúkötet, ahogy az alcíme is jelzi – Erdélyi magyar színészek tegnapelőtt, tegnap és ma –, három idősíkban mutatja be a színművészek életét, pályáját: a beszélgetések nagyrészt a 80-as, majd a 90-es évek első felében, illetve 2011-ben készültek.A kötetben a nagyváradi magyar társulat egykori és jelenlegi tagjaival, váradi származású színműveszekkel, illetve a váradi színházban rövidebb-hosszab ideig tevékenykedő színházi alkotókkal készült interjúk is megtalálhatók, így az Ács Tiborral, Fábián Enikővel és Hajdu Gézával készült három-három beszélgetés, csakúgy mint A Nagy Romulus című előadás címszerepét megformáló Szélyes Ferenccel készült interjúk. A váradi születésű Dálnoky Zsókával, Dukász Péterrel, E. Szabó Lajossal és Tatai Sándorral is beszélgetett a szerző, illetve a kötetben szereplők közül még Zalányi Gyula, Sata Árpád, Parászka Miklós, illetve maga a szerző, Székely Szabó Zoltán is dolgozott a váradi magyar társulattal.A kötetet Nagy Béla színháztörténész, a Szigligeti Társulat nyugalmazott irodalmi titkára mutatja be.
2013.05.13. 12:28
Szinhaz.hu
Százezer néző a pécsi színházban - 15 bemutatót terveznek
Százezer néző a pécsi színházban - 15 bemutatót terveznek
A Pécsi Nemzeti Színház hat nagyszínházi és kilenc kamaraszínházi bemutatót tervez az új évadban, a repertoárban opera és balett éppúgy szerepel, mint operett, vígjáték, tragédia és mesejáték. Rázga Miklós, a teátrum igazgatója hétfőn este, a színház Picasso kalandjai című előadásán vázolta fel a 2013/2014-es időszak műsortervét és köszöntötte az idei évad százezredik fizető nézőjét, akit két bérlettel és egy olyan kétszemélyes, Add tovább! bérlettel ajándékozott meg, amelyet az első produkció megtekintését követően át kell adnia. Így minden előadást más és más színházrajongó nézhet meg. A direktor elmondta: az első előadás a nagyszínházban ősszel Szirmai Albert, Bakonyi Károly és Gábor Andor Mágnás Miska című nagyoperettje lesz Méhes László rendezésében. Szophoklész és Faragó Béla félig tragédiaként, félig operaként jelzett Antigoné című művét maga a színigazgató viszi színre, Csajkovszkij Diótörő című balettelőadását Vincze Balázs és Zachár Lóránd koreografálja. Georges Feydeau Bolha a fülbe című vígjátékát ugyancsak Méhes László, Donizetti Szerelmi bájital című vígoperáját Nagy Viktor, Jókai Mór-Böhm György-Korcsmáros György A kőszívű ember fiai című romantikus színművét Böhm György rendezi.Az N. Szabó Sándor teremben Székely Csaba Bányavakság című tragikomédiáját a kaposvári Csiky Gergely Színház és a Pécsi Nemzeti Színház együttműködéseként láthatja a közönség Bérczes László rendezésében, José Sanchis Sinisterra Jaj, Carmela című művét Carlos Rodero viszi színre. A kamaraszínházban látható majd a Frank L. Baum – Bognár Róbert – Várady Szabolcs Óz, a nagy varázsló című zenés mesejátéka Schlanger András rendezésében, valamint Rideg Sándor és Tímár Péter Indul a bakterház című falusi bohózata is, amelyet Böhm György rendez és a Pécsi Nyári Színházzal közösen mutatnak be. Alfred Hitchcock filmje alapján készül a 39 lépcsőfok című krimi-vígjáték Horgas Ádám rendezésében, a Csukás István–Darvas Ferenc Ágacska című zenés mesejátékát Naszlady Éva, Donizetti A csengő című operáját Ottlik Ádám viszi színre.A Pécsi Balett a H-arcok című táncműsorral jelentkezik, a koreográfus Zachár Lóránd és Cameron McMillan lesz, Egressy Zoltán Három koporsó című romantikus abszurdját rendezőként Dömötör Tamás jegyzi. Rázga Miklós szólt arról is, hogy a teátrum a május 29. és június 2. között sorra kerülő I. Pécsi Családi Színházi Fesztivállal, vendéglátóként pedig a június 6. és 15. közötti XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozóval búcsúzik az idei, azaz a 2012/2013-as évadtól.Forrás: MTI
2013.05.07. 05:00
Szinhaz.hu
Jubilál a Dömötör-díj
Jubilál a Dömötör-díj
Tizenötödik alkalommal adják át Dömötör-díjakat, a szegedi színházi szakma elismeréseit hagyományos gálaműsor keretében május 25-én - közölte Elekes Zoltán, az elismerést gondozó Pálma Reklámstúdió vezetője hétfőn a Tisza-parti városban.A civil kezdeményezésre 1999-ben létrejött díj 2006 nyarán bekerült Szeged városának hivatalos kitüntetései közé - mondta a szakember a jelölteket bemutató sajtótájékoztatón.Elekes Zoltán, a díj kitalálója arról számolt be a szeged.hir24 tudósítása szerint, hogy a jubileumi alkalom kicsit más lesz, mint az eddigi gálák. Idén ugyanis felkértek számos olyan neves művészt, hogy díjakat adjon át, akit már elismertek a kitüntetésben. Bár a nevét nem árulta el, de annyit elmondott Elekes Zoltán, hogy az idén egy olyan közismert szegedi színésznő veheti át Király Leventétől és a város valamelyik vezetőjétől az életműdíjat, aki életének jelentős részében a Szegedi Nemzeti Színházért dolgozott. Az új, Somogyi utcai Art Hotel is a kezdeményezés mellé állt, így a jelölteket és a vendégeket szállítóPorshe- konvoj innen indul majd, hogy odaérjen az este hat órakor kezdődő ünnepélyes műsorra és ceremóniára a nagyszínházba. A sajtóeseményen jelenlévő Bodnár György, aki a színház városszerte elismert fodrásza, és már 12 éve kapott Dömötör-díjat, a kultúrának általában csekély finanszírozására és megbecsülésére utalva azt mondta: e nélkül a díj nélkül a színházi művészek és háttérmunkások legfeljebb „epeömlést”kapnának. „ Budán csak egyszer volt kutyavásár, Szegeden akár többször is lehet még” – folytatta a díj jövőjére célozva a Szegedi Kortárs Balett táncosa, Czár Gergely, aki Vajda Júlia színésznővel lesz a gála házigazdája. Az ismert balettos új feladatáról mondta: szereti a testhez nem álló megpróbáltatásokat, és megtisztelő számára a moderátori szerep. A Döötör-díj tizenkét kategóriája a teljes szegedi színházi életet lefedi. Tíz kategóriában - a legjobb női és férfi színészi alakítás, a legjobb operaénekes és operaénekesnő, táncos, rendező, díszlet- és jelmeztervező, valamint női és férfi mellékszereplő esetében - a közönség május 18-ig leadható szavazatai alapján dől el, ki veheti át az elismerést. A legjobb háttérmunkás címet a szegedi társulat tagjai, dolgozói adományozzák titkos szavazással, az életműdíjat pedig a kuratórium ítéli oda - közölte a szervező. Maga az elismerés Bánvölgyi László szobrászművész Szent Demetert ábrázoló alkotása. A márványtalapzaton álló, bronzból készült mű a 303-ban elhunyt vértanút ábrázolja, jobb kezében lándzsával, baljában a róla elnevezett toronnyal, Szeged legrégebbi műemlékével. A díjátadó gálaműsort hagyományosan május utolsó szombatján tartják.Forrás: MTI, szeged.hir24
2013.05.06. 13:30
Szinhaz.hu
Csontváry - Naiv életrajzi ősbemutató Marosvásárhelyen
Csontváry - Naiv életrajzi ősbemutató Marosvásárhelyen
Május 3-án, pénteken 19 órától Kövesdy István rendezésében mutatja be a Tompa Miklós Társulat Kovásznai György: Csontváry című naiv életrajzi teátrumát, amely egyben a darab ősbemutatója is. A bemutató alkalmából tartottak sajtótájékozatatót a színház protokoll termében, az eseményen Gáspárik Attila vezérigazgató, Keresztes Attila művészeti igazgató, Kövesdy István rendező, Kovács András Ferenc dramaturg, valamint az előadás címszereplője, Dukász Péter színész beszélt a készülő produkcióról.„Nagyon fontos premier előtt áll a színház: Kovásznai György Csontváry című darabjának ősbemutatójára készülünk. Kövesdy István rendező kollégánknak jutott az a nemes feladat, hogy a talán legismertebb magyar festőművész életéről szóló drámai szöveget színpadra állítsa, szerintem a legjobb szereposztásban” – fogalmazott a sajtótájékozatón Gáspárik Attila vezérigazgató, aki a továbbiakban – a címszereplő vendégművész, a temesvári színház előadásiból ismert Dukász Péter mellett – az előadáshoz jelentősen hozzájáruló alkotókat is említette: Lászlóffy Zsolt zeneszerzőt, aki erre az alkalomra komponált zenét, Bartha József díszlettervezőt és Szabó Anna jelmeztervezőt, az előadás látványvilágának megteremtőit, Kovács András Ferenc költőt, aki kiváló dramaturgiai érzékkel kísérte végig a szöveget és segítette a színészek munkáját, valamint Ruszuly Ervin koreográfust.Fotók: Rab Zoltán „Aktív színházi hónap következik, amelyben nagyon fontos számunkra ez a bemutató előadás és a vendegelőadások is. Májusban fog kiderülni, hogy megbírja-e Marosvásárhely ezt a fajta színházi kultúrát” – tette hozzá a vezérigazgató.„Valóban vizsgázik a marosvásárhelyi közönség, amely már nagyon jól teljesített a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház két vendégjátékán” – jelentette ki a sajtóértekezleten Keresztes Attila művészeti igazgató. „Reméljük, ugyanilyen érdeklődés övezi majd a kézdivásárhelyi Városi Színház Bugrisok című vígjátékát, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának A Nagy Romulus című tragikomédiáját, valamint a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című komédiáját. Fontos, hogy nyissunk, és megtudjuk, hogy mi történik máshol a színház világában” – tette hozzá a művészeti igazgató.Kövesdy István rendező sokoldalú alkotóművész, Kovásznai György drámaíró életművét méltatta, és elmondta: a Kovásznai-életmű, a Csontváryéhoz hasonlóan, sokáig teljesen ismeretlen volt. „Festőként, animációs filmrendezőként, íróként, esszéíróként tevékenykedett, gazdag, de felfedezetlen munkásságot hagyott maga után. A Csontváry című naiv életrajzi teátrumra is teljesen véletlenül bukkantam rá a Színház című folyóirat drámamellékletében. Ez Kovásznai egyetlen nyomtatásban megjelent darabja az általa írt hat-hét színpadi szöveg közül. Műfaji megjelölése naiv életrajzi teátrum, amelynek négy képét Kovásznai négy különböző színházi nyelven fogalmazta meg. A darab valójában két momentumot villant fel Csontváry életéből, aki érdekes, különc, magányos művész volt, és aki isteni sugallat hatására 27 évesen kezdett el festeni. Kortársaival ellentétben ő nem a nyugati, párizsi hullámhoz kapcsolódik, hanem saját útját járta” – mutatta be a rendező a dráma 30 éve fiatalon elhunyt szerzőjét, valamint központi figuráját.Kovács András Ferenc dramaturg a szöveg frissességéről, teatralitásáról, erős képiségéről beszélt, és azt is kifejtette: a munkafolyamat során kevés helyen módosították az eredeti szöveget, csak ott, ahol erre nagy szükség volt. „A Csontváry ősbemutató. Ezért tartottam fontosnak, hogy megőrizzuk az előadásban a Kovásznai stílusát. Olyan darab ez, amely mindig megfelelően ki tudja tenni az idézőjeleket” – fogalmazott az előadás dramaturgja. A Csontváry alakját megformáló Dukász Péter színművész úgy vélte: ez a főszerep tipikusan olyan, amelyet nem kis részben a társulatnak kell megteremtenie. „Csontváryt jórészt a társulat alkotja meg. Itt tud igazán megmutatkozni valójában egy társulat ereje. Én is igyekszem helytállni, mindazzal az erővel és szellemi képességgel, amellyel a jóisten engem megáldott, igyekszem honorálni azt a bátor bizalmat, amit ettől a színháztól kaptam” – jelentette ki a meghívott színművész.Színház.hu
2013.04.30. 08:00
Szinhaz.hu
HIV-per: családanyát is megfertőzhetett K. Zoltán
HIV-per: családanyát is megfertőzhetett K. Zoltán
Egy családanya lehet az első magyarországi HIV-per koronatanúja – írja a Blikk. Az asszony maga jelentkezett a hatóságoknál, hogy tanúskodni szeretne K. Zoltán ellen.
2013.04.29. 10:10
Hir24.hu
'Élet nélkül nincsen színház' - Bálint András 70
'Élet nélkül nincsen színház' - Bálint András 70
Április 26-án ünnepli hetvenedik születésnapját Bálint András Kossuth-díjas színművész, a Radnóti Színház igazgatója. Ez alkalomból köszöntjük összeállításunkkal. Bálint András pályájáról: Bálint András Pécsett született. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1965-ben kapott diplomát, ezután szülővárosában, majd 1969-től a Madách Színházban játszott, 1980-tól a Mafilm társulatának tagja volt, de színházi feladatokat is vállalt. 1983 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1997 és 1999 között vezetőségi tagja volt a Magyar Színházi Társaságnak. 1985 óta a Radnóti Színház igazgatója, az intézmény vezetésére 2010-ben újabb öt évre kapott megbízást. 1997-ben ő nyerte meg az új Nemzeti Színház igazgatói tisztére kiírt pályázatot, de egy évvel később, amikor kiderült, hogy az Erzsébet téren nem épül meg a Nemzeti Színház, lemondott.Még főiskolás korában választotta ki Szabó István rendező az Álmodozások kora (1964) egyik főszerepére. A rendezővel hosszú időre szóló együttműködés alakult ki, a Szabó első korszakában született filmekben szinte mindegyikében feltűnt Bálint András alakja: 1966-ban az Apában, 1970-ben a Szerelmesfilmben, 1973-ban a Tűzoltó utca 25-ben, 1976-ban a Budapesti mesékben, majd 1984-ben a Redl ezredesben. Más filmrendezők is szívesen foglalkoztatták, így szerepelt egyebek között Jancsó Miklós Fényes szelek (1968), Máriássy Félix Imposztorok (1969), Kovács András Staféta (1970), Székely István Lila ákác (1972) című alkotásaiban. 1974-ben ő alakította Fábri Zoltán 141 perc a befejezetlen mondatból című, Déry-regény alapján készült filmjében a főszerepet, egy vívódó értelmiségit. Ezt követte a Sárika drágám (1970 - rendezte Sándor Pál), a Jézus Krisztus horoszkópja (1988 - Jancsó Miklós), az Eszterkönyv (1989 - Deák Krisztina), az Ébredés (1994 - Elek Judit). Legutóbb Deák Krisztina filmjében, az Aglajában (2012) láthatta a közönség egy cirkuszigazgató szerepében. Színpadon nagy sikereket aratott olyan Shakespeare-figurák megformálásával, mint VI. Henrik, Edgar (Lear király), Antonius (Julius Caesar), de volt Henry Higgins (Shaw: Pygmalion), Helmer (Ibsen: Nóra), Johannes Rosmer (Ibsen: Rosmersholm), George (Albee: Nem félünk a farkastól) Szerebrjakov (Csehov: Ványa bácsi).Rendezőként is kipróbálta magát, a Thália Színházban 2006-ban és 2009-ben Alan Bennett Beszélő fejek című monológdráma-sorozatából rendezett két összeállítást, idén a tatabányai Jászai Mari Színházban vitte színre az Acélmagnóliák című darabot. Előadóestjei közül kiemelkedik a Szép Ernő és a lányok, a Sem emlék, sem varázslat (Radnóti műveiből), a Jézus-történet színpadra viteléből készült INRI, rendezett irodalmi esteket Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Márai Sándor és Arany János műveiből. 2007-ben ismét Radnóti-estet állított össze feleségével, Radnóti történetén keresztül önmagáról is beszélt. Legutóbbi irodalmi összeállítása az ember és a kutya viszonyáról szóló Úr és kutya, amelyben "partnere" a színpadon Bajusz, egy sárga labrador. Felesége Deák Krisztina rendező, akivel gyakran dolgoznak együtt, két gyermekük szintén a filmes pályát választotta. Bálint András a Jászai Mari-díjat és a filmkritikusok díját 1977-ben, a színikritikusok díját 1986-ban kapta meg. Érdemes művész 1988-ban lett, egy évvel később a tv-kritikusok díjával tüntették ki. A Kossuth-díjat 2003-ban kapta színvonalas művészi tevékenységéért, színház- és társulatteremtő munkájáért. 2006 óta Terézváros Díszpolgára, 2008-ban lett örökös tag a Halhatatlanok Társulatában. A Hazám-díjat 2009-ben kapta meg, ugyanabban az évben Prima-díjas, majd 2012-ben Jubileumi Prima Primissima-díjas lett.Bálint Andrásról saját szavaival:Sport: Kövérkés kisfiú voltam, és súlylökőnek készültem. Edzettem is rendesen, de aztán hirtelen megnyúltam. Kellően rugalmas volt, jó volt a súlypontemelkedésem, így jött a magasugrás. De mellette hárompróbáztam is, ebben az összetett számban serdülő országos harmadik vagy negyedik voltam. Futás, ugrás és azt hiszem kislabdadobás számokból állt a hárompróba. Addigi szerelmem az atlétika volt, aztán a színészet lett. (…) A gimnáziumban előszeretettel szavaltam verseket, olykor Jordán Tamással versengve. A szavalás szeretete mellett valószínűleg a tetszeni vágyás, az exhibicionizmus is arra sarkalt, hogy a színészetet válasszam.Család: Egyrészt nagyon hiszek a családban, másrészt az autonómiában. Engem sem gátoltak. Amikor apámnak elmondtam, hogy színész akarok lenni, azt válaszolta, rendben, de gondold meg, hogy ha közepes orvos leszel, attól még lehetsz nagyon boldog ember. De a közepes vagy átlagos színész nem lehet boldog. A gyerekeimen is azt látom, hogy minél kevésbé szólok bele a dolgaikba, annál jobb. Sokszor kérdezem tőlük, hogy mikor fogtok már fellázadni ellenem? Ők meg nevetnek, amikor ezt mondom.Kezdet: Amikor én jelentkeztem a főiskolára, minden nagyon más volt. A színház és a színész szabadabb volt. Hamarabb kapott útlevelet és autókiutalást, protekciója volt a hivatalokban, ha igazoltatta a rendőr, művész úrnak szólította, pedig akkoriban az „urazás” nem volt divatban! Kivételezett helyzetben voltunk. Én akkor úgy fogalmaztam, hogy a színész az étteremben vendég, a boltban vevő, a hivatalban ügyfél, vagyis úgy bánnak vele, ahogy mindenkivel bánni kellene. Híresek voltunk. Amint szerepeltünk a televízióban, ismertek lettünk. Ma pedig mindent meg lehet kérdőjelezni. Ám valóban mindent meg lehet kérdőjelezni?Színész: Mivel magam is színész vagyok, az élet lényegét a mozgásban látom. Mindig érdekeltek az emberi kapcsolatok.Producer: Legyünk csak őszinték, volt a pályámnak egy olyan szakasza, amikor azt hittem, hogy okos vagyok, de csak okoskodtam. Rémes volt, mindent jobban tudtam. És aztán időnként rám szóltak. Szabó István első öt filmjének főhőse voltam, és az utolsóknál folyton belebeszéltem: miért hívták a kollégát tízre, amikor délig nincs is rá szükség, hol a kellék, miért késik a taxi, meg ilyenek. Pista csóválta a fejét, és mondta, hogy Andris, neked producernek kéne lenned! És tessék, az lettem, producer, vagyis igazgató.Igazgató: Negyvenkét éves voltam akkor. Elkezdtem unni önmagamat, és mindig volt bennem hajlam a rendteremtésre. (…) Nem mondom, hogy nagyon könnyű a helyzetem. A színészet érzéki dolog, indulat, túlzás. Az igazgatósághoz pedig türelem, higgadtság, megfontoltság kell. A megfelelő időben és helyen tudni kell váltani.Nem vagyok hajlandó: Nem vagyok hajlandó fásult és unott lenni, hájat növeszteni a derekamra. Fiatal munkatársakkal veszem körül magam, és mindig próbálunk valami újat kitalálni. Amikor két éve pályáztam, önvizsgálatot tartottam, és képesnek éreztem magamat a folytatásra. Ma sem gondolom másképp. Ugyanakkor szinte tűrhetetlen és kihívó, ha valaki ilyen hosszú időt tölt egy helyen. Van ebben némi fakírság. (…) Próbálok nem megöregedni.A legfontosabb: A legfontosabb, hogy az ember ne veszítse el önmagát. A család, a rokonok, a barátok nagyon fontosak ehhez. (…) Bárki, akit a sors magasabb pozícióba helyez, s azt hiszi, ettől jobb lett - téved. Erről szólnak a régi görög darabok. Aki a hübrisz, az elvakultság vétkébe esik nagy hülyeségeket csinál. Remélem ez velem nem esik meg.Polgár: Körülöttem sok minden megváltozott - például maga a rendszer -, nyilván én is változtam, de a Radnóti továbbra is minőségi kamaraszínházként kíván működni. (…) Nem hagyom elvenni magamtól a polgárt, ahogy a kokárdát sem, amit egy időben ugyancsak politikai célokra használtak föl. Én polgár vagyok, egyrészt a származásom okán - városi értelmiségi családból jövök -, másrészt színészi alkatomból fakadóan, ugyanis sohasem játszottam földművest vagy kohászt, hanem többnyire orvost, mérnököt, tanárt, nemest, magas rangú tisztet, néha királyt. Igenis polgári színházat csinálok.Intellektuális: Az intellektuális színészetről azt gondolom, amit egyszer Nemes Nagy Ágnestől hallottam: az intellektuális művészet nem hűvös, éppen ellenkezőleg, minél súlyosabb és bonyolultabb egy gondolat, annál magasabb hőfokon kell átadni. Az intellektualitás tehát képzőművészetben, irodalomban, zenében, filmben és színházban rendkívül szenvedélyes és forró.Biatlon: Minden szeptemberben úgy kezdünk neki az évadnak, hogy ígéretes, hogy értékes, hogy az idei lesz a legjobb. De divatos, az nem akarok lenni. Talán nem is tudnék. (…) Ez olyan, mint a biatlon, amelyben síznek és lőnek felváltva. Nem lehet mindig eltalálni a tízes kört.Borzolni: Kosztolányi a példaképem, aki részvéttel ábrázolja az embert, megérti és megmutatja minden oldaláról. Az én ízlésem nyilván „inkább elsimít, mint fölborzol", karakteremben, művészi gondolkodásomban van egyfajta kiegyensúlyozottság. Ez tíz-tizenöt éve is így volt. De mindig arra törekszem, hogy időnként hívjak olyan alkotókat, akik képesek „borzolni".Verses műfaj: Továbbra is kedvelem a verses műfajt, az utóbbi években volt egy-egy Babits-, Márai-, Arany János-összeállításom és két Radnóti-estem, s ha e műfajban színvonalas előadással jelentkezik valaki, helyet adok neki. De elmúltak azok az idők, amikor örömmel néztünk meg egy Goethe-Schilller- vagy Villon-estet, esetleg az akkori szovjet költők műveiből szerkesztett műsort. Az iránt van közönségigény, ha Jordán Tamás a József Attila-költeményeket a pszihoanalitikus naplóval ötvözve adja át nekünk. A legutóbbi Radnóti-estemet például monodrámaszerűen állítottam össze, naplók, levelek, újságcikkek, törvények sorakoznak benne, s még magamról is beszélek közben. Ezek bizonyos szempontból szerepek. Eljátszom Babitsot, de nem íratok róla darabot, hanem magam szerkesztem a műsort, és én vagyok Arany János, csak éppen nem ragasztok bajuszt és nem veszek csizmát a fellépéshez.Divat: Ez a város imádja a divatot, s bizonyos irányzatokat, törekvéseket hajlamos föl- és túldicsérni. A kilencvenes években mindig a dobogón voltunk, néha annak legfelső fokán, aztán lekerültünk a dobogóról, de azért az első hat között ma is ott vagyunk, pontszerző helyen, ahogy mondani szokták. Úgy érzem egyébként, hogy a kritika mostohán bánt velünk az elmúlt évtizedben - retrográdnak, fáradtnak, öregesnek, önismétlőnek nevezett bennünket -, de érdekes produkciók születtek ebben az időszakban isKultúra: Három veszély leselkedik a kultúrára. Egy: csökken a fontossága és az anyagi támogatottsága. Kettő: az ország kulturális közállapota miatt könnyebb eladni az egyszerűt, az olcsót - és ebben nagy felelőssége van a kereskedelmi televíziós kultúrának; az országos ízlés, amióta én az eszemet tudom - és régóta tudom -, nagyon sokat romlott. A harmadik: tényleg van egy politikai szándék, gyakran érzi az ember, hogy nem értékek, hanem politikai pártállás mentén döntenek. Ez a három veszély van, nagyjából ebben a sorrendben. A legfontosabb az első.Pici: Ez egy pici szakma, mindenki ismer mindenkit, és mindenki tudja a másikról, hogy mennyit ér. Együtt jártunk a Főiskolára, tanítványaink voltak, vagy tanítottak bennünket, együtt játszottunk, és rúgtuk a port a színpadon, rendeztük őket, vagy rendeztek minket. Együtt rágjuk a csepűt. 43-asok dala: Fontosságunk elillant, a pártok választási programjaiban nemhogy a színház, de még a kultúra sem nagyon szerepel. Társadalmi megbecsültségünk annyira lecsökkent, hogy már mi keressük a hitelesnek vélt, híres arcú politikusokat, akik amúgy igen hajlékonyak, szorgalmasak, és meglehetősen ravaszak, hiszen sikerül megosztaniuk bennünket, a kőszínházat az alternatívval, vidéket Pesttel, tárcaszínházat önkormányzatival, fiatalt az öreggel. És a politika meglódult: váratlan igazgatóleváltások, szakszerűtlen vezetői pályáztatás, meglepő kinevezések. Sok a keserűség: például idén több mint negyven színészhallgató végez a két egyetemen, sokat mondok, ha nyolcnak van szerződése, a színházfelújítások sorozata leállt, aligha rekonstruálják a közeljövőben milliárdokért épületeinket. Mintha vesztésre állnánk, lúzer a hangulat, lóg az orrunk, kedves kollégák, vesztesszagot árasztunk, mint egy elhagyott férfi (vagy nő), aki azt hiszi magáról, hogy már nem tud vonzó lenni. Itt tartottam e szöveg fogalmazásában, mikor odaadtam egy fiatal barátomnak, aki erősen kifogásolta a hangnemét: "egy sértett, idősödő színigazgató károgása" - valami ilyesmit mondott, persze finomabban. Hát ha valamit, ezt nem akartam. Úgy gondolom, hogy mi, 43-asok tettük a dolgunkat, egészen már társadalmi körülmények között igyekeztünk egybentartani a szakmát. (Bálint András teljes írását itt olvashatják.)Remény: Reménytelibb a kapcsolatunk az élő irodalommal, mint korábban – véli az igazgató –, hiszen szembetűnő, hogy a közönség szereti azt látni, ami körülötte történik, s nem feltétlenül a szappanopera szintjén igényli ezt, hanem egy bonyolultabb gondolkodásmód mentén. Ezért azt hiszem, lassan a visszájára fordul a kultúra fölhígulása, mind többen megcsömörlenek a bulvártól, a szakszerűtlenségtől, az odakent marháskodástól.Egy történet: A történet szerint egy fiatal magyar egyetemista valahol Dél- Franciaországban találkozik egy régivágású magyar úrral, akiről elég hamar kiderül, hogy a háború után nyugatra szökött nyilas. A darab az ő találkozásuk, némi emlékezéssel vegyítve, ahol megjelennek a történet 20 év előtti szereplői: katonák, áldozatok, szomszédok, rokonok. A színdarab gerince a két főszereplő párbeszéde, tehát döntően Mensáros és én próbáltunk. Illetve alig próbáltunk, beültünk az Andrássy úti Művész cukrászdába kávézni és beszélgetni. Pontosabban fogalmazva ők beszélgettek: Ádám Ottó és Mensáros Laci. Zenéről és irodalomról, színházról és politikáról, ismerősökről és ismeretlenekről, fontos és egyáltalán nem fontos dolgokról. Én ámulva hallgattam őket, időnként persze megkérdezték az én véleményemet is, bevontak a dialógusba. Ezek a parádés délelőttök a presszóban megértették velem, hogy az élet fontosabb, mint a színház. Pontosabban fogalmazva, nehogy túl primitív legyen ez a meghatározás, élet nélkül nincsen színház. Élni kell, bátran - "az élet értelmét nem szabad föláldozni magáért az életért." - idézték Thomas Mannt - szerelmesnek kell lenni, utazni kell, megismerni más életeket, tájakat, gondolatokat, nem szabad elhanyagolni a családot, barátokat, az úgynevezett civil életet, mert akkor nem lesz miről beszélni a színpadon. Görcsös, szomorú, szűk látókörű szakemberek leszünk, élmények híján rossz művészekké fáradunk.Folytatást itt talál.Forrás: OSZMI, Színház, Magyar Narancs, csaladilap.hu, szinhaziadattar.hu
2013.04.26. 06:06
Szinhaz.hu
Józsi lesz Gyabronka - Molnár vígjáték a Pinceszínházban
Józsi lesz Gyabronka - Molnár vígjáték a Pinceszínházban
Molnár Ferenc Józsi című művét mutatja be április 26-án a Pinceszínház Valló Péter rendezésében, Gyabronka József főszereplésével. A Józsi - korai mű, voltaképpen jelenetek egymásutánja - csemege a Molnár-rajongóknak, az akkori polgárság sznobizmusát kifigurázó vígjátékok kedvelőinek. Ajánló. A Pinceszínház a Molnár-évet egy alig játszott molnári „gyöngyszem” színpadra állításával ünnepli. A Józsi csemege a Molnár-rajongóknak, a polgárság bornírtságait, feltörekvő sznobizmusát kifigurázó vígjátékok kedvelőinek.A darabról:Józsi, a jól szituált nagypolgári család elkényeztetett gyermeke az élet különböző szituációiban hisztériás viselkedésével, rosszindulatával, gátlástalan kíváncsiságával és szókimondásával rendre zavarba hozza képmutató, vagyis felnőtt módra "helyesen" viselkedő szüleit. Pedig az anya ösztönösen türelmes és önfeláldozó, az apa pedig szigorú családfenntartó - sugallja a korabeli Magyar Uriasszonyok Lapja az idilli család képét azokban az írásokban, melyek összekötik Molnár jeleneteit. S hogy mit tehetnek a szülők, ha az idill mégis felbomlana hisztis gyermeküknek köszönhetően? Erre is hasznos ötletekkel szolgálhat a korabeli nevelési tanácsadó füzetek "A hisztis gyermek"-ről szóló száma. A játszótéri miliőben játszódó jelenetek alatt természetesen felsejlik egy gazdasági válsággal sújtott, világháború felé tartó társadalom rajza.fotók: Szkárossy Zsuzsa / PinceszínházGyabronka József az új bemutató "Józsi"-ja is egykori Pinceszínházasként kezdte...:Interjúrészlet Hogyan talált utat a színház felé? Eleve volt bennem valami exhibicionizmus. A szomszédok élvezték, amikor a Moszkva téri bérház gangján énekeltem. Kórussal még versenyt is nyertünk Csillebércen. Szavalni is elkezdtem. A Rákóczi Gimnáziumban osztályfőnököm, Kovács Endre figyelt a tanítványaira, ő irányított el a Keleti István vezette Pinceszínházba. Keleti is kiváló pedagógus volt. Azt mondta: neki a színház csak alibi, galambászszakkört is vezethetne. A lényeg: értelmet adni a gyerekek életének. Fodor Tamás is ott tanított, aki – egyebek mellett – a demokratikus ellenzékhez jelentett kapcsolatot. A harmadik mester, Mezei Éva pedig lázas igyekezettel próbálta átadni a maga „színházi, műveltségi csomagját”.(...)Felesége, Csanádi Judit díszlettervező akkor ment tanítani Kanadába. Ön is töltött ott két évet, montreali színházakban játszott angolul. Abból mit profitált? Olyasmi történt velem, mint amikor apám gyárigazgatóból újra kétkezi melós lett. Ezeknél a társulatoknál mindent magunk csináltunk – a sminkeléstől a díszletállításig. A Madáchban egy idő után a vezető színészek közé tartoztam. Ha ledobtam a jelmezemet, tudtam, hogy az öltöztető elpakolja. Kanadában visszataláltam a pinceszínházas gyökerekhez. Folytatást a 168 óra 2009-es interjújában talál.Molnár Ferenc premier előtt - Kedvcsináló Feiks Jenőtől: Molnár Ferenccel igen sok premierelőtti időt éltem át. Emlékszem, hogy első premierje előtt mérhetetlenül izgatott volt. Azóta sem láttam ilyennek. A világhírű író, testi fölényemet negligálva, félrelökött és erőszakkal elfoglalta a világot jelentő deszkákat, melyek nem is az övé, hanem az enyimek voltak. Ugyanígy birtokába kerítette színészeimet is, melyek szintén az enyémek voltak, olyannyira, hogy kezemben is tartottam őket, mielőtt magához ragadta volna valamennyit. A színház, amely körül ez az izgalmas verseny dúlt, nem a Vígszínház volt. Nem a Nemzei. Nem is a Magyar. Egész kicsi intim színpad, nem nagyobb, mint egy úti bőrönd, elfért egy kis asztalkán. Színészeink, megannyi klasszikus ruházatú figura – lehettek egy féltucat – dróton lógtak, a rendező, illetve a szerző drótján. Körülbelül úgy, mint ma. Én Ferenc izgalmát akkoriban nem tudtam teljesen méltányolni, annál kevésbé, mert hiszen a kis épületke az én tulajdonomat képezte, vagyonos bécsi nagybátyám ajándéka volt.Ma már értem, hogy a színház épülete, a díszletek, a színészek nem azé, akit tulajdonosnak, vagy vezérigazgatójuknak hívnak. Ma már tudom, hogy a rövidnadrágos szerzőcske harmincöt évvel ezelőtt jogosan izgult az én prés színidekorációm előtt , hogy legálisan járt el, mikor a drótok rángatását magához ragadta. Akkor én még nem értékeltem azt, hogy az én kis szobámban egy Molnár-premier zajlott le. A sok kis lakó-gyerek, aki az odakészített három széksort elfoglalta és kipirult fülekkel kísérte az illusztris gimnazista darabjának minden hangját, mintha érezte volna, hogy e gipsz- és papírmasé emberkék meleg, emberi hangon beszélnek és hogy azon a dróton keresztül, melyen percekkel ezelőtt még mereven lógtak, a fiatal szerző kezeiből éltető erő villanyozik át. Pedig a darab, erre még ma is emlékszem, szokatlanul gyerekes, majdnem ügyetlen volt, barátom ne vegye irigységnek.Molnár Ferenc ereje e korszakban nem ügyességében, sem raffinált technikában rejlett. Mintha a Liliom vurstli-hangulata született volna meg a kis koromfekete hajú fiúban. Melegség és temperamentum jellemezte őt, nem pedig csodagyermeki fölény. Ösztönös rémülettel indult neki problémáinak, ez a szűzi, majdnem babonás érzése vezeti ma is – premier előtt. Számos ilyen súlyos darab-előtti hetet töltöttem vele hosszú barátságunk folyamán.. nem tudom elfelejteni hosszú gyermekségünk idejét, azt a vad dúskálást mindenben, ami játék, szerelem, művészet, tréfa. (Feiks Jenő: Molnár Ferenc premier előtt. Színházi Élet 1924. nov. 16-22.)JÓZSI író: Molnár Ferenc dramaturg: Góczán Judit játéktér: Valló Péter rendezőasszisztens: Csicsely Zoltán jelmez: Breckl János RENDEZŐ: VALLÓ PÉTER Józsi: Gyabronka József Beszélő: Hirtling István Papa: Marton Róbert Mama: Pálfi Katalin Dada: Zsurzs Kati ELŐADÁS IDŐPONTOK: CSÜTÖRTÖK (április 25.) - 11:00 PÉNTEK (április 26.) - 19:00 SZOMBAT (április 27.) - 19:00 VASÁRNAP (április 28.) - 19:00 VASÁRNAP (május 5.) - 19:00 PÉNTEK (május 10.) - 19:00 VASÁRNAP (május 26.) - 19:00
2013.04.25. 05:00
Szinhaz.hu
Kimegy a ház... - Interjú Lendváczky Zoltánnal és Orosz Ákossal
Kimegy a ház... - Interjú Lendváczky Zoltánnal és Orosz Ákossal
Indiából még szinte haza sem értek, amikor elkezdődtek a Mester és Margarita próbái Nagyszebenben, amit egy újabb egzotikus út szakított félbe – az iráni vendégszereplés. A Maladype két színésze az utóbbi időben gyakrabban változtatta a GPS koordinátáit, mint ami nyomon követhető lenne. Arról beszélgettünk, milyen az élet egy utazó színházban.KK: Az idei évad nagy részét külföldön töltitek. Mekkora kíváncsiságot tapasztaltok kinn a munkátok iránt? Lendváczky Zoltán.: Nem látok nagy különbséget a külföldi és az itthoni fogadtatás között. Szerencsére máshol is sokan kíváncsiak a Maladypére, ami feltölti az embert. Kinn talán koncentráltabb figyelem irányul ránk, hiszen a közönség csak egyszer találkozhat velünk és talán több a szakmabeli nézőnk, mivel az utazásaink leginkább fesztiválmeghívásokhoz kötődnek. Itthon többnyire hűséges törzsközönségünk előtt játszunk. A pozitív fogadtatás mindenhol nagy örömöt jelent, csak másként próbál meg minket az idegen és az ismerős közeg.Orosz Ákos: A Maladypében arra próbáljuk magunkat kondícionálni, hogy mindenféle körülmények között megálljuk a helyünket, tudjunk reagálni a váratlan helyzetekre, be tudjuk építeni a minket érő impulzusokat a játékunkba, képesek legyünk bánni az energiánkkal és intenzív jelenlétet tudjunk teremteni számunkra ismeretlen terepen is. Mindig az a fontos, hogy milyen viszonyba kerülünk egymással a színpadon, hogy mennyiben tudunk partnerek lenni. Ha sikerül valódi figyelemmel, tudatos játékossággal kísérni egymást és saját magunkat, akkor gyakorlatilag mindegy, hogy egy trabantban adunk elő egy jelenetet, vagy az Empire State Building tetején. A nézők figyelme is nagyrészt rajtunk múlik, legyenek akár magyarok, vagy indiaiak. Külföldön a külső kondícióink változtak meg. Külső kondíciók alatt az anyagi, illetve műszaki feltételeket érted?O.Á.: Többek között. Nem az tette ránk a legnagyobb benyomást, hogy az alaptevő munkafeltételek teljesültek – bár ennek is nagyon tudtunk örülni-, hanem az, hogy ha megkötöttünk egy megállapodást, nem volt kérdés, hogy mindenki tartja magát hozzá. A nekünk tett ígéreteket mindig komolyan vették. Itthon nem ezzel szembesülünk, mint függetlenek... Melyik országban éreztétek magatokat a legjobban?L.Z.: Nekem India és Hollandia rettentően tetszett, bár összehasonlítani sem lehet a kettőt. Izgalmas volt csatangolni a flamand sikátorokban. Jó volt látni, hogy milyen egyszerűen élnek Delhiben, hogy az emberek tudják, nincs minden rendben a világban, az ő világukban sem, ezt mégis tudomásul veszik, és szemmel láthatóan belső derűvel viselik. Ezt irigylésre méltónak találtam.O.Á.: India tényleg hatalmas kalandot jelentett, de bevallom, miután megérkeztünk még egy-két napig dolgozott bennem némi feszültség. Szinte féltem, amikor kiléptünk az utcára, mert folyamatosan meglepetések értek, szokatlan arcok, hangok, szagok jöttek szembe, az összes érzékszervünk valami újjal ismerkedett. Valahogy azt éreztem, sosem tudhatjuk, mi fog történni a következő pillanatban, zúdult ránk az élmény... Minden országban más darabbal szerepeltünk, ezért mindegyik út teljesen más hangulatban telt, szóval volt alkalmunk a rácsodálkozásra. Nekem nagyon tetszett Ljubljana és Amszterdam is. L.Z.: Talán Lengyelországban és Hollandiában volt a legjobb a Maladype fogadtatása.O.Á.: Ez előadásfüggő is.L.Z.: A Tojáséj például nonverbális előadás, adott esetben könnyebben szólítja meg a nézőket...Szerintetek a szöveges előadások nyújthatnak olyan élményt a kintieknek, mint a magyar közönségnek?O.Á.: Azt hiszem igen. Sokat turnézott az Übü király is, járt Prágában, Bukarestben, Teheránban. Mivel pörög benne a szöveg, nagy koncentrációt igényel a közönségtől. Mégis volt olyan néző, aki elárulta, hogy egy idő után levált a szövegről, mert az az energia, amit sugároztunk olyan erősen hatott rá, hogy nem bánta, ha nem olvassa végig a feliratot, anélkül is értette, miről van szó. Ezek a visszajelzések bizonyítják azt a feltételezésünket, hogy a fal a színpad és a nézőtér között a különbözőségeinktől függetlenül lebontható. Egyébként, ha külföldre megyünk, mindig megpróbálunk kicsit alkalmazkodni, megtanulunk egy-két mondatot az adott nyelven, megpróbálunk játszani azzal, hogy felolvasunk egy részt a feliratból, olyan kiszólással élünk ami reflektál a helyi viszonyokra. Ezek a gesztusok közelebb hozzák az előadást a közönséghez és lehetőséget adnak arra, hogy közvetlenebbül is érintkezzünk velük. L.Z.: Az Übüben például magyar celebek nevei is elhangzanak, ezért külföldön a helyi, aktuális hírességeket emeljük be az előadásba. O.Á.: Az előadásaink soha nem egy síkon mozognak. A szöveg mellett meghatározó a formaviláguk, mozgáskultúrájuk. Ha a néző nem ragaszkodik görcsösen ahhoz, hogy minden szót felfogjon, hanem átadja magát az élménynek, akkor esélyt ad magának arra, hogy a maga egységében lássa a darabot, így olyan élménnyel gazdagodhat, mint egy magyar néző. Mi is néztünk kint olyan előadást, aminek nem értettük a szövegét, de hamar kiderült számunkra, hogy csak úgy csinálnak a színpadon, mintha történne valami, vagy valódi történésnek vagyunk tanúi. Szerintem ennek az az oka, hogy a hamisság áttetszővé válik a színházban. KK: A Mester és Margaritát román színészekkel együtt hoztátok létre. Mennyit tanultatok egymástól?L.Z.: Rengeteget! A Mester és Margarita nekem nagyon érdekes tapasztalat, mert még nem játszottam ekkora koprodukcióban. Azt hiszem az első nagy megpróbáltatás és sikerélmény is a nyelvi korlátokból fakadt, abból, hogy angolul, németül, románul, illetve kézzel, lábbal kellett megértetnünk magunkat egymással. Már a munka kezdetén rendkívül szimpatikussá vált számomra, hogy a román kollegák mennyire bevállalósak, szabadon, bátran próbálnak, folyamatosan feszegetik a határaikat. Mi is erre törekszünk, a román színház bizonyos tekintetben mégis expresszívebb, mint a miénk. O.Á.: Az első egy hónapban konkrét szövegekkel nem is foglalkoztunk, tehát egy ideig senki sem tudta, milyen szerepet fog játszani az előadásban, de mindenki kipróbálhatta magát mindenben. A próbaidőszak első fele valóban azzal telt, hogy megpróbáltunk kialakítani egy közös nyelvet, hogy a huszonegy román színész és mi hárman magyarok megtanuljunk egymásra figyelni. Az összehangolódásnak az is része volt, hogy megismertük egymás munkamódszerét, rájöttünk, hogy mi olyasmit képviselünk, ami nekik merőben újat nyújt. Ahogy említettem, a Maladypében fő szempont, hogy mindig résen legyünk és frissen reagáljunk a másikra. Ez nem volt magától értetődő a román színészek számára. Idővel el kellett dobniuk a kliséiket és modorosságaikat, fel kellett venniük egy újfajta tempót, de nekünk is újra kellett gondolnunk az eszköztárunkat. KK: A megszerzett tapasztalat hogyan hasznosulhat más darabokban?O.Á.: Erre nehéz válaszolni, mert minden rendezőnek megvan a saját stílusa, a színésznek pedig az a dolga, hogy kövesse az utasításait és maximálisan megtöltse a szerepét a saját valójával. Van, akinél a rendezés abban merül ki, hogy ’oldjátok meg gyerekek’, van, aki úgy tesz, mintha rendezne és van, aki a színész gyengeségeit, ötleteit, erős pillanatait egyaránt képes a próbafolyamat során szervesíteni. Ez azon is múlik, hogy az alkotók mennyiben találnak egymásra. Szerintem a megszerzett tapasztalat az emberen alakít, a színészi eszköztárban nem feltétlenül mutatkozik. Már csak azért sem, mert az őszinte pillanatoknak és a tapasztalatnak nem mindig van közük egymáshoz. Ha úgy megy fel a színész a színpadra, hogy ott elintéznivaló dolga van önmagával és a társaival, akkor mindegy, milyen tapasztalatból, milyen stílusban játszik, mert a valódi energia úgyis a jelenlétében mutatkozik meg. L.Z.: Ugyanakkor a munka élménye segíthet abban, hogy "életben tartsuk" azokat az impulzusokat, amelyek közösen értek minket a román kollegákkal. Azt gondolom, hogy a Mester és Margaritát egyikünk sem fogja csak úgy kipipálni, mert jó találkozás volt. KK: Összebarátkoztatok?L.Z.: Igen! Ezt jó kimondani! Szórakozóhelyekre, kávézókba jártunk együtt, beszélgettünk, együtt éltünk, a minap például együtt főzőcskéztünk.O.Á.: Az egyik színésztársunk meg akart tanulni gulyást főzni, hogy tudjon valami magyaros ételt csinálni. Kábé tizenöten összegyűltünk és mi megpróbáltuk őt tanítani. Végül valami lecsó és gulyás közti paprikás krumpli lett belőle, de mindenkinek nagyon ízlett. L.Z.: Szinte minden országban szereztünk barátokat...O.Á.: Sokszor előfordul, hogy ha valaki megismer minket külföldön, később is eljön megnézni a Bázist, mert kíváncsi arra, hogy a saját közegünkben hogyan működünk. Indiában például találkoztunk egy magyar származású lánnyal, akinek egy tanárnője ajánlotta a Maladypét, ő pedig az ottani barátainak szólt, így végül szájról-szájra járt a hírünk. Ezek a történetek mind jobbkedvre derítenek bennünket. KK: Ha választani lehetne, hogy inkább a hazai közönségetek növekedjen, vagy a külföldi utak száma, hogy döntenétek?L.Z.: Ú, én nem választanék, mert mindkettőt szeretném. A nemzetközi szereplések azért fontosak, mert lehetőséget adnak arra, hogy sokfelé bemutatkozzunk és ezáltal új hatások érjék a csapatot. De mindennek kell hogy legyen alapja, gyökere, és ez a saját játszóhelyünk, a Mikszáth téri Maladype Bázis. O.Á.: Én az első variáció mellett döntenék, mert Magyarországon szeretek élni. Itt vannak a barátaim, a családom, a szerelmem, tehát a gyökereim és a kötődéseim, ezek már szinte kitesznek egy embert. Annak örülnék, ha itthon lennének olyan körülménynek, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy teljesértékű alkotónak érezhessük magunkat. Különben kimegy a ház az ablakon... Szerző: Koroknyai KataOrosz Ákossal friss interjú olvasható a Fidelio-n, melyben a tavaly novemberben Junior Prima Díjjal kitüntetett színész arról is vall, miért szeret kis térben játszani.
2013.04.24. 05:36
Szinhaz.hu
Sikeres évet tud maga mögött a dunaföldvári etanolgyár
A Pannonia Ethanol Zrt. 505 ezer tonna kukoricát dolgozott fel, amelyből 202 millió liter bioetanolt és 145 ezer tonna takarmányt gyártott működése első évében - mondta Ring Zoltán, a dunaföldvári...
2013.04.23. 09:05
Portfolio.hu
Színészekkel készült trailer Háy új kötetéhez
Színészekkel készült trailer Háy új kötetéhez
A Könyvfesztiválra időzítve jelenik meg az Európa Könyvkiadónál Háy János Mélygarázs című új regénye, amihez könyvtrailer is készült Szabó Szonja rendezésében. Háy János a könyvről: Éppen egy kiadóváltáson vagy túl. Az Európa Könyvkiadó a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon indítja az életműsorozatodat. Életműkiadás – sokkolt ez a szó? Először nem, de annyian megkérdezték már, hogy azóta már baromira sokkoló. Az életműkiadás számomra egy könyvkiadói megfogalmazás: van egy író, annak van egy csomó könyve, köztük olyan, amit régebben írt meg olyan is, amit majd meg fog írni, és akkor egy kiadó ezt az egészet elkezdi gondozni, ahogy eddig tette a Palatinus, most pedig az Európa. Nem gondoltam egy pillanatig sem, hogy az életműkiadásról szóló szerződéssel a halálos ítéletemet írom alá. Voltál már egyedül mélygarázsban? Rühellem a mélygarázsokat, soha nem találom meg az autómat. Ha tehetem, nem megyek le. Kínos emlékem is van: amikor először voltam mélygarázsban külföldön, nem tudtam, hogy kell kijönni, elindultam, felmentem a kacskaringós meredekeken, s a sorompónál, ami az istennek sem akart felnyílni, derült ki számomra, hogy lent kellett volna fizetnem egy kis kártyácskával, közben persze mögöttem állt már vagy nyolcvan autó. Az 1996-os regényedben, a Dzsigerdilenben azt írod, „minden boldog vitéz egyformán boldog, de minden boldogtalan vitéz a maga módján boldogtalan". A most megjelenőA mélygarázs mintha ezt a gondolatot folytatná például ott, ahol azt olvashatjuk: genetikailag belénk kódolt boldogtalanság csak elviselhetetlenebb a jobb életkörülmények mellett. Rokonnak érzed a két regényt a boldogtalanság szempontjából? A két idézet bár rímel, de a teljes szöveg ismeretében rögtön látszik, hogy nem ugyanonnan van a világ szemlélve, merthogy már én sem állok ugyanott. A Dzsigerdilen egy érzelmekkel, szerelemmel mélyen átfűtött boldogságkeresés. A két főhős közül az egyik a törökellenes küzdelem pozitív hőse, a másik épp az ellenkezője: áruló, de ennek a két embernek mégis valahol közös a sorsa. Amikor írtam, az foglalkoztatott többek között, hogy a fájdalom képes közösséget teremteni, morális szempontok szerint ellentétesen értékelt emberek között. A fájdalomban egyek vagyunk. Folytatást a kotvefuzve.postr.hu-n talál. A kisfilm: A kisfilmben három színész tűnik fel: Györgyi Anna, Szandtner Anna és Mucsi Zoltán. Ajánló a könyvhöz:"Három ember különálló és közös sorsa, három monológ, ami egy pillanatra sem idegen tőlünk, mert rólunk beszélnek, mert belőlünk vannak összerakva. Fogják a kezünket, és végigjárják velünk a földmélyi termeket, nemcsak az ő világukat, hanem a miénket is. Csípni fogja a szemünket a füst, néha úgy fog tűnni, teljesen elfogy a levegő, és fájni fog, nem csak a fejünk. De mégis érdemes végigjárni a föld alatti világot, mert így van esélyünk, hogy elérjük a napsütötte sávot. Mi kiléphetünk, míg a szereplőink visszafordulnak, hogy kézen fogják, s a félhomályos termeken végigvezessék az újabb vándort".Részlet a könyvből: ede
2013.04.16. 08:00
Szinhaz.hu
Megtelt a Nagytemplom Mága Zoltán hangversenyén
Szombat estére zsúfolásig megtelt a debreceni Református Nagytemplom Mága Zoltán és művésztársai hangversenyén. A koncert bevételéből magyarországi és kárpátaljai szegény sorsú kisdiákoknak nyújtanak segítséget.
2013.04.15. 21:01
Stop.hu
Naftalin - Esztergályos Cecíliával Kecskeméten
Naftalin - Esztergályos Cecíliával Kecskeméten
Heltai Jenő Naftalin című komédiáját a Mohácsi testvérek átiratában láthatja a kecskeméti közönség áprilistól. A darabot Cseke Péter rendezte, a megcsalt férj szerepében Szikszai Rémusz lép színre.Cseke Péter rendező a darabról: - Bár Heltai Jenő színházi művei közül A néma levente a legismertebb, a maga nemében a Naftalin is kiváló alkotás. Megkedveltem ezt a történetet, amely a századfordulón - 1908-ban - íródott, mégis nagyon aktuális, ma is hű képet ad a világról – hangsúlyozta Cseke Péter színházigazgató, a darab rendezője. - Az előadásunk is ezt a korszakot idézi meg így talán erősebb lesz a görbe tükör, amelyet a szerző az elvesztett értékeknek, az erkölcsi tisztátalanságoknak, az emberi butaságnak állít. Amellett, a Naftalin egy nagyon szórakoztató, francia vígjátéki elemeken nyugvó darab. Számos jellem-, és helyzetkomikum gazdagítja. A mi előadásunk egyik érdekessége az lesz, hogy nem az eredeti Heltai-művet vettem alapul, hanem a Mohácsi-testvérek átiratát. Amikor ugyanis a Naftalin megrendezésére készültem, éreztem néhány dramaturgiai nehézséget Heltai Jenő színdarabjában. Mohácsi János és Mohácsi István változata helyenként már az abszurditásig csavarja a jeleneteket, így nagyon megtetszett ez a verzió, melynek felhasználására örömmel adtak nekem engedélyt. Természetesen kihagytam belőle azokat a jeleneteket, amelyek érezhetően egy másik színház társulatára lettek írva – ezeket nem lett volna értelme reprodukálni. Emellett egy kicsit lerövidítettem. Így született meg egy olyan kétrészes mű, amely véleményem szerint jól megáll a lábán, nagyon mulattató, de ugyanakkor elgondolkodtató is. - Hogyan válik a szekrény a történet főszereplőjévé? - Egy fiatal feleség, Terka megcsalja az urát, és hogy le ne bukjon, a szeretőjét egy naftalinszagú szekrénybe zárja. De akkor kezd igazán bonyolódni a történet, amikor a fiatalasszony édesapja ugyanabba a lakásba hozza fel a szerelmét, és a lányához hasonlóan ő is a szekrénybe zárja a hölgyet. A szekrényajtót hol Terka férje, hol édesanyja nyitogatja. Azután megérkeznek az új albérlők, és onnantól elszabadul a pokol… - Az előadás egyik szerepében egy közkedvelt és elismert színészt láthatunk. Miért esett Esztergályos Cecíliára a választása? - Cecília régi nagy kedvencem, és egyben személyes jó barátom. Régóta gondolkodtam azon, hogy milyen szereppel csábítsam Kecskemétre játszani. Korábban egy másik előadásunkba szerettem volna meghívni, de az a tervem meghiúsult. Kabóczáné, az albérlő szerepéről viszont úgy éreztem, hogy neki való. Kiváló művész, és egy igazi nagy bohóc – biztos vagyok benne, hogy a kecskeméti közönség is nagyon fogja szeretni ebben a szerepben – tette hozzá Cseke Péter. - Említette, hogy a keletkezése korában szeretné tartani a cselekményt, Milyen díszletet képzelt el hozzá? - Tihanyi Ildikó díszlet és jelmeztervezővel egy századfordulós polgári lakás miliőjét teremtjük meg a korabeli divatot idéző bútorokkal, és egy jellegzetes szekrénnyel – hiszen a szekrény valóban főszereplője ennek a bohózatnak. A végére egy apró meglepetést is tartogatok a közönségnek a díszletelemeket illetően, de erről egyelőre többet nem árulhatok el. Jöjjenek el, és nézzék meg az április 5-ei bemutatón! Szikszai Rémusz válaszolt: Dr. Szakolczay Bálintot, Terka férjét játszom ebben a bohózatban, aki – a Naftalin többi szereplőjéhez hasonlóan – legalább annyira együgyű, mint amennyire megvan a magához való esze. Az ehhez hasonló vígjátékokra jellemző, hogy a figurák elrajzoltak: egy adott típus karikatúráiként jelennek meg. Bálint karakterében a hiszékenység és a butaság kerül előtérbe – hangsúlyozta Szikszai Rémusz színművész. – Felmerül a kérdés, hogy mitől válik ilyen hiszékennyé valaki? Miért akarja Bálint olyan erősen elhinni, amit a felesége állít? Ha nem figyelünk másra, csak önmagunkra, akkor könnyebb elhitetni velünk bármit. Emellett sokkal egyszerűbb azonosulni a hazugsággal, ha az jobban megfelel az önmagunkról kialakított világképnek, mint a rút valóság. Ebből rengeteg helyzetkomikum adódik a darabban. Bálint is bekerül a történet középpontjában álló szekrénybe? Nem, ő az egyetlen, aki nem bújik el a szekrényben.Viszonylag ritkán látni téged vígjátékokban. Ennek mi az oka? A magyar irodalomban megvan ennek a műfajnak a hagyománya olyan klasszikusokkal, mint Molnár Ferenc vagy Szép Ernő művei – ezek közül korábban volt szerencsém többet is eljátszani. Szerepeltem a Naftalinhoz szerkezetileg nagyon hasonló angol darabban, a Még egyszer, hátulról című vígjátékban is. Ugyanakkor a komédia műfaja egy kicsit távolabb áll tőlem, legfőképpen azért, mert ritkán adatik meg. Szabadúszóként dolgozom, és legtöbbször komolyabb hangvételű darabokban, tragédiákban kapok szerepet. Éppen ezért kihívást jelentő feladat volt számomra a Naftalin próbafolyamata itt, Kecskeméten. Vígjátékot játszani eleve sokkal nehezebb, hiszen jó ízléssel el kell találni, mi az, amin nevetni lehet, de a túlzásokkal együtt is hihető marad – nyilatkozta honlapunknak a színművész. Milyen szerepek várnak még rád a Naftalin bemutatója után? A KoMa Bázison mutatjuk majd be a Lángolj című darabot, amely az 1968-as eseményeket dolgozza fel – ebben az előadásban egy nyomozót alakítok. Azután az Orlai Produkcióval Szentendrén fogjuk játszani a valaha nagy sikert aratott film, a Római vakáció színpadi változatát. Ez az előadás ősztől a Belvárosi Színház műsorán szerepel. A következő évadomról még keveset tudok, de annyi biztos, hogy egy új szerepben ismét találkozhatnak majd velem a kecskeméti nézők is.Heltai Jenő: NAFTALIN Dr. Szakolczay Bálint: SZIKSZAI RÉMUSZ Terka, a felesége: TÉBY ZITA Laboda Péter: CSÉMY BALÁZS Dr. Csapláros Károly: DUNAI TAMÁS Manci, a felesége: SÁRA BERNADETTE Kabóczáné: ESZTERGÁLYOS CECÍLIA Ilka: KRAJCSI NIKOLETT e.h. Milka: DOBÓ ENIKŐ e.h. Patkány Etus: DANYI JUDIT Kapronczay Tamás: FARKAS ÁDÁM Házmester: KISS JENŐ Rendező: CSEKE PÉTER Díszlettervező, jelmeztervező: TIHANYI ILDIKÓ Dramaturg: MOHÁCSI ISTVÁN Zenei vezető: KÁROLY KATI Súgó: ARATÓ ANDREA Ügyelő: BERKI ZOLTÁN Rendezőasszisztens: FRIGYESI TÜNDE Bemutató: 2013. 04. 05.Az interjúkat Bera Linda készítette
2013.04.14. 08:05
Szinhaz.hu
Mi vár a Költészet Napján? - Együtt lépnek fel ismert kortárs költők
Mi vár a Költészet Napján? - Együtt lépnek fel ismert kortárs költők
A Magyar Költészet Napját 1964 óta ünnepeljük április 11-én, József Attila születésnapján. Lássuk, milyen programok várnak az ünnepi napon a színházakban! Madách Színház - Vendég a Cseppkő Gyermekotthon lakója Rendhagyó módon ünnepli a Költészet Napját idén a Madách Színház. József Attila születésnapján az esti előadás Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston musicalje, az Én, József Attila lesz, amely a költő életének sorsdöntő fordulatait eleveníti fel és varázsolja színpadra, Szirtes Tamás és Szente Vajk rendezésében. A Költészet napja azonban azért is különleges, mert az előadást követően színpadra lép Kovács Nikolett 15 éves tanuló, a Cseppkő Gyermekotthon lakója. Nikolett tavaly a gyermekotthonok közötti országos tehetségkutató versenyen, a Varázscsepp vetélkedőn próza kategóriában 1. helyezést ért el, valamint a közönségdíjat is ő vihette haza.Én, József Attila Művészetek Palotája - Írók, költők lépnek színpadra A programok a Művészetek Palotájában 11 órakor kezdődnek a Tamkó Sirató Károly verseire született Tititá című interaktív, zenés-táncos gyerekelőadással. Délután három órától Rutkai Bori és zenésztársai "versjátszóháza", zenei műhelye várja a gyerekeket. Délután az előcsarnokban kedvezményes verseskötetvásárt és dedikálást tartanak mintegy 30 költő - mások mellett Borbély Szilárd, Tóth Erzsébet, Szőcs Géza, Marno János, Kukorelly Endre, Sajó László, Karafiáth Orsolya, Schein Gábor, Kemény István, Szabó T. Anna, Szijj Ferenc és Háy János - részvételével. Délután 17 órától a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói mondanak verset, 18 órakor pedig Stekovics Gáspár Költőportrék című fotókiállításának megnyitóját tartják. A csütörtöki programok zárásaként Még jó, hogy vannak jambusok címmel este 19 órától különleges versesttel várják a közönséget: a költészet ünnepén számos ismert magyar költő - mások mellett Juhász Ferenc és Varró Dániel, Kányádi Sándor és Parti Nagy Lajos, Csoóri Sándor és Oravecz Imre - lép színpadra.A műsor második felében mai költészetünk vidám, játékos, ironikus arculatának bemutatására helyezik át a hangsúlyt a szervezők olyan kiváló forma- és nyelvművészek fellépésével, mint Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, Várady Szabolcs, Szilágyi Ákos és Varró Dániel.Az est szerkesztője Keresztury Tibor, a rendező Novák Eszter, a műsorvezető Lévai Balázs.Nemzeti Színház - Csongor és Tünde lesz műsoron19 órától Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje látható a Gobbi Hilda színpadon, Földi Ádám, Martinovics Dorina, Nagy Zsolt, Radnay Csilla, Molnár Piroska és Tompos Kátya főszerelésével, Tengely Gábor rendezésében.Pinceszínház - Máraival ünnepelnekCsütörtökön 19 órától Márai Sándor Az igazi című szerelmi története látható Györgyi Anna, Varga Zoltán, Szávai Viktória és Mertz Tibor szereplésével, Kőváry Katalin rendezésében.Márai Sándor Az igazi című kisregényét 1941-ben jelentette meg. A mű nagy sikert aratott, többen Márai legegységesebb, legértékesebb írásának tartják. Hogy ő maga is értékesnek gondolta, azt az bizonyítja, hogy majd negyven év múlva, 1979-ben megírta a történet folytatását Judit címmel. Judit Az igazi furcsa szerelmi négyszögének egyik szereplője. Az igazi két párhuzamos monológ, a Judit is monológ-formában íródott, végül Márai megírta a történet harmadik részét „…és az utóhang” címmel. Ebben már az eredeti négy szereplő nem jelenik meg, csak beszélnek róluk. Az igazi Térszínház - Székelyudvarhelyi vendéget fogadnakAjtót nyitok címmel Turi Bálint verses előadóestjét láthatják József Attila, Dsida Jenő és Márai Sándor verseiből április 11-én 19 órától a Térszínházban. Az előadás a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház produkciója, rendező: Csurulya Csongor.Versszínház - József Attila versek hangzanak elTurek Miklós "Nappal hold kél bennem" című József Attila-estjére április 12-én, 15 órától kerül sor a H13 Diák -és Vállalkozásfejlesztési Központban (Bp., VIII.ker. Horánszky u.13.) A belépés díjtalan.Békéscsaba - Versfolyamra készülnekVersfolyam az Ibsen ház udvarán és a Szarvasi Vízi Színházban! A tavalyi nagy sikerre való tekintettel a Békéscsabai Jókai Színház és a szarvasi Cervinus Teátrum a Költészet Napja alkalmából irodalmi fesztiválra hív minden verset szerető olvasót, alkotót, költőt, színművészt, színiiskolást.Békéscsabán, az Ibsen-ház udvarán és a Szarvasi Vízi Színházban újra 24 órás versmondó és versolvasó fesztivál lesz. A program 2013. április 10-én déli 12-kor indul, és másnap, József Attila születésnapján, 12 órakor ér véget egy nagy közös verseléssel. A monstre irodalmi program kezdete előtt, 11.45-kor kerül sor Kocsis Csaba Kor-Kör-Kép című kortárs költőket, írókat bemutató fotó-, fotografikai kiállításának megnyitására.A Versfolyam keretében, annak részeként, 18 órától a Jókai Szalonban Kötet nélkül – Fiatal Békés megyei költők bemutatkozása címmel a Körös Irodalmi Társaság öt fiatal alkotójával, Bondár Zsolttal, Csillag Tamással, Dávid Péterrel, Fodor Györggyel, Szávai Krisztinával és verseikkel ismerkedhet meg az érdeklődő közönség. Debrecen - Cserhalmi György lesz az egyik vendég A 24 órás, A vers néma. Adj neki hangot! című programot szerda déltől a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Házában tartják és azon - előzetes regisztrációt követően - minden verset mondani, olvasni, hallgatni szerető irodalombarát részt vehet. A versmaraton alatt minden órában egy-egy ismert debreceni közéleti személyiség olvassa fel kedvenc versét, és mesél a költészethez való viszonyáról A száz éve született Weöres Sándor életműve áll a szerdán induló, zenével és tánccal tarkított XI. Debreceni Költészeti Fesztivál háromnapos programsorozatának középpontjában. Idén a Csokonai Színház és a Méliusz Központ mellett a város több iskolája is bekapcsolódik a programba szavalóversenyekkel vagy előadásokkal.Szerda délelőtt a Kölcsey Központban óvodásoknak szóló zenés irodalmi műsorral emlékeznek Weöres Sándorra, csütörtökön az Apolló moziban a költő Psyché című verses regénye alapján készült filmet vetítik, majd beszélgetnek róla Cserhalmi György színművésszel. Péntek este Czeizel Endre genetikus tart előadást a Kölcsey Központban a költőgéniuszról, amelyet egy programzáró koncert követ.A háromnapos fesztivál része lesz még az Acoustic Gallery koncertje magyar költők megzenésített verseivel, valamint a Kalkulációk című kerekasztal-beszélgetés a Balla Zsófia-Báthori Csaba költőházaspárral.Dunaújváros - Kortárs költőket idéznekKortárs magyar költők antológiájából válogatnak a a Bartók Kamaraszínház színművészei csütörtökön, 18 órától.Gödöllő - Maratoni szavalásra várnak A gödöllői rendezvények közül a csütörtök reggel 9 órakor kezdődő versmob ígérkezik a leglátványosabb, hiszen szerdáig már több mint kétszázan jelezték: ott lesznek a főtéren, hogy egyszerre mondják el József Attila Születésnapomra című versét a költő, illetve a hozzá kapcsolódó ünnep előtt tisztelegve. A gördülékeny produkció érdekében néhány moderátor kihangosítva diktálja a szavalás ütemét, a versszöveget mindenki kézhez kapja. Fél tízkor maratoni szavalással folytatódik a program a könyvtárban. A szervezők annyit kértek, hogy minden alkalmi szavaló lehetőleg az 1900-as évek elején született, szecessziós életérzést tükröző költeményt hozzon magával, hiszen Gödöllőn idén e stílus jegyében zajlanak az úgynevezett tematikus év rendezvényei, de bármilyen kedvenc verset elfogadnak. Az este 6 óráig tartó versmaraton lényege, hogy egyszerre hatan ülnek le egy asztal köré, majd fél óra alatt mindannyian elmondják kedvenc versüket, aztán következik az újabb hatos csoport, és így tovább, miközben a történteket a város két pontján (a zeneiskolában és a művészetek házában) online követhetik nyomon az érdeklődők. Csütörtökön 17 órakor szecessziós utazás a könyvtárban címmel kiállítás nyílik, amely a társművészetekbe is bepillantást enged. A könyvek, fotók, plakátok, kották, szórólapok és elektronikus dokumentumok a könyvtár szinte valamennyi helyiségét elfoglalják, úgy, hogy az emlékek között kalandozva egy öt állomásos játékba is bevonják az érdeklődőket. Aki mind az öt, egy-egy sajátos témához kapcsolódó feladványt megfejti, a végén az úgynevezett verstornyot fogja tudni összerakni.Kaposvár - Rátóti Zoltán lesz a játékmesterVersünnepre hív a kaposvári: a Költészet Napján a kaposvári Kossuth téren minden általános és középiskoláját várnak egy nagy kvízjátékra – természetesen vers-témában, Janus Pannonius, Balassi, Kölcsey, Arany, Petőfi, Ady, Kosztolányi, Babits, József Attila, Radnóti, Weöres Sándor, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán, Romhányi József és Varró Dániel művei kapcsán.A játékmester Rátóti Zoltán, a Csiky Gergely színház igazgatója, a versrészleteket a Csiky Gergely Színház színészei adják elő.A játék eredményhirdetése után közös versmondás következik, a 100 éve született Weöres Sándor tiszteletére.A három közösen előadott vers:Lackfi János: Kölyök (Bóbita-átirat)Varró Dániel: MetróWeöres Sándor: Négy korál – III.Gyülekező: 9:45-kor a Kossuth téren.Miskolc - Színészek vezetnek a versek közöttCsütörtökön 17 órakor a Játékszínben Egy óra a versek között címmel a miskolci színház művészei adnak elő többek között József Attila, Arany János, Csoóri Sándor, Tóth Krisztina és Radnóti Miklós verseiből.Pécs - Verses játékra is hívnakA Pécsi Nemzeti Színház és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata által közösen a pécsi felső tagozatosok számára meghirdetett János vitéz szavalóverseny elődöntői lezajlottak. 21 pécsi általános iskola vállalta, hogy a tanórákon kívül is foglalkoznak a művel, felkészülnek a rendhagyó megmérettetésre. A döntő időpontja: április 11.,16 óra, helyszíne a Pécsi Nemzeti Színház.A döntőben a versenyzők a János vitéz fejezeteit sorban mondják el, ezáltal Petőfi Sándor művének egésze bemutatásra kerül. A verseny - mely így valójában előadássá válik - a János vitéz című daljáték díszletében, szcenírozott körülmények között zajlik.A döntőre várnak minden érdeklődőt, hozzátartozót, szurkolót, akik erre az alkalomra jelképes 300, 200 ill. 100 Ft-os áron vásárolhatnak belépőjegyet. A Művészetek és Irodalom Házában április 11-én József Attila összes versét elszavalja Galkó Balázs színművész Márta István zongorakíséretével. A folyamatos versfelolvasás keretében József Attila 416 verse hangzik majd el.A Költészet Napja alakalmából a ZsÖK NKft. verses játékra is hívja a pécsieket. Nyolc belvárosi üzlet kirakatán egy vers versszakait helyezték el, s megjelölték ezeket egy-egy betűvel. Aki helyes sorrendben összeilleszti a részleteket, a betűjelekből a vers költőjének nevét olvashatja ki. A megfejtést a Versmaratonon kell leadni a Művészetek és Irodalom Házában, a helyes megfejtők között pedig nyereményeket sorsolnak ki.Sopron - Vers lesz utcán, téren, buszonA Petőfi Színház társulata április 11-én nagyszabású egésznapos versmondással köszönti a Költészet Napját a városban, a színészek rendhagyó helyszíneken – többek között utcán, téren, buszon, vonaton, bob pályán, hivatalokban – ajándékoznak verseket az embereknek.Székesfehérvár - Színművészeti egyetemisták Toldija lesz látható19 órától a Stúdiószínpadon a Színház- és Filmművészeti Egyetem Toldi című előadása látható."Arany János már a saját korában is több generáció számára lebilincselő olvasmánynak szánta a Toldit. Most Horváth Csaba lélegzetelállító koreográfiája teszi ugyanezt. Miközben a színpadon elhangzik a mű az első szótól az utolsóig, a műben foglalt kalandok, akciók és hangulatok maguk is megelevenednek. A malomkő, a farkaskaland, az üldözés, a pesti utcák, a bika, a cseh vitéz, a nagyvárosba tévedt parasztgyerek hontalansága, a gyermekeit vesztett anya fájdalma, Toldi György ármánya, a magyar király nemes alakja… mindez megidéződik szóban és mozgásban – a mai kor komplex ábrázolásában, feledhetetlen rendezésben – szűk két órában" - olvasható az előadás ajánlójában.Toldi (fotó: Dóka Attila)Szolnok - Versasztalok várnak A Szigligeti Színház színművészei olvasnak fel magyar költők verseiből csütörtökön 20 órától a Moszkva Kávézó egy-egy asztalánál. A Versasztal címmel meghirdetett eseményt megelőzően, este 7 órától a városközpontban, a színház és a kávézó környékén hangzik el József Attila Tiszta szívvel című verse, szintén színművészek tolmácsolásában, kisebb csoportokban, majd a résztvevőket a Moszkva nagytermébe invitálják, ahol minden asztalnál más-más szerző költeményét hallgathatják meg, sőt bárki felolvashat egy-egy verset vagy annak részletét.Szombathely - Szavazhatnak a legszebbekre A Derkovits Gyula Általános Iskolában már hagyománnyá vált Verssoroló keretében ötödik alkalommal szavazhattak a város diákjai a legszebb versekre. A legtöbb szavazatot kapott költeményeket ünnepélyes gálaműsor keretében adják elő péntek délután a szombathelyi Weöres Sándor Színházban. A Berzsenyi Dániel Könyvtár és a Polgári Egyesület Szombathelyért közös szervezésében magyar költők megzenésített verseivel várják az érdeklődőket szintén pénteken 17 órától a könyvtárban, ahol a Tarisznyások együttes tagjaival is találkozhatnak az érdeklődők. A Simon István Általános iskolában tartják pénteken koradélután a XIX. Országos József Attila Mese-, Vers- és Novellaíró pályázat eredményhirdetését, szombaton este pedig még mindig a költészet napja rendezvényeihez csatlakozva "Átlátszó víz legyen..." címmel Cseh Tamás-emlékestet rendeznek a Magház KultúrKocsmában.Tatabánya - A Sebő Együttes muzsikál Csütörtökön a 100 éve született Weöres Sándor költészete által inspirált tárlat nyílik a Kortárs Galériában, majd a Vértes Agorájában József Attila Április 11. című versét közösen szavalják el a tatabányaiak és az országos versmondó verseny döntőjére érkezett résztvevők. Később a Sebő Együttes ad koncertet József Attila és Weöres Sándor verseiből. Pénteken délelőtt kezdődik a X. József Attila Országos vers-, énekelt vers- és prózamondó verseny, ahonnan az első fordulóban fellépett versmondók a közeli középiskola magyar óráira látogatnak és elmondanak egy-egy József Attila-költeményt. A verseny döntője 40 résztvevővel zajlik, a megmérettetésre hat verssel kellett nevezni: hármat a névadó József Attila, egyet pedig a mai magyar irodalom képviselőinek műveiből választhattak a résztvevők, akiknek idén még két költeményt Weöres Sándor alkotásaiból kell előadniuk.A szombati díjkiosztó gálaműsoron ünnepli a költészet napját a Magyar Versmondók Egyesülete, itt adják át a szervezet által adományozott Ki viszi át a szerelmet-díjakat, valamint a Magiszter Versmondó címeket.Nyíregyháza - Rekordot döntenének A legnagyobb létszámú versmondás magyarországi rekordja dőlhet meg a költészet napja alkalmából tartandó programsorozaton csütörtökön Nyíregyházán. A Váci Mihály Kulturális Központ és a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár közös szervezésében zajlanak az idei programok, amelyek ez alkalommal a fiatalokra fókuszálnak. A kétnapos rendezvény első, szerdai napján rendezik meg a versmondó versenyt, amelyen két kategóriát hirdettek meg: az ifjúságiban a 15-18 éves diákok jelentkezését várták, míg a speciálisban látás- és hallássérült, tanulásban akadályozott és mozgáskorlátozott fiatalok mutathatják meg tudásukat a szakmai zsűri előtt. A verselés párhuzamosan zajlik két helyszínen: a 25 indulót számláló ifjúsági kategória előadásainak a kulturális központ ad otthont. A győztes a másnapi ünnepségen is elszavalhatja versét. Az esemény keretein belül csütörtök délután egy órától rendezik meg a "csúcsdöntést", azaz a legnagyobb létszámú versmondás magyarországi rekordkísérletét a megyeszékhely Bujtosi Szabadidő Csarnokában. A rekordot jelenleg 790 fővel Miskolc tartja: a nyíregyháziak a helyben született költő, Váci Mihály Én szőke városom című versét fogják egyszerre szavalni. A csúcskísérleten csaknem háromszáz fogyatékkal élő, valamint vak és gyengénlátó diák is részt vesz majd a tervek szerint, utóbbiak a vers Braille-írásos verziója segítségével csatlakozhatnak a versmondókhoz.Veszprém - Versbusz indul Utolsó körútjára indul csütörtökön a veszprémi Versbusz; a Városi Művelődési Központ országosan egyedülálló egész napos mobil kulturális programja hét év után búcsúzik a közönségtől. Az idei rendezvényen a három alapító tag, Bencze Ilona, Hűvösvölgyi Ildikó és Kőrösi Csaba színművészek mellett Csehy Zoltán, Hizsnyai Zoltán, Németh Zoltán felvidéki magyar költők, valamint Dávid Roland gitáros-énekes lép fel; a veszprémi Versbusz utasai mondanak verset helyi járaton, idősek otthonában, múzeumban, középiskolai kollégiumban és tartanak rendhagyó irodalomórát általános iskolásoknak. A búcsúrendezvényre 100 verssel és 50 dallal készül a csapat; a három felvidéki kortárs magyar költő a 4-es számú helyi járaton olvassa fel költeményeit.Forrás: Színház.hu, MTI
2013.04.11. 06:00
Szinhaz.hu
1000 pár cipő árát hegedüli össze Mága Zoltán
A kölni Bazilikában tartott húsvét hétfői koncerttel világkörüli útra lépett Mága Zoltán a magyar zenei kultúra népszerűsítéséért indított száz állomásos Hegedűvarázs-missziósorozata. Mága Zoltán örömmel tért vissza Németországba, hiszen nagyobb ívű zenészi pályája és szólókarrierje innen indult.
2013.04.10. 11:29
Stop.hu
Mága Zoltán missziója: ezer pár cipő hátrányos helyzetű iskolásoknak
A kölni Bazilikában tartott húsvét hétfői koncertet Mága Zoltán hegedűművész. A száz állomásos Hegedűvarázs-missziósorozattal a magyar zenei kultúrát népszerűsíti.
2013.04.09. 20:31
Stop.hu
Kaszás Attila-díj - Bemutatták az idei jelölteket
Kaszás Attila-díj - Bemutatták az idei jelölteket
Borovics Tamás, Nyári Oszkár és Vass György jutott a Kaszás Attila-díj harmadik fordulójába; a három színművész közül a közönség választja ki azt, aki a júniusi gálán átveheti az elismerést. Immár hatodik alkalommal adják át a Kaszás Attila-díjat, amelyet 2008-ban alapított Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere és a MOZAIK Művészegyesület. A díj magyar nyelven játszó színészek szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila szellemi hagyatékának ápolását is szolgálja. "Ez egy olyan díj, amelyet nem egy kuratórium, nem a politika vagy a hatalom oszt ki, hanem a szakma maga dönt róla" - mondta el Pokorni Zoltán az elismerés odaítéléséről tartott keddi budapesti sajtótájékoztatón. Mint közölte: Borovics Tamás a Szegedi Nemzeti Színház, Nyári Oszkár a kaposvári Csiky Gergely Színház, Vass György pedig az Újszínház társulatának tagja. Szűcs Gábor, a MOZAIK Művészegyesület elnöke felidézte, hogy az első két fordulóban a hazai és határon túli színházak művészei maguk közül választották ki a díjazottról döntő közönségszavazás három jelöltjét. Az érdeklődők mostantól a www.kaszasattiladij.hu honlapon, majd májustól sms-ben és telefonon is voksolhatnak; a díjat júniusban a Pécsi Országos Színházi találkozón adják át.A jelöltek bemutatása után a MOM Kulturális Központban kiállítás is nyílt a 2007-ben elhunyt művészről. A tárlatot megnyitó Halász János kultúráért felelős államtitkár emlékeztetett: a kiállítás címe - Embernek lenni nem szerep - egyben a díj jelmondata is."Bár Kaszás Attila szakmájából és tehetségéből adódóan szinte mindig szerepet játszott (...), jósága a természetéből következett" - hangsúlyozta, hozzátéve: ezt igazolják a színművész életét felidéző képek és tárgyak is.Kaszás Attila "személye sajnálatos halála óta kovászként hat, megmutatja, hogy milyen összetartó ereje van a művészetnek, hogy a tehetség ereje milyen messzire ható dolgokra képes. Kaszás Attila emlékének olyan ereje van, hogy a színésztársadalmat összefogásra, egyetértésre ösztönzi" - méltatta a színművészt Halász János.A Nemzeti Színház, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, a Vígszínház, valamint a színésztársak, barátok fényképeiből, írásos visszaemlékezéseiből és tárgyi emlékekből összeállított kiállításnak április 30-ig a MOM Kulturális Központ, majd a XII. kerületi polgármesteri hivatal Folyosógalériája ad otthont.Forrás: MTI
2013.04.09. 11:01
Szinhaz.hu
Sándor György humoralista 75 éves
Sándor György humoralista 75 éves
Sándor György Kossuth- és Jászai Mari-díjas előadóművész, humoralista április 4-én ünnepli hetvenötödik születésnapját. Sándor György pályájáról:Budapesten született 1938-ban. Villamosmérnök édesapja 1942-ben munkaszolgálatosként halt meg Voronyezsnél, édesanyjának sikerült megszöknie a deportálás elől. Általános iskolásként egy időre a Rákosi Mátyás Gyermekotthonba került, majd a Gorkij orosz iskolába járt. Híresen rossz tanuló volt, ahogy egy interjúban fogalmazott: "Érdekes, hogy mostanában mennyi érettségi és osztálytalálkozóra hívnak. Ilyenkor mondom magamnak, hogy jó-jó, egy kis nevet szereztem magamnak, de aztán rájöttem, mi ennek az oka: majdnem minden osztályt kétszer jártam". Bár erősen dadogott, középiskolás korában megnyert egy szavalóversenyt, ekkor kezdődött a színház iránti vonzalma is. Harmadikos gimnazista korában meglógott otthonról és leutazott Kaposvárra, ahol segédszínész lett.1958-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, Szinetár Miklós osztályába, de egy év múlva "a szöveg elleni stilizált játéka" miatt kirúgták. A színháznak nem fordított hátat, de az alapoknál akarta újrakezdeni a szakmát, ezért az egri színházhoz ment bútorosnak. Innen Szinetár hívására 1960-ban az akkor alakult Petőfi Musical Színházhoz került, 1963-tól a Thália Színházban volt kisegítő, öltöztető, segédszínész - és jelenség. 1964-ben az Egyetemi Színpadon Emlékszem még nagyanyámra című magánszámával indult önálló előadóművészi pályája. (Ebből lett később kibővítve az Én egy an(alfa)béta vagyok című, hivatalosan is első műsora.) Tevékenységének gyorsan híre terjedt, hamarosan a Vidám Színpad szólistája lett, majd a Mikroszkóp Színpadon is fellépett. 2005-től a Budapesti Kamaraszínház adott otthont műsorainak. Sándor György jellegzetes gesztikulációval, mimikával kísért előadóestjeivel hamar népszerűvé vált, már az 1970-es években is tanulmányok jelentek meg róla Molnár Gál Péter, Kőszeg Ferenc és Szalay Károly tollából. A költő Zelk Zoltán szópantomim művésznek nevezte el, a Humorlexikon szerint "olyan összefüggéseket teremt a szavak között, amelyekkel új tartalmat ad a kifejezéseknek. Váratlan asszociációkat fedez fel, amelyeket a színész előadásmódjával felerősít". Nyelvi leleményei miatt hasonlították Karinthyhoz, és mondták azt is, hogy a hatvanas évek két nagy tehetséget adott a magyar humornak, Hofi Gézát és Sándor Györgyöt. Míg az előbbi a plebejus, addig Sándor György az intellektuális humorban szerettette meg magát. Több mint négy évtizedes pályáján tucatnyi önálló műsoros estje volt (Lyukasóra, Micimackómédia, Mágiarakás, A legvidámabb barokk, Több őrült naplója, A Semmittudás Egyeteme, Válogatott jellemtelenségeim). Széles körben ismertté a rádiókabaré, illetve a tévés szereplések tették: legismertebb jelenete az volt, amikor egy forgalmas pesti aluljáróban a Burda divatlap szabásmintáját térképnek használva a Majtényi Frigyes utca után érdeklődött. Több könyve is megjelent, többek között a Hogyan lettem humoralista? (1975), a Nézeteltérítés (hét szerzői est, 1985), a Mágiarakás (válogatás, breviárium, 1989), a Nagy Bandó Andrással közösen készített Furcsa pár-beszéd (2007), és a Hármaskönyv, amelynek harmadik kötete a Kivezetés a szépirodalomból - olcsó vászonkötésű mókás rémtettek címet kapta. Munkásságát több rangos kitüntetéssel ismerték el: 1988-ban Jászai Mari-, 1998-ban Magyar Örökség Díjjal, 2002-ben megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemérmét, 2003-ban a Karinthy-emlékgyűrűt, 2006-ban a Magyar Rádió Bonbon-díját, 2010-ben a Prima Díjat. 2011-ben Kossuth-díjat vehetett át rendhagyó, a magyar kulturális életben egyedülálló, sajátos stílusú, sokszínű intellektuális humorral átszőtt előadóművészete, sokoldalú művészi pályafutása elismeréseként. Még ebben az évben Budapestért-díjban is részesült.A pöttyös történet a kedvencem. A kalauz kéri a jegyet, de az utas nem adja, pedig van neki. Aztán adja, de visszakéri a lyukasztásból származó pöttyöt. Ez így elég értelmetlenül hangzik, de ahogy Sándor György mondja, zseniális. Egy előadó, ha csak egyetlen mondatot hagy is maga után, már nem élt hiába. A tehetséget a Jóisten nem egyforma kézzel méri, és sokat csak kevés embernek ad. A Magyar Nemzet így ír a humoristáról: "Sándor György az eltelt hetvenöt évben sok maradandó mondatot adott, amelyik generációk közötti jelzés lett, függetlenül szinte attól, hogy ki milyen tanult ember, vagy milyen humorérzékkel született. Az intellektuális humor az a műfaj, amelyikért a leghálásabb a közönség. A színvonal fokmérője nem a hangos nevetés, hanem a belső megrendülés. A jó humor nagyon szomorú és fájdalmas. Sándor György életének hetvenöt esztendeje alatt végigélte a XX. század fontos eseményeit, és mindig a "másik" oldalra érkezett. Mintha szándékosan tenné. Előbb a holokausztot kellett túlélnie, azután a szocializmust, majd a rendszerváltozást követő kötelező igazodást. Valamit azonban ebben az állandó fizikai és szellemi életveszélyben is jól csinálhatott, mert a stratégia működött. Megúszta a Dunába lövést, a szocializmus alatt az underground színházi-szellemi élet sztárja lett, pedig korábban a tehetségtelensége miatt kirúgták a színművészeti főiskoláról. - Tragikomikus volt, hogy én, az eszköztelen ember, mindenféle médiaháttér nélkül, hisz televízióban, rádióban nem szerepeltem, egyre veszélyesebbé váltam. Fogalommá. Zarándokoltak az emberek az estjeimre. Ott ült Nagy László, Pilinszky, Weöres Sándor, Latinovits Zoltán. Sokszor bele kellett mozognom a vastapsba, hogy ne legyen túl nagy a siker - mondta egy interjúban".
2013.04.04. 11:03
Szinhaz.hu
'Személyessé kell válni egymás számára' - Balkay Gézára emlékezünk
'Személyessé kell válni egymás számára' - Balkay Gézára emlékezünk
2006-ban, április 3-án hunyt el Balkay Géza Jászai Mari-díjas színész. Halálának évfordulója alkalmából rá emlékezünk összeállításunkkal. MGP Balkayról: Az ELTE jogi kar esti tagozatának a hallgatója volt, fél szemmel az Egyetemi Színpadon. Huszonhat évesen elvégzi a főiskolát. Gaál Erzsi meghívja Szolnokra II. Fülöpöt eljátszani Schiller Don Carlosában. Itt még megrendezi szobaszínházi előadásként Ibsen Mi holtak feltámadunk című árnyékban felejtettjét. Gyakorlatilag 42 évesen véget ér kőszínházi pályafutása. Tizenhat évnyi színészete alatt gyakorlatilag körbejátszotta a világ drámairodalmát. Töméntelen szerepet oldott meg. Többnyire főszerepeket. Főszínész volt. Korának egyik legnagyobbja.Sajtképű volt, kedves, szabályos vonásokkal, mégsem úgynevezett szépfiú. Jellegzetes színészarc. Formálható, célszerűen alakítható. Rárajzolható bárki jelleme. Nem volt jellegzetes arca. Üres papírnak hatott: ráfért a világirodalom. Nem tapadt egyetlen kor divatjához sem. Mindig korszerű arc. Zakós darabba ugyanúgy beleillő, mint rokokó komédiába. Nem kellett festékkel, orrkittel stilizálni az arcát: belülről sminkelt, lélekkel festett, azonosulással formálta át magát. Úgy volt mindig más, hogy önmaga maradt a szerep bőrében. Folytatás itt.A tanítványok (Bereményi Géza, 1985) Básti Julival, Cserhalmi Györggyel és Eperjes KárollyalBalkay Gézáról saját szavaival: Mániákus: Nem a pénzért csinálom. Mániákusan szeretek dolgozni. Szinte érdektelen, mit csinálok. Nem tudom elképzelni az életemnek egy pillanatát sem beszélgetés és munka nélkül. Szeretem az életet, hihetetlen módon szeretek élni. Ehhez bármit hozzáképzelhetsz. Sok dolgot nem próbáltam még ki. Sajnos. Amit kipróbáltam, azt nem bánom. Mind annak érdekében történt, hogy az életet ösztönösen és gyerekszinten éljem meg. Egyszer, gyerekkoromban nagyon megvertek. Hatéves voltam. A velünk szomszédos telken éppen építkeztek, odamentem kíváncsiskodni. Mindig is elég pimasz gyerek voltam, hülye modorom volt, és itt is hamar összekaptam egy sráccal. Odajöttek a társai, egyedül voltam, szóval rendesen belegyalogoltak a földbe. Akkor zokogtam, amúgy keveset sírtam gyerekkoromban. Két óra múlva már újra az utcán voltam. Ők - ferencvárosi gyerekek - éppen mentek le egy labdával. Odaszóltak, "nem jössz focizni?" Mentem, bevettek maguk közé. Utólag Ady sorai jutnak eszembe: "Régi hét fiúk közül engem tartott meg a fő-fő labdaverő és a többit szépen ifjan kiverte a játékból" ... Jó fiú: "A nyár elején egy angol darabban játszottam a Műszaki Egyetem Szobaszínházában. A szerepem szerint többször elmondtam, hogy köztiszteletben álló ember, jó fiú vagyok. Egy újságíró megkérdezte, valóban így van-e. Némi gondolkodás után azt válaszoltam: igen. Színészként, úgy érzem, tényleg megbecsülnek. Emberként igyekszem rendes lenni. Igaz, néha kirobbanok. Nagyanyám mondta mindig: Jó fiú vagy, Géza, csak tudni kell bánni veled." 27 évesen: "Mostanában sokszor felmerül a kérdés, tisztviselő-e a színész. Nos, úgy érzem, számomra többet ér az a színész, aki mentes mindenfajta "jólfésültségtől", hacsak az nem a színpadi várakozásnak megfelelően következik a szerepből, hanem - elsősorban - váratlan. Nem hiszek ezen a pályán a "bebiztosítottságnak". Mondjuk, még főiskolás koromban látok egy alakítást, öt perc kiváló és száz perc gyenge. Bizonyára az öt perc élmény javára fogok dönteni, ám nyomban kíváncsi leszek, mi a százpercnyi fásultság titka".Latinovits: "Olyan szerencse ért, hogy tanítványai lehettünk Katona János osztálytársammal élete utolsó hónapjaiban. Éppen nagy izgalommal készült a Bozzi úr premierjére. Mi elmondtuk legkedvesebb verseinket, ő képszerű, lényegretörő tanácsokat adott, olyanokat, amelyek a mi egyéniségünkből fakadnak. Háromszor látogattuk meg a kórházban, egyetlen eset kivételével ő volt az erősebb nálunk, visszaadta, erősítette pályánkba vetett hitünket. Ezt a szerepet érte vállaltam. A premier előtt minden eszembe jutott, zokogtam, vágtam a fejemet az öltözőfolyosó falába. De tudtam, hogy a fájdalom nem maradhat bennem, ki kell menni a színpadra, nem utánozni, mégis megidézni. Azt hiszem, mindannyiunknak hatalmas lesz a felelősségünk a pályán." Rómeó: "Soha nem akartam Romeo lenni, hozzám Mercutio áll közelebb. Ennek ellenére átéltem hatalmas szenvedélyeket a színpadon és az életben is. A szenvedély sokféle lehet, s erről nekem sokkal többet mond a Macbeth, ami ugyan nem éppen szerelmes história, mégis két ember kapcsolatáról szól, ahol a férfi a gyengébb. Talán azért is izgat jobban a szenvedélynek ez a komor, gyilkos erejű ábrázolása, mert nem láttam még igazán jó Romeo-előadást. Mindegyiknek az a hibája, hogy túlmisztifikálják, holott a szereplők hús-vér gyerekek. Ezt eddig Zefirellinek sikerült tökéletesen kifejeznie, igaz, nem a színház, hanem a film eszközeivel. Egyébként színészként és magánemberként is azt vallom, hogy az életet szélsőségesen kell megélni, másként nincs értelme az egésznek. Az is baj, hogy sokan meg sem tanulnak szeretni. Keveset tudnak erről az érzésről, és azt is rosszul. Nem szabad kitérni a szenvedélyek elől. Erre én viszonylag későn jöttem rá, de pótoltam a mulasztásomat, gyarapítva az elhagyott Júliák számát. Hogy milyen Romeo voltam? Ezt csakis ők tudhatják." Labdajáték: "Aztán felnövünk: az egyik az OTP-t intézi, és a gyerekét próbálja elhelyezni, ha aznap előadása van, a másik huszonnégy órát forgat, a harmadik semmit nem csinál... De közben mindezek mögött ott bújik valami szégyenletes, de megható és megrendítő könyörgés a múltért, bár gyerekek maradhattunk volna. Most már, tizenkét év után - hála a jó rendezőknek, jó szerepeknek - minden színpadra lépés ürügy, hogy az ember megfogalmazza saját gyerekkorát. Ám tudod, itt berendezkednek. Ki így, ki úgy, a maga szerencsétlen módján. Olyan országban élünk, ahol az emberek többsége berendezkedik. Azon a kis kupacon, amit ő birtokol. Ebben a "labdajátékban" nincs sok értelme részt venni". Mélyen: "Meguntam, hogy állandóan olyan feladatokra voltam kiírva, amit szerintem más sokkal jobban el tudott volna játszani. Arról nem is beszélve, hogy mennyire bántott, ha más kapott olyan feladatot, amit én tudtam volna sikerre vinni. Elegem lett, ráuntam erre. A színházra persze nem, hiszen arra nem lehet ráunni. De 150 fokon sem lehet állandóan izzani. Volt olyan korszakom, amikor ez ment, de belefáradtam. Aztán egész egyszerűen összedőlt minden. Válságba jutott a házasságom, bizonytalanná lett a magánéletem. Nem tagadom, soha nem is tagadtam, hogy volt az életemnek egy nagyon mély korszaka, amikor ittam". Ebben hiszek: Egy szereppel úgy vagyok, mint a férfi a nővel. Miután különböző csacskaságok, gazemberségek, semmiségek által a birtokába vette, onnantól kezdve irányíthatóvá válik. Már semmiféle segédeszközre nincs szükség. Az egyéniségben hiszek, mely akár csibész módon, de egyben charme-osan és segítőkészen kivívja a szuverenitását. Ebben hiszek. Személyes: Személyessé kell válni egymás számára. Csak olyan dologban voltam jó, csak olyan dologban szerettem részt venni, amiben ez a személyesség létrejött. Ebbe persze beleférnek a konfliktusok is.Kővári Orsolya így emlékezett 2007-ben Balkay Gézára:Néhány éve még újrakezdésről cikkeztek a lapok. Tévutakat, mellékösvényeket emlegettek, rögtön alatta visszatérést. Újult erőt. Letett poharat. Az RS9 Stúdiószínházban játszott és rendezett, talált új színházra és otthonra, társra és társulatra. Nem dörrent pisztoly, nem jött vonat. Egyszerűen elaludt.Balkay Géza alig másfél évtizednyi aktív pályafutása alatt átsuhant a drámairodalom java részén. Az Ódry Színpadtól Párizson és Londonon át a tengerentúlig kápráztatta el közönségét. Volt Lucifer, Oresztész, Brutus, Szoljonij, Don Juan. Zsadov a Jövedelmező állásban, Oronte A mizantrópban, Galambos a Kutyaszívben, Nikola a Galóczában, II. Fülöp a Don Carlosban. Porfirij Ternyák Zoltán Raszkolnyikovja, Verlaine Kaszás Gergő Rimbaud-ja mellett. Platonov forrott össze a nevével. Olyan emblematikus alakítássá vált, mint LatinovitsŐrnagya, Őze öreg órása, Ternyák Hamletje vagy mint - nézzék el a drámaiatlan hasonlatot - Soós Imre Ludas Matyija. E színészek közös nevezője semmi más, csak a pokoljárás, az alkohol, önmaguk kibírhatatlansága, az értelmetlenül vége(- félbe)szakadt élet és a mindent felülíró zsenialitás. Szinte szentségtörés szerepeiket új nevek mellé állítani. Eggyé váltak az alakítás során és eggyé a köztudatban."Amikor jó tíz évvel ezelőtt Platonov utoljára zuhant el a Katona József Színház színpadán, hosszú, katartikus csend ült a nézőtérre, mielőtt végső tapsviharba, lábdobogásba és sikoltozásba törtek volna ki a jelenlévők" - írtaJolsvai András 2006 áprilisában a 168 Óra hasábjain. "Sokan voltak, akik a dermedt csendben megsejtették, hogy ebben a pillanatban nemcsak egy falusi tanító története ért véget, egy emberé, aki miközben mindent és mindenkit tönkretesz maga körül, szétmállik, elvész, elhullik maga is, hanem egy nagy tehetségű színészé is. Súlyos, közös terhe volt ez nézőnek és színháznak..." Balkay meg sem próbált titkot csinálni abból, hogy e szerep addigi élete, pályája összegzése. "Az életem, a válásom, az alkoholizmusom, a cigarettázásom, a nőügyeim, a színházról alkotott véleményem" - nyilatkozta anno Bóta Gábornak. Ahogy azt is: "...a Platonovokat le kell lőni".Folytatást itt talál.Forrás: Színház.hu, OSZMI, Katona József Színház
2013.04.03. 13:12
Szinhaz.hu
Virtus - Tánc-cirkusz a Duda Éva Társulattal
Virtus - Tánc-cirkusz a Duda Éva Társulattal
Április 5-én és 6-án látható a Duda Éva Társulat Virtus című előadása a Trafóban, amely több művészeti ág együttműködésével jön létre: kortárs tánc, cirkusz és élőzene együttes kreatív munkájából. Ennek kapcsán olvashatnak interjút az alkotókkal. Ajánló a produkció elé: A táncos csapat ismeretlen területre merészkedik: a színházi tér számos síkját kihasználva új eszközök bevonásával és új kifejezési módok elsajátításával többek közt a levegőben mozgás lehetőségeit keresik a szereplők virtuóz magasságokban. A tér különböző szintjeinek bejátszásában a Tűzmadarak zsonglőrcsapat két kulcsfigurája, Zoletnik Zsófia és Mező András is új minőségben van jelen táncosként, artistaként is. Sajátos zenei összefonódás Szirtes Edina Mókus és Kunert Péter közös munkája is, melynek eredményeként élőben találkozik a magyar és balkáni népzene a sötétebb tónusú elektronikus zenei motívumokkal. Az alkotó-előadók humorral ábrázolják a sajátosan magyar élethelyzeteket és az emberi kapcsolatokban rejlő feszültségeket. Igazi kelet-európai virtus, fellengzős érzelem, hősködő ritmus, bánatos kesergés, két pártra szakadás és dicső cirkusz. Légies, temperamentum, látvány.Beszélgetés a VIRTUS alkotóival: Ez a társulat első olyan előadása, amelyben az underground cirkusz világa kerül előtérbe. Honnan jött az ötlet, hogy a kortárs táncot ezúttal a kortárs cirkusszal vegyítsétek? Duda Éva: Már egy ideje dédelgetem ezt a gondolatot, bő másfél éve konkrétabban is kacérkodom a műfajjal, csak a bátorságra vártam. Egyébként nagyon egyszerű a válasz: engem lenyűgöz ez a műfaj, elképesztően attraktívnak és emellett tartalmasnak találom, ami manapság az új cirkuszban van. Nem a régi, mondhatni hagyományos cirkuszra gondolok, hanem kifejezetten az alternatív cirkuszra, amiben ugye nincsenek piruettező elefántok meg zsiráfok, sem guruló idomított medvék, hanem szimplán a humán szereplők bűvölnek el. Amellett, hogy szellemiségében rokon a kortárs tánccal, azt éreztem, hogy fontos és irtó izgalmas feladat táncosként elmerülni ebben a világban, és bizonyos elemeket átemelhetnénk az új darabba. Ennek az előadásnak a témája pedig kifejezetten találkozott ezzel az álmommal, nagyon passzol bele a szabadság és a virtuozitás igénye. Vállaltan attraktív és nagyon látványos elemeket használunk, anélkül, hogy bárki azt mondhatná, hogy indokolatlanul van benne egy-két ilyen látványelem. Ebben az előadásban pont azért tud indokolt lenni, mert illik a darab természetéhez, hiszen erről szól, a produkálásról magáról. Ezeknek a látványelemeknek a megalkotásában a Tűzmadarak zsonglőrcsoport? két képviselője, Zoletnik Zsófia és Mező András van jelen alkotótársként. Ti már 2000 óta, több mint 12 éve csináltok előadásokat, több földrészen, rengeteg fesztiválon megfordultatok. A színházakkal való együttműködés sem ismeretlen számotokra: dolgoztatok már az Operettszínháznak és a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásain is láthattunk titeket. Miben tér el ez az előadás az eddigiektől?Mező András: Teljesen más ez a mostani. Ez az első alakalom, hogy úgy érezzük, hogy igazán komolyan vesznek minket és kíváncsiak a mi világunkra, és nem csak úgymond intelligens lámpaként szeretnének kibérelni minket, ami többször előfordult már. Ez alapvetően nem baj, mert a tűzzsonglőrködést, ami a mi szakterületünk, nagyon sokszor arra használják, hogy egy pár perc erejéig megjelenjen egy erős effekt a színpadon és kiemeljen egy történetrészt vagy valamilyen fontos eseményt. De ez most egy abszolút más előadás. Éva maximálisan nyitott a cirkusz világának különböző eszközeire és az új cirkusz hagyományaira. Zoletnik Zsófi: Több hetes műhelymunka előzi meg az előadást, míg más színházaknál mindig az történt, hogy pár nap alatt berendeztek minket egy jelenetbe, és kész.Rengeteg eszközzel dolgoztok a tűzzsonglőrködéstől a különböző tárgymanipulációs technikákon át a levegő- és partnerakrobatikáig. Ezek közül melyekkel találkozhatunk a VIRTUS-ban?Zsófi: Főleg levegőakrobatika lesz, partnerakrobatika, és gólyalábazás. Tűzzsonglőrködés nem lesz, zsonglőrködés sem igazán, talán egy kis tárgymanipuláció az, ami még esetleg belekerül végül. Jól tudom, hogy táncosként is részt vesztek a produkcióban?Zsófi: Hát egy picit itt-ott (nevet).Fotó: Dömölky DánielA látványon túl az előadás zenéje is különleges együttműködés eredménye: Duda Éva állandó alkotótársához, Kunert Péterhez ezúttal Szirtes Edina Mókus csatlakozik társalkotóként. Így együtt ez lesz az első közös munkátok, a színház azonban egyikőtök számára sem ismeretlen terep.Szirtes Edina Mókus: Dolgoztam a Ciróka Bábszínháznak is. Az egy teljesen más közeg, gyerekdarabok vannak, ott élőben zenéltünk egy trióban. Az is csodálatos élet ott, a bábok, meg az a közeg, aki oda belép, az egyből elvarázsolódik. Egyébként maga ez a műhely, ami itt van a Jurányiban - bár még nem olyan régen működik így a társulat számára - de már itt is van valami varázslat. Ebből látszik, hogy egy társulat tényleg társulat, egy egységet hordozó valami, ami elbűvöli a belépőt. És nyilván ez a darabokban is benne van, de a helyszínben is, ezt itt kifejezetten lehet érezni kívülről jövőként. Sokat beszélünk arról, hogy ez az előadás mindenkinek új találkozás és újítás a saját kategóriájában, és a zene is ide sorolható. Mikor Éva megkeresett, elmondta azt, ami nincs (nevet), hogy valami olyat kell csinálnunk, ami még nem létezik. Már eleve ez egy tök izgalmas dolog. És akkor Péterrel találkoztunk… Én tényleg a legkiválóbb jazz-zenészekkel, népzenészekkel játszom együtt, úgy játszanak, hogy sírva töröm össze a hangszeremet a koncertek után, de pont ez a fajta szellemiség, amit például Péter és ez az egész társulat hordoz, nekem teljesen kimaradt az életemből. Titokban persze mindig is vágytam rá. Ezért nagyszerű ez a darab, mert nem csak a szereplők és Éva gyúrnak össze különböző világokat és ebből lesz egy vadonatúj valami, hanem a zenében is ugyanez tükröződik.Szirtes Edina Mókus (Fotó: Lukács Dávid)Bár mindketten sokféle vonalon mozogtok zenei előadóként, mégis eléggé eltérő stílust képviseltek. Nem volt nehéz meglelni a közös pontokat?Kunert Péter: Annyi közös pont van, amennyit találunk. Most a munka során tulajdonképpen ez a cél. Persze nagyon sokféle és nagyon különböző dolgokat csinálunk, de itt most ennek a darabnak pont az a lényege, hogy valahogy össze tudjuk hozni ezt a két dolgot, és lehetőleg ne közhelyesen oldjuk meg.Edina: Mi zenészek ugyanúgy kommunikálunk, mint bárki, csak máshogy használjuk a hangokat. Mivel teljesen más világban tevékenykedünk, ezért most egymásnak küldözgetjük a világunkat, és mindig rácsodálkozom, hogy ez milyen jó. Újfajta válaszokat kapok, vagy kérdéséket, amikre válaszolnom kell. Más oldala jön elő az embernek, mint egyébként a megszokott zenei közegben. Ezért is nagyon fontos szerintem ez a darab, mert minden szempontból valami új születik most meg, minden téren. Közösen keressük azt a világot, amit Éva megálmodott. Ez nem olyan egyszerű, de annál nagyobb öröm, hogy végre valami újszerű. Hogyan készül a zene az előadáshoz? Bejártok a próbákra, a koreográfiával párhuzamosan dolgoztok, vagy külön ötleteltek?Péter: Ez most egy merőben új helyzet így, hogy együtt dolgozunk Mókussal. Videókat, werk felvételeket nézünk a próbákról, és persze voltunk próbát is nézni, de elég ritkán van az, hogy szimultán ugyanazon dolgozunk éppen Évával. Általában a zenék folyamatosan születnek, ezzel párhuzamosan mennek a próbák, aztán eltelik némi idő, és egyszer csak összecsúszik egy zene egy jelenettel.Ki dönt arról, hogy melyik ötlet maradjon meg végül? Péter: Az utolsó szó természetesen Éváé. Edina: Az első is az övé volt (nevet).Péter: De ettől függetlenül nyilván hatunk egymásra, átbeszéljük a dolgokat.Éva: Meg tudjuk győzni egymást. Előfordult, hogy nekem valamelyik tétel annyira nem tetszett, de rábeszéltek, hogy azt még tartsuk meg, mert még akarnak rajta módosítani. Sokszor ők már belehallanak valami olyasmit, amit én még nem, vagy fordítva. Ebben most az a nehéz, hogy minden egyformán, nagyjából egy időben alakul ki, a forgatókönyv, a zene és a koreográfia is, úgy, hogy mégsem vagyunk teljesen egy légtérbe zárva, a zenészek nincsenek bent velünk folyton a próbateremben.Kunert Péter (fotó: Nagyillés Szilárd) Most nagyjából éppen az alkotási periódus közepén jártok. Kinek mi jelenti eddig a legnagyobb kihívást?Éva: Tapogatjuk a határait a dolognak. Nagyon sokat változik napról napra, képlékeny a mű, pont ezért, mert a forgatókönyv is állandóan változik. Intenzív figyelő pozícióból, szüntelenül vizsgálni kell, hogy mi az, amin már látszik, hogy jelenetté fog tudni érni, és mi az, amit ki kell dobni a kukába, mert nem lesz belőle semmi. Igazából mindenkinek borzasztó nehéz, mindegyik feladatot rettentő nagy kihívásnak éljük meg.Zsófi: Nekem talán a táncosokkal közös koreográfiában részt venni, amiben tudjuk vegyíteni az akrobatikát meg a táncot. Ez egyben a legizgalmasabb, de talán a legnehezebb is, mert azért azt érzem, hogy nem vagyok táncos.András: Nekem minden reggel nyolckor felkelni (nevet). Egészségesebbnek érzem magam, hogy újra rendszer van az életemben, tizenkét éves korom óta először. De igen, az az igazság, hogy ez a tánc dolog nekem is nagy kihívás, de ez nem olyan meglepő így, hogy profi táncosokkal dolgozunk együtt. Mókus: Egyszerűen megtalálni azt az új, közös hangot, ami teljesen kifejezi azt, amit Éva megálmodott. Amivel nekünk azonosulnunk kell. Többé kell válni, mint amik saját magunk vagyunk. És ez kihívás. Péter: Gyakorlatilag az összes darab előtt elmondhattam volna, hogy a legnagyobb kihívás az, hogy ne olyan legyen, mint az előző. Talán ez a legfontosabb. Éva: Nekem pedig, hogy az új partnereinkkel jól működjünk, maradjon a jó energia és tartson is a végéig, sőt még utána is egy termékeny, egymást inspiráló folyamat maradjon. Valamint a nehézsége az, hogy a téma nagyon könnyen klisészerűvé válik, bizonyos részek könnyen közhelyessé süppedhetnek. Minden nap elmondom magamnak, hogy ezzel vigyázni kell. De ha ezt minden nap elmondja magának az ember, akkor meg rágörcsöl. Alkotóként az ember rengetegszer rángatózik ilyen érzelmi állapotok között. Hol rettenetesen lelkes és elfogult, a következő pillanatban meg teljesen depresszív és kilátástalan, és azt gondolja, hogy semmi nem lesz belőle. Ezek között sosincs sajnos középút, objektív nézőpont nincs, de ezt meg már ismerjük. Mesélj kicsit a címről. Miért pont VIRTUS? Éva: Az egészben van egy kis kelet-európai beütés, másrészről utal a darab üdeségére, derűjére, emberi esendőségére. A szóban van egy pökhendiség, egy kis kivagyiság, és szerintem mi magyarok hordozzuk ezt az öntudatot, extra büszkeséget, egyfajta fennhéjazó önérzetet a gyávaságunk elfedésére. A szó egész pontosan vitézkedést jelent, de maga mögött rejt még két másik szót: benne van a rítus és a virtuóz is, továbbá rímel a cirkuszra is. Két szótagból áll, de számomra egy nagyon gazdag kifejezés, rengeteg mindent tartalmaz. Az attrakciót, a lendületet és a dicsekvést is, a magyar ízt és nem utolsó sorban a hagyományt. Gyakran tematizálod koreográfiáidban az emberi kapcsolatokat és viselkedésmechanizmusokat, döntéshelyzeteket, a makro- és mikroközösségekbe, a családba való beilleszkedést, illetve ennek sikertelenségét, tehát mindent, ami elemien emberi. A VIRTUS-ban is érintesz ilyen kérdéseket?Éva: Egy picit általánosabb ívű dolgok lesznek benne, kevésbé lesz személyes, de nem fogom kibírni… Már most kezdenek olyan duettek meg szólók születni, amik megint csak beengednek egy-egy lelki történetet, egy-egy kapcsolati szálat, gyengéd magánügyeket az előadásba, annak ellenére, hogy nem ez volt az elsődleges cél. Persze ez a cirkuszi csapat is egy kis közösség, de nem a kapcsolatok kibontásán lesz a hangsúly, mégis szükségszerű, hogy szóljon egyénileg is a figurák sorsáról. De lesznek nagy látványos képek, virtuóz össztáncok, és mint a cirkuszban, vagy egy musicalben, vagy akár egy kampánynál, még a nagyobb dobások előttünk vannak. /Az interjút készítette: Kiss Orsolya/Duda Éva Társulat - TűzmadarakSzirtes Edina Mókus - Kunert PéterVIRTUStánc-cirkusz Előadók: Egyed Beáta, Jenna Jalonen, Simkó Beatrix, Bora Gábor, Grecsó Zoltán, Feicht Zoltán, Újvári Milán, Kecskés Ábrahám Cirkuszművészek: Zoletnik Zsófia, Mező András (Tűzmadarak) Tér, díszlet, látvány: Duda Éva Zeneszerző: Szirtes Edina Mókus, Kunert Péter Zenei előadók: Szirtes Edina Mókus, Cserta Balázs, Földes Gábor, Kovács Ferenc Öcsi, Kunert Péter Fénytervező: Payer Ferenc Koreográfus asszisztens: Csák Beatrix, Bora Gábor Cirkuszi trénerek: Linda Sander, Kiss Gergely, Kovács Tamás, Kecskés György, André Rolland Cirkusztechnikai szakértő és kivitelező: Vladár Tamás Produkciós asszisztens: Czveiber Barbara Koreográfus-rendező: Duda Éva Külön köszönet: Makovínyi Tibor, Kicska Miklós Támogatók: Emberi Erőforrások Minisztériuma, FÜGE, Trafó Kortárs Művészetek Háza, Táncélet.hu, Műhely Alapítvány, Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Millenáris Bemutató: 2013. április 5-6. 20:00, Trafó Kortárs Művészetek Háza
2013.04.03. 05:00
Szinhaz.hu
"Nagy esők jönnek" - Oszlik a Republic
Újabb bejelentés történt: Tóth Zoltán gitáros úgy döntött, hogy kilép a Republic együttesből. Erről maga a zenész nyilatkozott az RTL Klub 8:08 - Minden Reggel című műsorában.
2013.04.02. 12:20
Stop.hu
"Háborús helyzet van" - Ascher Tamás a Nol Presszóban
"Háborús helyzet van" - Ascher Tamás a Nol Presszóban
Ascher Tamás rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora a Nol Presszó vendége volt. Ascher Tamás rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora elmondja, miért nem fog rendezni Vidnyánszky Attila Nemzeti Színházában, mi a felelőssége a színházi megosztottság létrejöttében, miért engedte be a HaHa tüntető diákjait az egyetemre. Az Ascher cukorka történetéről:- "Az Ascher cukorka a dokumentációja annak, hogy zavar a köhögés a nézőtéren. Tényleg dühbe tudok gurulni, ha egy néző köhögéssel zavarja az előadást és talán maga sem tudja, hogy azért köhög, mert valamivel nem ért egyet a színpadon. Ha más előadásán ülök, észre sem veszem a köhögést. Ez mutatja, hogy ez egy rendezői agybaj."A Nemzeti Színházról:- "Amit mi annak idején elképzeltünk a Nemzeti Színházban, az leginkább ahhoz hasonlított, amit később az Imre Zoltán - Hudi László páros gondolt, hogy legyen saját társulat, legyen saját produkciók, de a produkciók jelentős része vendégelőadás, megrendelt produkció legyen."- "A mostani történet közismert. Vidnyánszky Attila megnyerte a Nemzeti Színházat, a jobboldali sajtó úgy tudja, hogy ő baráti kezet nyújtott, és megkérte, hogy rendezzek a Nemzeti Színházban. A valóság ezzel szemben az – amit a jobboldali sajtó nem részletez –, hogy Vidnyánszky Attila Eperjes Károlyt küldte, hogy kérdezzen meg, akarok-e rendezni. Szerintem ez hatalmas különbség. Miközben Eperjes Károly a kérdést felteszi nekem, Vidnyánszky Attila hetente tesz egy nyilatkozatot, amiben személy szerint engem támad, vagy engem és a Színház- és Filmművészeti Egyetemet támadja. Úgyhogy azt válaszoltam Szamócának, Attila döntse el, hogy meghív, vagy lő rám. És ha ezt eldöntötte, akkor beszéljünk, de személyesen". - "Nyilvánvalóan háborús helyzet van. Háborús helyzetben nem megyek oda, ahol nem érzek egy pártatlan figyelmet". A színházi szakma megosztottságának létrejöttéről: - "Azt gondolom, hogy itt Magyarországon mindannyian, akik értelmiségiek vagyunk, felelősek vagyunk azért, hogy ennyire elbutultunk. Hogy ostoba mondatok hangzanak el mindkét oldalon. Ahogy hallgatom és olvasom a sok fellebbezhetetlen, ideológiai alapú szidalmat, ítéletet, megbélyegzést a liberálisokról, vagy a balliberálisokról, nem tudok nem gondolni az 50-es évek elejére, és arra, hogy ilyen lehetett az, amikor egy radikális kommunista ideológia nevében bélyegeztek meg mindenkit, aki konzervatív vagy vallásos volt, aki másfajta hagyományból dolgozott. Azt gondolom, hogy régi sérelmek megtorlása folyik most, teljesen téves farkasvaksággal". - "Azt tudom mondani, hogy minden nyegle véleménymondás megbosszulja magát. Hogyha én egy interjúban túlságosan nyeglén fogalmaztam meg valamit, akkor én is hibás vagyok, mert nem gondoltam a sok évtizeden át halmozódó sérelmekre, amelyek megmérgezik a levegőt, és rombolják az egészséges emberi pszichét. Ma már minden megbélyegzésnek hat, és minden megbélyegzés egy ellen-megbélyegzést hoz létre, és a helyzet egyre jobban elmérgesedik". Forrás: Nol.hu, Színház.hu
2013.04.02. 09:02
Szinhaz.hu
Óriás csokitojást és vidámságot vitt a gyermekkórházban ápoltaknak Mága Zoltán
A Stradivari hegedűk szülőhazájából, az olaszországi Cremonából érkezett 10 kilogrammos óriás csoki tojással és apró csoki nyuszikkal próbált örömet és egy kis vidámságot vinni a budapesti Madarász utcai Gyermekkórházban ápolt gyermekeknek a húsvéti ünnepek alkalmából Mága Zoltán.
2013.03.30. 10:35
Stop.hu
A vizsgálat a Nemzetiben - a holokauszt emléknapján
A vizsgálat a Nemzetiben - a holokauszt emléknapján
Felolvasószínházi produkcióval készül a Nemzeti Színház és a PanoDráma április 16-án, a Holokauszt emléknapján. Peter Weiss-ről Földényi F. László szavaival: (...) A vizsgálat (1965) ősbemutatójának estéjén az NSZK több városában neofasiszta tüntetők követelték a darab betiltását, és maga Franz Josef Strauss is élesen bírálta a szerzőt, akit (a nyugatberlini előadás rendezőjével, Piscatorral együtt) ismeretlen telefonálók merénylettel fenyegettek meg. A botrány a sikernek is mércéje. Mert Weiss a Brecht utáni német színháznak nemcsak a legbotrányosabb, de a legsikeresebb szerzője is: 1982-ben bekövetkezett haláláig német nyelvterületen darabjainak összesen 2284 előadása volt, és a nyugatnémet drámairodalom e svéd állampolgár darabjaival került először a nemzetközi színházi élet érdeklődésének homlokterébe. A figyelem persze ma már korántsem csak az ő darabjaira irányul - de a robbanás, amelyet a Marat/Sade 1964-68 bemutatói az európai színház világában előidéztek, a legváltozatosabb irányzatok, kísérletek előtt nyitotta meg az utat. Péter Weiss 1916-ban született Berlin mellett. Apja textilgyáros, az Osztrák-Magyar Monarchia polgára, anyja svájci származású színésznő, aki Max Reinhardttal is együtt dolgozott. 1918 után az apa, és vele együtt fia, felveszi a cseh állampolgárságot, és előbb Brémába, majd Berlinbe költözik. 1934-ben az apa zsidó származása miatt a család kénytelen elhagyni Németországot, és Londonba költöznek. Péter Weiss nem hajlandó belépni az üzleti világba, hanem - a későbbi pályáját is meghatározó családi konfliktusok terhével - a prágai képzőművészeti főiskolára iratkozik be. 1939-ben Svédországban telepedik le, és 1945-től haláláig svéd állampolgár marad, anélkül, hogy Svédországot - vagy bármelyik más országot - hazájának vallaná. (....) Ajánló: A frankfurti auschwitzi per jegyzőkönyvéből készült dokumentumdrámát 1965-ben 14 német színház mutatta be ugyanazon az estén Keleten és Nyugaton is, s az ősbemutatóval egy pillanatban hangzott fel a szöveg angol fordításban a Royal Shakespeare Companyban is. Az Auschwitz borzalmait, a hatmillió zsidó kiirtásának fázisait dokumentarista hűséggel, ugyanakkor emelkedett költői formában bemutató mű kardinális szerepet játszott Németország történelmi múltfeldolgozásában, a modern Európa eredendő bűnével való szembenézésben. Szomorú tény, hogy Magyarországon ez a szembenézés máig nem történt meg igazán, aminek egyenes következménye a mai szélsőjobb Európában szinte páratlan térnyerése, a rasszizmus már nem csak szavakban, hanem gyilkos tettekben is megnyilvánuló tombolása, s a többségi társadalom javának mély, cinkos hallgatása. A dokumentumszínházi előadásairól ismert független teátrum, a PanoDráma a Holokauszt emléknapján, 2o13. április 16-án a Nemzeti Színházzal együttműködésben a nagyszínpadon mutatja be az itthon rendkívül ritkán játszott művet egyszeri alkalommal felolvasószínházi formában mindkét színház művészeinek részvételével.Előadó: Alföldi Róbert, Básti Juli, Bezerédi Zoltán, Csákányi Eszter, Mácsai Pál, Máté Gábor, Molnár Piroska, Nagy Zsolt, Urbanovits Krisztina Dramaturg: Garai Judit, Hárs Anna Színpadra alkalmazta: Lengyel Anna Nemzeti Színház - Nagyszínpad 2013. Április 16. Kedd, 19:00
2013.03.30. 06:00
Szinhaz.hu
Belháború a Republicban: kiszállt egy gitáros
Belháború a Republicban: kiszállt egy gitáros
Cipő maga volt a Republic, mondta lapunknak a néhai énekes édesanyja, és így gondolja Tóth Zoltán gitáros is, aki tegnap elhagyta a Republicot, mert nem szeretne ellenszegülni elhunyt barátja, Cipő akaratának. Zenésztársai viszont nem hagyják abba, új tagokat keresnek.
2013.03.29. 06:35
Borsonline.hu
Hannibál tanár úr - ősbemutató a kaposvári színházban
Hannibál tanár úr - ősbemutató a kaposvári színházban
Március 22-én tűzi műsorára a kaposvári Csiky Gergely Színház a Hannibál tanár úr című előadást, Hunyadkürti György címszereplésével, Vidovszky György rendezésében. A Csiky Gergely Színház ajánlója: „Elvtársak és fajvédők cserélődnek, a butaság örök. A buták csapatba verődnek, a buták szavalnak és ordítanak, a buták trappolva menetelnek” A történet főhőse Nyúl Béla (Hunyadkürti György), egy óbudai gimnázium latintanára oroszországi hadifogsága alatt egy templomi padláson olyan feljegyzéseket talált, amely szerint Hannibált egy forradalom buktatta meg. A szürke kis tanár ez alapján ír egy értekezést, élete főművét – mely természetesen senkit nem érdekel. Ám váratlanul üresedés támad az iskola évkönyvében, és pánikszerűen Nyúl kollégát kérik fel, hogy kitöltse az űrt, és publikálja tudományos dolgozatát. És a kisember a semmiből egyszercsak az érdeklődés középpontjába kerül, egy parlamenti interpellációban említik nevét, erre meglátogatja őt egy újságíró, a kollégák is befolyásos emberként tekintenek rá, sőt egyik éjjel – álmában - maga Hannibál látogatja meg, aki már maga sem emlékszik arra, hogy miként hunyt el... Inkább szivarozik a tanárral, és ostobaságokat beszél. Másnap jön a kijózanodás, és mi megláthatjuk, hogyan darálja be a hatalom a kicsi embert. Akkor is, most is, mindig is. Olyan új magyar darab születését szeretnénk megsegíteni a 2012/2013-as évadban, mely egyszerre tud szólni a fiatal, sőt diákközönséghez, és közben megszólítja azokat is, akik számára legenda Fábri Zoltán nagyszerű filmje és a főhős, Nyúl Béla története. A történet szót hangsúlyozni szeretnénk, mert vissza akarjuk adni annak rangját. Hiszünk a történetben. Legalábbis ha ilyen remekül megírt, hatásos történettel találkozunk. Igen, a hatást is alapvetőnek tartjuk: meggyőződésünk, hogy a színház akkor találkozik a nézővel, ha arra hatást gyakorol, azaz érzelmi reakciókat hív elő – igen, a katarzisról beszélünk most. Az bátorít bennünket ilyen nagy szavak használatára, hogy a Móra Ferenc kevéssé ismert történetéből 1956-ban született Fábri-mű és Deres Péter ezek nyomán megírt története tökéletesen alkalmas a fenti hatás elérésére. Vidovszky György rendező érzékenységét és szakmai igényességét pedig a kaposvári nézők tavalyi A Pál utcai fiúk-rendezése kapcsán már felfedezhették."Mintha bedarálná az embert egy mechanizmus" - Vidovszky György rendező a darabról:Nyúl Béla észre se venné, hogy körülötte a világ merrefelé halad, ha az az ő életébe nem hasítana bele ilyen drasztikusan. Vagyis egyáltalán nincs hősiességre predesztinálva. A film óta fogalommá vált név – Nyúl Béla – is arra utal, hogy a környezete alapvetően kisszerűnek, gyávának, pipogyának tartja, miközben éppen az ellenkezője az igaz: az iskolai tűzesetnél ő az egyetlen, aki bemegy a lángok közé… a reális következményeket fel sem mérve, gondolkodás nélkül cselekszik, mert fontosak számára a tárgyak által képviselt értékek. Mint ahogy a lehető legtermészetesebb módon fontos számára az is, hogy igazat mondjon, - szinte - bármi áron. De ez nem érdekel senkit. Ahogy a darabban is elhangzik: nem elég jó hazafinak lenni, azt mutatni is kell.Nyúl Béla naiv ártatlanságát pontosan jelzi, hogy mennyire nem érdeklik ezek a pillanatnyi, hétköznapi taktikák, győzelmek. A becsvágya csak egyetlen esetben kerekedik fölül: a Hannibálról írt, dédelgetett tanulmányát mindenképpen szeretné megjelentetni valahol... Őszintén büszke magára: úgy érzi, hogy a kisemberből végre elismert, nagy emberré válhatott. De a valóság egészen más: az írás politikai felhangot kap, kiragadva a saját szövegkörnyezetéből, átértelmezve, kisajátítva egy másik jelentés által és számára, politikai uszítássá minősül. E miatt kell belépnie Nyúlnak abba a közegbe, ahol aljas és megalázó harc folyik – hogy megvédhesse magát. Ez ismerős lehet számunkra is. Azt gondolom, a közéletben réges-régen elvetették a sulykot. Nagyon nehéz bárkinek bármi olyat mondani, ami nem fordítható ki azon nyomban – és ebben bármelyik politikai oldal egyenlően sáros. Akár jogosan-jogtalanul teszik ezt, de az biztos, hogy ez a fegyver megerősödött – és nem csak – a politikai csatározás színterén… Milyen fegyverei vannak Nyúlnak a harcban? Semmilyenek.Csak áldozat lehet ebben a történetben?Így vagy úgy, de áldozattá válik. Vagy úgy, hogy nem vonja vissza a tanait, akkor az egzisztenciája lehetetlenül el, hiszen szinte már a vádemelés pillanatában megfosztják a tanári állásától; vagy ha meghazudtolja önmagát, akkor szellemi értelemben lesz áldozat, mert olyat kell képviselnie, amiben egyáltalán nem hisz, és aminek az ellenkezőjét gondolja. Egy olyan ember számára, akinek mindennél fontosabb a kimondott szó annak a hazugság egyenlő a halállal. Nyúl Béla, amikor megtagadja saját tanulmányát, szellemi halottá válik. És ez egyenlő a fizikai halállal. A kimondott hazugság öli meg, bármilyen oka is volt rá.Nincs számára se menekvés, se jó döntés?Nincs. Mert nem ő a hibás. Ezért fegyvere sincs. Ezekkel a módszerekkel pedig nem tudja felvenni a harcot, mert illogikusak, hajánál fogva előrángatottak, és mélységesen aljasok. Maximum ugyanezekkel az eszközökkel lehetne harcolni, de erre ő nem képes. Erre ma is felkészületlenek az emberek nagy része: a harcra, a felelős véleménynyilvánításra, az önállóságra, az intézményi rendszerek és szabályok útvesztőiben való mégis hatékony működésre. Mintha bedarálná az embert egy mechanizmus, amire nem tud reagálni. Hogyan lehet mégis lelkesen, és lelkiismeretesen képviselni nemcsak az érdekeit egy ügynek, hanem a lényegét is? Sokan nem találjuk erre a megoldást.Egyfajta társadalmi körkép a darab tehát?A környezet karakterei a filmből származnak: a hentes, a vendéglős, a fűszeres. Mi nyersebbé, keményebbé formáltuk őket, nem maradtak a film által megrajzolt zsánerek. Minden egy kicsit durvább nálunk – a megcsalás, a verekedés, az előítéletek megjelenése – nem olyan kedves és napfényes, mint a film világa. Mert így érezzük most igaznak. Miért?Mert ami jogos és mély értelmű volt a ’20-as években, annak elővétele, kisajátítása, felhasználása ma anakronisztikus. Ahogy kiforgatják a dalok, jelképek, jelszavak jelentését, úgy forgatják ki Nyúl Béla szavait is. Hogy ez a folyamat éppen mit szolgál, az változó. Nyúl Bélát először hősként ünneplik, majd pellengérre állítják. És egyiket sem azért teszik, mert a tanulmány jó vagy rossz, tudományosan bizonyítható vagy cáfolható. A tanulmány, a tény maga érdektelen. A felhasználása a fontos – kinek így, kinek úgy. És ez ma sincs másként, sőt. HANNIBÁL TANÁR ÚRdrámaMóra Ferenc novellája, valamint Fábri Zoltán, Gyenes István és Szász Péter forgatókönyve nyomán írta: Deres PéterNYÚL BÉLA Hunyadkürti GyörgyNYÚLNÉ Csonka IbolyaMURAY, képviselő Sarkadi Kiss JánosOFENTHALER, igazgató Spindler BélaVIDROZSIL, tornatanár Kelemen JózsefTÖRÖK, matematika-fizika tanár Hüse CsabaSCHWARCZ, tanár Serf EgyedWILHELM, lelkész Fábián ZsoltDANIELISZ, tanár Tóth GézaALTISZT Szvath TamásGÉBICS, hentes Szula LászlóANNA, Gébics felesége Horváth ZitaMANZÁK, vendéglős Gyuricza IstvánLOLA, a felesége Varga ZsuzsaMINISZTERI BIZTOS Lugosi GyörgyPETRIK, magántanítvány, rikkancs Benkó Bence e.h.KATI, Nyúl lánya Sodró Eliza e.h.IVÁN, Nyúl fia Deák Péter e.h.TALABÉRY, Kati udvarlója Mohácsi Norbert e.h.VOGELMEYER, fűszeres Kósa BélaVOGELMEYERNÉ Tóth Molnár IldikóÚJSÁGÍRÓ Horváth Szabolcs e.h.MICI Grisnik PetraHANNIBÁL Lecső PéterDíszlettervező: Cziegler Balázs Jelmeztervező: Berzsenyi KrisztinaMunkatárs: Gyevi-Bíró Eszter Zeneszerző: Faragó BélaZongorán közreműködik: Barabás Edit Súgó: Kirsch VeronikaÜgyelő: Bors Gyula Segédrendező: Hatvani MónikaVilágításterv: Memlaur ImreRendező: Vidovszky GyörgyBemutató: 2013. március 22. 19 óraCsiky Gergely Színház
2013.03.24. 06:01
Szinhaz.hu
Hannibál tanár úr - ősbemutató Kaposváron
Hannibál tanár úr - ősbemutató Kaposváron
Március 22-én tűzi műsorára a kaposvári Csiky Gergely Színház a Hannibál tanár úr című előadást, Hunyadkürti György címszereplésével, Vidovszky György rendezésében. A Csiky Gergely Színház ajánlója: „Elvtársak és fajvédők cserélődnek, a butaság örök. A buták csapatba verődnek, a buták szavalnak és ordítanak, a buták trappolva menetelnek” A történet főhőse Nyúl Béla (Hunyadkürti György), egy óbudai gimnázium latintanára oroszországi hadifogsága alatt egy templomi padláson olyan feljegyzéseket talált, amely szerint Hannibált egy forradalom buktatta meg. A szürke kis tanár ez alapján ír egy értekezést, élete főművét – mely természetesen senkit nem érdekel. Ám váratlanul üresedés támad az iskola évkönyvében, és pánikszerűen Nyúl kollégát kérik fel, hogy kitöltse az űrt, és publikálja tudományos dolgozatát. És a kisember a semmiből egyszercsak az érdeklődés középpontjába kerül, egy parlamenti interpellációban említik nevét, erre meglátogatja őt egy újságíró, a kollégák is befolyásos emberként tekintenek rá, sőt egyik éjjel – álmában - maga Hannibál látogatja meg, aki már maga sem emlékszik arra, hogy miként hunyt el... Inkább szivarozik a tanárral, és ostobaságokat beszél. Másnap jön a kijózanodás, és mi megláthatjuk, hogyan darálja be a hatalom a kicsi embert. Akkor is, most is, mindig is. Olyan új magyar darab születését szeretnénk megsegíteni a 2012/2013-as évadban, mely egyszerre tud szólni a fiatal, sőt diákközönséghez, és közben megszólítja azokat is, akik számára legenda Fábri Zoltán nagyszerű filmje és a főhős, Nyúl Béla története. A történet szót hangsúlyozni szeretnénk, mert vissza akarjuk adni annak rangját. Hiszünk a történetben. Legalábbis ha ilyen remekül megírt, hatásos történettel találkozunk. Igen, a hatást is alapvetőnek tartjuk: meggyőződésünk, hogy a színház akkor találkozik a nézővel, ha arra hatást gyakorol, azaz érzelmi reakciókat hív elő – igen, a katarzisról beszélünk most. Az bátorít bennünket ilyen nagy szavak használatára, hogy a Móra Ferenc kevéssé ismert történetéből 1956-ban született Fábri-mű és Deres Péter ezek nyomán megírt története tökéletesen alkalmas a fenti hatás elérésére. Vidovszky György rendező érzékenységét és szakmai igényességét pedig a kaposvári nézők tavalyi A Pál utcai fiúk-rendezése kapcsán már felfedezhették."Mintha bedarálná az embert egy mechanizmus" - Vidovszky György rendező a darabról:Nyúl Béla észre se venné, hogy körülötte a világ merrefelé halad, ha az az ő életébe nem hasítana bele ilyen drasztikusan. Vagyis egyáltalán nincs hősiességre predesztinálva. A film óta fogalommá vált név – Nyúl Béla – is arra utal, hogy a környezete alapvetően kisszerűnek, gyávának, pipogyának tartja, miközben éppen az ellenkezője az igaz: az iskolai tűzesetnél ő az egyetlen, aki bemegy a lángok közé… a reális következményeket fel sem mérve, gondolkodás nélkül cselekszik, mert fontosak számára a tárgyak által képviselt értékek. Mint ahogy a lehető legtermészetesebb módon fontos számára az is, hogy igazat mondjon, - szinte - bármi áron. De ez nem érdekel senkit. Ahogy a darabban is elhangzik: nem elég jó hazafinak lenni, azt mutatni is kell.Nyúl Béla naiv ártatlanságát pontosan jelzi, hogy mennyire nem érdeklik ezek a pillanatnyi, hétköznapi taktikák, győzelmek. A becsvágya csak egyetlen esetben kerekedik fölül: a Hannibálról írt, dédelgetett tanulmányát mindenképpen szeretné megjelentetni valahol... Őszintén büszke magára: úgy érzi, hogy a kisemberből végre elismert, nagy emberré válhatott. De a valóság egészen más: az írás politikai felhangot kap, kiragadva a saját szövegkörnyezetéből, átértelmezve, kisajátítva egy másik jelentés által és számára, politikai uszítássá minősül. E miatt kell belépnie Nyúlnak abba a közegbe, ahol aljas és megalázó harc folyik – hogy megvédhesse magát. Ez ismerős lehet számunkra is. Azt gondolom, a közéletben réges-régen elvetették a sulykot. Nagyon nehéz bárkinek bármi olyat mondani, ami nem fordítható ki azon nyomban – és ebben bármelyik politikai oldal egyenlően sáros. Akár jogosan-jogtalanul teszik ezt, de az biztos, hogy ez a fegyver megerősödött – és nem csak – a politikai csatározás színterén… Milyen fegyverei vannak Nyúlnak a harcban? Semmilyenek.Csak áldozat lehet ebben a történetben?Így vagy úgy, de áldozattá válik. Vagy úgy, hogy nem vonja vissza a tanait, akkor az egzisztenciája lehetetlenül el, hiszen szinte már a vádemelés pillanatában megfosztják a tanári állásától; vagy ha meghazudtolja önmagát, akkor szellemi értelemben lesz áldozat, mert olyat kell képviselnie, amiben egyáltalán nem hisz, és aminek az ellenkezőjét gondolja. Egy olyan ember számára, akinek mindennél fontosabb a kimondott szó annak a hazugság egyenlő a halállal. Nyúl Béla, amikor megtagadja saját tanulmányát, szellemi halottá válik. És ez egyenlő a fizikai halállal. A kimondott hazugság öli meg, bármilyen oka is volt rá.Nincs számára se menekvés, se jó döntés?Nincs. Mert nem ő a hibás. Ezért fegyvere sincs. Ezekkel a módszerekkel pedig nem tudja felvenni a harcot, mert illogikusak, hajánál fogva előrángatottak, és mélységesen aljasok. Maximum ugyanezekkel az eszközökkel lehetne harcolni, de erre ő nem képes. Erre ma is felkészületlenek az emberek nagy része: a harcra, a felelős véleménynyilvánításra, az önállóságra, az intézményi rendszerek és szabályok útvesztőiben való mégis hatékony működésre. Mintha bedarálná az embert egy mechanizmus, amire nem tud reagálni. Hogyan lehet mégis lelkesen, és lelkiismeretesen képviselni nemcsak az érdekeit egy ügynek, hanem a lényegét is? Sokan nem találjuk erre a megoldást.Egyfajta társadalmi körkép a darab tehát?A környezet karakterei a filmből származnak: a hentes, a vendéglős, a fűszeres. Mi nyersebbé, keményebbé formáltuk őket, nem maradtak a film által megrajzolt zsánerek. Minden egy kicsit durvább nálunk – a megcsalás, a verekedés, az előítéletek megjelenése – nem olyan kedves és napfényes, mint a film világa. Mert így érezzük most igaznak. Miért?Mert ami jogos és mély értelmű volt a ’20-as években, annak elővétele, kisajátítása, felhasználása ma anakronisztikus. Ahogy kiforgatják a dalok, jelképek, jelszavak jelentését, úgy forgatják ki Nyúl Béla szavait is. Hogy ez a folyamat éppen mit szolgál, az változó. Nyúl Bélát először hősként ünneplik, majd pellengérre állítják. És egyiket sem azért teszik, mert a tanulmány jó vagy rossz, tudományosan bizonyítható vagy cáfolható. A tanulmány, a tény maga érdektelen. A felhasználása a fontos – kinek így, kinek úgy. És ez ma sincs másként, sőt. HANNIBÁL TANÁR ÚRdrámaMóra Ferenc novellája, valamint Fábri Zoltán, Gyenes István és Szász Péter forgatókönyve nyomán írta: Deres PéterNYÚL BÉLA Hunyadkürti GyörgyNYÚLNÉ Csonka IbolyaMURAY, képviselő Sarkadi Kiss JánosOFENTHALER, igazgató Spindler BélaVIDROZSIL, tornatanár Kelemen JózsefTÖRÖK, matematika-fizika tanár Hüse CsabaSCHWARCZ, tanár Serf EgyedWILHELM, lelkész Fábián ZsoltDANIELISZ, tanár Tóth GézaALTISZT Szvath TamásGÉBICS, hentes Szula LászlóANNA, Gébics felesége Horváth ZitaMANZÁK, vendéglős Gyuricza IstvánLOLA, a felesége Varga ZsuzsaMINISZTERI BIZTOS Lugosi GyörgyPETRIK, magántanítvány, rikkancs Benkó Bence e.h.KATI, Nyúl lánya Sodró Eliza e.h.IVÁN, Nyúl fia Deák Péter e.h.TALABÉRY, Kati udvarlója Mohácsi Norbert e.h.VOGELMEYER, fűszeres Kósa BélaVOGELMEYERNÉ Tóth Molnár IldikóÚJSÁGÍRÓ Horváth Szabolcs e.h.MICI Grisnik PetraHANNIBÁL Lecső PéterDíszlettervező: Cziegler Balázs Jelmeztervező: Berzsenyi KrisztinaMunkatárs: Gyevi-Bíró Eszter Zeneszerző: Faragó BélaZongorán közreműködik: Barabás Edit Súgó: Kirsch VeronikaÜgyelő: Bors Gyula Segédrendező: Hatvani MónikaVilágításterv: Memlaur ImreRendező: Vidovszky GyörgyBemutató: 2013. március 22. 19 óraCsiky Gergely Színház
2013.03.24. 06:01
Szinhaz.hu
Borban a vigasz! <strong>Mága Zoltán</strong>nal az Operettben
Borban a vigasz! Mága Zoltánnal az Operettben
Magyar borok és operett-slágerek - az Operettszínház gálaműsora, a Borban a vigasz!, együttműködésben a Hungarikum Szövetséggel e két hazai értéket hozza össze a színpadon. Vasárnap, március 24-én pedig Mága Zoltán is részese lesz az előadásnak. A Borban a vigasz! – Operett Gálán látványos díszletek és jelmezek, zenei csemegék - elsősorban a szőlőről, borról, szüretről szóló operaáriák, operett-részletek, népszerű slágerek várják a közönséget, olyan komponisták dallamai mellett, mint Kálmán Imre, Huszka Jenő, Johann Strauss, Kodály Zoltán, Eisemann Mihály, Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs, Jacobi Viktor és Zerkovitz Béla. Mága Zoltán az elmúlt években többször is vállalt védnökséget, fellépést borlovagrendek avatási ceremóniáján, és mindig is örömmel állt az ilyen kezdeményezések mellé. "Borban az igazság, borban a vigasz" - tartja a mondás, a vígsághoz pedig elmaradhatatlan a hegedűszó. Vörösmarty Mihály A vén cigány című versében is remekül kapcsolta össze az életérzést, az igazság kimondásának fontosságát a hegedűvel és a borral, így a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb költeménye híven tükrözi az embernek a borhoz és a hegedűhöz való emocionális kötődését" - mondta Mága Zoltán az est kapcsán. A hegedűművész nagyon fontosnak tartja, hogy a nemes magyar borok megfelelő elismerést, reklámot és szeretetet kapjanak a világ országaiban, és a borfogyasztás kultúrája igazi érték és rang legyen, ezért is vállalt szerepet a Borban a vigasz gálán. A hegedűművész március 24-én, vasárnap két alkalommal is a Budapesti Operettszínház műsorában lép fel. Előadásában többek között hallható leszm Brahms: V. magyar tánca, Vittorio Monti: Csárdása és Hubay Jenő: Hullámzó Balaton című műve. A produkcióval egyidőben a nézők megismerhetik a magyar borvidékeket, a termelőket, köztük az úttörőt, aki a világon megtalálható szőlőfajták többségét nemesítette, s terjesztette el már a XIX. században - Mathiász Jánost, akiről Arany János azt írta: "… olyan a szőlészetben, borászatban, mint Petőfi a költészetben!"Forrás: Operettszínház.hu
2013.03.23. 10:09
Szinhaz.hu
Megkezdődött a 33. Budapesti Tavaszi Fesztivál
Megkezdődött a 33. Budapesti Tavaszi Fesztivál
A Vonzások és változások - 18-19. századi magyar festészet magángyűjteményekben című kiállítás megnyitójával kezdődött meg pénteken a 33. Budapesti Tavaszi Fesztivál. Budapest és a kultúra egymástól elválaszthatatlanok - hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM) tartott megnyitón az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy ami a fővárosban történik, az sokszor inspirálja, néha kicsit provokálja, de mindenképpen felemeli az egész ország kultúráját. "A legjobban Snétberger Ferencnek, annak a roma származású, világhírű magyar gitárművésznek örülök, aki pontosan tudja, mit jelent az, hogy a kultúra felemel, és azon dolgozik, hogy ezt sok hátrányos helyzetű gyerek is megtudhassa" - emelte ki a BTF programjából a gitárművész április 5-i, valamint a Snétberger Zenei Tehetség Központ másnapi koncertjét Balog Zoltán. Tarlós István főpolgármester az MNM és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) együttműködésében megvalósult festészeti kiállítás kapcsán felidézte, hogy maga a múzeum is magángyűjteményből jött létre Széchényi Ferenc gróf felajánlásából. Rejtett kincsek váltak most láthatóvá - méltatta a tárlatot a főpolgármester, hozzátéve: gyönyörű festmények mutatják be a magyar festészet születésétől a millenniumig tartó időszakot. Mint megjegyezte, világsztárokkal találkozhat a közönség a BTF számos más rendezvényén is, amelyek közül külön is megemlítette a 200 éve született Giuseppe Verdi tiszteletére rendezett előadásokat és Bach Máté-, illetve János-passióját, amelyeket a Collegium Vocale Gent és a Le Concert Lorrain tolmácsolásában hallhat a közönség. Vitézy Zsófia fesztiváligazgató elmondta: a BTF 17 nap alatt 29 helyszínen, 89 programra mintegy 100 ezer látogatót vár. A fesztivál középpontjában olyan sztárelőadók állnak, mint Joshua Bell, Claudio Abbado, Patricia Petibon, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Nemzeti Filharmonikusok, de lesznek többek között színházi bemutatók, kortárs cirkuszi, opera- és táncelőadások, templomi koncertek, tavaszi vásár és csárdás flashmob is. Csorba László, az MNM főigazgatója emlékeztetett arra, hogy 165 évvel ezelőtt március 15-én a múzeum lépcsőiről hirdették ki fiatalok a megszülető modern Magyarország igéit. A múzeum célja ma is az, hogy tárgyakon keresztül beszéljen a jelenhez és alakítsa a jövőt - mutatott rá, hozzátéve: a mostani kiállítás azért is nagyszerű kezdeményezés, mert a bemutatott műtárgyakat szemlélve a látogató megérezheti, hogyan születik a múltból a történelem. Fertőszögi Péter művészettörténész, a Kogart kuratóriumi elnöke a megnyitót megelőző sajtóvezetésen elmondta: a tárlat 50 magángyűjteményből 65 magyar művész 128 festményét vonultatja fel. Mint kiemelte, a festészet valójában "visszatér" a Nemzeti Múzeumba, hiszen annak megnyitása után ugyanezek a termek évtizedekig képtárként működtek. A kurátorok - Fertőszögi Péter mellett Virág Judit, Kaszás Gábor és Gödölle Mátyás - ezért a 18-19. századi magyar festészet remekműveit gyűjtötték össze a kiállításra, amely laza kronologikus sorrendben, öt teremben tekinti át a korszakot a magángyűjtők szemével. Ez a törekvés leginkább a műfajokban mutatkozik meg: a nagyméretű történelmi tablók, mitológiai jelenetek ugyanis jellemzően állami, intézményi felkérésre készültek, míg a magánszalonokba inkább portrékat, táj- és életképeket rendeltek. A 18. században még sem magyar gyűjtők, sem festők nem működtek nagy számban, a kiállítás így a korszak minden jelentős alkotójának - Mányoki Ádám, Bogdány Jakab, Johann Kupezky, Dorffmaister István - munkáit fel tudja vonultatni. A látogatók tanúi lehetnek a magyar festészet 19. század eleji felvirágzásának Barabás Miklós portréit, Borsos József biedermeier munkáit és idősebb Markó Károly tájképeit személve, majd a Markó-követők útkereséseit követhetik nyomon. Nagymesterek kaptak helyet a kiállítás központi rotundájában, ahol mások mellett a Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Paál László és Rippl-Rónai József munkái közötti párhuzamokat és különbségeket vizsgálhatják a látogatók. Külön egységben vonulnak fel a történelmi festészet nagy alkotásai: egymás mellé kerültek a 19. század végének legünnepeltebb akadémikus művésze, Lotz Károly és a korabeli magyar festészet nagy megújítója, Szinyei Merse Pál munkái, ezekkel szemben pedig Mednyánszky László és Paál László képei között Csontváry nemrég előkerült Traui tájképével találkozhat a közönség. Kevésbé ismert, de magas színvonalú alkotások képviselik a századvég "műcsarnoki" művészetét, majd a Nagybányai iskolát már közvetlenül megelőlegező naturalisták, Ferenczy Károly, Vaszary János, Csók István és a korban legmagasabb árakat elérő László Fülöp szinte fotorealisztikus részletességgel megfestett életképei zárják a hárommilliárd forint biztosítási összegű, július 21-ig látogatható kiállítást. Forrás: MTI
2013.03.22. 15:00
Szinhaz.hu
Szaniszló eleget tesz Balog kérésének
Örülhet az USA és Izrael nagykövete, legyőzték őt és a Táncsics-díját, mondta. „Ennyire félnek tőlem, a Világ-panorámától, az Echo tévétől?", kérdezte. hirdetés Az Echo Tv szerkesztője közölte: hazugságokon alapuló rágalomhadjárat folyik ellene, de ő maga nem hajlandó bemocskolódni a nemtelen, aljas támadások miatt. Szaniszló rendkívüli adásban jelentette be, hogy Balog Zoltán miniszter...
2013.03.21. 00:32
Szaniszló Ferenc: Ilyen áron nem kell a Táncsics-díj
Visszaadja a Táncsics-díjat Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének Szaniszló Ferenc újságíró. Ezt maga az érintett jelentette be szerda este az Echo televízióban.Az újságíró, a televízió műsorvezetője szerint rágalomkampányt indítottak ellene, és a "szemenszedett hazugságokkal" sikerült megtéveszteni Balog Zoltán minisztert.Balog Zoltán kedden írt - és a saját honlapján is...
2013.03.20. 21:08
Imre Zoltán visszavont megbizatásáról - A FESZ Elnökségének közleménye
Imre Zoltán visszavont megbizatásáról - A FESZ Elnökségének közleménye
A FESZ Elnökségének közleményét olvashatják Imre Zoltán megbizatásának visszavonásával kapcsolatban. Balog Zoltán miniszter nevében L. Simon László 2013 februárjában kérte fel Imre Zoltánt a 2013. évi, EMMI által kiírt, minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezeteknek szólópályázat testületi munkájában való részvételre. Az EMMI e héten arról tájékoztatta a Szövetséget, hogy Imre Zoltán megbízatását Balog Zoltán miniszter Halász János javaslata alapján visszavonta. A FESZ Elnöksége ezt nem fogadja el, kiáll Imre Zoltán mellett és a mai napon erről az alábbi levelet küldte a Minisztériumnak: Tisztelt Államtitkár úr, A Független Előadó-művészeti Szövetség sajnálattal értesült róla, hogy a nem minősített előadó-művészeti szervezetek 2013. évi működésének támogatására kiírt pályázat elbírálása érdekében – az emberi erőforrások minisztere felkérése alapján – létrehozott szakmai kuratórium tagjai közül Imre Zoltán felkérését visszavonta. Megdöbbenésünket váltotta ki azonban Nagy József kuratóriumi tagságának megszűnése, amit – hivatkozásuk szerint – maga Nagy József (a Független Előadó-művészeti Szövetség alelnöke) kezdeményezett. Elnöktársunk ilyen nyilatkozattal nem élt, személyes közlése alapján tudjuk, hogy a kuratórium munkájában továbbra is részt kíván venni. Éppen ezért Árkosi Árpád személyére vonatkozó véleményezési kérésüket nem tudjuk értelmezni.Kérjük önöket, hogy Nagy József személyével kapcsolatos félreértést tisztázni szíveskedjenek. Imre Zoltán visszahívását elfogadhatatlannak tartjuk. A szakmai kuratórium felkérése az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási viszonyairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (Emtv.) 19. § (2a) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történt, amely szerint a felkérést a bizottsági javaslattétel és annak véleményezése előzi meg, és a kiíró a döntést a vélemény figyelembevételével köteles meghozni. Ráadásul megbízatásának megszűnéséről csak tőle magától értesültünk, holott a hivatkozott törvény értelmében, az erről szóló értesítést a tárcának is meg kellett volna küldenie. Balog Zoltán miniszter úr, amikor a Színházművészeti Bizottság javaslatát részben elfogadva Imre Zoltánt kérte fel a kuratórium munkájában való részvételre, döntést hozott a bizottsági javaslatról: három személyt illetően elfogadta, egy személyt illetően azt elutasította. A döntés meghozatalát követően a szakmai kuratórium tagjának visszahívása tehát nem élesztheti fel automatikusan a Színházművészeti Bizottság korábbi javaslatának a döntés folytán elutasított részét. A kuratórium összetételének megváltoztatását már csak azért sem értjük, mert a kuratóriumot maga a miniszter hagyja és hagyta jóvá, akinek a személye nem változott. Nem tartjuk elfogadhatónak azt sem, hogy a pályázati kiírás megtörténte után, amiben szerepel a kuratórium személyi összetétele, a pályázók tudta nélkül kerüljön sor ilyen súlyú változtatásra, egy héttel a pályázat leadása előtt. Jelen helyzetben nem látjuk biztosítva, hogy a fennmaradó rövid idő alatt bármely új kurátor az elvárható alapossággal el tudná látni a munkáját. Amennyiben a minisztérium az eredeti javaslat szerinti kuratóriumi összetételt kívánja megvalósítani, az Emtv. rendelkezéseinek maradéktalan érvényesülése érdekében akkor is szükséges, hogy a visszahívásra tekintettel a kuratórium új tagjára vonatkozóan a Színházművészeti Bizottság új javaslatot tegyen a miniszter részére, aki a javaslatról a szakmai érdekképviseleti szerv véleményének kikérését követően, annak figyelembevételével dönt. A Független Előadó-művészeti Szövetség továbbra is készségesen áll a minisztérium rendelkezésére annak érdekében, hogy a pályázatok elbírálására késedelem nélkül, magas szakmai színvonalon kerüljön sor. Tisztelettel, Kulcsár Viktória elnök
2013.03.20. 19:16
Szinhaz.hu
Add ide a drámád! - Interjú két 'darab csalogatóval'
Add ide a drámád! - Interjú két 'darab csalogatóval'
Az Add ide a drámád! című felolvasószínházi sorozat második évadának első előadására március 17-én, 19:00 órakor kerül sor az Átrium Film-Színházban. Erről mesélt Deres Kornélia és Herczog Noémi. Az Add ide a drámád! második évfolyamában Deres Kornélia és Herczog Noémi száznégy dráma közül választott ki négy darabot. A Kaposvári Színművészeti Egyetem harmadéves hallgatói elsőként Almássy Bettina A felhők is a Mennyország részei? darabját mutatják be a József Attila Kör és az Átrium Film-Színház szervezésében. Interjú Deres Kornéliával és Herczog Noémivel: Az Add ide a drámád pályázat misszióként is értelmezhető: 2011-ben azt állítottátok, hogy a fiatal magyar dráma az asztalfiókban lappang: „Gyakran az asztalfiókban lakik. Vagy olvasatlan fájlokban. Titokban nézőkről, kihangosításról, fényekről álmodik. És talán már meg is érett rájuk. Ezért néha nem árt neki egy kis infúzió a színházi–irodalmi (zárt) osztályról.” Deres Kornélia: Az Add ide a drámád sorozat ötlete 2010 nyarán születhetett: emlékszem, Balogh Endre, az akkori JAK elnök hívott, lenne-e kedvünk Noémivel elkezdeni egy ilyen dolgot, Magács Lászlóval és a Merlinnel karöltve. Kíváncsian és örömmel vágtunk bele ebbe a kalandba, mert azt tapasztaltuk, hogy a kortárs drámák -főleg ha nem sztárolt írók vagy drámaíróként befutott alkotók művei- nem igazán kerülhetnek közönség elé. De már az első pályázat is bizonyította a maga rövid, két hetes határidejével, hogy drámák igenis íródnak, hiszen beérkezett huszonnégy pályamunka. Ennyi idő alatt! Nem lehetetlen, hogy volt pár Speedy Gonzales, akik két hét alatt összeraktak egy darabot, de én inkább azt hiszem, hogy ezek a szövegek jó ideje ilyen lehetőségre vártak, számítógépen, asztalfiókban. És mi szerettük volna őket előcsalogatni. Herczog Noémi: Mindkét pályázaton megpróbáltuk a pályázók között előnyben részesíteni az új neveket. Nem volt arról szó, hogy Nádas Pétert kellett volna visszautasítanunk, és az is igaz, hogy beválogattunk már korábban megjelent műveket is, Schein Gáborét vagy Almássy Bettináét. De ezek mégsem agyonbeszélt darabok. Nem jelentett kizáró okot, ha valakinek ismertük a nevét, de próbáltunk abból kiindulni, hogy jó volna felfedezni valakit. Nem baj, ha vitatható, amit csinál, de legyen sajátos, egyedi, amiről már érdemes vitatkozni. És lemondtunk ismertebb nevekről, ha nem találtuk őket ez esetben különösebben izgalmasnak. 2012 nyarán meghirdettétek az Add ide a drámád 2-t. Erre 104 pályázat érkezett 84 pályázótól: Ti ebből négyet választottatok ki. Miért pont ezekre esett a választás? Mik voltak a legfőbb értékelési szempontok? DK: Azzal kell kezdenem, hogy a 104 szöveg elsőre azért brutális mennyiségnek tűnt. De még ha az idő nagy részében küzdelmesnek is tűnt végigolvasni őket, akadtak igazi csemegék. Ezek közül kerültek ki a nyertesek. Az első körben nyilván szét kellett választani a jó színvonalon megírt darabokat az íráskészségről egyáltalán nem tanúskodó szövegektől, ez volt az egyszerűbb rész. A szűkített listából aztán ismételt olvasások után próbáltuk kiemelni a formai vagy tartalmi szempontból nagyobb kihívást jelentő szövegeket. Tehát elsősorban nem „jól megcsinált" darabokat kerestünk, hanem olyan műveket, amelyekben van szikra, szellem, kezdeményezőkészség, vagányság. Azt gondolom, hogy egy fiatal írószervezet által kezdeményezett pályázat értékelési szempontrendszere térjen el a hivatalos kánontól. Hozzon valami frisset, valami pimaszt. HN: Mind a négy kiválasztott darabot sajátosnak találtuk, kócosnak és zabolátlannak, úgy éreztük, lehet róluk vitatkozni. A JAK-füzeteknek régóta első drámakötetei az AID két antológiája. Sopotnik Zoltán darabja például egy lírai ikrek hava történet, szinte klasszikus drámai helyzetek nélkül. Fontos, hogy van a négy között egy mese is, Mosu Norbert-László királylányos sztorija, amelyben olyasmit is megkérdeznek egymástól a mesehősök, hogy „te meleg vagy-e”, és a zsarnokság is elég központi kérdéssé válik egy ponton. Csicskár Dávidnak elszállt az agya, és írt egy sci-fi paródiát, tulajdonképpen ez adta a kötet borítójának ötletét, érdemes megnézni, mi van rajta. Örültünk, hogy a négyből egy választottunk nő: Almássy Bettina. Fontos, hogy van, és saját jogon (nem a kvóta miatt, ha kvótát támasztunk, minimum három nőt beválogattunk volna.) Egyszerű, hétköznapi és felkavaró történet az övé. Végigolvastatok ennyi drámát. Milyen tendenciák rajzolódtak ki? Inkább tragédiák, vagy komédiák érkeztek? Születtek extrém pályamunkák? HN: Szociológiailag is érdekes tapasztalat volt a válogatás, adott egy képet arról, mit gondolunk ma a drámáról. Azt gondoljuk, hogy a dráma régi. Régi a nyelvezete, a témája nem feltétlenül, de a szókincse mindenképp. Drámákat régen írtak, és ha mi most is akarunk vagy merünk írni, akkor azt valahogy úgy kell, ahogy régen csinálták. Viszont örömteli, hogy a mai társadalmi kérdések nem voltak tabutémák. Körülbelül tizenkét olyan darab érkezett, ami megütött egy jó szintet, belőlük már a személyes ízlésünk szerint válogattunk. Extrémnek inkább bizonyos pályázókat találtunk, egyikük egy levelében horgas orrú gazembernek titulálta az egész JAK-ot. DK: Tanulság, hogy Az ember tragédiája a mai napig nagy népszerűségnek örvend, rengetegen írtak variációt erre a témára. Egyébként a legtöbb szöveg klasszikus, drámakánonból ismert darabok mintáján építkezett. Sokan egy elképzelt, század eleji beszédmódot erőltettek a darabjaikra. Ez amellett, hogy modoros, még hiteltelen is. De a 104 darabból tizenkettő mindenképpen olyan, amit bárhol bemutathatnának legalább felolvasó-színházi formában. Szerintem ez nem rossz arány. Tehát van jó kortárs magyar dráma, már csak az akarat kellene ahhoz, hogy jobban prezentálhassák őket. Miért pont a kaposvári egyetem harmadéves színész szakos hallgatóival működtök együtt? DK: Nagy öröm volt, hogy Réthly Attila és osztálya elvállalta ezt a munkát, az ő működésüket régebb óta figyelemmel kísértük. Az első sorozatban egyébként SZFE-s diákok voltak a főszereplők. Szerintem jó, hogy most a kaposvári képzésből is jönnek színészek. Izgalmas egyéniségek, jó csapatot alkotnak. HN: Én is azzal kezdeném, hogy Réthly Attila osztálya nagy öröm nekünk. A rendezőkre is tettünk javaslatokat, mert nagyon fontos volt, hogy olyan író-rendező párosok szülessenek, akik hasonlóan gondolkodnak. Réthly Attila pedig joggal szűkítette a listánkat, hogy a diákok olyanokkal is dolgozhassanak, akikkel Kaposváron nem tudnak. A sorozat felolvasószínházi előadásoból áll. Ezen belül mire számíthatunk? HN: Ha az AID1-ből indulok ki, amiben Novák Eszter zenés színész osztálya próbálta az első sorozat hat darabját - gyakran éjjel, az óráik után -, akkor szinte kész előadások vázlatait, rugalmas megoldásokat fogunk látni, nem merev felolvasást. Nem csak a szűk szakmát várjuk az előadásokra, hanem mindazokat, akiket érdekelnek a kortárs darabok. DK: Így van, az első sorozatban nagyon is konkrét darab-értelmezések születtek, a rendezők egyenrangú félként mutatkoztak meg a szövegek mellett, így szerintem izgalmasabb volt az összjáték. Hogy idén miként alakul, az a mindenkori rendező hatásköre, ebbe mi nem szólunk bele, de az biztos, hogy emlékezetes produkciók születnek majd. Olyan közönséget várunk, amely lelkes, örömteli, előadásról előadásra visszatér, és évtizedekkel később unokáinak is meghatottan idézi fel e ragyogó és rendhagyó felolvasó-színházi programsorozat élményét. Milyen távlati terveitek vannak? Lesz AID 3? Szerintetek sikerült a szakma figyelmét egy kicsit ráirányítani a fiatal magyar drámaírókra? HN: Meglátjuk, talán volna még elég jelentkező, de az is igaz, hogy két pályázat után valószínűleg érdemes tartani egy kis szünetet. Most az volna a közvetlen cél, hogy az eddigi tíz szerző kicsit több bemutatkozási esélyt kapjon, hogy forogjon a nevük. Krusovszky Dénes szövegét, Kiss Noémi darabját (hangjáték formájában), Szávai Attilát, Szegedi-Szabó Bélát és időközben Sopotnik Zoltán drámáját is bemutatták már. A JAK-ban ezt a szünetet arra fordítjuk, hogy megnézzük, milyen problémaköröket vizsgál a mai színikritika, szeretnénk erről egy tanulmánykötetet. De még semmi sincs eldöntve, hiszen annyit csúszott az AID2, hogy lassan eltelik az a kis szünet is, amire feltétlenül szükség volna. DK: A jövő kicsit attól is függ, milyen energiákat tud megmozgatni ez a második sorozat, visszaáramlik-e valamilyen formában a sok befektetett idő és erő. Az eddigi bemutatók mindenképpen azt mutatják, hogy valamit elindított a kezdeményezés. De amíg minden eldől, bárki bátran olvasgathatja az AID2 antológiát. Hogy látjátok, mennyire van átjárás az irodalmi és a színházi szakma között, van-e párbeszéd? DK: Őszintén? Kevés. De nem hiszem, hogy ezért bárki okolható lenne, ilyen szempontból az irodalomnak nagyobb ugródeszka lehet a színház. Szeretném hinni, hogy a színház is képes észrevenni azt, hogyan profitálhatna a kortárs (fiatal) irodalomból. Vannak erre példák, de összességében nem ez határozza meg a magyar színház mindennapjait. A jellemzően üzemszerű színházi működés nyilván szab határokat, könnyebb észrevenni a már befutott írókat, pedig minden színház kinevelhetné saját drámaírói bázisát is. De erre nincs keret, nincs akarat. Cserébe az irodalom szabadabb, csak kisebb népszerűséggel és pénzzel jár: a hosszútávfutók versenyszáma. De talán az Add ide a drámád sorozat felhívja a figyelmet arra is, hogy nem ördögtől való, ha irodalmi szervezetek és színházak összefognak egy olyan célért, amiből mindkét fél, sőt, a közönség is profitálhat. HN: Ez a párbeszéd néha olyan keményre sikerült az AID1-ben, hogy a rendező (miután remekül megrendezte a darabot), váratlanul közölte a szerzővel - egyenesen, bár szerintem alaptalanul -, hogy ne írjon többet. És még ebből sem lett sértődés, székborogatás. Most elsőként Réthly Attila rendezi meg Almássy Bettina, A felhők is a mennyország részei? című darabját, amelynek bemutatója március 17-én (vasárnap) este hétkor lesz Magács László új helyén, az Átrium Film-Színházban. Utána a szerzővel, az alkotókkal és Proics Lilla kritikussal pontosan ezt az irodalom és színház közötti székborogatás-mentes párbeszédet szeretnénk folytatni. Jegyek a helyszínen és online kaphatók.JAK-tagoknak 20% kedvezmény jár a jegyre!Szerző: Hercsel Adél Színház.hu
2013.03.17. 06:35
Szinhaz.hu
Mesterdetektív a szombathelyi színházban
Mesterdetektív a szombathelyi színházban
Anthony Shaffer: Mesterdetektív című bűnügyi játékát március 14-én mutatta be a szombathelyi Weöres Sándor Színház, Jordán Tamás főszereplésével. A Weöres Sándor Színház ajánlója:Andrew Wyke, a gazdag krimiíró meghívja Wiltshire-i villájába Milo Tindle utazási ügynököt. Beszélgetésükből hamarosan megtudjuk, hogy Milo Andrew feleségének a szeretője, és Andrew egyáltalán nem bánja, hogy megszabadítják feleségétől. Andrew közöl Miloval egy tervet, amelyből mindketten profitálhatnak. Milo azért, mert gazdag lesz, így megtarthatja luxushoz szokott szeretőjét (Andrew feleségét), Andrew pedig boldogan és szabadon látogathatja saját szerelmét. Ezzel a tervvel kezdődik az élet-halál játszma. Van, aki játszik, van, aki játékszer. Vagy mindenki játékszerré válhat? Egy biztos: a játszmát végigjátsszák. Az győz, aki tovább bírja idegekkel és ötlettel. A tanulság: a szex játék - a házasság a büntetés.A Mesterdetektív mesterműve annak, hogyan lehet a közönséget orránál fogva vezetni. Anthony Shaffer fordulatos, meglepő darabja az 1970-es premier óta ezreket csalt csapdába. A Mesterdetektívből két film is készült (Shaffer maga írta a forgatókönyveket) először Laurence Olivier és Michael Caine, majd Michael Caine és Jude Law főszereplésével. Horgas Ádám rendező a darabról:Mind a kettő folyton elém akart jönni és én mindig félreugrottam! Szándékosan nem akartam megnézni míg ez a bemutató nem történik meg. Én ezt a darabot színházi vonalról ismertem, tehát abból a szempontból szerencsés vagyok, hogy most nem tud befolyásolni, milyen volt az a két film, hanem maga az anyag az, ami megfogott. A Mesterdetektív valójában a játékok és játszmák darabja. A történet percről percre újabb meglepetéseket tartogat. Folytatást itt talál. Kálmánchelyi Zoltán, színész a darabról: Elsősorban azt kellett kibogoznunk, hogy hol vannak csavarok. Az ember ugye olvasgatja a szövegkönyvet és nem is gondolja, hogy ez is lehet meg az is lehet fordulat és meglepetésről meglepetésre haladunk! Rengeteg de vagy 30-40 ilyen apró csavar van és aztán érdekes ezt hogy reagálja le az ember és hogy lehet színészileg ábrázoni!Garai Antal Atom fotói az előadásról: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Anthony Shaffer: Mesterdetektív bűnügyi játék két felvonásban fordította: Hamvai KornélAndrew Wyke Jordán TamásMilo Tindle Kálmánchelyi ZoltánDoppler nyomozó Kerekes PéterTarrant őrmester Torontál MátéHiggs tizedes Bernáth Zoltán díszlettervező: Horgas Péterjelmeztervező: Flesch Andrearendező munkatársa: M. Kapornaki Ritaügyelő: Németh Évasúgó: Balogh Lívia rendező: Horgas Ádám Bemutató: 2013. március 14. - 19:00Weöres Sándor Színház További előadások:HÉTFŐ (március 18.) - 19:00Weöres Sándor Színház:KEDD (március 19.) - 19:00Weöres Sándor Színház:SZERDA (március 20.) - 19:00Weöres Sándor Színház:
2013.03.15. 13:39
Szinhaz.hu
"Az egész izgatott mindig" - Lukáts Andor 70
"Az egész izgatott mindig" - Lukáts Andor 70
Március 11-én tölti be hetvenedik életévét Lukáts Andor Kossuth-díjas színész, rendező, a Sanyi és Aranka Színház alapítója. Lukáts Andor pályájáról: A Kaposvárott született fiatalember a színi pályát messziről kezdte: középiskola után lakatosként dolgozott, aztán a Pinceszínház amatőr színésze, díszletfestője és színpadmestere lett. Már ekkor, miként ma is, minden érdekelte, ami a színház körül történik, nemcsak a színészet, hanem maga az egész.1972-ben lett a kaposvári Csiky Gergely Színház segédszínésze, öt év múlva már a társulat "rendes" tagja volt, s egyre fontosabb szerepek találták meg. A teátrumban mintegy két évtizedet töltött, az itteni szellemiség meghatározó volt számára (egy nyilatkozata szerint hasonlót azóta se tapasztalt), s itt ismerte meg azokat az embereket, akik egész életére nagyon erős hatással voltak. Részlet a kaposvári Csiky Gergely Színház 'A mizantróp' c. előadásából: 1994-2008 között a budapesti Katona József Színház tagja volt, ahol a színészi munka mellett rendezéssel is foglalkozott. Ő állította színpadra a színház harmincéves történetének legjátszottabb darabját: Egressy Zoltán Portugálját 1998 októberében tűztek műsorra a Kamrában, 2003 óta a nagyszínpadon adják elő, változatlan sikerrel. 2008-ban abszurd színházat alapított Sanyi és Aranka Színház néven. A Sanyi és Aranka Színház és Apropera elnevezést egy Halász Péterrel, a kísérleti színház legendás alakjával közös, egy hajléktalan házaspárról szóló improvizációs előadás ihlette. Lukáts Andor e társulat nélküli műhelyben próbálja megvalósítani mindazt, amit a színházról és a színészetről gondol, s afféle "mindenesként" viszi a színház dolgait: pályázatot ír, világít, játszik és rendez. Az elmúlt évtizedben több alkalommal is indult színházigazgatói pályázaton, így Szolnokon és a pályáján különleges helyet elfoglaló Kaposváron.Saját színháza mellett fellépett a Bácskai Júlia által szervezett Pszichoszínház rendhagyó előadásain, a 2008-as Budapest Transzfer Nemzetközi Irodalmi Fesztivál keretében kortárs művészekről készített sziluettportréit nézhették meg az érdeklődők. Lukáts Andor jelenleg is több előadásban játszik, többek közt a Radnóti Színházban Térey János Protokoll és Gogol Holt lelkek című darabjában, a Belvárosi Színházban a Závada Pál regényéből készült, Jadviga párnája című zenés előadásban és a Nemzeti Színházban Móricz Zsigmond Úri murijában. Pályája során egyaránt hitelesen alakította a klasszikus és kortárs darabok hőseit, s nem egyszer igazi csodabogár figurák bőrébe bújt. Rudolf Péterrel (Holt lelkek; Radnóti Színház) A sokoldalú színész-rendező több mint ötven filmet forgatott, többször is megkapta a filmkritikusok, illetve a Magyar Filmszemle díját - legutóbb 2009-ben nyerte el a legjobb férfi színésznek járó díjat a Mázli című vígjátékért és a Príma primavéra című filmdrámáért (érdekesség, hogy mindkét karaktert eredetileg másnak szánták). Egyik legemlékezetesebb alakítását a Xantus János által rendezett Eszkimó asszony fázik című filmben, egy süketnéma férj szerepében nyújtotta. Egyik legfrissebb filmes munkája Török Ferenc Isztambul című filmdrámája, szerepelt a Hacktion című televíziós akciófilm-sorozatban.Lukáts Andor 1980-ban rendezte első filmjét, az Alagútnak írója is volt. Napjainkba ültette át Csehov Három nővérét, s filmre vitte a színházban oly nagy sikert arató Portugált. Több forgatókönyvet is jegyzett, van köztük katasztrófafilm egy ringlispílről, illetve egy tengeralattjárón játszódó történet is, ezek még megvalósulásra várnak. Az utóbbi években több operát is rendezett, dolgozott a Fischer Iván által vezetett Budapesti Fesztiválzenekarral is. Ő állította először színpadra a Franz Kafka Átváltozás című novellája alapján született új magyar operát, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon Berlioz Faust elkárhozása című operáját rendezte. A kilencvenes évek második felében több alkalommal megszervezte a Világ Csendjének nevezett néma összejövetelt, hogy ráirányítsa a figyelmet korunk rohanó világára. Mindezek mellett a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára. Lukáts Andor azt vallja: "a szolgája vagyok annak, ami váratlanul eszembe jut". A színészet lényegének azt tartja, hogy a színész alakításaiban mindenféle gátlás nélkül próbálja meg feltárni saját belsejét, és szembesítse a nézőket azzal, hogy ilyenek vagyunk vagy ez is bennünk van. Munkássága elismeréseként megkapta a Jászai Mari-díjat (1985), az érdemes művész címet (1997), 2006-ban pedig Kossuth-díjjal tüntették ki sokoldalú művészi pályája, film- és színművészeti alkotásokban nyújtott kiváló alakításai elismeréseként. Lukáts Andorról saját szavaival: Múlt: "Úgy hozta jósorsom, hogy kaposváriként Kaposváron tölthettem el 22 esztendőt, előbb segédszínészként, majd egyre komolyabb feladatokat megvalósító, ha úgy tetszik országosan is elismert színészként. Csodálatos korszak volt, amolyan nagy családként emlékszem vissza a társulatra. A művészi munka mellett gyakorta összeültünk esténként, éttermekbe is beültünk, sokszor hajnalig beszélgetve az élet nagy és kis dolgairól. Eszembe jut például, hogy Pogány Judittal és Koltay Róberttel sokszor pirkadatig diskuráltunk - tea mellett". Az egész: "Az egész izgatott mindig, nem csak a színészet. Az utolsó díszletelemig minden érdekelt - hogy hogyan készül el valami. Kijártam a műhelybe díszletet festeni, néztem, hogy csinálják. A Pinceszínházban színpadmester is voltam, miközben játszottam - abból éltem és közben ott laktam a színházban. Ott aludtam a széksorokon, hónapokig szinte ki se mentem az utcára. Lekötött, ami odabent volt. Máig is így van ez, minden érdekel, ami a szakmához tartozik". Nagyon: "Nagyon színészcentrikus vagyok, tehát akit látok a színpadon, vagy a filmen, számomra mindig az a legfontosabb. Ebből az irányból közelítek meg mindent - hogy milyenek az emberek, illetve a színészek?" Sanyi és Aranka Színház: "Egyrészt Halász Péter és a vele való közös előadás miatt lett a színház neve Sanyi és Aranka, másrészt mindig eszembe jut erről a két névről a századelő és a két világháború közötti korszak. Meg a névtelen sanyik és arankák, akik a tanyákon, eldugott falvakban laknak. Elképesztő emberek, kevesen tudnak róluk, pedig ők minden tudnak, ami fontos... Ezen kívül sajátos "íze" is van az elnevezésnek: színház, kicsit sem színházi névvel. Felkapja rá az ember a fejét. Aztán, persze, lehet, hogy le is ejti." Sok: "Azt, hogy sok színház van Budapesten, mindannyian tudjuk. A hangsúly azonban nem lehet a mennyiségen. Ezek a színházak különböző minőségűek. Nem is az tehát a legfontosabb, hogy hiányzik-e az a fajta színház, amit én szeretnék, hanem az, hogy milyen színvonalon tud majd teljesíteni. Természetesen most úgy gondolom, nincs még egy olyan hely a városban, amilyen a miénk lesz. De alighanem mindenki így indul neki: olyat szeretne csinálni, ami máshol nincs." Ugyanaz: "Nagyjából ugyanazok a kérdések merülnek fel egész életünkben, csak hol így fogalmazunk, hol úgy. Lényegében mindig ugyanazt kérdezzük; hogy miért úgy élünk, ahogy élünk, miért vagyunk egymással olyanok, amilyenek? Mindig ugyanarról beszélünk, csak más-más szemszögből és más-más formában. A tengeralattjárós történetemben sincs más, mint a ringlispíles történetben és az Übüben. Ugyanarról beszélek, a világról, melyben élek, hogy miért ilyen, és miért nem olyan". Folytatást itt talál. Forrás: Színház.hu, OSZMI, MTI
2013.03.11. 07:05
Szinhaz.hu
Megtartották az első premiert a Játékszínben
Megtartották az első premiert a Játékszínben
2013. március 7-én este megtartotta első önálló bemutatóját a Budapesti Játékszín – Teréz Körúti Színház. A hölgy fecseg és nyomoz című krimivígjáték két főszereplője, Vári Éva és Gálvölgyi János mesélt. Interjú Vári Évával és Gálvölgyi Jánossal: Nem csak a színpadon, de a magánéletben sem találkoztak még a Hölgy fecseg és nyomoz olvasópróbájáig. Hogyan készültek az első személyes találkozásra?Vári Éva: A Híradóban is elmondtam, hogy olyan különös, amikor valaki egy városban él egy kollégájával és nem, hogy nem játszott vele, de még csak nem is találkoztak soha. Mondjuk, én se járok sehova, János azt mondja, hogy Ő sem, így persze könnyű nem találkozni… Minden esetre izgultam, egy próbán mindenki nagyon érzékeny állapotban van, nem mindegy, hogy a partnered, hogy néz rád, hogy nyúl hozzád. Az ember akárhány éve van a pélyán, valahol minden nap újra kezdi. Jánossal szuper, csodálatos kolléga, kisüt a nap, amikor bejön a színházba. Remélem Ő is így gondolja rólam…Gálvölgyi János: Izgatottan vártam az első találkozást. Vári Éváról sok jót hallottam, a kollégák nagyon szeretik Őt, tehát volt egy „elvárásom” is, el-Vári Éva, mondhatnám (nevet). Olyan személyiség, akit nagyon lehet szeretni és most már ki merem jelenteni, hogy nem csalódtam, sőt! Amikor először olvasták a művet milyen érzésük volt? Vári Éva: Én nem szeretem a krimit, nem vagyok rajongó, mert kevés olyat láttam, olvastam, amin tényleg lehet izgulni. Amikor ezt a művet elolvastam, akkor úgy éreztem, hogy végre nem egy tingli-tangli, profi író írta, jól játszhatók a szerepek, fordulatos, jellemeket, emberi sorsokat mutathatunk meg. Gálvölgyi János: Én elfogult vagyok. mert nagyon szeretem a krimiket, a tisztességes krimiket. Nekem nagyon tetszett a darab és a szerepem is.Milyen együtt dolgozni a megszűnt Budapesti Kamaraszínházas kollégákkal és Csonka Andrással? Vári Éva: Hát, nem gyönyörű a mi pályánk? Az embert naponta érik csodák. Csonka Andrist ismertem, sokszor nézett meg engem és is láttam Őt. Amikor mondták, hogy a partnerem lesz rögtön azt fogalmaztam meg: jó, hogy találkozunk jó emberekkel. A többiektől is új impulzusokat kapok, boldogság, hogy megint egy színpadon állhatunk! Az mindenképpen jó, ha olyanokkal találkozol, akiknek mások a színészi eszközei, mint a tiéd, akik másként gondolkodnak, mint te. Gálvölgyi János: Csonka András a családunk régi barátja, nálunk Ő családtag, az első prózai szerepét is velem játszotta. A többiek közül Lévay Vikit ismertem, Ő szerepelt nálam a Gálvölgyi Showban is és nagy meglepetés volt, hogy a Jutalomjátékban is együtt dolgozhatunk a Játékszínben. A többiekről is csak jót mondhatok. Fotók: Szalóky Béla Voltak e valaha valóságos krimi szituációban a magánéletükben? Vári Éva: Olyan értelemben voltam, hogy több alkalommal is betörtek hozzám, úgy is, hogy otthon voltam. Megijedtem és feltettem a laza kérdést, hogy ki vagy? Választ nem kaptam, még szerencse, hogy nem ütöttek le. Utána sokáig úgy éreztem, hogy én ebben a házban nem tudok tovább élni. Gálvölgyi János: Hála Istennek nem, az ember szerintem addig szereti a krimit, amíg külső szemlélője, valójában nem is szeretnék igazi krimi hőse lenni.Mindketten Kossuth díjas művészek, mit jelet ez a kitüntetés?Vári Éva: Most, hogy megvan… Én ugyanúgy játszom és gondolkodom a színházról, mint amíg nem kaptam meg. Csodálatos elismerés és elárulom, hogy minden nap meg is nézem és minden nap eszembe jut, hogy vajon tényleg megérdemeltem e, hiszen mellettem a pályán annyi kiváló kolléga ment el úgy, hogy nem volt semmiféle kitüntetése. Naponta eszembe jut, hogy milyen szerencsés vagyok. A legizgalmasabb az volt amikor megkaptam az értesítést és amikor átvettem, de azóta ugyanúgy megy tovább az élet. Szerintem azt, hogy Kossuth díjas vagyok senki nem tudja a közeli barátaimon kívül, de nem is fontos.Gálvölgyi János: Mindenféle kitűntetés -és nekem sok díjam van- azt jelenti, hogy valahol, valakik tudomásul veszik hogy vagy, létezel és a munkád nem olyan rossz. A díjakat azok kapják, akiknek adják, mondta Makláry Zoltán… Ettől még nagyon nagy dolog. Amikor a közönség este eljön nem tudja, hogy ki Kossuth díjas, ki Jászai díjas, kinek nincsenek díjai, a nézőt csak az érdekli, ami aznap este a színpadon történik! A hölgy fecseg és nyomoz szerintem parádés lesz! Németh Kristóf az első premierről: "Közel fél éve azt ígértük, hogy márciusban megtartjuk az első bemutatónkat, amit hamarosan követ a második, lehetőleg gyerek-előadás áprilisban, amikor már 25-öt játszunk havonta. Csütörtökön A hölgy fecseg és nyomoz című krimi vígjátékunk óriási közönségsikert aratott, a hónapra már csak elvétve lehet jegyet kapni. Öröm és büszkeség számunkra, hogy ilyen kiváló kollégákkal dolgozhatunk együtt, mint ennek a bemutatónak az alkotói. A legfőbb ítélőszék azonban maga a közönség! Köszönjük nézőink érdeklődését és bizalmát. A premier banketten fantasztikus hangulatban gratuláltak a művészeknek a publikumban helyet foglaló pályatársak, Lévay Viki művésznő pedig egy olyan csoda-tortát sütött, amin az előadás plakátja látható. A jövő héten kezdjük áprilisi gyermek újdonságunk próbáit. Süsü, a sárkány, mindannyiunk kedvence beköltözik a Játékszínbe és a következő hónaptól várja a gyerekeket, családokat. Az első előadásunk karitatív akció is egyben, egy pályatársunk beteg gyermekének kezelésére ajánljuk fel az előadás nyereségét. Májusban egy Nemzetiségi Színházi Fesztiválnak tervezünk otthont adni és megrendezzük a Jövőbarát Gálát, ami egy különleges sztárparádé lesz! Az elmúlt év civil szervezetét a Jövőbarát Alapítványt támogatjuk ezzel, ők kallódó fiatalokon segítenek meghatóan szép és professzionális módon. Nyáron indul a Játékszín országjárása, hiszen számos fesztivál, szabadtéri színpad vendége leszünk. Természetesen tervezzük a jövő évadot, reményeink szerint májusra teljesen össze is áll." Képek az első bemutatót követő bankettről: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.Forrás: Játékszín, Színház.hu
2013.03.10. 08:03
Szinhaz.hu
Átutazók a Vígszínházban - Eszenyi Enikő rendezésében
Átutazók a Vígszínházban - Eszenyi Enikő rendezésében
Március 8-án mutatja be a Vígszínház Hanoch Levin különleges humorú darabját, az Átutazókat Eszenyi Enikő rendezésében. Az Átutazók műfaja "komédia nyolc temetésben", de az alkotók szerint minden mondata hihetetlen életszeretetről árulkodik. Hanoch Levinről:A leghíresebb izraeli drámaíró több mint 50 színpadi művét világszerte hatalmas sikerrel játsszák Üzbegisztántól Kenyáig. Levin darabjai között tragédiát, komédiát, politikai és társadalmi szatírát egyaránt találunk, de a szerző költőként, prózaíróként és rendezőként is hírnevet szerzett, ugyanakkor közéleti tevékenysége is kiemelkedő volt. Méltatói színdarabjainak egyszerre szenvedélyes és melankolikus atmoszféráját, különleges, a költői és a drámai nyelvet ötvöző stílusát, a kisemberek iránti érzékenységét és hol finom, ironikus, hol nagyon is metsző, pengeéles humorát emelik ki – nem utolsósorban pedig azt, hogy Levinnek mindig kiváló érzéke volt az egész nemzetet érintő problémák éles bemutatására. Nemzetközileg legismertebb darabjai közül a Rekviem Levin saját rendezésében a Tel Aviv-i Cameri Színház előadásában Budapesten is vendégszerepelt. Az élet mint olyan című tragikomédiájának magyarországi bemutatója a Pesti Színházban volt 2006-ban, Ilan Eldad rendezésében, s ezt jelenleg is játsszák a Házi Színpadon. Átutazók (The Suitcase Packers) című Eszenyi Enikő rendezésében ugyancsak magyarországi ősbemutató lesz. Az Átutazók zenéjét Furák Péter írta, akinek ez az első önálló zeneszerzői munkája, a különleges hangzásvilág és hanghatások létrehozásában pedig Hunyadi Alex működött közre. A színpadi látvány megteremtésében kiemelt szerepe volt Balázs Juli és Boros Lőrinc díszlettervezőknek, és a jelmeztervezőnek Nagy Fruzsinának. Eszenyi Enikő a darabról: Bármilyen közösségről szó lehet, a problémák ugyanazok: mit csináljanak a nagymamával, amikor nincs elég szoba, és a fiú már nősülne, mit tehet az anya, aki társ nélkül, egyedül neveli fiát, mit csináljon a házaspár, amely külföldön taníttatja gyerekét, aki hazatérve azt mondja, nem akar itthon élni - sorolta a rendező.A darabot nem szakítják meg szünettel: folyamatos események, sok pici jelenet látható, sorsok, különböző emberek találkozása. Azok közül, akiket megismerünk, megszeretünk, folyamatosan veszítünk el embereket - ahogy mindannyian vesztünk el barátokat, ellenségeket, szerelmeket, de közben új élet is születik. Az élet folyik, ám mindenki egy ponthoz közeledik. "Mindenki ugyanoda tart. Egyvalamiben nagyon egyformák vagyunk: hogy ott fekszünk majd a fehér lepedő alatt" - fogalmazott a rendező, aki szerint ennek az útnak az abszurditása, drámája és sok humoros helyzete jelenik meg az előadásban. "Azt hiszem, hogy olyan érzelmi úton tudjuk végigvezetni a nézőt, amelyen átgondolhatja a maga és a körülötte lévők életét, és talán egy kicsit majd másképp néz a szomszédaira, barátaira, szeretteire" - jegyezte meg.Eszenyi Enikő elmondta: nehézséget az jelentett, hogy az Átutazók számos apró jelenete tulajdonképpen egy-egy színdarab, amely külön próbákat igényelt, mivel a színészeknek rövid idő alatt kell nagy érzelmi telítettséghez eljutni, egy egész világot megmutatni. Nehéz feladat, nincs semmi kapaszkodó, az üres színpadon játszanak.Egyszerű és őszinte darab, mindenféle sallang nélkül - hangsúlyozta a rendező, hozzátéve, hogy ezért is szerette volna, hogy ne legyen a színpadon más, csak a színész, mert a színész tudja a legjobban közvetíteni az érzelmeinket. A jelenetek olyan érzelmi hullámzáson visznek keresztül, amely ráébreszthet az élet értelmére - mondta. Törőcsik Mari szavaival a darabról: "Tavaly nyáron Enikő felkért, hogy vállaljam el Bobe Globcsik szerepét az Átutazók című darabban, de először visszautasítottam az ajánlatát. Aztán amikor elárulta, hogy egyetlen szót sem kell mondanom az előadásban, csak át kell mennem néhányszor a színen, azt feleltem: "ha neked fontos az, hogy én menjek át némán a színpadon, akkor természetesen vállalom a felkérést". Már sokszor elhatároztam, hogy kevesebbet dolgozom, de igazság szerint végtelen örömmel tölt el, hogy ilyen nagy szükség van rám. Nevetve szoktam mondani a Nemzeti Színházban, hogy a halálom után a másodvirágzásomat élem. Ötvenhét éve vagyok a pályán, és addig maradok, amíg úgy érzem, van még bennem valami tartalék, amit egy rendező talán még felfedez". Fesztbaum Béla szavaival: “Az Átutazók egy mély komédia. És attól igazán érdekes, hogy pont azokban a jelenetekben sugároz egészen egyedi humort, amelyek első hallásra a legsötétebbek lehetnének: a temetési jelenetekben! Minden egyes temetési képben egyszerre van jelen az ösztönös fájdalom és valami összehasonlíthatatlan, groteszk humor. Az egyik szereplő például azt mondja az előadás végén: „Uram, köszönjük neked a temetéseket, mert a temetések figyelmeztetnek az életre”. Ebben a közösségben a halált a lehető legegészségesebben és legtermészetesebben fogják fel – úgy, mint az élet részét, mint egyfajta át-utazást az életből a halálba. Az Átutazók egy többgenerációs történet – és már ez is unikum, hiszen szinte a teljes társulatnak lehetőséget ad megmutatkozni. És itt van velünk Törőcsik Mari is, akivel fantasztikus próbálni; rengeteget lehet tanulni tőle, és színházi történeteit is élmény hallgatni. Azt hiszem, pont olyasféle derű és életszeretet sugárzik az ő személyiségéből, mint ami az előadásból.” Átutazók BOBE GLOBCSIK TÖRŐCSIK MARI M.V. MUNJA, a fia REVICZKY GÁBOR LOLA, Munja felesége HEGYI BARBARA ZIGI, a fiuk VARJU KÁLMÁN ALBERTO PINKUSZ KERN ANDRÁS ELHAHAN FESZTBAUM BÉLA HENJA, Elhanan édesanyja BÖRCSÖK ENIKŐ, PAP VERA BRUNO LUKÁCS SÁNDOR CILA, Bruno felesége HALÁSZ JUDIT AMACIA, a fiuk JÓZAN LÁSZLÓ SAVTAJ SUSZTER HARKÁNYI ENDRE BIANKA, a felesége IGÓ ÉVA BELLA, a lányuk MAJSAI-NYILAS TÜNDE NINA, a lányuk TORNYI ILDIKÓ AVNER CHORI LENGYEL TAMÁS MOTKE, Avner bátyja PINDROCH CSABA CIPPORA, Motke felesége PÉTER KATA PROSTITUÁLT JÁRÓ ZSUZSA ELISA HOOKER, Nina barátjaGYURISKA JÁNOS CVI, Henja fiatalon meghalt férje KARÁCSONYI ZOLTÁN, PAPP DÁNIEL ALFONZ, Zigi barátja KARALYOS GÁBOR M.V. ANGELA, amerikai lány KOPEK JANKA E.H. TEMETŐSZOLGA KEREKES JÓZSEF UTCASEPRŐ VISZT ATTILA Jelmez: NAGY FRUZSINA Díszlet: BALÁZS JULI, BOROS LŐRINC Dramaturg: KOVÁCS KRISZTINA Zene: FURÁK PÉTER Fény: CSONTOS BALÁZS Zenei munkatárs: HUNYADI ALEX Hang: SZABÓ M. VIKTOR A zenei felvételen közreműködött: BUJTOR BALÁZS (hegedű) és NÉMETH ATTILA (klarinét) Jelmez asszisztens: BARNA CSILLA, VIZY BORBÁLA Ügyelő: WIESMEYERi ERIK Súgó: KERTES ZSUZSA A rendező munkatársa: EGYED MÓNIKA, RUJSZ EDIT Rendező: ESZENYI ENIKŐForrás: Vígszínház, MTI, Imedia
2013.03.08. 07:06
Szinhaz.hu
 Óvóbácsik
Óvóbácsik
Az férfi óvodapedagógus ma már nem is fehér holló. Kifaggattunk hármat közülük.Ez a cikk egy régebbi Évában jelent meg. Onnan jutott eszünkbe, hogy az Éva 2013. márciusi számában olvasható egy cikk a férfi tanítókról, a tanítóbácsikról. Hát elővettük ezt is. :) Még mindig elkerekedik a szemünk a csodálkozástól, ha óvó bácsikról hallunk, pedig ha nem is fénysebességgel, de szép lassan emelkedik a számuk. Hetven óvó bácsi foglalkozik ma Magyarországon hivatalosan óvodás korú gyerekekkel. Mi a nyáron hármukkal találkoztunk. Egy közös vonásukat mindenesetre azonnal fölfedeztük: még egyiküknek sincs saját gyermeke. Fotó: Éva magazin, Trunkó Bálint Salem Julio Samir (30) A családi házból kialakított magánóvoda vezetője mintha ide született volna. Óvónő